• Nem minden szörny tesz szörnyűségeket.•
Ha a határok elmosódnak, akkor néha már nem is tudod, melyik oldalon kötsz ki.



oldalunk videója
esküszünk, hogy rosszban sántikálunk

légy üdvözölve
a győztes mindig egyedül van

Beacon Hills sosem a nyugodtságáról volt igazán híres. A természetfelettiektől nyüzsgő városka ezer meg ezer meglepetést tartogatott mindig is a lakosai számára. Sosem tudhattad előre, hogy mi lapul meg a sötétben és mi feni rád a fogát talán a saját szobád rejtekében. S most a város újra a feje tetejére áll. Nagy a kavarodás, különböző korok szülöttei vegyülnek egymással, magukkal hozva valami rémisztőt, fenyegetőt. Ismeretlen fenevadakat, amik létezéséről az elmúlt évszázadban aligha hallhatott valaki. Senki sincs biztonságban. Senki sem menekülhet. Vagy te talán boldogulnál? Lépd át városunk határát és deríts fényt mindenre. Neked talán lehet némi esélyed.

Oldalunk alapítása: •• 2012.06.17



jelentkezz be
Mutasd meg valódi éned
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés:
kischat
ne menj jégre, s el nem esel




Oldal statisztika
Kik vannak fölényben?
Az oldalon 44 aktív, elfogadott karakter
Vérfarkas
1
Ember
9
Diclonius
3
Goblin
0
Hellhound
1
Vadász
6
Hibrid
4
Incubus
2
Kitsune
3
Vámpír
3
Warlock
3
Wendigo
4
Vérhiéna
2
Vérjaguár
3
él ebben a sötét világban...



Karmolás nyomok
Természetfeletti itt járt, nézd meg mit hagytak nekünk.



☇ 2018. márciusa


Yesterday at 11:25 pm

nyerteseink
gratulálunk a nyár legjobbjainak!

Stella

Argent
női karakter
Mortdecai

Wolsey
férfi karakter
Sheilah

Blackwood
előtörténet
Tamera

Wentz
művész
Ashley

Wilkinson
bohóc
Malachai

King
rosszfiú
Hurricane

Bartholomew
szépség
Stella &

Ashley
párkapcsolat
Daria &

Dante
játék
Hazel &

Stella
őrangyal
Beacon Hills lelkei
Lények az árnyékban
Jelenleg 4 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 4 vendég :: 2 Bots

Nincs


A legtöbb felhasználó (51 fő) Csüt. Nov. 17, 2016 10:12 pm-kor volt itt.

Share | 
 
 Sorin Adam Crosby










avatar



Hétf. Ápr. 04, 2016 9:44 pm
Vendég
Vendég



Sorin Adam Crosby
Dead or Alive

● becenév: Sor, Rin, Adam
● születési hely, dátum: BH; 1996.03.15.
● kor: 20
● faj: Werewolf / Beta
● nemi identitás: Biszexuális
● play by: Francisco Lachowski
● karakterfajta: jelen

user neve ● kora ● multi ● tapasztalat
you're still have all of me

190 magas, sportos, sármos egyén. Barna haja mellé, ugyanolyan barna szemek párosulnak, melyekkel képes bárkit levenni a lábáról. Rendszeresen fut, kondizik, edz, így izomzatból sem szenved hiányt. Ám olykor barna szemei jég kékké változnak, karmai, agyarai nőnek és szőrzete is megnő, ugyanis vérfarkas génekkel büszkélkedhet. Arcáról soha nem lehet leolvasni, hogy mit is gondol, de képes mosolyogni, ha az illető megérdemli. Ruházatát illetően a sötétebb darabokat részesíti előnyben, de felvesz bármilyen színt.
Mint azt említettem, arcáról nem tükröződik érzelem, még akkor se lehetsz biztos, hogy örül, ha mosolyog. Az elrablása napjától fogva megváltozott. A pajkos, visszahúzódó, viccelődő rác eltűnt, helyébe egy hidegvérű gyilkos került. Igen, képes bárkit megölni, ha az Alfája azt kéri tőle, legyen az akár a saját vére. Hamar megtanulta, hogy nem mutathat érzelmet, gyengeséget senki iránt, mert abban a pillanatban vesztes helyzetbe kerül. Eszes, tervező egyén, képes a saját előnyére formálni a helyzetet (nem minden esetben), és kegyetlenül hátba is szúr, ha úgy adódik. Jobban jársz, ha nem bízol meg benne, de ha megteszed: vess magadra.

when i was younger...

Két éve, az első edzésen
– Kelj fel! –hallottam a rideg, kegyetlen hangot,mely nyílegyenes fájdalomként hasított át a dobhártyámon. Zuhogott az eső, a terep tiszta sár volt, mint ahogyan én is. Az Alfám persze patyolat tiszta ruhában ácsorgott előttem, csupán a víz martalékává válva nézett le rá. Ismét kiadta a vezényszót, de képtelen voltam megmozdulni is, nem még felkelni. Cipője gyorsan találkozott a fejemmel, ha hallásom nem lenne kifinomult, biztosan nem hallottam volna meg az orrom reccsenését sem.
– Gyenge vagy. –hangzott el a mondat, s vérző arccal néztem, ahogyan távolodik tőlem, és ott hagy a földön. Több sebből véreztem, mely a sárral keveredve tapadt hozzám, de nem volt időm foglalkozni ezzel, hiszen ez volt a legkevesebb gondom. Akkor még sárga szemeim voltak, de az erőm fabatkát sem ért az Alfám ellen. Mégis… valamiért engem rabolt el, nem az Öcsémet. Nem értettem, ha kérdeztem, nem válaszolt. Ha rámorogtam, eltörte pár csontomat. Attól a naptól fogva nem láttam többet Danny-t, el kellett felejtenem a létezését is, hogy erősebbé váljak. Ez volt az első számú parancs, amit teljesítenem kellett, de mint tudjátok, a sárban fekszek, mozdulni nem bírok, nem még felejteni. Fogalmam sincs mennyi ideig feküdtem a víz áztatta földön, de egy idő után éreztem, hogy kezdem visszanyerni az erőmet. Annyit legalábbis sikerült, hogy fájdalomtól telve, remegő végtagokkal tápászkodjak fel, és induljak meg haza. Jobban mondva az Alfám házába, mert most már az az új otthonom. Lassú léptekkel bóklásztam az út szélén, távolról élőhalottként festhettem, de szerencsémre senki nem járt erre. Egyébként is ki merészkedne ki ekkora viharban? Ép karommal kisepertem a hajamat a szememből, és bár homályosan láttam az utat, dülöngéltem, mint egy részeg, csak hazakeveredtem valahogy. Az ajtónak támaszkodtam, nem mentem be. Féltem, nem. Rettegtem, hogy megöl, amint beteszem a lábam, így inkább a verandán maradtam, csak elhúzódtam az útból. Arrébb kúsztam, de saras kezem megcsúszott, és a törött karomra estem. Felordítottam a fájdalomtól, talán egy könnycsepp is kiszökött szemeimből, de ha bárki kérdezné, esőcseppre fogom. Elájultam.
Reggel már az ágyban találtam magam, tisztán, ruhátlanul, de rengeteg kötéssel borítva. Lassan nyitogattam a szemeimet, próbáltam felülni, de fejembe hasított a fájdalom, és visszazuhantam a párnára. Egy lány alakját vettem ki, aki az ágy mellett lévő széken ült. Azonnal ugrott, csak elkésett a segítségnyújtással. Felé fordultam, láttam, hogy mozog a szája, de hangja nem jutott el a tudatomig. Az egyik társam volt, aki segített, elmém kitisztulása után megkértem, hogy mondja el még egyszer, amit az előbb. Megtudtam, hogy ő szedett össze a verandáról, hogy ő mosta le rólam a mocskot, és látta el a sérüléseimet. Egy erőltetett hálamosolyt kapott, mást nem. Az álom újra elnyomott, és ezek az esték havonta, majd hetente végül naponta ismétlődtek, mindaddig, ameddig nem fejlődtem olyanná, mint amilyenné az Alfám akarta.
Vissza az elejére Go down


avatar



Hétf. Ápr. 04, 2016 9:57 pm
Vendég
Vendég



you passed the test
üdv családunk legújabb tagja


Sorin *-*
Danny már nagyon várt rád, szóval nem nagyon akarom húzni ezt a dolgot. A jellemed tetszik, és megértem, hogy ennyire megváltoztál, egy elrablás sokst jelent az ember életében.
A történeted is jó lett, és mint ez mutatja, nem is különbözik sok alfa a tanítás terén :Ptudom ez egy egészen béna elfogadó szöveg, de már elindultam aludni, ettől függetlenül tudod, hogy mit gobdolok rólad, szóval fugg foglalni, majd keresd fel Dannyboyt *-*

Vissza az elejére Go down
 
Sorin Adam Crosby
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal
 Similar topics
-
» Part 14 / 12
» adam warren
» Adam Cooper

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
 :: Karakterlapok-
Ugrás: