• Nem minden szörny tesz szörnyűségeket.•
Ha a határok elmosódnak, akkor néha már nem is tudod, melyik oldalon kötsz ki.



oldalunk videója
esküszünk, hogy rosszban sántikálunk

légy üdvözölve
a győztes mindig egyedül van

Beacon Hills sosem a nyugodtságáról volt igazán híres. A természetfelettiektől nyüzsgő városka ezer meg ezer meglepetést tartogatott mindig is a lakosai számára. Sosem tudhattad előre, hogy mi lapul meg a sötétben és mi feni rád a fogát talán a saját szobád rejtekében. S most a város újra a feje tetejére áll. Nagy a kavarodás, különböző korok szülöttei vegyülnek egymással, magukkal hozva valami rémisztőt, fenyegetőt. Ismeretlen fenevadakat, amik létezéséről az elmúlt évszázadban aligha hallhatott valaki. Senki sincs biztonságban. Senki sem menekülhet. Vagy te talán boldogulnál? Lépd át városunk határát és deríts fényt mindenre. Neked talán lehet némi esélyed.

Oldalunk alapítása: •• 2012.06.17



jelentkezz be
Mutasd meg valódi éned
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés:
kischat
ne menj jégre, s el nem esel




Oldal statisztika
Kik vannak fölényben?
Az oldalon 37 aktív, elfogadott karakter
Vérfarkas
1
Ember
8
Diclonius
2
Goblin
0
Hellhound
1
Vadász
5
Hibrid
2
Incubus
2
Kitsune
2
Vámpír
3
Warlock
3
Wendigo
3
Vérhiéna
2
Vérjaguár
3
él ebben a sötét világban...



Karmolás nyomok
Természetfeletti itt járt, nézd meg mit hagytak nekünk.



☇ Stells & Ash


Yesterday at 11:50 pm
☇ Tom Hiddleston


Szer. Aug. 16, 2017 11:24 pm

Beacon Hills lelkei
Lények az árnyékban
Jelenleg 9 felhasználó van itt :: 4 regisztrált, 0 rejtett és 5 vendég :: 1 Bot



A legtöbb felhasználó (51 fő) Csüt. Nov. 17, 2016 10:12 pm-kor volt itt.

Share | 
 
 Susan Hall-Evans†










avatar



Vas. Szept. 04, 2016 9:16 pm
Vendég
Vendég



Susan Hall-Evans
Faith tells me that no matter what lies ahead, God is already there.

● becenév: Sue, Susy.
● születési hely, dátum: 1968. Június 2., Beacon Hills
● kor: 48
● faj: Ember
● nemi identitás: Normális
● play by:Julianne Moore
● karakterfajta: jelen

Kék-Alfa-Rókacica
you're still have all of me

Nap, nap után. Pirula, pirulát követ. Ebben a körforgásban élek én. De ki azaz én?
Már rég nem tartozok a fiatal, hosszúcombú serdülők közé, akik bokájukkal kacérkodtak - úgy hallottam, ma már a dekoltázs a divat.
Közel járok az ötvenhez, de ezt jól titkolom egy fodrásszal, botoxal, masszázsal és zöld teával. Az emlékezetem épségéért pedig az a rengeteg szines bogyó felel, amit orvosom ir fel. Ezek nélkül nem maradhatnék meg annak a higgadt, fontoskodó és szeretetteljes nőnek, aki vagyok. Két csodás gyermek mellett pedig nem engedhetem meg magamnak, hogy szétessek, akár egy kártyavár, ami tökéletes családra, jó keresetre és idilli képre épült, amit gyermekként megálmodtam: Kétszintes, gyönyörű családi ház, két, egézséges és szerető kölyökkel, na meg persze a legcsodásabb férjel, akit elképzelhetsz. Minden kislány álma. Még azé a vöröshajú, zöldszemű, sápadt gyermeké is, aki én voltam évekkel ezelőtt. Sok lovag szivét meghóditottam fiatalon, de egy sem volt az, akire én vártam. Aztán megismertem Mr. Evanst, aki minden volt, amire vágytam. Szerette minden apró tökéletlenségemet és viszonozta végtelen szeretetem.  
Az idő vasfoga viszont nem csak engem rágott, hanem őt is és a kapcsolataimat. De minden erőmmel azon vagyok, hogy jobbá tegyem ezeket, a kérdés már csak az, hogy hogyan.

when i was younger...

"Az Úr az én pásztorom, nem szűkölködöm.
Füves legelőkön terelget, csendes vizekhez vezet engem.
Lelkemet felüdíti,
igaz ösvényen vezet az Ő nevéért.
Ha a halál árnyéka völgyében járok is,
nem félek semmi bajtól, mert Te velem vagy;
vessződ és botod megvigasztal engem.
Asztalt terítesz nekem ellenségeim szeme láttára.
Megkened fejemet olajjal, csordultig van poharam.
Bizony, jóságod és szereteted kísér
életem minden napján,
s az Úr házában lakom egész életemben."
Végignézek a termen, ahogy a sok nyüzsgő diák milliónyi szorgos hangyaként árasztja el a száz főre jutó ülőhelyet. Vastag, fekete keretes szemüvegemet megigazitom az orrnyergemnél, hogy azokat is lássam, akik jóval messzebb ülnek, egészen hátul. Mikor mindenki leül egy rövid mosolyt vetek a fiatalokra. Tele vannak élettel és boldogak, a saját gyerekeimre emlékeztetnek.
- Köszöntöm a Hangvilla Zeneművészeti Főiskola friss hallgatóit, remélem kipihenték magukat a nyáron. - Szinte énekelem a szavakat.- Susan Evans vagyok, az önök Docense. Mint az órarendjükből kiderült én fogom tartani a Bevezetést a Keleti liturgiákba és Zenetörténelemet, szakosodott társaiknak pedig továbbá Egyházzenei irodalmat és Kórusvezénylést. Amennyiben bármilyen kérdésük van, tegyék fel most.
Lepillantok a laptopomba egy pillanatra, aztán vissza.
- Igen?
- Játszik valamilyen hangszeren tanárnő?
Elmosolyodok. Sokat viccelődök azzal, hogy négy állásom van; A Beacon Hills-i középiskola szülői munkaközösségét vezetem, főállásban zenetanár vagyok, részmunkaidőben orgonista és immár huszonegy éve anya és háziasszony. Ezt a napot is az útobbi munkakörrel fogom zárni; mosok, főzök, elpakolok és mikor mindezzel végzek, ágyba bújok.
- Orgonista vagyok a Beacon Hills-i egyháznál. Egyéb? - Csönd. - Rendben, akkor azthiszem belevághatunk.
A háló felé veszem az irányt, ameddig lebontom gondosan feltűzött kontyomat. Vörös tincseim rendezetlenül omlanak vállamra sötétben. Faythe, az én tündéri kislányom már biztosan alszik. A bátyja viszont nála jóval éberebb: fény vetül a leghátsó szoba kulcslyukából a folyosó falára. Matthew ébren van, biztos vagyok benne, és a nyár ellenére nem örülök neki, hogy még mindig a gépet nyomja vagy tanul. Átrázom fáradt hajtöveimet, lépteim nesztelenek, nem tudom miért vettem lopakodóra a mozgásom, de fülemet beszélgetés zaja üti meg - aha, az anyai ösztön! Szóval Faythe is fent van, a közös virrasztás a két lurkó kedvenc elfoglaltsága volt már gyerekként is, teljesen természetes, hogy csatlakozom hozzájuk ilyenkor, de a dorgálás nem maradhat el akkor sem. Nagy meglepetésemre viszont nem a lányomat találom Matty szobájában. Egy idegen férfi fekszik a fiam ágyában, épp elszakadnak egymás ajkaitól, amikor belököm az ajtót. Egy fiúval van, egy sráccal, megcsókolta vagy rosszul láttam? A fiam meleg, ő egy ferdehajlamú, megromlott, elkanászodott. Olyan sebességgel ülnek fel, mintha minimum Jézus lépett volna be, de legalább az ördög. Nem tudom hármunk közül kinek nagyobb a döbbenet az arcán, reagálni se tudok, csak habogok valamit, mire Matthew mégjobban beleolvad a fal szinébe. Hogy lehet egy ember ilyen sápadt?
- Fiam, ki ez a gyerek? - Hangom rémisztő és rekedt az idegességtől. A düh és az értetlenség mint veszélyes kémiai anyagok keringenek a levegőben, egyetlen rossz szó vagy mozdulat lángra tudna lobbantani.
- Én, izé. Anya, csak egy barát...
Hazudik. Tudom, hogy hazudik. A fiú - de sokkal inkább férfi - felül mellőle. Unott képpel bámul vissza rám vágott szemeivel, az zselézett, ecset frizkójával. Ez volt a szikra.
- Azonnal tűnj el a házamból!
Kiáltok, s nem érdekel, hogy felébredhetnek rá. Én ezt nem akarom elhinni.
Feláll, és szemforgatva elhalad mellettem. Gyűlöltem az erőszakot, de megtudtam volna ragadni és addig tépni, szaggatni, amig nem a mentő viszi el külön darabokban. Állkapcsaim szorosan zártak, ahogy elhaladt mellettem és végig szemkontaktust tartva küldtünk egymásnak néma jeleket a féreggel, ami belemászott fiam fejébe. Szemem sarkából láttam Mattyt, mozdulna, de nem mer. Nem teheti. Pedig szive szerint nyúlt volna érte, mint a hős szerelmes. Összetört szivek keserves szomorúságával nézett barátja után, ahogy elhalad a folyosón gyorsitott tempóban. Csak akkor néztem vissza, amikor eltünt látótávolságból. Nem akartam elhinni. Elvesztem a fiam. Mikor romlott el minden?
- Csalódtam benned, Matthew.
Visszahúzom az ajtót. Ha akarna, se tudna válaszolni. Egyetlen pillantással mindent beléfolytok. Lebukott, tudja nagyon jól, hogy az én szememben az elfajzottak a világ félresikerült, bűnös lelkű szörnyei. Amit tett, aligha megbocsáltható. Ettől kezdve minden más lesz. Ahogy hátatforditok az ajtónak, a szobában kialszik a fény.
Vissza az elejére Go down


avatar



Pént. Szept. 16, 2016 8:34 pm
Vendég
Vendég



you passed the test
üdv családunk legújabb tagja


Anyuciiii! 95

Vessződ és botod megvigasztal engem, ámen. hmm
Na, szóval... sok újat nem tudnék neked mondani, elvégre már olvastam ezt a lapot, úgyhogy ne várj tőlem túl hosszú kisregényt. Látom, a jellemet feladtad végül - Razz -, de szerintem így is tökéletes, felesleges lett volna tovább cifrázni. *-*
Az előtörténetből pedig tökéletes képet kaptunk egy negyvenes éveiben járó kétgyerekes, házas nőről. Úgy gondolom, minden lényeges dolgot bemutattál, és különösen tetszett, hogy bevetetted azt a kis jelenetet is velem és Juliannel kapcsolatban, de sajnos fel kell, hogy készítselek, anyukám, ennél már csak rosszabb lesz. Rolling Eyes
Nem rizsázok tovább. Mindent tudsz, ahogy a járást is, szóval sicc foglalózni, aztán játszani. 33  

Vissza az elejére Go down
 
Susan Hall-Evans†
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal
 Similar topics
-
» Halak Kódexe
» A Hall

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
 :: Relaxing :: Karakterlapok-
Ugrás: