• Nem minden szörny tesz szörnyűségeket.•
Ha a határok elmosódnak, akkor néha már nem is tudod, melyik oldalon kötsz ki.



oldalunk videója
esküszünk, hogy rosszban sántikálunk

légy üdvözölve
a győztes mindig egyedül van

Beacon Hills sosem a nyugodtságáról volt igazán híres. A természetfelettiektől nyüzsgő városka ezer meg ezer meglepetést tartogatott mindig is a lakosai számára. Sosem tudhattad előre, hogy mi lapul meg a sötétben és mi feni rád a fogát talán a saját szobád rejtekében. S most a város újra a feje tetejére áll. Nagy a kavarodás, különböző korok szülöttei vegyülnek egymással, magukkal hozva valami rémisztőt, fenyegetőt. Ismeretlen fenevadakat, amik létezéséről az elmúlt évszázadban aligha hallhatott valaki. Senki sincs biztonságban. Senki sem menekülhet. Vagy te talán boldogulnál? Lépd át városunk határát és deríts fényt mindenre. Neked talán lehet némi esélyed.

Oldalunk alapítása: •• 2012.06.17



jelentkezz be
Mutasd meg valódi éned
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés:
kischat
ne menj jégre, s el nem esel




Oldal statisztika
Kik vannak fölényben?
Az oldalon 37 aktív, elfogadott karakter
Vérfarkas
0
Ember
9
Diclonius
2
Goblin
0
Hellhound
1
Vadász
5
Hibrid
2
Incubus
2
Kitsune
2
Vámpír
3
Warlock
3
Wendigo
3
Vérhiéna
2
Vérjaguár
3
él ebben a sötét világban...



Karmolás nyomok
Természetfeletti itt járt, nézd meg mit hagytak nekünk.



☇ Hírek


Yesterday at 9:31 pm
☇ Elkelt!


Yesterday at 8:07 pm
☇ cain & dan


Yesterday at 3:14 pm
☇ Dante && Stella


Yesterday at 1:20 pm

Beacon Hills lelkei
Lények az árnyékban
Jelenleg 8 felhasználó van itt :: 4 regisztrált, 0 rejtett és 4 vendég :: 1 Bot



A legtöbb felhasználó (51 fő) Csüt. Nov. 17, 2016 10:12 pm-kor volt itt.

Share | 
 
 Sofia Nyemirovszkaja










avatar



Csüt. Aug. 25, 2016 4:45 am
Vendég
Vendég



Sofia Nyemirovszkaja
ide jön egy rövidke idézet vagy vmi

● becenév: csak Sofia
● születési hely, dátum: Moszkva, 1994. július 22.
● kor: 22 év
● faj: Kiméra (wwendigo-werejaguar)
● nemi identitás: Hetero
● play by: Brynden Jenkins
● karakterfajta: Jelen

user neve ● kora ● multi ● tapasztalat
you're still have all of me

Belső: Sofia Nyemirovszkaja egy vérbeli pszichopata. Nembtisztel sem Istent, sem embert. Néha még saját magát sem. Ha kell, hideg szívvel meggyilkol bárkit. Várjunk csak... Sofia Nyemirovszkaja nem ilyen. Pszichopata, de nem öl, nem gyilkol, ellenben tökéletesre fejlesztett jópár kínzási technikát. Sofia Nyemirovszakaja-nak ugyanis ez okoz örömöt, ha kénye-kedve szerint kínozhat másokat. Nem volt ez mindig így, de az az éjszaka mindent megváltoztatott benne. Magába fordult, eltávolodott mindenkitől és nem kommunikált senkivel, és ezt a mai napig műveli.
Külső: Ne gondold hogy Sofia báránybőrbe bújt farkas, mert ha valami, akkor ez igencsak távoll áll tőle; belsőjét tökéletesen tükrözi kinézete és öltözködése is. Fekete ruhák, piercingek és tetoválások, kell ennél több? Ám mégsem ez az amitől a legtöbben megrettennek Sofia láttán. Létezik az a mondás, hogy a szem a lélek tükre. Átható jegeskék pillantása olyan érzést kelt az emberekben, mintha a fejükbe látna, mintha ismerné a gondolataikat; ám ezzel a pillantással nem sok mindenkit ajándékoz meg, hiszen társaságban mindig napszemüveget visel, ha esik, ha fúj. Platinaszőke haját általában kiengedve hordja, vagy nagyritkán fonatban.

when i was younger...


"I'm not gonna kill you. I'm just gonna hurt you. Really, really bad."

Félelem. Kik ezek az emberek? Mit akarnak tőlem? Eljöttek értem az árvaházba és azt mondták kivisznek. Azt mondták hogy segítenek, de én nem hiszek nekik. Hogy is hihetnék, hiszen mikor eljöttek értem, egyikük befogta a számat, majd minden elsötétült, nem sokkal később pedig itt találtam magam... Hol is? Fogalmam sincs hol vagyok, sötét van és hideg, épp csak annyi fény jön be az ablakon hogy tudok írni a naplómba. Szerencsére nálam volt, így most nem érzek magam teljesen egyedül. Lépteket hallok. Vajon értem jönnek? Ha igen, akkor mit fognak velem tenni? Félek.

Fájdalom. Nem bírom... Segítsen rajtam valaki... A sejtésem igaznak bizonyult, ertem jöttek amikor azokat a furcsa lépteket hallottam. Hárman voltak, vagy talán négyen, de nem tudtam megállapítani, mert mire feleszméltem volna, újból elkábítottak. Utálom mikor ezt csinálják... Mikor felébredtem az "altatásból", azt kívántam bárcsak ne tettem volna. Émelyegtem, fájt a fejem... Igazából mindenem fájt, olyan érzés volt mintha minden egyes porcikámban izomláz lenne, még a hajamban is. Kezdetben tomboltam, ajtót döngettem és ordítoztam hogy mit tettek velem, de mostanra ha teljesen nem is, de egy kicsit lenyugodtam és szerencsére a fájdalmam is enyhült. Remélem most már végre békén hagynak...

***Egy évvel később***

Bosszú. Igencsak izgalmas napom volt ma. Reggel bal lábbal és nyűgösen ébredtem, amit szokás szerint egy ártatlan ember sínylett meg. Na de inkább kezdem előről. Miután nagy nehezen kiimádkoztam magam az ágyból, szépen felöltem és kicicomáztam magam, majd utamra indultam. Pont a reggeli csúcsidőt sikerült kifognom, amikor mindenki munkába vagy iskolába igyekszik, így viszonylag sokan mászkáltak az utcákon. Én személy szerint a sötét, elhagyatott mellékutcákat preferálom, de mivel most világos van, ezért egy szimplán elhagyatott is megtette. Szokásom szerint beolvadtam a környezetembe és onnan pásztáztam az embereket. Legnagyobb meglepetésemre, pont mikor a legkevésbé számítottam rá, egy fiatal fiú sétált be az utcának nem nevezhető apró... talán inkább sikátornak nevezném. Látszott rajta hogy nem tudja hol van és első zavarában engem sem vett észre, szóval mögé lopóztam és megszólítottam.
-Csak nem eltévedtél?- Szerencsétlen halálra vált arccal fordult meg és nézett rám, meg dadogott valamit arról hogy rossz helyen fordult be, de az agyam már automatikusan szelektálja a feleseleges információkat, így nem igazán jutott el az agyamig amit mondott, de nem is érdekelt.
-Sajnálattal közlöm hogy innen már nem mész haza.- Mosolyogtam aranyosan, bár magamat ismerve ez leginkább vicsorgáshoz hasonlíthatott. Megragadtam a torkát és lassan hátráltam vele, egészen addig amíg bele nem ütközött valamibe. Szabad kezemmel előhalásztam a csizmámból az egyik szikémet. (Igen, mindig viszek magammal, mert hát sosem lehet tudni).
-Lassan vagy gyorsan szeretnéd? Nem szólsz? Hát akkor csinálom lassan.- Nem volt még ilyen áldozatom aki nem szólt semmit. Furcsa, bár kétségkívül meg tudnám szokni. Először csak egy kis sebet ejtettem az arcán. Majd egy másikat a másik oldalon. Fokozatosan haladtam lefelé, szemem vérben úszott, arra törekedtem hogy "megrajzoljam" a tökéletes mintát. Csak vágtam és vágtam, élveztem a látványt, teljes extázisban voltam és belemerültem a "munkámba". Elmélyültségemből a fiú fájdalmas sikolya zökkentett ki, én pedig első dühömben elvágtam a torkát. Teljesen átszellemült állapotban voltam, nem is tudtam hogy mit csinálok. Mikor tudatosult bennem hogy mit tettem, gyorsan visszatettem a szikét a csizmámba és futottam. Rohantam ahogy csak a lábam bírta, egészen hazáig. Mit tettem? Én nem ölök meg senkit. Megkínzom őket de nem vagyok gyilkos...


Ezzel Sofia letette a tollat. Régen írt már a naplójába, -utoljára akkor amikor még a doktoroknál volt- de úgy érezte ezt ki kell írnia magából. Pszichopata ugyan és lételeme hogy másokat kínozzon, de úgy gondolja hogy indokolatlan halált senki sem érdemel, épp ezért érintette olyan rosszul hogy elvesztte maga felett uralmat és megölte a fiút. Valamelyest sikerült már megnyugodnia, de tudta hogy ez a fájdalmas gondolat még sokáig kísérteni fogja. Úgy érezte erre aludnia kell, így hát fogta az apró füzetet és betette az alsó fiókba a papírok alá, mintha csak el akarná rejteni maga elől az aznap történteket, majd úgy ahogy volt, ruhástól, véresen, befeküdt az ágyába és azonnal el is nyomta az álom.


A hozzászólást Sofia Nyemirovszkaja összesen 2 alkalommal szerkesztette, legutóbb Szer. Jan. 25, 2017 10:54 am-kor.
Vissza az elejére Go down


avatar


: :


Join date :
2016. May. 28.

Age :
25

Tartózkodási hely :
╵bh╶

Foglalkozás :
╵i hunt╶


Csüt. Aug. 25, 2016 2:29 pm
wendigo: veszélyes kannibál, kit vérszag fog körbe



you passed the test
üdv családunk legújabb tagja

Először is szeretném leszögezni, hogy nemrég keltem fel, szóval kicsit kómás elfogadó lesz, ne haragudj érte 00
Na de... Ezt ne vedd sértésnek, de a karaktert igazándiból nem a belső leírásból ismertem meg, hanem a lejjebb olvasható előtörténet részből. Minden sorával úgy éreztem, hogy egyre jobban megismertem a karaktert és csak annyit tudok mondani, hogy... azta  ? Tudtam, hogy valami brutálisabb karaktert terveztél, de nem tudtam, hogy pont egy ilyen kaliberűt. Ez jómagam morbidságának is köszönhető, de szerelembe estem a karakterrel. aww Szóval szerintem jót alkottál, és nem is szaporítom a szót, már a járást is tudod Razz Üdv nálunk *-*



everyone is a little broken inside
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
 
Sofia Nyemirovszkaja
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal
 Similar topics
-
» Molly Sofia Bennett - Elkelt

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
 :: Relaxing :: Karakterlapok-
Ugrás: