• Nem minden szörny tesz szörnyűségeket.•
Ha a határok elmosódnak, akkor néha már nem is tudod, melyik oldalon kötsz ki.



oldalunk videója
esküszünk, hogy rosszban sántikálunk

légy üdvözölve
a győztes mindig egyedül van

Beacon Hills sosem a nyugodtságáról volt igazán híres. A természetfelettiektől nyüzsgő városka ezer meg ezer meglepetést tartogatott mindig is a lakosai számára. Sosem tudhattad előre, hogy mi lapul meg a sötétben és mi feni rád a fogát talán a saját szobád rejtekében. S most a város újra a feje tetejére áll. Nagy a kavarodás, különböző korok szülöttei vegyülnek egymással, magukkal hozva valami rémisztőt, fenyegetőt. Ismeretlen fenevadakat, amik létezéséről az elmúlt évszázadban aligha hallhatott valaki. Senki sincs biztonságban. Senki sem menekülhet. Vagy te talán boldogulnál? Lépd át városunk határát és deríts fényt mindenre. Neked talán lehet némi esélyed.

Oldalunk alapítása: •• 2012.06.17



jelentkezz be
Mutasd meg valódi éned
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés:
kischat
ne menj jégre, s el nem esel




Oldal statisztika
Kik vannak fölényben?
Az oldalon 44 aktív, elfogadott karakter
Vérfarkas
1
Ember
9
Diclonius
3
Goblin
0
Hellhound
1
Vadász
6
Hibrid
4
Incubus
2
Kitsune
3
Vámpír
3
Warlock
3
Wendigo
4
Vérhiéna
2
Vérjaguár
3
él ebben a sötét világban...



Karmolás nyomok
Természetfeletti itt járt, nézd meg mit hagytak nekünk.



☇ December 24. (night)


Csüt. Dec. 14, 2017 7:49 pm
☇ Játszótársat keresek!


Csüt. Dec. 14, 2017 5:13 pm

nyerteseink
gratulálunk a nyár legjobbjainak!

Stella

Argent
női karakter
Mortdecai

Wolsey
férfi karakter
Sheilah

Blackwood
előtörténet
Tamera

Wentz
művész
Ashley

Wilkinson
bohóc
Malachai

King
rosszfiú
Hurricane

Bartholomew
szépség
Stella &

Ashley
párkapcsolat
Daria &

Dante
játék
Hazel &

Stella
őrangyal
Beacon Hills lelkei
Lények az árnyékban
Jelenleg 4 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 4 vendég :: 1 Bot

Nincs


A legtöbb felhasználó (51 fő) Csüt. Nov. 17, 2016 10:12 pm-kor volt itt.

Share | 
 
 Kiara Jenkins










avatar



Vas. Május 08, 2016 3:46 pm
Vendég
Vendég



kiara jenkins
Io fei gibetto de le mei case

● becenév: Kiara, ne becézz, köszi.
● születési hely, dátum:1993. 05. 14. Wales, Barmouth.
● kor: 23
● faj: wendigo
● nemi identitás: bastiszexuális (egyébként jöhet minden)
● play by: alycia debnam-carey
● karakterfajta: jelen

atesz ● sok ● sok ● sok
you're still have all of me

Hosszú barna hajjal rendelkezem, ha azt nem vesszük figyelembe, hogy a laza hullámok miatt néha kicsit rövidebbnek tűnik, mint amilyen egyébként. Szerencsésnek mondhatom magamat azzal, hogy egészen kezelhető, mert begöndöríthetem, ki is vasalhatom, valamennyire még más nap is látható eredménye van, attól függetlenül, hogy borzalmasan nehéz kifésülni. Reggelente olyan, mintha egy egész fészeknyi madár lakozna a loboncomban, amik még fésülés hatására sem akarnak elmenekülni, de mindig megküzdök vele, mert én ügyes kislány vagyok. Nem olyan kislány, mint ahogy azt mások hinnék, inkább csak gyermeteg, aki szívesen ül le Disney meséket nézni, mégis könnyű szerrel tépi ki a torkodat, fogaival gondolkodás és bűnbánat nélkül. Ez a kettősség mindig meg volt bennem, szemeim is erről árulkodnak, hiszen szembogaraim színe sem azonos, mindkettőben máshol lelhetőek fel kék foltok, az eredetileg zöld szemeimben, sokan ezért hiszik szürkének, de mindig is zöld volt, attól függetlenül, hogy nem túl erős zöld. Ha pedig a rosszabbik énemmel találkozol hiheted, hogy egy ördögűzésről szabadultam, mert szemeim saroktól sarokig fehérek, mintha csak befordultak volna a szemgolyóim.
Alkatra gyengének és törékenynek tűnhetek, hiszen vékony alkatom van, arcomat is ez jellemzi, épp ezért tűnnek markánsabbnak vonalaim, de nem minden a külső. Belül olyan viharokat éltem át, amiket nehéz volt megélni, és akárhányszor estem el felálltam, tehát nem hiszem, hogy az akaraterőmmel sok gond lenne, olyan gond, amit ne tudnék megoldani. Olykor mondjuk heves vagyok, és dacos, amit még betudhatok gyerekes énemnek, de a szenvedélyt, ami körül ölel, már nem lehet annak mondani, felnőttebb lettem három év alatt, mind húsz év alatt bármikor.
Amit rólam tudni kell, az az, hogy imádok olvasni, így néha kicsit beleélem magam azokba a szerepekre, talán csak amíg be nem fejezem a könyvet, de volt olyan is, hogy jó pár hétig Hannibálnak éreztem magam, amikor újraolvastam a könyveket, így szakácskönyveket vásároltam, és minden húst, amit receptbe foglaltak én felcseréltem emberivel. Azzal sokkal nehezebb bánni, könnyebben odaég, és romlik el az íze bizonyos fűszerektől, de már tudom mit nem lehet használni, és azt hiszem finom ételeket is hozok létre. Nem néznéd ki belőlem? Akkor vendégem vagy egy vacsorára.

when i was younger...

2013 nyara
A konyhában ülve várok arra, hogy anyám a pincéből felmásszon, mivel azt mondta felhozza a hűtőládából a húst, amit majd kint megsütünk. Ez mindig is egy vasárnapi program volt a számunkra a meleg nyári napokon. Sosem értettem, hogy miért tartja odalent a húst, hiszen van a hűtőnek is fagyosabb része, és akkora az a rész, hogyha kivesszük a kis polcokat, akkor már egy ember is simán befér oda. Össze sem kell hajtogatni, nem egy origami papír, egyszerűen csak beültetjük és meg vagyunk. Nem tudom miért gondolok mindig arra, hogy embereket kellene berakni oda, vagy milyen lehet néhány ember húsa, mert ez már egy jó ideje foglalkoztat, de sosem értettem miért. Mármint az egy dolog, hogy a kínaiak, vagy a japánok kutyahúst esznek, de milyen lehet az ember? Pont ez a gondolat vezetett rá arra, hogy én szívesen megenném a sok kis húzott szeműt amiért macskákat és kutyákat esznek. Értem én, hogy finom, meg mindent meglehet enni, amit csak akarunk, de egyenek csirkét, marhát, vagy bármi olyan húst, ami kifejezetten erre a célra van. A kutyákat, és a macskákat szeretni kell, és nevelni, nem pedig megenni, ahogy ők teszik. Nem tudom miért, de én úgy vagyok vele, hogy ugyanazt érdemli az összes, mint amit tesznek velük. Rasszista volnék? Nem, nem vagyok az, nem mindet ítélném el, csak sajnos tudjuk, hogy nagyon sokan esznek olyat, és ha rá is kérdeznék, mind tagadná, hogy a saját sárga bőrét mentse. Akik nem élnek ilyen dolgokkal, mert mondjuk több generációra visszamenőleg, elhagyták otthonukat és normális étellel táplálkoznak azokkal nincs bajom. Én szimplán csak állatvédő természetű vagyok, az embereket nem kell védeni, ha akarják megvédik magukat, ha pedig nem, akkor így jártak. Aki hülye és életképtelen haljon meg, csak kevesebb lesz az idióta ebben a baszottul szar társadalomban, amit úgy elcsesztek, hogy csak egy komoly népirtással lehetne helyrehozni.
Egy apró zajra térek észhez, és figyelek, mert a pince felől jön, ahol anyám van. Leszólok, hogy figyeljen fel rám, de választ nem kapok, így hangosabban szólok oda, hátha csak nem hallotta, de megint nem kapok választ, így ráveszem magam arra, hogy lesétáljak. Az ajtón hamar túljutok, bár a lépcsőn nem szívesen haladok le, sosem szerettem a pincénket, nem is jártam le oda soha, ha nem volt rá szükség, és ha az is volt a szüleimet küldtem le. A falépcső megnyikordul zoknis talpam alatt, de nem foglalkoztat az engem annyira, az sokkal inkább, hogy a hideg és nyirkos pincébe kell lemennem, ahova téli kabátban kellene lejárni, hogy meg ne fagyjak. Hát most bizony kabátom nincs, de haladok szépen lassan a nyikorgást igyekszem kizárni, és leérve nem találom anyámat, csakis egy ajtót, amit eddig még sosem fedeztem fel. Ez honnan került ide? Most komolyan, egy hétig nem voltam itthon, mert nyaraltam, erre beépítenek egy másik helységet a pincébe? Hogy a francba került ez ekkor ide??
- Anya... Ott vagy bent? - kérdezem befele figyelgetve abba a helységbe, ami nekem teljesen új. - Anya? Mi ez a... - kérdeznék rá, hogy mi is ez a hely, de belépve, minden a torkomon a akad, a levegő, a nyál, a szó, egyszerűen minden. Embereket látok fellógatva, hol a lábuknál, hol pedig a karjuknál fogva, de nincsenek mindannyian egy darabban. Hiányzik mindegyikről egy kis hús innen, egy kis hús onnan, van amelyiknek látom a bordáin át, hogy a tüdejük már nincs meg, és amikor erről az emberről elkapom a fejemet szembetalálom magam anyámmal, aki egy hatalmas hentes bárddal vágja el valaki karját, úgy könyök tájékon alkari és felkari részre.
- Oh kicsim... Ne akadj ki, mi elakartuk mondani, hogy ezen élünk, mármint jogod lett volna tudni, csak... - kezd bele anyám a mesélésbe, de én a sokk hatása alatt állva nem akarom hallani, nem akarok semmit se mondani, a gyomrom felfordul, én pedig érzem, hogy innen most azonnal el kell mennem. Így kihátrálok a fagykamrából, felrohanok a pincéből, majd el otthonról, azt hiszem időre van szükségem és egy kurva cigire, igen az kell nekem.

-------------------------------------------------------------------

Néhány héttel később
Érzem, hogy a gyomrom ételért kiállt, bármit ehetek, nem múlik az éhség, ami erősen elkapott. Most komolyan, ennyi éven át emberhússal etettek engem, én nekem meg fogalmam sem volt róla, boldogan éltem a kannibál életemet. Igazából jelenleg undorodom magamtól, és a szüleimtől is, hogy ilyenekkel etettek engem, csak az a gond, hogy rohadtul jól nézett ki a kaja amit elém raktak. Mindig is tudtam, hogyha szépen van tálalva képes vagyok megenni könnyen mindent, de mégis jobb lett volna, ha Hanci rakja elém, akkor nagyobb jó kedvvel ettem volna meg. De anyám... Most komolyan? És apám is. Azt hittem, hogy megbízhatok bennük, erre ezt kapom, el sem hiszem, hogy tényleg képesek voltak olyan hosszú időn át átverni engem. Utálom őket, és azt, hogy nem voltak képesek az igazat elmondani nekem, hogy ezzel most egy egész nagy világ összeomlott bennem, és azt sem tudom, hogy miért tették, miért nem bírták elmondani, csak etettek ember hússal hosszú éveken keresztül, az én tudtomon kívül.
Gyomrom újra kordul egyet, hangosabban, mint eddig valaha, és érzem, hogy így sokáig nem fogom tudni tartani magamat, a tudatomat lassan ellepi a köd, ami hamar kezelhetetlenné válik. Tenyereimet hasamra nyomom, ahogy még egy kortyot iszok a szívószálammal, de erre is csak nem tetszését fejezi ki az üresség miatt, pedig tényleg ettem. A gyomrom befogadta az ételt, talán egy kicsit csillapította is azt a vágyat, ami a rossz irányba húzott, de el nem nyomta, és ez lassan olyan erős lett, hogy más képtelen vagyok bármit is leszuszakolni a torkomon, a víz is nehezen megy le, kínszenvedés minden cseppje.
-Kiara ne kínozd magad, egyél már, a szomszéd szobában hallom a gyomrod korgását, és ijedtemben még a kezem is elvágtam. - Thea hangja ránt ki a gondolataimból, de bár ne tette volna, hiszen így abban a pillanatban felfigyelek a felsértett bőrére, a nyers húsra, ami különleges illatot ont magából, és a vér fémes szagára. Számban összefut a nyál, ez az a pillanat, amikor elvesztem az irányítást magam felett, én nekem nem tűnik fel, hogy szemeim fehérré válnak, igaz tisztábban látom az előttem lévő lányt, és érzem, hogy a fogaim más helyre rendeződnek, de csak akkor fogom fel igazán, amikor Thea felsikít látványomon. Csak sajnos akkor már késő, éhes vadként vetem rá magam, és elharapom a torkát, nem foglalkozva a vérrel, ami szanaszét fröccsen a nappaliban, mert a cél, az elnémítása volt, azzal pedig sikerrel jártam. Fogaimmal erősen fogom a bőrt a nyakán, és tépem, marcangolom, ami kívülről, pont olyan lehet, mint egy természetfilmben, az, ahogy az oroszlánok eszik a gazellákat, csak itt most a bőr vékonyabb, és puhább, könnyebben szakad, én pedig ezt kihasználom, hogy éhségemet csillapíthassam, egy cseppnyi bűntudat nélkül, hiszen, ami létszükség, az létszükség.
Vissza az elejére Go down


avatar



Pént. Május 13, 2016 7:00 pm
Vendég
Vendég



you passed the test
üdv családunk legújabb tagja


Egyetlen Panduszom! <3 úúú

Először is, nagyon örülök, hogy elvállaltad, hogy Basti drágáját hozod, mert tudtam, hogy nálad a legjobb kezekben lesz *-* És a bastiszexuális nagyon tetszett, maradjon is az.*-*
Kiara olyan aranyos karakter lett, hogy az hihetetlen, aztán hopp, kitépte Thea torkát a helyéről. Na, ez az, amit vártam! Egy kétoldalú lányka, akiről meg nem mondanád, hogy ázsiaiakat eszik titokban, meg egyéb embereket.Rolling Eyes A macskás, kutyás elvvel egyetértek, azokat nem megenni kell, hanem nevelni és szeretni.Duzzi Ezért fogjuk megleckéztetni őket.Twisted Evil A fogalmazásod, mint mindig, csodás, és olyan jó volt olvasni tőled még egy lapot.*-*
Nem tartalak fel tovább, tudsz mindent. Eredj a dolgodra, asszony! aww *-*

Vissza az elejére Go down
 
Kiara Jenkins
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
 :: Karakterlapok-
Ugrás: