• Nem minden szörny tesz szörnyűségeket.•
Ha a határok elmosódnak, akkor néha már nem is tudod, melyik oldalon kötsz ki.



oldalunk videója
esküszünk, hogy rosszban sántikálunk

légy üdvözölve
a győztes mindig egyedül van

Beacon Hills sosem a nyugodtságáról volt igazán híres. A természetfelettiektől nyüzsgő városka ezer meg ezer meglepetést tartogatott mindig is a lakosai számára. Sosem tudhattad előre, hogy mi lapul meg a sötétben és mi feni rád a fogát talán a saját szobád rejtekében. S most a város újra a feje tetejére áll. Nagy a kavarodás, különböző korok szülöttei vegyülnek egymással, magukkal hozva valami rémisztőt, fenyegetőt. Ismeretlen fenevadakat, amik létezéséről az elmúlt évszázadban aligha hallhatott valaki. Senki sincs biztonságban. Senki sem menekülhet. Vagy te talán boldogulnál? Lépd át városunk határát és deríts fényt mindenre. Neked talán lehet némi esélyed.

Oldalunk alapítása: •• 2012.06.17



jelentkezz be
Mutasd meg valódi éned
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés:
kischat
ne menj jégre, s el nem esel




Oldal statisztika
Kik vannak fölényben?
Az oldalon 43 aktív, elfogadott karakter
Vérfarkas
1
Ember
9
Diclonius
3
Goblin
0
Hellhound
1
Vadász
6
Hibrid
4
Incubus
2
Kitsune
3
Vámpír
3
Warlock
3
Wendigo
3
Vérhiéna
2
Vérjaguár
3
él ebben a sötét világban...



Karmolás nyomok
Természetfeletti itt járt, nézd meg mit hagytak nekünk.



☇ Dogs - Avery & Vulfia


Vas. Okt. 15, 2017 8:42 pm
☇ Poison After Dark

Vendég

Szomb. Okt. 14, 2017 8:34 pm
☇ Stells & Ash


Pént. Okt. 13, 2017 11:04 pm

nyerteseink
gratulálunk a nyár legjobbjainak!

Stella

Argent
női karakter
Mortdecai

Wolsey
férfi karakter
Sheilah

Blackwood
előtörténet
Tamera

Wentz
művész
Ashley

Wilkinson
bohóc
Malachai

King
rosszfiú
Hurricane

Bartholomew
szépség
Stella &

Ashley
párkapcsolat
Daria &

Dante
játék
Hazel &

Stella
őrangyal
Beacon Hills lelkei
Lények az árnyékban
Jelenleg 4 felhasználó van itt :: 1 regisztrált, 0 rejtett és 3 vendég :: 1 Bot



A legtöbb felhasználó (51 fő) Csüt. Nov. 17, 2016 10:12 pm-kor volt itt.

Share | 
 
 → oswald m. gaillard










avatar



Vas. Május 08, 2016 2:23 pm
Vendég
Vendég



Oswald Maxence Gaillard
You've got a beautiful face but got nothing to say
You look famous, let's be friends

● becenév: Ozzie. simán Ozzie.
● születési hely, dátum: Párizs, Franciaország / 1990. 05. 19.
● kor: nemsokára 26
● faj: music kitsune (anoshatari)
● nemi identitás: biszexuális, biromantikus
● play by: Kim Junsu
● karakterfajta: jelen

Hircine ● x ● ne engedjetek többet ● x
you're still have all of me

Oswald Maxence Gaillard, amióta csak az eszét tudja, elég polgárpukkasztó jelenség. Az emberek nagy százaléka azt mondaná, hogy megbotránkoztató, ahogy kinéz és ahogy viselkedik, pedig az ő állítása szerint semmi olyan nincs a külsejében, ami különccé tenné; egészen átlagosnak mondható a maga százhetvenhét centis magasságával és ötvenkilenc kilójával, még úgy is, hogy könnyedén kivehetők így a bőre alatt kirajzolódó bordái és kulcscsontjai. Akár olyan látványt is kelthetne, hogy márványba faragtál, mert bőre szinte már áttetszően hófehér, mint a porcelánbabáé, alatta pedig évek munkájával kidolgozott, szálkás izmok feszülnek és meggyvörös erek vékony hálója, amik könnyedén kivehetők egész testén. Külsejében inkább koreai származású anyjára emlékeztet, mint francia apjára; igaz, ez utóbbinak a méregzöld szemeit ő is magáénak tudhatja - igaz, legtöbbször eltakarják ezeket az arcába hulló, kócos hajtincsek, amik most éppen szalmaszőkén merednek ezerfelé a fején, de nem retten ő vissza attól sem, hogy valamilyen extrémebb színre fesse az egész loboncot, mondjuk kékre vagy vérvörösre. Szerencséjére haja elég jól viseli ezeket a manővereket és legtöbbször engedelmesen úgy áll, ahogy azt ő elképzeli... Amennyiben egyáltalán megfordul a fejében, hogy egyáltalán foglalkozzon ezzel. A külsejére sokkal többet ad akkor, amikor színpadra kell lépnie; nyílt titokként lóg a levegőben, hogy azzal keresi a pénzét, hogy exkluzív éjjeli klubokban táncol, ahol csak az isten tudja, mit kell még csinálnia a táncon kívül. Ha valaki olyankor látná, minden bizonnyal nem ismerne rá elsőre; olyankor mintha levetkőzné a hétköznapi énjét és átváltozna az esztrád királyává a tökéletes mosolyával és vonzó kisugárzásával. Nem retten vissza attól sem, hogy sminkeljen; nemes egyszerűséggel képes jobb make up-ot készíteni magának, mint egyik-másik lányka, aki szembe jön vele az utcán, és ő nem szégyelli ezt bevallani; igaz, színpadi sminkje legtöbbször lekorlátozódik a fekete szemceruzára és a csillámporra, amiket egy-egy fellépés után hajlamos elfelejteni lemosni; igaz, olyankor a munkaruháit is "magán felejti" és vidáman parádézik a feszülős, fekete cuccaiban, minden bizonnyal rá hozva a szívbajt a szomszédban lakó nénire.
Igaz, ez bármennyire abszurdul is hangzik, de a munkaruháinak nagy részét a mindennapokban is képes felvenni; minden bizonnyal ő lesz az, akit a "különc szomszéd srác" jelzővel illetnek majd, miután lejárta a tiszteletkört a sarki boltba a hosszú, bundás kabátjában és zsabós ingében, amiben inkább egy modern kori vámpírgrófra emlékeztet, mint átlagos önmagára. Igaz, gardróbja nagy részét így is csak sötét színű ruhadarabok képezik, nagyrészt letisztult és elegáns stílusban; igaz, ha valaki mélyebbre ásna, találna ott érdekesebb dolgokat is, mint különböző jelmezeket (nem, nem a szexshopból szedte őket össze), viktoriánus kabátokat és a szivárvány különböző színeiben pompázó, érdekesebbnél érdekesebb darabokat, amiknek nagy részét sosem vette fel, és nem is fogja. Mindennapi öltözékeire is afféle séma jellemző: feketét feketével, és minél több rajta a lánc és szakadás, annál jobb; a nyolcvanas évek hírhedt punk szubkultúrájának kitűnő jelképe lehetne, amennyiben fennmaradt volna abban a formájában egészen a mai napokig; de így minden bizonnyal csak kevesen tudják, ha nem csak ő egyedül, hogy az acélbetétes bakancsába fűzött vörös cipőfűzőnek igenis jelentése van.
Különleges ismertetőjegyeiként érdemes lenne megemlíteni azt, hogy mániákusan rajong az ékszerekért; legyen szó nyakláncokról vagy karkötőkről, ő szarka módjára fogja begyűjteni az összeset és előszeretettel hordja is majd őket. Igaz, a szépérzéke nem engedi neki, hogy karácsonyfa módjára aggassa tele magát, így az ember fia vagy lánya sosem fog két darabnál többet látni rajta, azok közül is az állandó jelleggel a bal csuklójára kötött vörös szatén szalag lesz a rajta lógó, kulcs alakú függővel. Ezen kívül talán már csak az a néhány tetoválása van, amiket a mindennapokban takarnak a ruhái; a kiváltságosabban esetleg láthatják ezeket, mikor a színpadon vetkőzik, mindenki másnak pedig be kell érnie azzal, hogy elképzelhetik őket maguknak, mikor elsétál mellettük az utcán, narancs és cigarettafüst illatú parfümfelhőt húzva maga után.

Amennyire különleges a megjelenésében, ugyanannyira polgárpukkasztó a viselkedésében; olyan, mint a partszakaszon végigsöprő vihar, elragadó, de veszélyes, amennyiben az ember egyszer beleesik a csapdájába. Tökéletesen tudatában van a sound kitsune képességeivel és megtanulta őket a lehető legjobban kihasználni; nem is retten vissza attól, hogy visszaéljen velük céljai elérésen érdekében. Modora megnyerő, gondosan összeválogatott szavai pedig még akkor is magukkal ragadnak, ha a legkegyetlenebb igazságot mondja az ember szemébe; szavainak mérgét szinte észrevétlenül csepegteti a másik szívébe, és mire a delikvens észbe kapna, addigra Oswald már rég az ujjai köré csavarta őt. Könnyedén barátkozik, mert bárkivel gyorsan megtalálja a közös hangot, még akkor is, ha annak idején beleneveltek valami hűvös, embergyűlölő realizmust; igazi music kitsune-hez méltóan mindig a társaság szíve és lelke lesz, mert a potenciálisan ellenszenves első benyomás ellenére igenis karizmatikus és magával ragadó személyiség; amennyiben az ember már megszokja a különc, gyakran pofátlan humorát és hedonista attitűdjét. Két kézzel veszi el mindazt, amit az élet kínál neki; legtöbbször különféle szórakozóhelyeken lehet fellelni, és ott sem kell igazán sokáig keresni; hangos és lelkes, enyhe exhibicionista beütéssel, amit a kritikusok inkább már feltűnési viszketegségnek neveznének. Igaz, emellett tökéletes színjátszó is, így sosem fog meglátszódni rajta, van-e esetleg egy másik, rejtett intenciója a tetteinek.
Bár keveset beszél róla, szinte egyáltalán, a múltjának van egy nagyon sötét szégyenfoltja, ami bélyeget hagyott rajta; csak kevesen tudják róla, hogy a szó szoros értelmében képtelen szeretni, mert érzelmileg megnyomorították; nem hisz a szeretetben, csak a testi vágyak kielégítésében, talán innen is ered az, hogy gátlások nélkül képes idegenek tucatjainak vetkőzni vagy akár boldog-boldogtalannal is összefeküdni, aki hajlamos érte fizetni. Nem veti meg a jó társaságot sem, legyen szó emberről vagy alkoholról; igaz, míg mást  egy ennyire önpusztító életmód már rég kikészített volna, ő csak továbbra is tör előre, mint a futótűz, talán a lelke mélyén még reménykedve abban, hogy egyszer majd jön valaki, aki megszelídíti... Vagy legalábbis megpróbálja.

when i was younger...

A világon három nagy hazugság van.
Az első: "már átutaltuk a pénzt a számládra".
A második: "ígérem, hogy nem élvezek a szádba".
A harmadik... Akárhogy is gondolkodok, nem akar az eszembe jutni.



A tegnap esti lány közben feláll az asztal alól, elsimítva az arcából a kósza, vörös hajtincseket; talán más helyen, más időben még szépnek is tartaná, de jelen pillanatban, a müzlis tálja fölé görnyedve csak arra tudott gondolni, mikor fog elmenni; szabad kezével húzta fel a nadrágja sliccét, ugyanazzal az unott arckifejezéssel kevergetve a müzlijét, ami olyan tíz perce már ehetetlenné vált a számára és mostanra csak az asztalra felugró macskáját érdekelte, de őt semmi esetre sem. Összenéztek; a lány épp a macskáit próbálta megsimogatni, de csak a kettes számút érte el, a hármason majdnem átesett. Az egyes számút a kis retiküljéből szedte ki, amikor megigazgatva a dekoltázsán a rózsaszín, flitteres ruhát azt mondta:
- Egy fasz vagy, Ozzie.
- Ja.
Ennek ellenére meghagyja a telefonszámát; Oswald Maxence Gaillard üres, rezzenéstelen tekintettel figyeli, ahogy a lány, akinek még a nevére sem emlékszik, rózsaszín filctollat vesz elő a táskájából és egy darabka undorítóan ibolyaillatú papírt, amire felírja a telefonszámát; az a tény, hogy a lány távozik, már csak akkor ér el a tudatáig, mikor az ajtó hangosan becsapódik és a macska ijedten ugrik meg az asztalon, felborítva a müzlis tálat.
Az undorítóan ibolyaillatú papírfecni elúszik a tejjel együtt... Részletkérdés, úgyse hívta volna fel.


A viharvert cipős doboz tartalmát a piszkos asztallapra szórja; esküdni mert volna rá, hogy nem is olyan régen takarított, így a viszonylagosan nagy üvegfelületnek nem volt joga ennyire koszosnak lenni, de ez volt most a legkisebb gondja; úgyis minden koszt elfedtek a kisebb-nagyobb papírdarabkák, megtépázott névjegykártyák és szalvéták, tele mindenféle telefonszámokkal. Fogadni mert arra, hogy ha most mindegyiket megpróbálná felhívni, a fele, vagy még több, már ki sem csöngene; rendszertelen rendszerbe rakja őket, apró kupacokra, hogy ezekre még emlékszik, ezekre nem, ezeket megbaszná, azokat nem. Ezer és egy fecni; azon gondolkodott, mire gondolhatott akkor, amikor elvette őket, amikor a zsebébe gyűrte a legtöbbet, vagy engedte, hogy a zsebébe gyűrjék őket, és vajon akadt-e ezek között valaki, akit nem csak a szép arc érdekelt?
Hanyag mozdulattal söpri az összeset a padlóra; még a szeme sarkából regisztrálja, hogy a hármas számú macska játékosan kap egy-egy felreppenő papírdarab után, mielőtt pillantása megakadna valamin, amit korábban nem látott: négy részre hajtogatott, púderrózsaszín szórólap, rajta barátságosnak szánt, babakék, tizenhetes betűméretű Comic Sans hirdeti, hogy "WE CAN HELP YOU", meg hogy drogsegélyvonal; szárazon, lemondóan nevet fel, mielőtt ezt is félredobná a többi közé; kurva jó vicc.
Fogadni merne rá, hogy ez se csengene már ki, csakúgy, mint a többi.


Aztán eltelik néhány óra; az ablakon túl már sötét van, és Oswald Maxence Gaillard a kanapéján fekszik; maszturbálni próbál, de semmilyen gondolatra nem áll fel a farka, így egy idő után feladja; valami szar, brazil romkom képkockái száguldanak a tévé képernyőjén, és annak a fényében veszi észre, hogy a drogsegélyvonalas szórólap rosszallóan néz rá, mikor a piszkos asztallapra szórja a fehér port majd négy, egyenlő csíkra osztja fel. Az orrnyálkahártyája kiégett; az orra vérzik, a kézfejével maszatolja azt el az arcán, majd visszadől a kanapéra és a plafont kezdi el bámulni, hajszálrepedések után kutatva.
Azt mondták, jobb lesz; valahol az elméje falán még felkapirgál a gondolat, hogy talán felhívná az anyját, de aztán elveti az ötletet; minden bizonnyal ez is egy lenne a telefonszámok közül, amik sose válaszolnának az ő hívására, még akkor se, ha fizetnének nekik. A kanapén alszik el; a kettes számú macska még az arcába mászik, de ebből csak annyit regisztrál, hogy valami bundás megcsiklandozza az arcát; azt mondaná, megszokás.
Talán ha elég sokszor ismételné ezt el magának, még el is hinné.


A világon három nagy hazugság van.
Az első: "már átutaltuk a pénzt a számládra".
A második: "ígérem, hogy nem élvezek a szádba".
A harmadik... "szeretlek".
Vissza az elejére Go down


avatar



Vas. Május 08, 2016 10:29 pm
Vendég
Vendég



you passed the test
üdv családunk legújabb tagja

Oswald Cool
Szép estét! Magad vállaltad azt, hogy én fogadjalak el, bátor egy fickó vagy te. Razz
Először is, imádlak azért, hogy music kitsunet hoztál, ha jól tudom, te vagy az első az oldalon. Ez egy nagyon nagy plusz pont. Tényleg, ez így boldoggá tett. Na, de térjünk át a lapodra, hisz azért vagyunk itt.
Te hazudós. Azt mondtad, hogy nem lett jó a lapod, de szerintem tökéletes. Na jó, azért az nem, mert találtam egy, kettő elgépelést, meg azt hiszem egy vessző hibát. Ez a külső-belső, tényleg nagyon jó lett. Örültem, hogy igyekeztél egyensúlyt tartani a két rész mennyisége között, hogy megközelítsék egymás szószámát.
A történeteden elmosolyodtam. Említetted, hogy van benne pár káromkodás, de ez tényleg pár volt. Hangulatos volt, és könnyen olvasható. Rossz is a drog, nem veszed észre, ha a macsek az arcodba mászik, ugye? Razz Futás foglalózni, és játszani!

Vissza az elejére Go down
 
→ oswald m. gaillard
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
 :: Karakterlapok-
Ugrás: