• Nem minden szörny tesz szörnyűségeket.•
Ha a határok elmosódnak, akkor néha már nem is tudod, melyik oldalon kötsz ki.



oldalunk videója
esküszünk, hogy rosszban sántikálunk

légy üdvözölve
a győztes mindig egyedül van

Beacon Hills sosem a nyugodtságáról volt igazán híres. A természetfelettiektől nyüzsgő városka ezer meg ezer meglepetést tartogatott mindig is a lakosai számára. Sosem tudhattad előre, hogy mi lapul meg a sötétben és mi feni rád a fogát talán a saját szobád rejtekében. S most a város újra a feje tetejére áll. Nagy a kavarodás, különböző korok szülöttei vegyülnek egymással, magukkal hozva valami rémisztőt, fenyegetőt. Ismeretlen fenevadakat, amik létezéséről az elmúlt évszázadban aligha hallhatott valaki. Senki sincs biztonságban. Senki sem menekülhet. Vagy te talán boldogulnál? Lépd át városunk határát és deríts fényt mindenre. Neked talán lehet némi esélyed.

Oldalunk alapítása: •• 2012.06.17



jelentkezz be
Mutasd meg valódi éned
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés:
kischat
ne menj jégre, s el nem esel




Oldal statisztika
Kik vannak fölényben?
Az oldalon 43 aktív, elfogadott karakter
Vérfarkas
1
Ember
9
Diclonius
3
Goblin
0
Hellhound
1
Vadász
6
Hibrid
4
Incubus
2
Kitsune
3
Vámpír
3
Warlock
3
Wendigo
3
Vérhiéna
2
Vérjaguár
3
él ebben a sötét világban...



Karmolás nyomok
Természetfeletti itt járt, nézd meg mit hagytak nekünk.



☇ Selena Gomez


Vas. Szept. 17, 2017 4:04 pm
☇ Once upon a time... Kai & Ave


Szomb. Szept. 16, 2017 5:15 pm
☇ Colors Of Seattle

Vendég

Szomb. Szept. 16, 2017 4:13 pm

nyerteseink
gratulálunk a nyár legjobbjainak!

Stella

Argent
női karakter
Mortdecai

Wolsey
férfi karakter
Sheilah

Blackwood
előtörténet
Tamera

Wentz
művész
Ashley

Wilkinson
bohóc
Malachai

King
rosszfiú
Hurricane

Bartholomew
szépség
Stella &

Ashley
párkapcsolat
Daria &

Dante
játék
Hazel &

Stella
őrangyal
Beacon Hills lelkei
Lények az árnyékban
Jelenleg 2 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 2 vendég :: 1 Bot

Nincs


A legtöbb felhasználó (51 fő) Csüt. Nov. 17, 2016 10:12 pm-kor volt itt.

Share | 
 
 Melanie & Ingrid






 :: Játékok




avatar


: :

Red is the color of shame. Crimson cheeks and spilled blood. Broken hearts, open veins. A burning desire to return to white.

Join date :
2016. Mar. 26.

Age :
19

Tartózkodási hely :
beacon hills

Foglalkozás :
housekeeper


Kedd Ápr. 05, 2016 7:03 pm
kitsune: sose bízz egy rókában, aurája felemészthet



Melanie & Ingrid
every friendship starts with a small talk

M
indig is imádtam a hétvégéket. Sosem kellett korán felkelni és az ember azt csinálhatott, amit akar. Ma is így volt ez, egy kis kivétellel. Rám bízták a kutya megsétáltatását, bár igazából nem bántam annyira. Nagyon aranyos kis kutya volt és egy kis séta is jól jött. Az meg még egy plusz volt, hogy megismerhettem a város egy új részét. Még most is rengetegszer eltévedek, vagy nem tudom hova kell menni, pedig rengeteg helyen jártam már. De úgy tűnik, egy város felfedezése nem is olyan egyszerű, mint azt hinnénk. Lassan ballagtam, Jace pedig szép lassan ment mellettem, néha-néha megállva pár dolognál. Én türelmesen megvártam, amíg minden megszaglászik, nem siettem sehova. Ugyan egy kicsit meleg volt, de nem igazán zavart még. Pont jó idő volt, és ez borzasztóan tetszett. Legalább hamarosan elmehettem kirándulni is. Már ha a szüleim elengednek. Nem igazán tudom, hogy ők eleve is ennyire féltenek, vagy csak azért, mert még új vagyok itt és még nem tudják, hogy rám nem kell úgy vigyázni, mint egy porcelánbabára,  de reméltem, hamarosan rájönnek erre. Imádtam volna, ha sokkal többször egyedül engedtek volna el valahova, és nem kellene folyton elvinniük mindenhova. Igen, idegesítőnek találtam egy kicsit, viszont hálás is voltam. Innen látszott, hogy igazán törődnek velem. A földre néztem a gondolkozás közben, így láttam, hogy a kutya egyre lassabban megy és elég szomjasnak látszott. Kivettem a táskámból a vizemet és egy tálkát, amit direkt ilyen helyzetre hoztam el. Letettem a földre, majd öntöttem a hűvös folyadékból. Jace rögtön hálásan inni kezdett, én meg csak leültem mellé a földre miközben figyeltem. Nem sokáig néztem, mert közben a környéket kezdtem el szemlélni. Szép hely volt, tetszett. Mosolyogva sütkéreztem ott egy darabig, amikor újra lenéztem. A tálka üres volt így felvettem a földről. Felálltam és leráztam róla a maradék vizet, majd visszaraktam a táskámba. Miközben ezzel foglalatoskodtam, a kutya felugatott és mire felnéztem már jó pár méterrel előttem futott. Én csak lemeredve álltam ott egy darabig, majd utána eredtem. Sajnos szerzett annyi előnyt, hogy ne tudjam merre menejn, így egy idő után tehetetlenül megálltam. - Jace! - kiabáltam utána, de semmit nem hallottam. Körbenéztem, és fogalmam se volt, merre induljak el a keresésére. Amit tudtam, az az volt, hogy ha nem találom meg, nagy gondok lesznek otthon.


» cliffs edge » lesz ez még jobb is (: » 371 » ©




sky above me. earth below me. fire within me


A hozzászólást Ingrid Hart összesen 2 alkalommal szerkesztette, legutóbb Hétf. Aug. 22, 2016 10:05 pm-kor.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése


avatar


: :


Join date :
2015. Jul. 25.

Age :
18

Tartózkodási hely :
Beacon Hills

Foglalkozás :
Pincérnő


Hétf. Május 09, 2016 3:10 pm
ember: erőtlen személy, köztünk mégis a legerősebb





Ingrid & Melanie



Ragyogóan süt a Nap ezen a csodálatos tavaszi napon. Egy pillanatra megállok, ahogy kilépek az uszoda kapuján és arcomat a sugarak felé fordítva, behunyt szemmel élvezem a melegüket, mielőtt elindulnék. Ma szabadnapos vagyok a kávézóban és különösebben sietnem sem kell így, ezért úgy döntök, kihasználva a remek időt, hogy gyalogosan teszem meg a hazavezető utat. Csak egy röpke fél óra, ez még az edzés utáni levezetésnek is jó.
Nem gondolkozom különösebben semmin, csak ráérősen sétálgatok, mikor az egyik sarkon befordulva egy aranyos kölyökkutya szalad oda hozzám. Tényleg nagyon kis aranyos, ahogy megáll a lábamnál és vakkant. Én is megtorpanok és mosolyogva nézek le rá, majd lehajolok, hogy odatartsam neki a kezemet, hogy megszaglászhassa, mielőtt végigsimítanám a bundáját. Mindig is szerettem az állatokat, egy ilyen kis édes szőrpamacsnak egyébként is ki tudna ellenállni?
- Szervusz! Hát te meg hogy kerülsz ide? A gazdidat hol hagytad? - beszélek hozzá kedveskedve, mire a kutyus vadul csóválja a farkát és megnyalja a kezemet, mire nem tudok nem még szélesebben mosolyogni. Milyen édes kis jószág! Bár nekem is lehetne egy ilyenem! De régen a folyamatos költözés, most pedig az anyagi helyzetünk miatt lehetetlen. Épp ezért nagyon jól esik most kicsit ezzel a valószínűleg eltévedt kiskutyával mókázni egy kicsit. Bár tényleg érdekelne, vajon kié lehet? Jó lenne biztonságban tudni az otthonában és nemcsak hagyni, hogy itt kóboroljon gazdátlanul.
Bocsánat a hatalmas késésért, valahogy elfelejtkeztem a kezdődről || Surrender || 222
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése


avatar


: :

Red is the color of shame. Crimson cheeks and spilled blood. Broken hearts, open veins. A burning desire to return to white.

Join date :
2016. Mar. 26.

Age :
19

Tartózkodási hely :
beacon hills

Foglalkozás :
housekeeper


Hétf. Május 16, 2016 9:28 pm
kitsune: sose bízz egy rókában, aurája felemészthet



Melanie & Ingrid
every friendship starts with a small talk

A
rosszabbnál rosszabb dolgok mentek végig a fejemben, ahogy azon gondolkoztam, mit kaphatok Jace elvesztésért otthon. Jó, megölni nem fognak, de mégiscsak szegényt elveszteni... Nem épp a legjobb dolog. Meg kell találnom, mert különben végem van. Tanácstalan voltam ugyan, de ahogy ott álltam, hirtelen egy halk vakkantást hallottam. Rögtön felismertem, hogy az az én kutyám, így a hang irányába futottam. Hamar meg is láttam a kis szőrpamacsot egy lány mellett. Megint barátkozott a drága. Halkan felnevettem, majd elfojtva azt odasétáltam hozzájuk.
- Hála az égnek meg van. - mosolyogtam megkönnyebbülten, majd leguggoltam. Jace csak egy pillanatra nézett felém, majd az ismeretlennel foglalkozott tovább. Csak mosolyogva néztem, ahogy ezt teszi. Azt se érdekelt volna, ha belém harap - amit amúgy biztos nem tenne -, csak az a lenyeg, hogy meg van.
- Egyébként nem tudom, hogy véletlenül, vagy direkt állítottad meg... vagy ő téged, de köszönöm. - mosolyogtam a lányra hálásan. - Megöltek volna otthon, ha elveszik szegény. - kuncogtam, majd finoman végigsimítottam a kutya hátán. Tényleg hálás voltam az idegennek. Tudom, hogy vannak olyan emberek, akik egy szemrebbenés nélkül csak hagyták volna menni a kutyát. Viszont szerencsére én nem olyan embert fogtam ki.
- Egyébként Jace a neve. Kis virgonc és imád barátkozni, mint láthatod. - pillantottam most már a kutyáról a lányra. Nem feltűnően megnéztem magamnak az arcát, hátha láttam már valahol, de nem igazán tűnt ismerősnek. De ez mindegy is. Így is egy ismeretlennel álltam szemben, akitől még bármit kaphattam. Nem arra gondolok, hogy rosszat csinálna, azt valahogy nem nézném ki belőle. Csak egyszerűen bármit tehetett még igazából.


» cliffs edge » (: » 257 » ©




sky above me. earth below me. fire within me
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése


avatar


: :


Join date :
2015. Jul. 25.

Age :
18

Tartózkodási hely :
Beacon Hills

Foglalkozás :
Pincérnő


Vas. Május 29, 2016 11:55 pm
ember: erőtlen személy, köztünk mégis a legerősebb



Ingrid & Melanie
Először meglep egy kicsit az aprócska kölyökkutya, aki ráérős sétám közepette ott terem a lába előtt és farkát csóválva, vakkantva néz rám. Tényleg nagyon aranyos, így nem tudom megállni, hogy le ne hajoljak hozzá és megsimogassam kicsit a selymes kis bundáját. Ápolt, rendezett kutyusnak tűnik, így szinte biztos vagyok benne, hogy valaki elvesztette vagy kiszökhetett valahonnan. Szerencsére azonban, épp csak elkezdek vele barátkozni, mikor egy lány lép oda hozzám. Megnyugtat, hogy a ő a kutya gazdája, nem lett volna szívem csakúgy itt hagyni, mikor olyan kis fiatal, egyedül aligha találna még haza és különben is, valakinek biztosan nagyon hiányozna.
- Tulajdonképpen ő jött ide barátkozni. De örülök, hogy megtaláltátok egymást végül. Nem szívesen hagytam volna magára - adok hangot a gondolataimnak, visszamosolyogva a kutyus gazdijára, aki egy ázsiai, nagyjából hozzám hasonló korú lány lehet. Akárhogy nézem, sehogy sem ismerős az arca, pedig ez elég kisváros és biztosan abba az iskolába jár, ahová én. Persze lehet, hogy egy új lakó. Bárhogyan is legyen, kedvesnek tűnik.
- Szóval Jace. Rosszalkodsz? Nagyon aranyos vagy, de ne csinálj többet ilyet! A gazdit nem szabad elhagyni, biztos aggódott érted - hajolok le a kiskutyához és simogatom, dögönyözöm még egy kicsit, miközben kedvesen beszélek hozzá, ő pedig a farkát csóválva nyalogatja meg a kezemet. Tényleg bűbájos egy ebecske. Bár nekem is lehetne egy ilyenem!
OUTFIT× MUSIC: Surrender × NOTE: remélem tetszik
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése


avatar


: :

Red is the color of shame. Crimson cheeks and spilled blood. Broken hearts, open veins. A burning desire to return to white.

Join date :
2016. Mar. 26.

Age :
19

Tartózkodási hely :
beacon hills

Foglalkozás :
housekeeper


Csüt. Jún. 23, 2016 8:56 pm
kitsune: sose bízz egy rókában, aurája felemészthet



Melanie & Ingrid
every friendship starts with a small talk

N
em mondanám azt, hogy Jace kis szökése jó dolog lenne, de legalább hamar meglett és egy új ismerősre is teszek szert. Bár az idegent még sosem láttam azelőtt (mondjuk nem is csoda, alig ismerek még valakit a városban), reméltem most azért valamennyire megismerhetem. Jó lett volna pár barátot is szerezni végre. Ha már a várost megszoktam, akkor jöhetnek az emberek. Csak mosolyogva, némán hallgattam, ahogy a lány beszél. Nagyon nem tudtam volna mit mondani, így csak mosolyogtam rá és néztem, ahogy barátkozik a kutyámmal. Egy kicsit gondolkoztam, hogy vajon bemutatkozzak e, de végül úgy döntöttem megteszem. Ártani nem árthat a dolog, gondoltam.
- Egyébként Ingrid vagyok. Ingrid Hart. - mutatkoztam be neki egy széles mosollyal az arcomon. Nem nyújtottam kezet neki, mivel velem kb egykorúnak nézett ki és nem éreztem szükségét az ilyen formaságoknak. Persze, ha ő kezet nyújt, elfogadom, ezen nagyon nincs mit gondolkozni, csak úgy éreztem nem szükséges a dolog. Na mindegy. Tekintetem a lányról drága háziállatomra tévedt, aki éppen hasra vágta magát, hogy a hasvakarást is kapjon. Akaratlanul is felnevettem a dolgon. Nagyon aranyos volt, meg felhőtlenül boldognak is tűnt az új ismerőse miatt.
- Te régóta élsz a városban? - kérdeztem hirtelenjében. Új emberként itt nagyon nem tudtam mi a helyi téma, amiről bárkivel lehet beszélni, így inkább mindig ilyesmiket kérdeztem. Kis hülye kérdés, meg lehet sokaknak lényegtelennek is tűnik, de nekem nem az. Legalább megtudom ki mióta lakik itt, mennyire tud segíteni nekem, ha kellene, meg ki tudja? Lehet találok egy sorstársat egyszer, aki csak nemrég tette be a lábát erre a helyre. Az lenne a legjobb.



» cliffs edge » (: » 260 » ©




sky above me. earth below me. fire within me
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése


avatar


: :


Join date :
2015. Jul. 25.

Age :
18

Tartózkodási hely :
Beacon Hills

Foglalkozás :
Pincérnő


Kedd Júl. 19, 2016 4:32 pm
ember: erőtlen személy, köztünk mégis a legerősebb



Ingrid & Melanie
Tényleg örülök, hogy meglett a kiskutyus gazdája. Nem tudom, mit csináltam volna vele, ha nem így történik. Haza nem vihettem volna, én nem tarthatok háziállatot, az anyagi helyzetünk nem engedi meg. Itt hagyni viszont nem lett volna szívem. Jó, hogy ilyen szerencsésen végződött a kis rosszcsont kalandja és felbukkant ez a nagyjából velem egyidősnek tetsző ázsiai lány. Úgy látom, ő is örül, hogy meglett a kutyus és még a nevét is elárulja és hagyja, hogy dögönyözzem meg egy kicsit, amit Jace láthatóan igencsak élvez. Tüneményes egy jószág! Csak akkor fordítom vissza a figyelmem a gazdájára, mikor hozzám szól.
- Melanie Thompson - mutatkozom be én is egy udvarias mosoly mellett. Mivel ő nem nyújt kezet, én is eltekintek ettől, nem akarok ennyire görcsösen formális lenni, ha ő sem az. Ha én kezdem a bemutatkozást, általában kezet nyújtok, így azonban nem. Végül is nem olyan fontos ez ilyen informális keretek között. Jace egyébként is elvonja a figyelmem azzal, hogy hasra vágja magát. Ösztönösen elnevetem magam és leguggolok mellé, hogy teljesítsem az "uraság" kérését.
- Itt születtem, de kiskoromban sokat utaztunk. Igazából csak majdnem két éve annak, hogy visszaköltöztünk ide. Szóval nem olyan régóta - válaszolom kedvesen a lány kérdésére.
- Te új lakó vagy errefelé? Nem emlékszem, hogy láttalak volna korábban - nem számon kérő, vagy vallató a hangom, csak érdeklődöm. És valóban igazat is mondok, ez egy kisváros, ha itt él régóta, különös lenne, hogy nem találkoztunk korábban. Egyébként is érdekel a lány, szívesen barátkozom új emberekkel. Más kérdés, hogy a cuki kis Jace jelenleg valamivel jobban leköti a figyelmemet.
OUTFIT × MUSIC: Surrender × NOTE: Bocsi a késésért!
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése


avatar


: :

Red is the color of shame. Crimson cheeks and spilled blood. Broken hearts, open veins. A burning desire to return to white.

Join date :
2016. Mar. 26.

Age :
19

Tartózkodási hely :
beacon hills

Foglalkozás :
housekeeper


Szer. Júl. 20, 2016 8:19 pm
kitsune: sose bízz egy rókában, aurája felemészthet



Melanie & Ingrid
every friendship starts with a small talk

A
lány kedvesnek tűnt, legalábbis abból, ahogy a kutyával bánt. Örülök, hogy ő találta meg, vagy állította meg, bármi is történt. Bele se merek gondolni mi lett volna, ha csak szimplán elveszik, vagy valaki elviszi, vagy valami rosszabb. Hallottam már olyanról, hogy bántottak is állatokat, persze nem ebben a városban, de azért mégiscsak féltem. Egy ilyen kis aranyos szőrgombócot nehéz lett volna elveszíteni. Ő is bemutatkozik és látszólag nem bánja, hogy nem nyújtottam kezet. Ennek hihetetlenül örülök, hiszen nem akarok bunkónak tűnni. Tényleg nem, csak már így is sok formális bemutatásban volt részem, mikor ideköltöztem az új családomhoz. Persze nem a szüleimnek, vagy a bátyámnak kellett bemutatkoznom ilyen módon, hanem a többi rokonnak, ismerősöknek, munkatársaknak, meg körülbelül mindenkinek, akivel összefutottunk együtt. Szerintem lassan már automatikusan csak befogok mutatkozni, ha valaki új ember áll le a szüleimmel beszélgetni.
- Biztos jó lehetett sokat utazni. Én mindig is szerettem volna. - jegyzem meg mosolyogva. Remélem nem veszi sértésnek, hogy ezt mondom, meg tudom érteni, ha mondjuk neki ez nem volt annyira jó. Hiszen, ha bele gondolunk végül is így nem igen volt itt sokat, vagyis otthon nem volt sokat. Persze ez embertől is függ, hogy ez mennyire érinti meg. Valakit ez rosszul érint, valakit kárpótol az utazás, és az új helyek. Ez tényleg személy függő dolog. Újabb kérdésére egy pillanatra ránézek, majd inkább Jacet figyelem. Igaz, most még le van foglalva Melanie-val, de ki tudja mikor dönt úgy, hogy ismét elfut, mert azt hiszi csak játék. Vigyázni kell szegényre, még csak kölyök. Nem tudja, hogy nem szabad messzire menni, különben baj is lehet. De majd úgy is megtanulja magától, okos állat ő.
- Igen, az vagyok. Nemrég költöztem ide, bár úgy tűnik ez mindenkinek feltűnt. Egy ilyen kisvárosban majdnem mindenki ismer mindenkit, így mondjuk megértem, de szerencsére eddig akikkel találkoztam mind befogadóak voltak. Tetszik ez a hely. - mondtam végül lezárásként. Meg volt a hangulata a városnak, és tényleg tetszett itt. Valamilyen szempontból nyugodt hely volt, és ez nagyon jól jött. Az izgalmakat valahogy sosem kezeltem jól.
- Tudom, hogy ez így hirtelen furcsa kérdés lehet, de... Tényleg igazak azok a szörnyűségek amiket hallani lehet? Az állattámadások, meg a többi? - néztem egyenesen a szemébe. Tényleg elég furcsa kérdés lehetett ez így váratlanul, de muszáj volt válaszokat kapnom végre valakitől. A szüleim nem akartak ezekről beszélni, azt akarták, hogy biztonságban érezzem magam az új környezetben, de így csak rosszabb volt. A tudatlanság jobban árt, mint a szörnyű valóság, ebben teljesen biztos vagyok.



» cliffs edge » (: » 407 » ©




sky above me. earth below me. fire within me
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése


avatar


: :


Join date :
2015. Jul. 25.

Age :
18

Tartózkodási hely :
Beacon Hills

Foglalkozás :
Pincérnő


Szer. Aug. 10, 2016 1:36 pm
ember: erőtlen személy, köztünk mégis a legerősebb



Ingrid & Melanie
Jó, hogy összefutottam egy ilyen aranyos kiskutyussal, akinek ráadásul még a gazdája is meglett. Kedves ázsiai lánynak tűnik, biztos vagyok benne, hogy jó gazdit kapott ez a kedves kis állat a személyében. Tényleg nagyon szeretnék én is egy háziállatot és ha már ez nem lehetséges jelen körülmények között, igyekszem legalább most Jacen kiélni magam egy kicsit. Közben persze igyekszem vigyázni arra is, hogy ne legyek túlságosan modortalan az Ingridként bemutatkozó gazdájával sem. Ha már megszólít, természetesen igyekszem ráfordítani a figyelmem és viszonzom a bemutatkozását.
- Igen, megvannak az előnyei, az biztos – rámosolygok. Nem veszem rossz néven, az utazás maga tényleg remek dolog és ezt nem is vitatom el senkitől. Bizonyos tekintetben valóban szerencsés vagyok. Sokféle kultúrát, nyelvet megismerhettem, olyan helyeket láthattam már egészen fiatalon, ahová sokan sohasem jutnak el. Sokat köszönhetek ennek az életstílusnak. Bárhol, bármilyen közegben könnyen alkalmazkodom, több nyelven beszélek, vagy legalábbis értek és képes vagyok valamelyest megértetni magam és tényleg sok élménnyel gazdagodtam. Ugyanakkor megvan ennek a hátulütője is. Soha sehol nem voltam igazán otthon. Beacon Hillsben születtem, ez igaz, de mikor két éve visszatértünk ide, teljesen idegen volt számomra minden, hiszen nagyon kicsi voltam, mikor elköltöztünk. Kiskoromban az is megviselt, hogy gyakorlatilag amint elkezdtem megkedvelni valakit, baráti kapcsolatokat kiépíteni, szinte azonnal költöztünk is tovább, az elszakadás pedig fájdalmas volt. Az sem egyszerű, ha mindenhol te vagy az „új, külföldi lány”. Én pedig számtalanszor szembesültem ezzel, egy idő után pedig már küzdeni sem volt kedvem a beilleszkedéséért, mert minek? Mire elfogadtatom magam, állunk is tovább és kezdhetem az egészet elölről. De nem panaszkodom, legalább a szüleim ott voltak nekem. Mindketten. Most pedig már csak Anya van… Borús gondolataimról szerencsére Jace játékos vakkantásai hamar elterelik a figyelmemet. Nem tudom megállni, hogy ne mosolyogjak rá, miközben dögönyözöm.
- Hidd el, átérzem a helyzeted. Bár itt születtem, de mikor két éve visszaköltöztünk hosszú idő után, én is teljesen idegennek éreztem is magam. De hamar megszoksz majd itt, meglásd – bátorítóan nézek a fiatal lányra. Tényleg úgyis gondolom, ahogyan mondom. Ha valaki, én nagyon is jól tudom, milyen érzés az „új lánynak” lenni. A következő kérdésére már kénytelen vagyok teljesen felé fordítani a figyelmemet, elszakadva Jace-től.
- Beszélnek ezt-azt. Tény, hogy történt egy-két elég csúnya baleset, de hát itt van mellettünk az erdő, abban pedig vadállatok élnek. De a rendőrség úgy tudom, vizsgálja az ügyet – próbálok megnyugtató, de azért tárgyilagos lenni. Én is csak hallomásból tudom, amit tudok, de az nem annyira derűs. Persze a pletykák gyakran túloznak, nem kell felülni mindennek. Azonban az, hogy a rendőrség is nyomoz az ügyben, ugyanakkor nagyon ügyelnek rá, hogy ne szivárogjon ki semmi, már több okot ad az aggodalomra. Valami több van itt, mint amit elárulnak. De még Anya is, aki a rendőrségnél dolgozik, elég titokzatos ezzel az üggyel kapcsolatban. Csak annyit tudok tőle, hogy hét lakat alatt őriznek minden információt a nyomozással kapcsolatban és szigorúan megtiltották minden dolgozónak, hogy bárkinek bármit kifecsegjenek róla. Szóval egyáltalán nem tetszik nekem ez az egész. De semmiképp sem szeretném így elsőre megijeszteni ezt az új jövevényt itt. Végül is ez minket nem érint, nem igaz? Akkor pedig miért is ijesszek rá?
OUTFIT × MUSIC: Surrender × NOTE: Bocsi a késésért!
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése


avatar


: :

Red is the color of shame. Crimson cheeks and spilled blood. Broken hearts, open veins. A burning desire to return to white.

Join date :
2016. Mar. 26.

Age :
19

Tartózkodási hely :
beacon hills

Foglalkozás :
housekeeper


Kedd Aug. 23, 2016 1:43 pm
kitsune: sose bízz egy rókában, aurája felemészthet



Melanie & Ingrid
every friendship starts with a small talk

P
róbál megnyugtatni azzal, hogy ő is tudja, milyen új lánynak lenni, és majd megszokom. Mondjuk ez igaz, csak nekem először azt kellene megszoknom, hogy végre családom van, akik nem terveznek visszadobni az árvaházba. Így is 16 évet töltöttem ott, soha többé nem akarom azt a helyet látni, maximum kívülről. Be nem teszem a lábam, az holtbiztos. Még a világ összes pénzéért se akarnám megint belülről látni azt a borzalmat. Már csak a gondolatától is kiráz a hideg.
- Remélem, tényleg igazad van. - vetettem rá egy aprócska mosolyt, majd a kutyára néztem. Nagyon élvezte a helyzetét, mondjuk meg is értem. Figyelmet kapott, és azt mindig is imádta ez a kis szőrgombóc. Nem is tudnám mit kezdenék néha Jace nélkül. Ő az egyik olyan családtagom, aki mindig szeretni fog. Ez a gondolat visz tovább néhány napon. Lehet szánalmasnak gondolni, hogy egy kutya miatt élek túl néhány napot, de ez van. Jobbak, mint mi. Önzetlenek, a szeretetért nem várnak vissza semmi mást. Ők örülnek neked a legőszintébben egy hosszú nap után, és mindig figyelnek rád. Még azt is megérzik, ha szomorúak vagyunk, és próbálnak felvidítani minket. Okos állatok. Úgy örültem, hogy válaszol a kérdésemre, bár nem teljes a dolog. Igaz, már amennyit hallottam magam is belőle, kitaláltam, hogy igazából nem állatok vannak a háttérben, hanem természetfeletti, de jobb okosan kérdezni a dolgokra. A válaszát azért jól elraktározom a fejemben, ez is több, mint amit eddig tudtam. Már épp mondtam is volna rá valamit, amikor hirtelen megcsörrent a telefon a táskámban. Meglepetten vettem elő, és néztem meg az érkező sms-t. Anya írt, azt akarta, hogy menjek haza, mert lassan már 2 órája is kint vagyok. Egy apró sóhaj hagyta el a számat, ahogy visszasüllyesztettem a készüléket, majd elővettem a pórázt.
- Ne haragudj, de most mennünk kell. Azért örülök, hogy találkoztunk, és remélem, majd összefutunk máskor is. - mosolyogtam rá barátságosan, majd Jace nyakövérbe akasztottam a pórázt, és felálltam. Intettem még egy aprót Melanienak, majd miután a kutya nagy búsan utoljára még megnyalta a lány kezét, jött utánam. Ideje volt hazamenni. Aggódtak értem, mivel az erdőbe mentem. Pedig pont miattam nem kellene izgulniuk. Bár a képességeimet nem ismerem annyira, de az erőm így is nagyobb, mint az átlagnak. Nem esne bajom.



» cliffs edge » rövid is, borzalmas is, meg záró is, mert nincs öttletem már 00 de köszönöm a játékot c: » 367 » ©




sky above me. earth below me. fire within me
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
 
Melanie & Ingrid
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal
 Similar topics
-
» Agnes & Ingrid - a hot night in Vegas
» ingrid@agatha

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
 :: Játékok-
Ugrás: