HomeHome  Gy.I.K.Gy.I.K.  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  


akinek a nyelvét a forró tea megégette
megfújja még a jégcsapot is




légy üdvözölve
a győztes mindig egyedül van
Beacon Hills sosem a nyugodtságáról volt igazán híres. A természetfelettiektől nyüzsgő városka ezer meg ezer meglepetést tartogatott mindig is a lakosai számára. Sosem tudhattad előre, hogy mi lapul meg a sötétben és mi feni rád a fogát talán a saját szobád rejtekében. S most a város újra a feje tetejére áll. Nagy a kavarodás, különböző korok szülöttei vegyülnek egymással, magukkal hozva valami rémisztőt, fenyegetőt. Ismeretlen fenevadakat, amik létezéséről az elmúlt évszázadban aligha hallhatott valaki. Senki sincs biztonságban. Senki sem menekülhet. Vagy te talán boldogulnál? Lépd át városunk határát és deríts fényt mindenre. Neked talán lehet némi esélyed.

2012.06.17
adminisztrátorok
értünk léteznek mindannyian
hurricane bartholomew

főadmin
stella argent

admin
opal wroblewski

admin

kérdezz tőlük
jelentkezz be
a felejtés vértelen halál
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
kischat
ne menj jégre, s el nem esel
nincs vita, se dráma
utolsó posztok
legyen életünk felkiáltójel
Annie Bailey Today at 10:18 am

Vendég Yesterday at 8:36 pm

Daria Lavoie Yesterday at 3:42 pm

Dante Seavers Yesterday at 1:30 pm

Opal Wroblewski Hétf. Jún. 26, 2017 9:05 pm

aktív lakosaink
bennünk nincs ki rendet teremt
Jelenleg 9 felhasználó van itt :: 6 regisztrált, 0 rejtett és 3 vendég :: 1 Bot



A legtöbb felhasználó (51 fő) Csüt. Nov. 17, 2016 10:12 pm-kor volt itt.

Share | 
 
 x Traithgren Wheland








Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 







Vendég

avatar

Vendég

Pént. Ápr. 08, 2016 3:49 pm

Traithgren Wheland
._._._._.

● becenév: Traith ide
● születési hely, dátum: Dublin, Írország 1990. december 19.
● kor: 25
● faj: druid
● nemi identitás: biszexuális
● play by: Yong Jun Hyung
● karakterfajta: jelen  jövő

Anonym ● 18 év ● ncent C. Shin ● 4 év
you're still have all of me

Látod ott azt a srácot, ugye? Ne, ne menj hozzá közelebb, ha megzavarod akkor biztosan nagyon mérges lesz annak ellenére is, hogy most nyugodtnak tűnik. Csak nézd innen távolról, és akkor mesélek róla neked egy kicsit, de ne közelítsd meg, mert azzal csak elhajtod. Ha ránézel, akkor biztosan azt gondolnád róla, hogy ő egy híresség, mert elég extravagáns megjelenéssel bír, de mindennek megvan az oka, ezt gondolom tudod. Nézd, éppen felállt, hogy öntsön magának egy kis teát, így biztosan látod, hogy egészen magas férfiról van szó, bőven eléri a 185 centit, amit optikailag még jobban nyújt a vékonysága is. Persze egyáltalán nem nyakigláb, pár réteg izom ragadt rá, így egészen szálkásnak mondható, egyáltalán nincsen nyápic kinézete. És ugye milyen szép a bőrének színe? Nem mondható kifejezetten fehérnek, de sötétnek se, mégis van egy rézbarnás beütése neki. Én is szívesen elfogadnám az ilyet. Aztán ott van az arca… Azt hiszem ezt egészen karakteresnek mondhatjuk, de a maga módján akár szépnek is. A vonásai egyértelműen férfiasak, mégis van bennük valami kisfiús báj, ami talán a kerek, kissé pufók arca miatt van. Az orra nagyon szép, egyenes vonalú, emelett pisze, szóval csak növeli az arcának szép hatását. Mandulavágású szemei teljesen feketék, viszont a félvér származása miatt van bennük egy kis kerekség, ami a nyugati génjeire utal. Ez nem mindenkinek észrevehető, inkább csak akkor látványos, ha az ember nagyon közelről nézi az arcát. De jössz vissza! Mondtam neked, hogy ha jót akarsz, akkor egyáltalán ne zavard meg, ő nem az a fajta ember aki szereti ha kibillentik a nyugalmából! Majd ha észrevesz és idejön magától felőlem még a nyakába is ugorhatsz, de most ne zavard! Inkább nézd meg jól a telt, rózsás ajkait, amilyet te is szeretnél, gondolom azért használsz annyi nyavaját a szádra. Aztán ott van a haja… Nos, az általában elég sokféle színben pompázik, mindig a hangulatától függ, hogy milyenre festeti, mert amúgy szereti változtatni a külsejét ha egy másik városba költözik, de inkább csak a saját lelki nyugalma végett csinálja ezt. Említettem már, hogy terepauta? Nem? Hát akkor most ez is megvolt. Egy átlagos terepautához egyáltalán nem hasonlítható, hiszen ő nem jár be a rendelőjébe, otthon fogadja a klienseit és egyáltalán nem olyan göncökben teszi ezt meg, mint amilyet te elképzelsz neki. Öltönyt szinte sosem visel, és az elegánsabb ing - szövetnadrág viseletet sem részesíti különösen előnyben, viszont az oldalt kivágott fekete trikókat kifejezetten szereti, mert az kellőképpen szellőzik és nem szorul rá a bőrére. Igazából otthon nadrágot nem igazán szokott viselni, mert azt sem kedveli különösképpen, de ha utcára megy akkor persze felveszi. Az öltözködési stílusa amúgy nagyon menő, talán jobb cuccokat hord, mint a húga, pedig ő soha nem próbált meg jól kinézni, csak összeszedi azokat a dolgokat amik tetszenek neki és ennyi. Ha az idő hidegebbre fordul, akkor a vékony bőrkabátot visel… Vagyis igazából mindig bőrkabátot visel, csak hát télen nyilván olyat választ ami ki van bélelve, hogy ne fagyjon meg. Cipőből a bakancsokat preferálja, ha töri a lábát akkor tornacipő, de abból is csak szigorúan fekete és nagyon ritkán.

Most, hogy így jobban megnézted magadnak ezt a férfit, biztos vagyok benne, hogy furcsán mutat a kert közepén meditálva, sőt nem is gondolod teljesen normálisnak. Hát igen, elég különc jellemvonásokkal bír, de szerintem pont ettől lesz érdekes és szimpatikus, mármint számomra. Egyáltalán nem baj, hogy ha valaki nem átlagos és sablonos, tapasztalt már elég dolgot ami ilyenné tette. Talán az egyik legfontosabb tulajdonsága a hideg tartózkodása, amit mindenkivel szemben alkalmaz még akkor is, ha a másik egyáltalán nem érzi. Ebből kifolyólag nem is egy nagy szószátyár, általába két-három szóban válaszol a másiknak, ennek ellenére vitatkozni nagyon szeret, amiket általában ő kezdeményez. Ilyen szempontból olyan, mint egy morgós nagypapa, aki nem tud mást, csak folyamatosan kötekedni. Viszont ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy nem képes valakit szeretni, egyszerűen csak ilyen a természete. Igazából már-már abnormálisan nyugodt, egész életében talán csak háromszor jött ki a sodrából, ennek meg minden bizonnyal az az oka, hogy szeret a természetben lenni, és teljesen elszigeteli magát a virtuális élettől. Még a páciensei aktáit is papírokon tárolja, azt sem tudja hogyan kell bekapcsolni egy számítógépet, viszont a telefont már megtanulta kezelni, de azt is csak azért tartja, mert elengedhetetlen a munkájához. Amúgy nincsen fent semmilyen közösségi oldalon sem, egyetlen ilyen alkalmazás van letöltve a mobiljára, az instagram, de ott is csak követni akarja a többi druida ismerősét és természeti fotókat megosztani. Igen, ebből nyilván kiderült, hogy nagy természetjáró, az ideje nagy részét a ház mögötti, abnormálisan nagy birtokon tölti, nagyon szeret az erdőkben túrázni, vagy csak kiülni a kertbe meditálni egy kicsit. Szóval igen, elég sok időt tölt meditálással. Amúgy kifejezetten lusta ember, szinte soha nem csinál meg semmit rendesen, mert mindent félbehagy ha beleun. Nagyon sokan különcnek, még többen talán bolondnak is tartják, amiért nem olyan, mint a mai emberek nagy része, de őt ez nem kifejezetten érdekli. Elég szókimondó és őszinte stílusa van, rendesen be is olvas annak aki kritizálni meri. A pácienseit sem kíméli, akik minden bizonnyal utálják, de amiért bejönnek a tanácsai, hallgatnak rá. Jó abban, hogy másokat meggyőzzön a véleményéről, ez pedig nyilván azért van így, mert az egyetemen elég sokat érvelt, sokszor nem is érti, hogy miért nem jogi pályára ment. A szabadidejében amúgy még nagyon szívesen kertészkedik, tavasszal a birtoka hihetetlenül szép pompát ölt, amit teljesen egyedül csinál meg. Sok dologban elég konzervatív nézeteket vall, de ez igazából csak a húgával kapcsolatban jön elő, majdnem mindig talál valamit amibe beleköthet rajta és vele sem bánik kesztyűs kézzel, ha olyanja van, akkor azt is megmondja neki, hogy menjen oda ahova akar, mindezt haláli nyugodtsággal.

when i was younger...

karaktered életének helye, vagy egy szerepjátékos példáé. Már hónapok óta érzem, hogy baj van, és nem fog múlni egy ideig. Elég érzékeny vagyok az ilyen dolgokra, szinte mindig be is jönnek a megérzéseim, szóval egyáltalán nincsen okom arra, hogy most figyelmen kívül hagyjam a dolgot. Amikor a szüleimet ölte meg egy farkascsorda akkor is szinte azonnal tudtam, hogy el kéne indulnom, meg kéne mentemen őket, de sajnos elkéstem, és azóta is a saját hibámnak tartottam ezt az egészet, szóval most igazán jobb lenne ha csipkedném magam, mielőtt megint történne valami, amit megállíthatnék. Nem vagyok szuperhős, ezzel tökéletesen tisztában vagyok, de azért ha úgy érzem, hogy a húgom bajban van, akkor nyilván lenyomozom és megkeresem, ami nem is lesz nehéz azok után, hogy itthon hagyta a mobilját.
Nem igazán értek ezekhez a szarságokhoz, ezért némi időbe telt amíg rájöttem, hogy mit hol, hogyan kezeljek benne, igazából nekem csak nyomógombos van, mert hát azt egyszerű kezelni, de végül megtaláltam azt amit kerestem és el is indultam a város felé. Szerencsére elég jól ismerem ahhoz, hogy be tudjam lőni a helyeket. Rögtön be is pattantam az autómba, és teljesen nyugodtan vezettem a helyszínre, betartva a sebességkorlátozásokat, mert egyáltalán nem gondolom azt, hogy ha nekiállnék száguldozni azzal előbbre jutnék. Lehet, hogy csak a kár lenne nagyobb, mert ha felcsavarodok egy oszlopra azzal nem fogok segíteni rajta és ki tudja mi történik vele. Amúgy is, azt hiszem ha bármi bajom lenne, akkor az neki nagyon rosszul jönne ki, mert már csak én vagyok neki, ő meg egy gimnazista lány, nem tudna mit csinálni… Persze ott van a családi birtok, meg egy csomó örökség, de nem hiszem, hogy az állam hagyná, hogy egyedül használja azt fel, meg amúgy is… Elvesztené akkor a lényét, hiszen halandóvá válna. Lehet, hogy ettől ő boldog lenne, mert egyre gyakrabban veszem rajta észre, hogy szívesebben lenne csak egy szimpla lány, mint egy druida, de ezt én nem akarom neki hagyni, mert hibát követne el vele. Ha megfeledkezik a természetfelettiről, akkor azzal meg is ölheti magát sajnos.
Lefékeztem, és szinte azonnal kipattantam a kocsiból, hogy bemehessek a szűk, szemetes sikátorba ahova megbeszélte azt a találkozót. Óvatosan kémleltem körbe, ugrásra kész testtartással, hátha valaki még itt van, de akkor megpillantottam Őt, és egyből elernyedt a testem. Igen, a filmekben ez az a jelenet, amikor hátulról fejbevágnak, de azt hiszem egyáltalán nem voltunk most olyan helyzetben, hogy ez megtörténhessen. Nem vadászott ránk senki ha jól tudom, mert békeszerető volt a családunk már generációk óta próbáltuk segíteni azokat a természetfelettieket akik nem ártottak a világnak. Talán… Talán éppen ez lenne a baj? Óvatosan odaléptem a lányhoz és a lábammal meglöktem egy kicsit, hogy láthassam pontosan az arcát, próbáltam elhitetni magammal, hogy ez nem a testvérem lesz, ő miért feküdne itt véresen, majdnem meztelenül és szakadt ruhákban… De hát sajnos ismét csalódnom kellett, úgy néz ki megint későn értem ide. Talán… Talán rohannom kellett volna inkább, ugye? Azt kellett volna tennem, ami a természetfeletti nyugalmamat felrúgná? De hát annyira ellene voltam annak, hogy fejvesztve iderohanjak… Azt mérlegeltem inkább, hogy mi lenne hosszútávon jó neki, de pont ezzel ártottam most neki, mivel az, hogy megerőszakolják egy koszos sikátorban biztosan nem fog szépen hatni a lelkére.
Levettem a kabátomat és óvatosan közelebb léptem hozzá, láttam a tekintetén, hogy nagyon meg van riadva, ezért egy darabig nem mozdultam felé, azt akartam, hogy feldolgozza az agya az információt, hogy ki vagyok, hogy nem fogom bántani. Nagyon lassan bugyoláltam be a kabátomba, és egy szó nélkül kaptam fel a karjaimba, és ha lehet, akkor most még nyugodtabb voltam, mint alapból. Tudtam, hogy kik tették ezt, mégsem gondoltam azt, hogy utánuk kéne mennem. Ha összeverek pár tizenéves srácot attól még ez a szerencsétlen ugyanúgy elszenvedte azt a borzalmat és nem lesz számára elégtétel a dolog. Az ő sérüléseik hamarabb be fognak gyógyulni.
Óvatosan ültettem be az anyósülésre, felhúztam rajta a kabátot, és feltekertem a fűtést is, mert amúgy annyira nincsen jó idő, egész héten esett az eső és a hőmérséklet sem volt megfelelő ahhoz, hogy csak így beültessem a hideg autóba. Bekötöttem, aztán még mindig szótlanul megtörölgettem a kissé koszos és könnyes arcát egy nedves törlőkendővel, amit amúgy fogalmam sincs miért tartottam a kocsiban, de hát vannak ilyen jó kis rejtélyek körülöttem, na mindegy.
Hazáig még óvatosabban vezettem, közben pedig folyamatosan járt az agyam. Mégis mit kéne most csinálnom? Tudom kik voltak azok a srácok, tudom, hogy mit akartak tőle és miért nem tették meg eddig. Mondanom sem kell, hogy mindenért a fiút okoltam, aki miatt odament, pedig mindig mondtam neki, hogy ne foglalkozzon vele, pont az embersége miatt lehet rá veszélyes. Mert igen, a halandók is veszélyesek, főleg ha az ember csak egy védtelen lány, és amúgy nincsenek különleges képességei. Éreztem egy kis dühöt, de a nyugalmam még így is erősebb volt, ezért is voltam biztos abban, hogy soha többé nem engedem majd a fiú közelébe. Tudok róla pár dolgot, ezért is jutottam végül arra a következtetésre, hogy ha a húgom felépül, akkor biztosan el fogunk költözni megint.
Lefékeztem a birtok előtt, és kissé hangosabban vágtam be magam után az autó ajtaját, mint szoktam. Ilyenkor viszont kifejezetten hasznosnak éreztem a technikát, mert ha nem tudnék vezetni, akkor lehet, hogy már csak holtan találtam volna meg. A kezem egy kicsit megremegett, de végül nem szorítottam ökölbe, mert az senkin sem segít ha most itt nekiállok ordítani, mint a sakál, inkább az anyósülés felőli ajtóhoz nyúltam, kivettem a reszkető kis testet. Azonnal a fürdőbe vittem, és egyáltalán nem foglalkoztam azzal, hogy nem örülne neki ha én vetkőztetném le és fürdetném meg. Úgy voltam vele, hogy nem ő az első nőnemű lény akit ruha nélkül látok, meg hát – sajnos – e fordítva is igaz, engem amúgy sem érdekel az ő teste, csak azt akarom, hogy biztonságban legyen már végre. Lekezeltem a sérüléseit – már ami a külső sebesüléseket illeti, aztán a szobámba vittem, hogy lefektethessem. A legjobb neki az ha elalszik, ezért közben még készítettem neki egy erős, altató hatású szert, amitől hamar ki is dőlt, én pedig egész éjszaka a szobában maradtam meditálni, de folyamatosan felé pillatottam, hogy megvan-e még… Azt hiszem tényleg nagyon megijedtem… a magam módján.
Vissza az elejére Go down







Vendég

avatar

Vendég

Szomb. Ápr. 09, 2016 11:49 am

you passed the test
üdv családunk legújabb tagja


Traith *-*
Jó látni, hogy még egy druidánk lett az oldalon. *_* Nagyon tetszett a lapod, minden szavadat ittam. Sajnálom, ami a testvéreddel történt, de valami azt súgja nekem, hogy ez a dolog nem marad megtorlás nélkül, de javíts ki, ha tévedek. Very Happy Nagyon jól írsz, ezt már a jellemzésnél leszűrtem, a történet pedig csak fokozta a dolgot. Reméljük, hogy nem kell megint költöznötök, szóval ameddig itt vagytok, addig boldogítsd a többieket a munkáddal. Nem tartalak fel, nyomás pofit foglalni, utána pedig irány a játéktér. *-*

Vissza az elejére Go down
 
x Traithgren Wheland
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
 :: Relaxing :: Karakterlapok-
Ugrás: