• Nem minden szörny tesz szörnyűségeket.•
Ha a határok elmosódnak, akkor néha már nem is tudod, melyik oldalon kötsz ki.



oldalunk videója
esküszünk, hogy rosszban sántikálunk

légy üdvözölve
a győztes mindig egyedül van

Beacon Hills sosem a nyugodtságáról volt igazán híres. A természetfelettiektől nyüzsgő városka ezer meg ezer meglepetést tartogatott mindig is a lakosai számára. Sosem tudhattad előre, hogy mi lapul meg a sötétben és mi feni rád a fogát talán a saját szobád rejtekében. S most a város újra a feje tetejére áll. Nagy a kavarodás, különböző korok szülöttei vegyülnek egymással, magukkal hozva valami rémisztőt, fenyegetőt. Ismeretlen fenevadakat, amik létezéséről az elmúlt évszázadban aligha hallhatott valaki. Senki sincs biztonságban. Senki sem menekülhet. Vagy te talán boldogulnál? Lépd át városunk határát és deríts fényt mindenre. Neked talán lehet némi esélyed.

Oldalunk alapítása: •• 2012.06.17



jelentkezz be
Mutasd meg valódi éned
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés:
kischat
ne menj jégre, s el nem esel




Oldal statisztika
Kik vannak fölényben?
Az oldalon 37 aktív, elfogadott karakter
Vérfarkas
1
Ember
8
Diclonius
2
Goblin
0
Hellhound
1
Vadász
5
Hibrid
2
Incubus
2
Kitsune
2
Vámpír
3
Warlock
3
Wendigo
3
Vérhiéna
2
Vérjaguár
3
él ebben a sötét világban...



Karmolás nyomok
Természetfeletti itt járt, nézd meg mit hagytak nekünk.



☇ Évszak szépe


Yesterday at 12:03 am
☇ Stells & Ash


Csüt. Aug. 17, 2017 11:50 pm

Beacon Hills lelkei
Lények az árnyékban
Jelenleg 12 felhasználó van itt :: 6 regisztrált, 0 rejtett és 6 vendég :: 1 Bot



A legtöbb felhasználó (51 fő) Csüt. Nov. 17, 2016 10:12 pm-kor volt itt.

Share | 
 
 Santiago Manazzi










avatar



Vas. Május 08, 2016 8:31 pm
Vendég
Vendég



Santiago Manazzi
ide jön egy rövidke idézet vagy vmi

● becenév: Nincs
● születési hely, dátum: 1766. szeptember. 8, Olaszország
● kor: 250
● faj: Void kitsune
● nemi identitás: Amit csak akarsz
● play by: Ian Sommerhalder
● karakterfajta: jelen

you're still have all of me

Hm, szeretem magam a tükörben viszontlátni, magas vagyok, viszonylag 180 cm körül, ez még akkoriban amikor tényleg csak 20 voltam, vagy talán 25, elfogadott volt. Testem formás, nem túl izmos, de nem is vézna, jó ránézni, azt mondják a lányok. Rövid, fekete hajam van, és nagyon kék szemeim, amik tökéletesen kiemelik arcom finom vonalát, és keskeny, mégis csókolni való ajkaim. Hm, kipróbálod? Jah inkább ne, bocsi de forever single vagyok.
Ruházkodásban sem vagyok egy kirívó alak, szeretem a feketét, a feketét egy kis feketével és a bőrt. Tudok elegáns is lenni, de ha nem muszáj nem öltözöm ki, bár tény és való gentlemanként viselkedem olykor. Ez minden, na meg persze a kedvenc gyűrűm, ami egy rég múlt csalódásra emlékeztet, de arra is hogy honnan jöttem. Tetszik a látvány mi? Mindent a szemnek....

Nem vagyok jó, soha még csak a közelében sem voltam, hogy az legyek, de nem bánom, ettől vagyok én én, és nem a bolond húgom. Erős jellemnek mondanám magam, olyannak, aki mindig a saját maga javára forgatja a helyzetet és képes elég sok mindenen, és mindenkin átgázolni ennek érdekében. Igen, ilyen lennék, született bajkeverő, és stratéga. Sokoldalú tehetség vagyok, tudok kedves barát lenni, isteni szerető, jó testvér, és pokoli ellenség, melyik felem kéred? Na jó hagyjuk. Mind tudjuk igazából milyen vagyok, nem szeretek senkit magamon kívül, és a saját érdekeimen túl aligha látok, és aligha érdekel hogy neked mi lenne a legjobb. Bár mindezek ellenére, az évtizedek (lassan az a húsz) nem mentek el mellettem nyomtalanul, rengeteg mindent megtanultam. Túlélni a leginkább. Tudod, void vagyok, nem a jótündér keresztanya. Bár azt kell mondjam, hogy mióta itt vagyok  ebben az elátkozott kis városban, sokat alakult a személyiségem. Már nem az az egoista vadállat vagyok, sokat szelidült a bennem rejlő bestia, de azért ne vegyél olyan könnyen, mert tartogatok még meglepetéseket neked. Mert én ilyen szeszélyes vagyok, érted? Szeszélyes és öntörvényű, nem igazán a te eseted...

when i was younger...

- Kérem, mondja el mit érez...
- Nem akarok beszélgetni, hagyj már lógva Dia, mit jössz nekem ezzel a pszichológusos szarsággal, nem érdekel. Nem leszek egy újabb akta a gyűjteményedbe - morgolódok ahogy az ágyon heverek keresztbe, az épp aktuális szeretőm pedig éppen a doktornő szerepét játsza ahogy kihívóan szexin, keresztbe tett lábakkal üldögél a fotelben. Túl jól néz ki, és túl jó az ágyban ahhoz hogy csak úgy lecseréljem. Tud valamit, na, most mit tagadjam? Most azonban nincs kedvem hozzá.
- Mi lenne ha nem engem fárasztanál a hülyeségeddel? Nem vagyok kapható most erre - teszem hozzá, ő pedig érti azt, amit a legtöbb nő nem szokott. Most egyedül akarok maradni, így össze szedi magát, lassan felöltözik, és búcsúzóul egy csókot váltunk, aztán eltipeg a tűsarkain. Majd felhívom később, most nincs kedvem hozzá, eléggé kimerített az elmúlt éjszaka, még mindig csak alul öltözve heverek az ágyon. Minek kapkodjak a saját lakásomban? Ez volt az első amit elintéztem, amikor a városba jöttem, hogy legyen egy lakásom. A pénz nem számít, jelentős vagyont halmoztam fel az évek folyamán, és most ideje költenem belőle. Amúgy is, annyit szerzek amennyit akarok, az illegális gyorsulási versenyek jól fizetnek, én meg jó pilóta  vagyok, szóval... kész főnyeremény.

Most éppen nem találtam jobb mókát, nem fektetek épp tőkét semmibe, egyszerűen csak élvezem az életet, és a  sors, meg a gondos szervezés pont ide hozott. Mert itt van a legtöbb természetfeletti, és a gonosz aurák, szinte érzem. Igazából azonban ha nem akarok ennyire költői lenni, hallottam egy két kósza alvilági pletykát, és tudni akartam igazak-e. Elég zavarosak, és legutóbb amikor találkoztam egy cuki kis bolyhosfülűvel, ő elég zavarosan mesélt arról mi folyik itt. Bár már nem fog bele avatkozni a dolgomba, mert most jobb dolga van. Parolázhat a földi férgekkel, gyenge jellem volt, nem szeretem az olyanokat. Én nem vagyok az. Labilis néha, és szeszélyes, de gyenge nem. Az sosem. Azóta nem. Szomorú nap, szomorú vasárnap ha megint csak a költő szólna belőlem. Micsoda líraiság, istenem, még magamnak is fáj a fáradtságom. Inkább felkelek, és nagy nyögéssel fordulok az éjjeli szekrény felé, hogy felvegyem onnan a telefonom. Benyomom a jól ismert számot és tárcsázok is. Szükségem van némi adrenalin löketre és egy kis sebességre. És pontosan tudom hogy ezt ki adhatja meg nekem. Cassidy. Az a dörzsölt kis....
Máris jobb kedéllyel kelek fel, és kapom magamra az ingem, hogy ma átadjam magam a versenyzés örömének, és annak hogy megint pofátlanul sok pénzt fogok zsebre tenni hajnalra.
Vissza az elejére Go down


avatar



Csüt. Május 12, 2016 9:48 pm
Vendég
Vendég



you passed the test
üdv családunk legújabb tagja

Sánti úúú *-*

Siettem nagyon, hogy elfogadjalak.*-* Igaz lassú voltam, mert közben vagy nyolcszor omlott össze a böngészőm, de sebaaaj, itt vagyok, hogy utadra engedjelek.
A pb-dre nem fogok nyálat csurgatni, mert mondtam, hogy nem szeretem, de egy ilyen karakterhez Ian tökéletes, szóval jól választottál.*-* A neved pedig különleges, nagyon tetszik.:3
Térjünk a lapodra... A jellemleírásod többször megmosolyogtatott, hogy ilyen öntelten beszéltél magadról, na meg, hogy a nők mit mondanak...Very Happy Annyira el tudtam képzelni ezt az egészet. A sztorid meg keveset mondó volt, mégis ott lapult benne az érzet, hogy Sántival valami nagy dolog történt, amit nem tudhatok. Alig várom már, hogy tudjam, szóval szaladj játszani, és okosan az illegális dolgokkal.Razz *-* :3: Előtte pedig pofit foglalj:3

Vissza az elejére Go down
 
Santiago Manazzi
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
 :: Relaxing :: Karakterlapok-
Ugrás: