• Nem minden szörny tesz szörnyűségeket.•
Ha a határok elmosódnak, akkor néha már nem is tudod, melyik oldalon kötsz ki.



oldalunk videója
esküszünk, hogy rosszban sántikálunk

légy üdvözölve
a győztes mindig egyedül van

Beacon Hills sosem a nyugodtságáról volt igazán híres. A természetfelettiektől nyüzsgő városka ezer meg ezer meglepetést tartogatott mindig is a lakosai számára. Sosem tudhattad előre, hogy mi lapul meg a sötétben és mi feni rád a fogát talán a saját szobád rejtekében. S most a város újra a feje tetejére áll. Nagy a kavarodás, különböző korok szülöttei vegyülnek egymással, magukkal hozva valami rémisztőt, fenyegetőt. Ismeretlen fenevadakat, amik létezéséről az elmúlt évszázadban aligha hallhatott valaki. Senki sincs biztonságban. Senki sem menekülhet. Vagy te talán boldogulnál? Lépd át városunk határát és deríts fényt mindenre. Neked talán lehet némi esélyed.

Oldalunk alapítása: •• 2012.06.17



jelentkezz be
Mutasd meg valódi éned
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés:
kischat
ne menj jégre, s el nem esel




Oldal statisztika
Kik vannak fölényben?
Az oldalon 44 aktív, elfogadott karakter
Vérfarkas
1
Ember
9
Diclonius
3
Goblin
0
Hellhound
1
Vadász
6
Hibrid
4
Incubus
2
Kitsune
3
Vámpír
3
Warlock
3
Wendigo
4
Vérhiéna
2
Vérjaguár
3
él ebben a sötét világban...



Karmolás nyomok
Természetfeletti itt járt, nézd meg mit hagytak nekünk.



☇ 2018. márciusa


Yesterday at 11:25 pm

nyerteseink
gratulálunk a nyár legjobbjainak!

Stella

Argent
női karakter
Mortdecai

Wolsey
férfi karakter
Sheilah

Blackwood
előtörténet
Tamera

Wentz
művész
Ashley

Wilkinson
bohóc
Malachai

King
rosszfiú
Hurricane

Bartholomew
szépség
Stella &

Ashley
párkapcsolat
Daria &

Dante
játék
Hazel &

Stella
őrangyal
Beacon Hills lelkei
Lények az árnyékban
Jelenleg 4 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 4 vendég :: 2 Bots

Nincs


A legtöbb felhasználó (51 fő) Csüt. Nov. 17, 2016 10:12 pm-kor volt itt.

Share | 
 
 Moira Verres










avatar



Hétf. Szept. 26, 2016 8:05 am
Vendég
Vendég



Moira Verres
Aki szelet vet, vihart arat. Vagy tájfunt. Ízlés szerint.

● becenév: Mo
● születési hely, dátum: 1989.2.15.Costa Rica
● kor:27
● faj: vadász
● nemi identitás: heteró
● play by: Priyanka Chopra
● karakterfajta: jelen

Mo● -●- ● 9 év
you're still have all of me

Ó Édesem...
Nem akarod tudni, hogy pontosan ki vagyok. Nem akarsz megismerni, higgy nekem. Minél közelebb érzed magad hozzám, annál kevesebbet látsz, tapasztalsz, értesz meg.
Sötét ölel körbe, ami lassan elpusztít. A részese akarsz ennek lenni? Együtt táncolunk majd a tisztítótűzben? A végén pedig, közösen pöfékelünk az ördög mellett?
Árnyékokkal teli évek rothadnak a felszín alatt...emlékszel még a mondásra? A legszebb alma lehet a legférgesebb. Arra neveltek és képeztek ki, hogy kíméletlenül gyalogoljak végig a jelenemen, hogy a múlt nem számít, a jövő szele pedig még nem égeti arcomat.
Sajnálom..sajnálom, de maga vagyok a megtestesült, kegyetlen valóság. A pillanat vagyok ami fáj, leigáz, eltipor. A szíved vagyok, ami oly reménytelenül dobban, majd egyre hevesebben, a lelked, ami szertefoszlik.
Mindettől Te tarthattál volna vissza. A te lelked menthette volna meg az enyémet. De nem...eltűntél testvérem, távozásoddal pedig belelöktél a sorsom karjaiba.


Látom, hogy figyelsz. Angyali a mosolyomat, ahogy elevenhús ajkaim megmozdulnak. Sötétlő szemeim téged fürkésznek. Ében hajtincseim most nem takarják karakteres arcomat. A Hold fénye megvilágít mind a kettőnket. Tudod, hogy miért vagyok itt. Tudod, hogy ki vagyok. Mégis meglepődtél, látom rajtad. A hírem alapján, nem arra számítottál amit látsz. Nem tűnök kegyetlen vadásznak. Törékeny nőnek látszom csupán, akinek a mosolya megbabonáz. Meglep az is, ahogy fekete ruhám alatt megfeszülnek az izmaim és állom ütéseidet...ma este az életed a tét.



when i was younger...

"Az emberek úgy beszélnek a bánatról, mintha az valami puha, nedves, könnyes valami lenne. Pedig a mélységes, valóságos bánatban nincsen semmi puhaság, a valóságos bánat, az igazi gyász és fájdalom kemény, mint a kő, és éget, mint a tűz. Kiégeti a szívet, sziklák súlyával összezúzza a lelket. Mindent elpusztít, és hiába, hogy a szíved dobog tovább, hogy a tüdőd nem áll meg pumpálni, meghalsz. (...) Minden, ami addig biztos volt, amit valóságnak hittél, véget ér."
Édes kisöcsém...ezt tetted te velem. Fogalmad sincs, hogy miért lettem végül ennyire tökéletes vadász, igaz?
Minden egyes véres ütésem közben, amikor az öklöm felrepedezett, akárhányszor a kés kiesett a kezemből, rád gondoltam. Nem a szüleinkre, csak te rád. Hogy meg kellett volna valahogy mentenem téged.
De nem voltam rá képes, igaz? Elbuktam...és ez az érzés, lassan, de biztosan mindent kiölt belőlem, ami valaha szerethető volt. Így született meg az új Moira. A tökéletes vadász. A könyörtelen, a halandó, az átkozott.
Választhattam volna másik utat is, de nem tettem.
Megelégedhettem volna a meleg otthonnal, a szeretettel....bár...ugyan már! Mind a ketten tudjuk, hogy hazugság! A szüleink akkor se hagyták volna, hogy egy egyszerű ember életét éljem. De talàn te mutathattál volna nekem más utat. Egy szebbet, jobbat.
A lelkem mélyén nem vagyok büszke arra, aki lettem. Az áldozataim szellemei kísértenek éjszakánként. Ahogy az árnyak előkúsznak, szembe kell néznem velük az álmaimban.
Legyőzhetetlennek tűnök öcskös. De nem vagyok az. Őrült kettősség tombol bennem, ami lassan de biztosan szétfeszít. Az egész eddigi életem áll szemben az esetleges jövőmmel...ezért szerettelek volna annyira megtalálni. Hogy lássam, megmenthető-e még a lelkem, vagy a pokol tüzében fogok egyszer elégni.
Nem tudhattad, hogy minden kapcsolatomat bevetettem, bármerre jártam a világban. Ahogy azt se, hogy mielőtt kivégeztem a szörnyetegeket, az utolsó kérdésem mindig az volt, hogy ismernek-e...
Így kötöttem ki Beacon Hillsben. Ahol már most nagyon unom az életemet. Fél órája hasalok ugyanis, az egyik épület tetején, téged várva. Egy éttermet látok és egy bekanyarodó autót....sokszor elképzeltem már ezt a jelenetet. Mindig arra vágytam, hogy megáll majd az idő egy másodpercre, elcsendesül a világ és értelmet nyer minden, amit eddig tettem.
De most, a hideg betonon hasalva, nem ezt érzem. Csak a mélységes félelmet, hogy általad, szembe kell néznem a múltam démonjaival, amik hirtelen ott sorakoznak mind, egytől-egyig a hátam mögött.
A megváltás nem érkezett el számomra...
Csak egy vadász vagyok.
A vadász.

Vissza az elejére Go down


avatar



Hétf. Szept. 26, 2016 1:43 pm
Vendég
Vendég



you passed the test
üdv családunk legújabb tagja


Moira! *-*

Hirtelen fogalmam sincs, mivel kellene kezdenem a rizsázást, de talán jobb lenne az elején, szóval.. hű. 95 A jellemzésed bár rövidnek tűnt, imádtam. Tetszett ez a fajta megközelítés, amivel azt mutattad be, hogy nézel ki, a tulajdonságoknál pedig nagyon tetszett, hogy kissé elhomályosítottad a dolgokat és pontosan annyit írtál le, amennyit szeretnél, ha tudnának rólad, a többi pedig maradjon meglepetés későbbre.
Ahogy tovább olvastam a lapod, a véleményem egy pillanatra sem változott, mert minden egyes sorodat élveztem olvasni. Csak úgy faltam a szavakat, de mint egyszer mindennek, ennek is a végére értem. A leírtak alapján neked sem lehetett könnyű, de bízom benne, hogy sikerül visszatalálnod a régi önmagadhoz bár bevallom, nekem a mostani éned eléggé szimpatikus Cool , valamint, hogy sikerül újra megtalálnotok a közös hangot az öcséddel és minden rendben lesz. puppyeyes
Igazából nem is tudnék mibe belekötni, szóval sicc foglalózni, aztán irány a játéktér, mert tudom, hogy már nagyon várnak. És üdv az oldalon. Szottyongat
Remélem, egyszer még mi is összefutunk. Razz

Vissza az elejére Go down
 
Moira Verres
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal
 Similar topics
-
» Moira Lydia Rhodes

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
 :: Karakterlapok-
Ugrás: