• Nem minden szörny tesz szörnyűségeket.•
Ha a határok elmosódnak, akkor néha már nem is tudod, melyik oldalon kötsz ki.



oldalunk videója
esküszünk, hogy rosszban sántikálunk

légy üdvözölve
a győztes mindig egyedül van

Beacon Hills sosem a nyugodtságáról volt igazán híres. A természetfelettiektől nyüzsgő városka ezer meg ezer meglepetést tartogatott mindig is a lakosai számára. Sosem tudhattad előre, hogy mi lapul meg a sötétben és mi feni rád a fogát talán a saját szobád rejtekében. S most a város újra a feje tetejére áll. Nagy a kavarodás, különböző korok szülöttei vegyülnek egymással, magukkal hozva valami rémisztőt, fenyegetőt. Ismeretlen fenevadakat, amik létezéséről az elmúlt évszázadban aligha hallhatott valaki. Senki sincs biztonságban. Senki sem menekülhet. Vagy te talán boldogulnál? Lépd át városunk határát és deríts fényt mindenre. Neked talán lehet némi esélyed.

Oldalunk alapítása: •• 2012.06.17



jelentkezz be
Mutasd meg valódi éned
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés:
kischat
ne menj jégre, s el nem esel




Oldal statisztika
Kik vannak fölényben?
Az oldalon 44 aktív, elfogadott karakter
Vérfarkas
1
Ember
9
Diclonius
3
Goblin
0
Hellhound
1
Vadász
6
Hibrid
4
Incubus
2
Kitsune
3
Vámpír
3
Warlock
3
Wendigo
4
Vérhiéna
2
Vérjaguár
3
él ebben a sötét világban...



Karmolás nyomok
Természetfeletti itt járt, nézd meg mit hagytak nekünk.



☇ December 24. (night)


Csüt. Dec. 14, 2017 7:49 pm
☇ Játszótársat keresek!


Csüt. Dec. 14, 2017 5:13 pm

nyerteseink
gratulálunk a nyár legjobbjainak!

Stella

Argent
női karakter
Mortdecai

Wolsey
férfi karakter
Sheilah

Blackwood
előtörténet
Tamera

Wentz
művész
Ashley

Wilkinson
bohóc
Malachai

King
rosszfiú
Hurricane

Bartholomew
szépség
Stella &

Ashley
párkapcsolat
Daria &

Dante
játék
Hazel &

Stella
őrangyal
Beacon Hills lelkei
Lények az árnyékban
Jelenleg 4 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 4 vendég :: 1 Bot

Nincs


A legtöbb felhasználó (51 fő) Csüt. Nov. 17, 2016 10:12 pm-kor volt itt.

Share | 
 
 Pandora Sparks










avatar



Szomb. Ápr. 30, 2016 10:06 pm
Vendég
Vendég



pandora spark
fuck off you won't bring it back

● becenév: pandamaci
● születési hely, dátum: Sydney, 1995. 03. 28.
● kor: 22
● faj: vérhiéna
● nemi identitás: pánszexuális
● play by: wendy huang
● karakterfajta: jelen

Nobody can drag me down
you're still have all of me

A tükörbe nézve változatos képet látok, szemem színe mindig változik, hiszen annyi kontaktlencsével vagyok megáldva, hogy minden szín és forma megtalálható. Ha olyan kedvem van ébenfekete szemekkel rohangálok, vagy zöld macska szemekkel, de van sima kék, és barna is, minden kedvtől és sminktől függ. Mandulavágású, kicsit nyújtott is a szemem, abból kifolyólag, hogy édesanyám koreai nő volt, míg az apám egy ausztrál férfi, de én mégis anyám védjegyeit örököltem. Beletúrok hosszú hajamba, ami jelenleg kék színben pompázva csúszik ki ujjaim közül, gyengéden és selymesen. Már nem emlékszem az eredeti színére, de valamilyen barna lehetett, talán világosabb, de mindig változik. Hol rózsaszín, hol lila, de mint most megesik, hogy sötét kék lesz, vagy szőke, valami más színnel vegyülve. Tudom, hogy ezzel hamar tönkre fogom tenni laza szépségét és töredezett lesz, főleg, hogy olyan sokat vasalom és göndörítem, hogy már nem tudom biztosra, hogy milyen eredetileg. Tán egyenes szálú? Vagy esetleg göndör volt, csak a sok vasalás miatt már nem pödörödik?
Az egész alakos tükör elvonja figyelmem az arcomról, és a hajamról, hogy testemen nézzek végig. Vékony alkatom van, domborulataim nincsenek túl nagyok, sőt, mondhatnám azt is, hogy inkább hasonlítok egy sörpadhoz, mint egy homokórához, de én így szeretem önmagam. Nem akarok hatalmas melleket, vagy feneket, így is van azért mit fogni, de nem túl sok. Bőröm vakít, szinte egybeolvadok a fehér fallal, ami mögöttem található, és mint egy kaméleon beleolvadok a környezetembe, csak a hajam és a ruhám emel ki a semmiből, ami beleveszhetnék. Ruhám színe nem túl sötét, de színesnek sem mondanám, inkább puhább árnyalatok igazak rájuk, pasztell színek, amik nem rikítanak se a sötétben, se a világosban. Ez igaz minden ruhadarabomra, és jellemez is engem, nem akarok kitűnni.
Visszafogott lány vagyok, nem szeretem a feltűnést, jobban szeretek a háttérbe vonultan figyelni, és kivárni a pillanatot, amikor eljön az én időm. Ettől függetlenül cserfes vagyok, nagyon sokat beszélek, sőt, talán kicsit túl sokat is, hogyha egyszer kinyitom a számat. Ismerkedni viszont szeretek. Nem tudom, hogy ez mikor és miért alakult ki, de ha egyszer sikerül valakivel szóba elegyednem én szeretem őket igazán megismerni. Nem ismerek sok embert, főleg nem itt Beacon Hills-ben, de nem nehéz velem beszélgetni, bármiről képes vagyok hosszú ódákat zengeni. Ez vagyok én, amikor minden rendben van velem, amikor a életem kiegyensúlyozottnak tűnik, én pedig boldognak, csak sajnos ez nem midnig igaz. Nem mindig vagyok az az igazán mosolygós és kedves lány, amilyennek tűnök, sőt! Borzasztó vagyok, utálatos, és hisztis. Emellett nagyon erőszakos, mindig azt akarom, hogy nekem legyen igazam, de ezt mind a másik énem hozza elő belőlem. Igen, nem vagyok egyedül, a nevünk megegyezik, de más nem, mintha maga a hiéna kreálna magának egy saját személyiséget, egy olyat, ami el tudja viselni ami vele történt, mint az eredeti lényem. Akkor és ott valami megtört bennem, és személyiségem megkettőződött, van a kedves és aranyos felem, de van egy pszichopata énem is, ami mindaddig rejtőzik, míg biztos nem lesz abban, hogy csakis rá van szükség. Ez az énem többet viháncol, és keveredik bajba, mint a másik, annyira nem szeret barátkozni, és előbb üt, csak aztán kérdez. Névtelen, mégis mindenki azonnal tudja, hogy én, nem én vagyok, aki csak ismer menekül olyankor előlem. Hogy miért? Csak fuss össze velem vadállatias formámban, de lehet, hogy kar nélkül távozol, és nem hintázhatsz többé.

when i was younger...


Nem tudom mit keresek itt, nem kellene ebben a nyüves erdőben lennem, apa is megmondta, hogy nem nekem való ez a hely, ide mindenki csak piálni és drogozni jár. Én egyiket sem akarom, csak egyedül akarok lenni, a gondolataimmal, hogy kiverjem azt a borzalmas emléket, a fejemből, nem akarom látni, ahogy újra és újra lepörög szemem előtt a kép. Apám, és a nője, az íróasztalon, az én szobámban, és gusztustalan módon dugnak, mint azok a kurva nyulak. Az igazat megvallva sosem kedveltem igazán az apámat, mindig elvolt a maga világában, én pedig nem zavargattam, egészen addig, amíg anyám ideg összeroppanást nem kapott tőle. Ha nem bassza el az ő kapcsolatukat, én soha nem tettem volna szóvá azt amit tesz vele, hiszen, ha azt láttam volna, hogy az anyám boldog, akkor én hagytam volna, hogy olyan tévhitekben éljen, hogy apám szereti. De nem, neki nem volt ez elég, neki mindent el kellett csesznie, és egy elmegyógyintézetbe záratnia anyámat, hogy aztán én vele maradjak és ő mindenkit összeszedhessen. Még ezt is lenyeltem volna, mert amíg nem szól bele az én életembe, addig rendben van, de az, hogy az én szobámban, ráadásul az ÉN íróasztalomon csinálja, az már nagyon övön aluli. Ki tudja hol csinálta volna legközelebb, a puha szőnyegemen, vagy akár az ágyamon. Gusztustalan, szinte érzem a fertőt a bőrömön, amit igyekszem levakarni magamról, ahogy egyre mélyebbre megyek az erdőben. Átlépek néhány üres sörös üveget, és egyéb hasonló dolgokat, de az egyiknél megállok, és felemelem. Megdöntöm egy picit, így a barna üvegen át, még látszik a sárgás folyadék, és a hab, ami a tetején van, és még valami. Egy tükörkép, valamilyen állatról, amit nem tudok kivenni, de először betudom annak, hogy csak behaluzom, de valami miatt mégis megfordulok. Hitetlenkedve fordulok, nem gondolom, hogy tényleg ott van, de az üveg is kiesik a kezemből, amikor ténylegesen megpillantom azt a lényt, ahogy vicsorogva néz farkasszemet velem. Lassú léptekkel hátrálni kezdtem, kihúzva magamat, mert a hiéna fél a nála magasabb lényektől, de ez nem hallott erről a szabályról, mert csak jött és jött, én pedig nem tudtam elég gyorsan hátrálni és rám vetődött. Sikítani sincs időm, úgy vési bele fogait a nyakamban, mégis minden erőmmel küzdök, próbálom lelökni magamról, de arról már fogalmam sincs, hogy ez tántorítja el, vagy valami más, de elrohan, és megint magamra maradok, fogai nyomaival a nyakamon.

Telihold van, sosem kedveltem ezt az időszakot, most sem kedvelem, hiszen aludni nem tudok tőle, és mindig olyan feszült is vagyok. De ez most más, sokkal másabb, fájdalmasabb, és úgy érzem, hogy valami nagyon megváltozik bennem, de eleinte nem tudom hova tenni, csak ropogtatom ujjaimban a csontot, remélve, hogy majd segít kicsit rendbe szedni magamat, de sajnos nem így történik. Nagy nehezen bevergődöm magam a fürdőszobába, mert úgy érzem, hogy a testem lángol és egy kis hideg vízre lenne szükségem. Ennek reményében megyek ki és nyitom meg a csapot, hogy lemoshassam vele az arcomat, ami hamar sikerül is, de amint feljebb emelem az arcomat és szembe találom magam a tükörrel, máris érzem, hogy minden vér kifut az ereimből, és talán még fehérebb is leszek, mint amennyire voltam. Fogaim a szemem láttára nyúltak meg, vele együtt karmaim is, pont úgy, ahogy arcom is megnyúlt. Érzem, ahogy a testem más alakot próbál felvenni, a csontjaim átrendeződnek, én pedig annyira döbbent vagyok, hogy üvölteni sem vagyok képes. Borzalmas fájdalmaim vannak, de nem üvöltök, kitartok ameddig csak képes vagyok, majd hirtelen kikapcsolok, és elvesztem az eszméletemet, de ez kit is érdekelhetne, apám megint a nővel van, én pedig haldoklom, csak egy csoda segíthet rajtam.
Vissza az elejére Go down


avatar



Vas. Május 01, 2016 11:15 am
Vendég
Vendég



you passed the test
üdv családunk legújabb tagja

Alfácskáááááááám *-* úúú
Elsősorban örülök, hogy végre van egy olyan karakterem ami alárendelt szerepben van, mert tökre kiakartam próbálni már a bétázást is, csak hát olyan profin parancsolgatok, hogy ez nem ment. Na mindegy, tudom, hogy menő vagyok Cool. Szóval, térjünk át a lapodra, mert eleget hallasz a magam fényezéséről.
Először is jegyezzük meg azt, hogy csodálatosan szép arcot választottál, de ezt már mondtam neked is. A külsődben az a rész nagyon tetszett, hogy mindig más milyen színű a szeme a lencse miatt, ilyet még nem láttam máshol. Ez + pont.
A jellemed is csodálatos volt, főleg, hogy imádom a skizókat és hát később akarok egy olyan karit tökéletes volt.
A történeted is tetszett, sajnálom, hogy anyukád elmegyógyintézetbe került apukád miatt, tudod mit tegyünk? Öljük meg úúú A hülye hiéna nem tudta, hogy aki magasabb attól meg kell ijedni, verjük meg őt is ><. Szépen bemutattad nekünk az első átváltozáskor tapasztalt fájdalmakat, s én, mint szakértő azt mondom, hogy tökéletes, tökéletes, tökéletes *-* Futás foglalózni, és kezdőt írni nekem *-*

Vissza az elejére Go down
 
Pandora Sparks
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
 :: Karakterlapok-
Ugrás: