• Nem minden szörny tesz szörnyűségeket.•
Ha a határok elmosódnak, akkor néha már nem is tudod, melyik oldalon kötsz ki.



oldalunk videója
esküszünk, hogy rosszban sántikálunk

légy üdvözölve
a győztes mindig egyedül van

Beacon Hills sosem a nyugodtságáról volt igazán híres. A természetfelettiektől nyüzsgő városka ezer meg ezer meglepetést tartogatott mindig is a lakosai számára. Sosem tudhattad előre, hogy mi lapul meg a sötétben és mi feni rád a fogát talán a saját szobád rejtekében. S most a város újra a feje tetejére áll. Nagy a kavarodás, különböző korok szülöttei vegyülnek egymással, magukkal hozva valami rémisztőt, fenyegetőt. Ismeretlen fenevadakat, amik létezéséről az elmúlt évszázadban aligha hallhatott valaki. Senki sincs biztonságban. Senki sem menekülhet. Vagy te talán boldogulnál? Lépd át városunk határát és deríts fényt mindenre. Neked talán lehet némi esélyed.

Oldalunk alapítása: •• 2012.06.17



jelentkezz be
Mutasd meg valódi éned
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés:
kischat
ne menj jégre, s el nem esel




Oldal statisztika
Kik vannak fölényben?
Az oldalon 43 aktív, elfogadott karakter
Vérfarkas
1
Ember
9
Diclonius
3
Goblin
0
Hellhound
1
Vadász
6
Hibrid
4
Incubus
2
Kitsune
3
Vámpír
3
Warlock
3
Wendigo
3
Vérhiéna
2
Vérjaguár
3
él ebben a sötét világban...



Karmolás nyomok
Természetfeletti itt járt, nézd meg mit hagytak nekünk.



☇ Dogs - Avery & Vulfia


Vas. Okt. 15, 2017 8:42 pm
☇ Poison After Dark

Vendég

Szomb. Okt. 14, 2017 8:34 pm
☇ Stells & Ash


Pént. Okt. 13, 2017 11:04 pm

nyerteseink
gratulálunk a nyár legjobbjainak!

Stella

Argent
női karakter
Mortdecai

Wolsey
férfi karakter
Sheilah

Blackwood
előtörténet
Tamera

Wentz
művész
Ashley

Wilkinson
bohóc
Malachai

King
rosszfiú
Hurricane

Bartholomew
szépség
Stella &

Ashley
párkapcsolat
Daria &

Dante
játék
Hazel &

Stella
őrangyal
Beacon Hills lelkei
Lények az árnyékban
Jelenleg 8 felhasználó van itt :: 3 regisztrált, 0 rejtett és 5 vendég :: 1 Bot



A legtöbb felhasználó (51 fő) Csüt. Nov. 17, 2016 10:12 pm-kor volt itt.

Share | 
 
 Rachel Tatjana Cavanaugh










avatar



Szer. Ápr. 13, 2016 9:05 am
Vendég
Vendég



Rachel Tatjana Cavanaugh
ide jön egy rövidke idézet vagy vmi

● becenév: Rach, Tati
● születési hely, dátum: 1900. december. 1.
● kor: 116
● faj: Vérjaguár
● nemi identitás: Hetero
● play by: Barbara Palvin
● karakterfajta: jelen

user neve ● kora ● multi ● tapasztalat
you're still have all of me

173 centiméter tömény cukiságnak látszik. De ez tényleg csak a látszatt. A poklok poklát megjárta a férje miatt, s a családja meggyilkolása se javított a modorán, se a kedvén, sőt néha rémálmok gyötrik. Majdnem minden este, ha egyedül alszik, de amióta Jeremy az életébe pottyan valamelyest jobb a helyzet. Persze aggódik még a volt férje miatt, mert fogalma sincs, hogy mikor toppanhat be. Nem önmagát félti, hanem Jeremyt. A férfit, akit két mondattal letud szedálni, és bokáig vörösödik miatta, mert Rachel egy-két perverz megjegyzést tesz.. Eléggé ragaszkodó jelleme van, s néha makacs is, nem szereti, ha nem az övé az utolsó szó.
Öltözködését tekintve mindig csinos, és divatos ruhákat ölt magára, szereti a dizájner darabokat, mert utálja, ha valaki másnak is olyanja van, mint neki. Azok meg elég drágák, s nem fizetheti meg mindenki. A haja jelenleg barna színű, a szemei kékek, amiket általában szemceruzával tesz még hangsúlyosabbá.  

when i was younger...

1900. december 1. Anglia, London az akkori időszámítás szerint 22:58
Az anyám másfél napot vajúdott velem, aztán sikerült a világra jönnöm, és teli tüdőből ordítottam a világnak, hogy megjöttem. Persze erre nem emlékszem, viszont apám szerint úgy visítottam, mint egy malac akit éppen leakarnak szúrni. Hát nem kedves? De ennyit a születésemről.

1913. március 15.
Dühös voltam, de már fogalmam sincs miért éreztem, azt hiszem köze volt az iskolához, és a csúnya pattanásos képű Danielhez. Hazáig követett, szerencsére apám kint volt a kis kertben, így amikor meglátta durcás arcomat tudta, hogy baj van, és rögtön elém sietett. Viszont azaz átkozott kurafi fejbe talált egy kővel. Ekkor történt még ez első átalakulásom, halálos kimenetelű baleset ugyan nem történt, viszont elköltöztünk Londonból. Nem kockáztatták a szüleim, hogy szaglásszanak a házunk körül, mert elvesztettem gyermekfejjel a kontrollt. Jekatyerinburgba költöztünk, ott sokkal jobb volt az élet, szerencsémre még a nyelvet is beszéltem, mert amint megtanultam beszélni anya tanított oroszul mert a nagyanyám az volt.

1925. június 23.
Meghaltak, és nem tudtam őket megmenteni, esélyem se volt, hogy lássam a gyilkosukat. A nyomára se tudtam bukkanni, nem ember volt, nem is vérfarkas, hanem egy vadászokkal teli csapat talált a szüleimre, akik egyszerűen kivégezték őket. Sosem fogom elfelejteni azt a keserűséget, gyűlöletet, kétségbeesést, amit akkor éreztem. Fogalmam nem volt róla, hogy mit tegyek, nem ismertem senki csak a szüleimet, más jaguárt nem. Ami most már csak belőlem állt, nem tehettem mást összeszedtem a vagyont amit otthon tartottunk, s felgyújtottam a házat, nem tudtam őket eltemetni tisztességesen, viszont nem hagytam, hogy bárki is elvigye a holttestüket, elhamvadtak, ahogy szeretet házunk is. Egy ideig az erdőben húztam meg magam, éheztem, fáztam, nem mindig sikerült elkapnom egy-egy szarvast, sosem vadásztam egyedül, valaki mindig volt mellettem.
Aztán én lettem a titokzatos lány amikor pár orosz nemes vadászni jött, szakadt ruhában, sárosan láttak meg, s a különleges zöld macskaszemek vonzották a férfiakat. Nem is foglalkoztak azzal, hogy akár megölhetem őket. Nem is tudtam volna őket megölni, ők is olyanok voltak, mint én. Pár egyedül töltött hónap után újra lett családom, akikben eleinte nem akartam megbízni, de nem én voltam az egyetlen akit akkor befogadtak, korombeli lány ikreket is akkor vettek magukhoz. Mi voltunk a három újonc, ott voltunk egymásnak.

1990. december. 1 – 1995.
A 90. születésnapomon elhagytam az orosz falkát, világot szerettem volna látni, amit megértett az alfa, ugyan a lányaként szeretett engem. De megértette, hogy nem élhetek a hatalmas Oroszországban, mert a szívem mindig is a szülőhazámhoz húzott. Hálából maradtam velük elsősorban, másodsorban pedig a család miatt, mellettük megtanultam, hogy nem kell vérrokonnak lenni a családi kötelékhez. Védtük egymás hátát, bujdostunk, ha kellett, tanítottak a friss jaguárokat, bár ritkán találtunk másokat..
Ekkor ismertem meg a férjemet. Eleinte nem akartam tőle semmi komolyat, szabad akartam lenni, semmi elkötelezettség, semmi papír, semmi gyűrű. Nem így lett, sikerült egyenesen a szakadékba rohannom, mint egy vak bányalónak. Megnyerő modorával, angol akcentusával, és helyes kinézetével könnyedén az ujjai köré csavart. Eleinte nem is volt probléma a házasságunkkal, aztán egyszerűen bezárt az otthonunkba, sehova nem tudtam menni. Ha mégis megpróbáltam a szökést, kegyetlenül megvert, ugyan a testem regenerálódott, a lelkem darabkái nem tudott összeforrni, ahogy a törött szívemen se segített a képességem. Megakartam ölni, tudtam, hogy csak így szabadulhatok meg a zsarnok kezei alól.


2008-2016 vagyis napjainkban

2008 őszében sikerült a rémálomtól megszabadulnom, azt hitte összetört annyira, hogy nem próbálok megszökni, így nyitva hagyta a bejárati ajtót, s elment a kurvájához, mert engem csak megalázni szeretett, és addig verni, amíg véreset nem köptem a lába elé. Nem tudtam merre kell induljak, csak követtem az ösztöneimet, s hála az ösztönöknek a régi falkám tagjánál kötöttem ki, aki segített megszökni. Igornak hála az államokba utazhattam, a családi ereklyéket, pénzt ami az enyém volt megszerezte nekem. Tanácsolta, hogy nevet változtassak, ám nem akartam, ragaszkodtam ahhoz a névhez amit még a szüleimtől kaptam, tudtam, hogy ostobaságot követtem el ezzel, de nem érdekelt.
Hisz két évvel a szökésem után se jött utánam, persze rettegtem attól, hogy mi lesz, ha megtalál, viszont amikor az FBI-hoz kerültem eltelt legalább négy év. Egyetlen üzenetet se kaptam amiben fenyegetett volna. Talán az orosz falka elintézte, de nem értesítettek róla, hisz a férjem is egy jaguár volt a kegyetlenebb fajtából. Miatta halt meg a kisbabánk, amiről a mai napig tudomása sincs, mert nem mondtam el neki, biztosra vettem amikor elment a kislányom engem is megölt volna, ha tudta volna, pedig annyira óvtam őt, a szemem fényét, de mégsem sikerült.
Eleinte New Yorkban dolgoztam, mint profilozó, aztán a főnökség áthelyezett New Orleansba, amivel nem volt problémám, kellett a változás. Talán itt végre békére is lelhetek, hacsak egy kis ideig már az is több, mint a semmi. Biztosra veszem, hogy 115 év után a sors is azt akarja, hogy békét kapjak, ne csak szenvedést.
Végül úgy döntöttem lemondok a bűnüldözésről, s egyszerű tanár leszek Beacon Hills-ben, a magamfajtáknak egy paradicsom elvileg. Gyakorlatilag fogalmam sincs, mert van egy őrült exférjem, aki egyszer biztos megtalál, és én hülye fejjel mégis úgy gondoltam, hogy jó lesz nekem, ha összejövök egy vérfarkassal, neki is baja eshet, amit meg nem hagyok.
Vissza az elejére Go down


avatar



Szer. Ápr. 13, 2016 7:06 pm
Vendég
Vendég



you passed the test
üdv családunk legújabb tagja


Rachel *-*
Még egy multi, még egy szép pofi, és még egy különleges karakter *-*
A fajod imádom, és nagyon illik hozzá a jellem amit alkottál ide nekem, egy igazi jaguárra val ez a természet.
A lapod pedig. Tetszik, hogy ezt a formát választottad, csak a lényeget ragadtad ki, mégis megismerhettük teljes egészében a lánykát, aki szomorú dolgokon ment keresztül. Ami a férjedet illeti. Remélem meghal az a szemét, vagyis, jót tenne neki, hogyha megismerkedne a föld alatti élettel.
Menj foglald le a pofid, és imádd a drága Jeremyt *-*

Vissza az elejére Go down
 
Rachel Tatjana Cavanaugh
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal
 Similar topics
-
» Tatia Petrova
» Mystic Falls parkja
» Tatjana Willham
» Eid & Rachel ~ nagyi sütije

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
 :: Karakterlapok-
Ugrás: