• Nem minden szörny tesz szörnyűségeket.•
Ha a határok elmosódnak, akkor néha már nem is tudod, melyik oldalon kötsz ki.



oldalunk videója
esküszünk, hogy rosszban sántikálunk

légy üdvözölve
a győztes mindig egyedül van

Beacon Hills sosem a nyugodtságáról volt igazán híres. A természetfelettiektől nyüzsgő városka ezer meg ezer meglepetést tartogatott mindig is a lakosai számára. Sosem tudhattad előre, hogy mi lapul meg a sötétben és mi feni rád a fogát talán a saját szobád rejtekében. S most a város újra a feje tetejére áll. Nagy a kavarodás, különböző korok szülöttei vegyülnek egymással, magukkal hozva valami rémisztőt, fenyegetőt. Ismeretlen fenevadakat, amik létezéséről az elmúlt évszázadban aligha hallhatott valaki. Senki sincs biztonságban. Senki sem menekülhet. Vagy te talán boldogulnál? Lépd át városunk határát és deríts fényt mindenre. Neked talán lehet némi esélyed.

Oldalunk alapítása: •• 2012.06.17



jelentkezz be
Mutasd meg valódi éned
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés:
kischat
ne menj jégre, s el nem esel




Oldal statisztika
Kik vannak fölényben?
Az oldalon 43 aktív, elfogadott karakter
Vérfarkas
1
Ember
9
Diclonius
3
Goblin
0
Hellhound
1
Vadász
6
Hibrid
4
Incubus
2
Kitsune
3
Vámpír
3
Warlock
3
Wendigo
3
Vérhiéna
2
Vérjaguár
3
él ebben a sötét világban...



Karmolás nyomok
Természetfeletti itt járt, nézd meg mit hagytak nekünk.



☇ Dogs - Avery & Vulfia


Vas. Okt. 15, 2017 8:42 pm
☇ Poison After Dark

Vendég

Szomb. Okt. 14, 2017 8:34 pm
☇ Stells & Ash


Pént. Okt. 13, 2017 11:04 pm

nyerteseink
gratulálunk a nyár legjobbjainak!

Stella

Argent
női karakter
Mortdecai

Wolsey
férfi karakter
Sheilah

Blackwood
előtörténet
Tamera

Wentz
művész
Ashley

Wilkinson
bohóc
Malachai

King
rosszfiú
Hurricane

Bartholomew
szépség
Stella &

Ashley
párkapcsolat
Daria &

Dante
játék
Hazel &

Stella
őrangyal
Beacon Hills lelkei
Lények az árnyékban
Jelenleg 8 felhasználó van itt :: 3 regisztrált, 0 rejtett és 5 vendég :: 1 Bot



A legtöbb felhasználó (51 fő) Csüt. Nov. 17, 2016 10:12 pm-kor volt itt.

Share | 
 
 Iliana Oakley










avatar



Szomb. Május 14, 2016 12:38 pm
Vendég
Vendég



Iliana Oakley
Egy mosoly csodát tehet a napoddal!

● becenév: Lia, Ili, Ana, Lisca
   ● születési hely, dátum: 1993. március 4., New York
   ● kor: 23
   ● faj: Főnix
   ● nemi identitás: Heteroszexuális
   ● play by: Lorena Rae
   ● karakterfajta: jelen

Ms V ● 23 év ● Nincs multi ● 11 év tapasztalat
you're still have all of me

Kezdjük az első pillantással. Közép magas, nagyjából 170 cm körül van. Karcsú, vékony lány, s habár eljár az alakja miatt edzeni, az izmok azért még igen messze vannak tőle. Bőre feszes és sima, mindig nagy gonddal ápolja, kicsit barnább lány, sokat napozik. Lábai hosszúak és vékonyak, feneke formás, mellei nem kiemelkedően nagyok, de legalább valami van. Valójában nem a teste miatt szokták szépnek nevezni, hanem arca miatt: Pisze orra van, ovális, esztétikus arca, és igézően szép acélkék szemei. Ajkai nem dúsak, finom vonalúak. A lány akkor ragyog csak igazán, mikor elmosolyodik, s megvillantja hófehér, szép és rendezett mosolyát, ami szinte angyalivá teszi. Szép szemei felett barna, igényesen szedett szemöldök pihen, arcát váll alá érő, hosszú barna haj keretezi. Alapjáraton hullámos, de egyenesre szokta szárítani, vasalni. Alapjáraton természetes sminket használ, csak kivételes alkalmakkor használ erősebb színeket. Szereti a divatos ruhákat és mindig megtalálja azokat a darabokat, amelyek illenek hozzá és kiemelik szépségét. Kisugárzását tekintve energikus és vidám, léptei ruganyosak és nincs olyan perc, mikor ne mosolyogna.
Ha jellemezni akarjuk egy szóban a lányt, akkor azt hiszem az a szó az volna, hogy lelkes. Vagy kalandvágyó. De sajnos rettentő naiv is. Régebben kevésbé volt barátkozós, ám mostanában próbál nyitni az emberek felé. Rendkívül kitartó és néha olyan makacs tud lenni, mint egy öszvér, de kellő határozottság és szavak könnyen kibillenthetik elhatározásaiból. Sajnos könnyen irányítható, amely talán annak tudható be, hogy mindig is úgy nevelték, hogy meg lett mondva mit, mikor, hogyan csináljon. Persze azért próbál önálló lenni és lázadó tettei is vannak. Noha gyakrabban szeretne kalandokba keveredni, kukákat rugdosni hajlani egykor egy részeg csapattal az utcán, vagy buliba menni, vagy utazgatni messze földekre, ezekhez gyakran nincs társasága, egyedül pedig fél neki vágni. Rettentő kreatív lány, ha önkifejezésről, vagy tervezgetésről van szó. Sok furcsasága van és titka van, tipikusan az a fajta, akit folyamatosan csak vidáman és mosolyogni látsz, minden nehézség ellenére is.

when i was younger...

Csendben bámulom magam előtt a képernyőt, a megnyitott, üres wordöt és a villogó kurzort, kezeim a billentyűzeten vannak. Nagyon koncentrálva nézem a dokumentumot, és próbálok szavakat kiszuszakolni magamból, mikor a képernyő hirtelen elsötétedik és megjelenik a képernyőkímélő. Reménytelenül fejelem meg az asztalom, mert ezek szerint 10 perce nem sikerült egy betűt sem írnom.
- Lia! Kész a vacsora! – hallani lentről egy férfi kiáltását.
- Megyek! – kiáltom vissza, majd sóhajtok és száj húzva nézek a képernyőre. Felkelek és körbe nézek a szobámban. A fabútorok különleges illatát mindig is szerettem, az én berendezésem csupa fenyő, szép világos színűek. A képekre nézek a falon, a tájfestményekre, amelyeket még anya csinált nagyon régen. Elmosolyodom és elindulok. Talán úgy kellene kezdenem a beadandómat, mint egy filmet.

„Helló, üdv Beacon Hillsben! Ez az aprócska emeletes ház az otthonom és ez a barna hajú lány, aki éppen az asztalát fejelgeti vagyok én. „

A gondolatra elmosolyodom és kettesével véve a szőnyeges lépcsőfokokat rohanok le, majd lépek az étkezőbe, ahol apám már éppen megterít. Mivel az elképzelés tetszett, ezért magamban folytatom:

„És ő itt az apám, Josh... illetve a nevelő apám, ezért nincs közöttünk túl sok hasonlóság. (a kamera a fekete hajú, körszakállas, kockás inges, farmert viselő férfire fordul, aki épp leteszi az utolsó villát az asztalra). Még kiskoromban fogadott örökbe anyámmal, Lilaval, mikor még csak 4 éves voltam. Elvileg New Yorki születésű vagyok, de a valódi családomról nem tudok sokat. Nem tudom, miért adtak árvaházba, vagy hogy miért nem jöttek értem később, de biztos meg van az oka. ”

Eközben leülök az asztalhoz és megnézem magamnak a lábost, ami éppen előttem gőzölög.
- Hmm.. Váó, mi ez a cucc? – kérdezem bizonytalan mosollyal Joshra pillantva.

„Josh és Lila 12 éves koromig neveltek együtt, azonban azután anya összeveszett apámmal és elváltak. Igazából nem hibáztatom, Josh mellett nehéz meglenni néha. Ha nem is találkozunk gyakran, mindig küld valami ajándékot karácsonykor, születésnapomra, vagy egyéb alkalmakkor. Apa anyám helyett is anyám akart lenni és tudatosan nevelni, de azt tudni kell róla, hogy borzasztóan főz.”

- Ez kérlek borsófőzelék. Miért piros a homlokod?– mondja, Josh, miközben elveszi a tányérom és bele meri a zöld masszát. Kétes pillantással figyelem, miközben elém rakja.
- Ah, semmi, csak a beadandón dolgoztam. Na jó, de… hol van belőle a borsó…? – kérdezem a kanalammal megbökdösve a számítógépes játékokból életre kelt nyálkalényt.
- Az egész az! – jön a válasz, mire felpillantok apára.
- Össze turmixoltad?
- Igen-igen! Gondoltam, úgy főzelékesebb lesz. Tessék, itt a fasírt. – teszi le elém a húst.
- Ez jobban néz ki! – veszek belőle két darabot.
- Igen? A húsokhoz jobban értek.
- De remélem ezúttal Aaron szőrét kihagytad belőle! – mosolygok fel a férfire.
- Ah, igen, azt hiszem. Most figyeltem, hogy ne pofátlankodjon a konyhába főzés közben. – hirtelen kopogó körmöket hallani a parkettán és már meg is jelenik egy dús bundájú, nyálas bernáthegyi, sluppogó hangon nyalogatva száját.

„És íme, megjelenik az emlegetett szamár. Ő itt Aaron, leghűségesebb társunk és a legrosszabb házőrző valaha. 19. születésnapomra kaptam. Nagyon nagy, meleg, nyálas és szeretetteljes és nyálas.. De főleg nyálas. Fél a viharoktól, de az utána maradt tócsákban imád hemperegni. Olyan, mint egy birka, sose harapna meg senkit, ellenben mindenkit összenyalogat és mindenhol ott van, ahol nem kellene.”

- Aaron, kifelé!
- Ne küldd el, ő legalább szereti a főztöd! – vigyorgok a férfire.
- Tőlem aztán cserélhettek, te kapod a kutya kaját ő meg a helyedre ül!

„Közöttünk már megszokott, hogy egymással csipkelődünk és viccelünk. Ugyan kajálásnál mindig eljátszom, hogy Aaron lelkesebben eszik, apa nagyon jól tudja, mennyire hálás vagyok azért, hogy befogadott és felnevelt. Noha sok dologban túl szigorú. Vegyük például a vallást. (a meghitt családi asztal képét egy apró, takaros templom veszi át, ahova főhősnőnk és apja lépnek be.) Kötelező hetente egyszer misére mennem vele, és énekelgetni a dalokat, pedig szerintem a hangommal üveget lehet repeszteni és mindenki csak kínlódik ilyenkor körülöttem. Ebből kifolyólag meg is vagyok keresztelve, keresztszüleimmel és a család többi tagjával csak ünnepekkor találkozunk. Aztán ott vannak még a pasis ügyek is. (A kép vissza ugrik a szobámra, ahol hangos zene mellett az ágyon smárolok a gimi egyik leghelyesebb srácával.) Apa valahogy mindig is túl konzervatív volt e tekintetben… (ekkor belép Josh, kezében egy puskával. Persze a srác fülét farkát behúzva tűz kifelé a szobából, én meg idegesen kezdtem veszekedni Joshsal.) Szerinte majd csak akkor érhet hozzám férfi, ha az komoly szándékú és elvesz feleségül, addig meg ne is álmodjak olyanokról, mint a szex. Ilyenkor nem átall olyan alattomos módszereket használni, mint az előző példa, hogy elkergesse azokat a srácokat, akik az Ő elvárásának nem felelnek meg… Valahol érthető is a szigorúsága, apa régebben FBI-os volt, sok rossz alakkal találkozott és a neveltetése is olyan, amilyen. Egy sérülése miatt aztán kénytelen volt korai nyugdíjba menni. Most egyszerű vállalkozó a városban, de persze a fegyvertartási engedélyét kihasználva ijesztgeti el a fiúimat.”

- Na és hogy áll a beadandó?
- Pont sehogy. Még nem jött meg az ihlet hozzá.
- És sikerült már rendes munkát találni? –érezteti a „rendes” szót a mondatában.

„Ó igen, merthogy én is neki álltam dolgozni az iskola mellett. Kiskoromban nem voltam ám ilyen szép. Pufók voltam és félénk, de ez az évek alatt változott és egy szép nővé értem, ami talán egyrészt büszkévé tette Josht, másrészt idegesítette. Egyszer kerestem munkát, méghozzá fotózást, bosszúból, mert akkor is elkergetett valami srácot, bár a nevére sem emlékszem már. Persze hamar utánam kaptak, ruhák, fürdőruhák és fehérneműk voltak terítéken. De ez az én konzervatív apámnak maga volt a megtestesült rémálom. Titkoltam ugyan előtte, de most komolyan, egy ex-FBI ügynök előtt mi az, ami titokban maradhat? Azt a fejmosást amit utána kaptam soha nem felejtem el… De pozitívum, hogy a ruhákat, amiben fotóztak, megtarthattam, sőt, némi átbeszélés után apa megengedte, hogy néha eljárjak ilyen fotózásokra, mert végül is ez is pénz, de ne vetkőzzek, mert örökre szobafogságot kapok.”

- Igen. Egy étteremben.
- Étterem? Na és milyen? – kérdezi két falat között a férfi.
- Egy ázsiai kajálda. Hangulatos, a főnök meg jó fej.

„Az esetből tanulva inkább olyan munkát kerestem, ami a tanagyagomba vág, ugyan is vendéglátást tanulok. Bastille, a főnököm egész rendes arc, fiatal csaj, bár a rasszizmusa már-már komikus néha.
Na de hogy ki térjünk egy kicsit a meghitt és tökéletes családi életből.. Az én életem se felhőtlen. Jó, persze a gyerekkoron kívül, az nehéz volt, de most hiába tűnik úgy, mintha minden rendben lenne. Úgy nézek ki, mint a jó tanuló, aki kora reggel suli előtt elmegy futni, aztán suliba megy, utána dolgozik, a szabadnapjait meg művészetekkel tölti. Ez álomszerű, nem igaz? De igen! Nekem is vannak titkaim és rossz dolgaim. És itt most nem az idiotizmusomra gondolok, hogy bámulom a plafont a földön fekve, vagy görkorcsolyán huzatom magam Aaronnal az utcán, miközben vonathangokat adok ki… Ennél sokkal komolyabb dolgok nehezítik az életem, mint például a spontán öngyulladás. Először azt hittem, hallucináltam, de nem… A ruháim leégtek rólam, én pedig az erdőben bujkáltam egészen estig, miközben majdnem szétfagytam az őszi időben. Úgy kellett beosonnom a házba, hogy Josh ne vegyen észre. Aztán a dolgok meggyújtása: rajzaimat is felgyújtottam véletlen, meg a wc papírt, a konyhát, Aaron bundája is megpörkölődött egyszer… Nem tudom mi ez, de nagyon creepy. Egy időben rémálmokat generált, de aztán rájöttem, hogy a heves érzelmeim, főleg a düh okozza ezeket. Azóta megtanultam nem magamra venni semmit, bár nem is nagyon bánt senki, még a suliban sem. Kerülöm a rivalizálást a pompon csajokkal, és próbálom mindig a dolgok pozitív oldalát nézni. Még ha le is öntöm a fehér ruhámat kávéval, elkap az eső és tönkre megy a sminkem, még ha apám el is kergeti a fiúmat… Az Ördög sosem alszik, így próbálom megőrizni a nyugalmam.”


Áh nem… ilyet nem írhatok bele a beadandómba, a tanár kiröhögne. Azt hiszem, a titkolózós részt majd átírom. Eközben már befejeztük a vacsorát és mosogatok. Persze azért ilyenkor az ember elgondolkodik, mi is valójában. Kisördög? Boszorkány? X-man? Nem mondom, hogy soha nem kutattam ezután, de ha valaha rákerestem, hogy spontán öngyulladás, csak hülyeségeket, meg Fáklyát találtam a Fantastic Fourból… Ha meg Josh elé állnék azzal, hogy képes vagyok lángra kapni, azt hiszem, az aznap estét egy elmegyógyintézetben tölteném. Így hát ez a dolog marad még számomra is rejtély.. Inkább nem piszkálom és gyakorlom ezt a dolgot, félek, hogy a végén valakinek baja esik.
Vissza az elejére Go down


avatar



Szomb. Május 14, 2016 9:24 pm
Vendég
Vendég



you passed the test
üdv családunk legújabb tagja

Ili drágám! *-* úúú

Először is, nagyon örülök, hogy itt vagy. Az usert valamennyire sikerült már megismernem, és mit ne mondjak, nagyon megkedveltem.*-* Szóval örülök, hogy én csaptam le rád, hogy Bastival kösselek össze. Jó kis csapat leszünk mi.Twisted Evil A neved meg a pb-d annyira szép. Ehhez érzék kell.Rolling Eyes aww
Térjünk a lapodra. A jellemed már felkeltette az érdeklődésem a történethez, minél többet akartam megtudni a leányzóról. Az et levezetésed pedig egyedi, én személy szerint még nem láttam máshol olyat, hogy előadtad filmesen is. Így megismerhettem Josh-t is, meg Aaron-t, a kis nyálas bernáthegyit. Igazán idilli a turmixolt borsófőzelékkel.Rolling Eyes Very Happy A fogalmazásod lenyűgözött, teljesen magam előtt láttam vizuálisan a szituációt. Ennél többet nem is kívánhatnék, öröm volt olvasni.aww
Menj, foglald le a szépséges arcod, irány játszani! *-*
btw; apádnak ajándékozok Bastival egy szakácskönyvet Razz

Vissza az elejére Go down
 
Iliana Oakley
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
 :: Karakterlapok-
Ugrás: