HomeHome  Gy.I.K.Gy.I.K.  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  


akinek a nyelvét a forró tea megégette
megfújja még a jégcsapot is




légy üdvözölve
a győztes mindig egyedül van
Beacon Hills sosem a nyugodtságáról volt igazán híres. A természetfelettiektől nyüzsgő városka ezer meg ezer meglepetést tartogatott mindig is a lakosai számára. Sosem tudhattad előre, hogy mi lapul meg a sötétben és mi feni rád a fogát talán a saját szobád rejtekében. S most a város újra a feje tetejére áll. Nagy a kavarodás, különböző korok szülöttei vegyülnek egymással, magukkal hozva valami rémisztőt, fenyegetőt. Ismeretlen fenevadakat, amik létezéséről az elmúlt évszázadban aligha hallhatott valaki. Senki sincs biztonságban. Senki sem menekülhet. Vagy te talán boldogulnál? Lépd át városunk határát és deríts fényt mindenre. Neked talán lehet némi esélyed.

2012.06.17
adminisztrátorok
értünk léteznek mindannyian
hurricane bartholomew

főadmin
stella argent

admin
opal wroblewski

admin

kérdezz tőlük
jelentkezz be
a felejtés vértelen halál
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
kischat
ne menj jégre, s el nem esel
nincs vita, se dráma
utolsó posztok
legyen életünk felkiáltójel
Annie Bailey Today at 10:18 am

Vendég Yesterday at 8:36 pm

Daria Lavoie Yesterday at 3:42 pm

Dante Seavers Yesterday at 1:30 pm

Opal Wroblewski Hétf. Jún. 26, 2017 9:05 pm

aktív lakosaink
bennünk nincs ki rendet teremt
Jelenleg 11 felhasználó van itt :: 6 regisztrált, 0 rejtett és 5 vendég



A legtöbb felhasználó (51 fő) Csüt. Nov. 17, 2016 10:12 pm-kor volt itt.

Share | 
 
 error 404 - not found








Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 







Vendég

avatar

Vendég

Szomb. Okt. 15, 2016 11:34 pm

Daeva Burns
„She is not the kind of girl you are meant to love;
W I L D and V I C I O U S, her hands W E T with B L O O D.”

● becenév: Dae
● születési hely, dátum: Ismeretlen; 1998. 09. 20.
● kor: 18
● faj: Vadász
● nemi identitás: Biszexuális
● play by: Zoey Deutch
● karakterfajta: Jelen

top secret Razz
you're still have all of me

Bőrszín: Fehér
> Az alany, az orvosait "rasszista" jelzővel illette. <
Arc: Karakteres vonások. Szépen ívelt, húsos ajkak. Kis, pisze orr. Formás arccsontozat.
> Figyelmeztetés(!); Az alanyt inzultálja, ha arca előtt hadonásznak, esetleg megérintik. Egy orvosának megharapta a kezét! <
Haj: Barna
> Az alanyból heves reakciót váltott ki az egyszerű "barna" megnevezés.. <
Szem: Barna
> Érdekes tény; az alany szeme szinte szikrákat szór, ha "alanynak" nevezik.<
Testalkat: Kiváló fizikummal rendelkezik. A reflex teszteléseken a legmagasabb eredményt érte el. Remek az állóképessége. Telt idomok, erős izomzat.
> Megjegyzés; az alanyt érzékenyen érinti, és ütéssel reagál, ha a testéhez érnek. <
Magasság: 163 centi
> Az alanyt falhoz kellett szorítani, hogy sikerüljön megmérni. <
Súly: Körülbelül 56 kiló.
> Alany ellenállt a súlymérési kísérleteknek, a mérésnél mérleggel támadt orvosaira. <
Egyéb:
- Teste nagy részét apró, halvány hegek borítják.
> Ez arra utalhat, hogy a nevezett alany több fizikális sérüléssel járó, tevékenységet folytat. Az orvosaik kérdezték a hegekről, mire az alany vulgáris kézmozdulatokkal karöltve, távozásukat kérte: "Takarodjanak!" <
- Az allergia teszt negatív.
> Az alany elmondása szerint allergiás "az idióta seggfejek hülye kérdéseire". <
Megjelenés: Sötét színeket preferálja. Megfigyelhető, hogy mennyire kedveli a testhezálló, mély kivágású darabokat.
> Nem hajlandó felvenni a betegeknek kijelölt ruházatot, első napján inkább meztelenül mutatkozott. Több beteg nyugalmi állapotát felborogatta szeplőtlen megjelenésével. <

Pszichiátriai profil:
~ A megfigyelések alatt sikeresen tanulmányoztuk az alany viselkedési formáját, amennyire lehetségesnek bizonyult, sikeresen kialakítottunk róla egy megközelítőleges pszichológiai profilt. ~

- Kommunikatív
> Az első pár sikertelen próbálkozás után, melyet az alany szitkozódással és egy orvos orrának betörésével honorált, meglepődve tapasztaltuk, hogy könnyedén kommunikál, választékos a szókincse, és mindenhez akad hozzáfűznivalója, még ha az néha annyit is tesz: „Bekaphatják.” <
- Vulgáris
> Többszöri obszcén megnyilvánulása már-már fájó a legtöbb ember számára, ennek tudatában az alany, dupla annyit káromkodik, ha tudja, mennyire zavarja embertársait. <
- Szeszélyes
> Hangulatingadozásai szinte kiszámíthatatlanok, elég egy egyszerű szó, egy félmondat, egy mozdulat, vagy egy pillantás a vele szemben álló féltől és az alany, a teljes nyugalmi állapotból egy szempillantás alatt jut el arra a pontra, hogy falba verje az illető fejét. <
- Vad
> Az alany, csak úgy, mint korábban már utaltunk rá, minden vele történő tényezőre hevesen reagál; érintésre határozottan „érzékeny”, egy óvatlan mozdulat az orvosai részéről és újabb orvosokra lesz szükség, az orvosok számára… <
- Polgárpukkasztó
> Amikor az alany nincs feltétlenül obszcén kedvében, csavaros válaszaival, csípős nyelvével, pimasz megjegyzéseivel tiszteli meg társalgó partnerét, s a tökéletes bosszantás érdekében testi kontaktus kialakítására is képes, fizikai sérülések okozása nélkül! <
- Szellemes
> Megfigyelhető az alany sajátos humora, mely általában mások nyomorúságán való viccelődést, sértő megjegyzéseket és roppant alpári megnyilvánulásokat tartalmaz. <
- Malíciózus
> Meglepően színes szókinccsel rendelkező alanyunk előszeretettel köszörüli nyelvét orvosain a vulgáris megnyilvánulásaitól kezdve, a szarkasztikus, gúnyos, ironikus (és társaik…) szófordulataival is. <
- Introvertált
> Az alany meglepően kommunikatívnak bizonyult előzetes felméréseink alapján, azonban nem sokat árul el magáról, ügyel rá, hogy mindig eleget mondjon és semmi olyat, amivel megfogható lenne. Megjegyzés; a személyes kérdésekre várható reakciók közé tartozik a mély hallgatás, illetve kedves ajtó mutatás: „Húzza ki a belét!” <
- Közönyös
> Nem sikerült megfejtenünk az alany érdeklődési körét, minden kérdésünkre egyöntetű válaszokat kaptunk: „Kinyalhatják.” <
- Kreatív
> Az alany minden alkalommal újabb meglepetéssel szolgál számunkra a megfigyelések alkalmával. Vagy egy újabb lenyűgöző hozzászólással – „Ha tovább kell hallgatnom a vernyogását, esküszöm, kitépem a nyelvét a fejéből és feldugom a ******…” -, vagy pedig egy újabb fizikális támadó mozdulattal rukkol elő, mint például kiütni az orvosát, annak saját kezeivel. <
- Veszélyes
> Beszámíthatatlan. Erőszakos, támadó jellegű megnyilvánulásai veszélyt jelentenek embertársaira. Rátámadt orvosaira, többször megpróbálta – állítása szerint öntudatlanná tenni – félholtra verni felügyelőit. <

when i was younger...

Halkan ketyegett az óra, a szobában mégis minden egyes ütését úgy lehetett hallani, mintha gongattak volna. Némaság honolt az irodában, Marie nem is hallott mást csak a ketyegést, valamint a saját és a vele szemben ülő lány halk lélegzetvételét. Marie feszült volt, még csak most került az intézethez, de máris egy olyan beteget varrtak a nyakába, akinek köztudottan erőszakos kitörései voltak, veszélyes volt. Daeva Burns... híre járt az egész intézetben, másról sem szóltak az irodai pletykák csak róla és arról, hogy hány orvosát kellett eddig betegszabadságra küldeni. Ennek tudatában Marie félt tőle, s ahogy a lány ránézett volt egy olyan érzése, hogy ezt érezte is rajta.
Tik-tak. Tik-tak.
Már több mint húsz perce ültek teljes némaságban, és néztek farkasszemet egymással, de a lány egyszerűen nem akart beszélni. Csak méregette őt azzal az ellenséges pillantásával, mitől még a legbátrabbak is összehúzták volna magukat félelmükben, s bár Marie maga is megrettent ettől, nem mutathatta ki a lány előtt.
A többi orvos előre figyelmeztette, hogy ez kemény dió lesz, de úgy érezte, hogy meg tud birkózni egy tinédzser lány kitöréseivel. Ugyanis nem hitt el minden pletykát, amit a munkahelyén hallott. Képtelenségnek tartotta, hogy egy ilyen fiatal lány, egy tucat orvossal elbánt volna, mindössze három nap alatt. Ennyire azért nem látszott veszedelmesnek. Ez felélesztette Marie kíváncsiságát, szeretett volna minél többet megtudni a lányról, az ő szájából hallani a történteket. Sok furcsa dolgot látott és halott már, tudta milyen a természetfelettiek világába tartozni, hiszen druidaként ő maga is ebben élt. Ezt a lányt azonban nem tudta beleilleszteni a képbe. Többet akart róla tudni.
Ugyan az aktáját már megkapta - jelenleg is ott hevert előtte, csukva az asztalon -, még nem volt alkalma beleolvasni, s most nagyon szerette volna felnyitni és elolvasni a tartalmát.
Daeva Burns – állt a név a mappa elején. A név, ami félelmet keltett az intézet orvosaiban.
Marie nem bírta tovább. Kíváncsian nyitotta ki a mappát és annak minden tartalmát óvatosan helyezte el maga előtt az asztalon. Fél szemét végig a lányon tartotta, aki még mindig hűvös nyugalommal üldögélt, kényelmesen hátradőlve a székben. Kezeit egymásba fonta a mellkasa előtt, egyik lábát pedig keresztbe dobta a másikon, miközben végig kifejezéstelen arccal figyelt. Most azonban, mintha egy alig látható, elégedett félmosoly jelent volna meg az arcán.
Mintha erre várt volna, mintha szórakoztatta volna ez a helyzet. Marie olvasni kezdett.
Átfutott a szokásos adatokon, mint a neve, kora, stb. Míg végül a családja adatai nem következtek. Marie meg sem lepődött azon, amit ott látott. Se anya, se apa, se testvérek. Az akta azt írta, hogy a szülei egy tűzbalesetben haltak meg. Kicsit megsajnálta a lányt. Nem voltak más ismert rokonai, egyetlen egy hozzátartozót leszámítva, akinek a neve ugyan nem, de a telefonszáma fel volt tűntetve.
Marie még tovább olvasott és érdekes dolgokra bukkant.

  • Szabályszegés
  • Vandalizmus
  • Betörés
  • Gyújtogatás
  • Emberölés
  • Szándékos testi sértés
  • Vulgáris viselkedés
  • Közszeméremsértés

Marie elborzadt, figyelmét igazán egyetlen szó ragadta meg. Felnézett az aktából, a lány tekintetét kereste, aki szinte élvezettel nézett vissza rá.  Marie korábbi sajnálata a lány szülei iránt, úgy, ahogy volt, elpárolgott, már abban sem volt biztos, hogy véletlen tűzbaleset történt…
- Kérdezzen. – szólalt meg hirtelen a lány. Ezt az egy szót is úgy tudta mondani, mintha azt mondta volna „Forduljon fel”. Marie úgy érezte, valójában ezt is jelentette. Annak viszont örült, hogy a lány végre hajlandó volt beszélni vele. Gyorsan a keze ügyébe fogta a tollát és a kis füzetét, amibe a megfigyeléseit szokta írni, majd kis habozás után feltette az első kérdést.
- Mi történt a szüleiddel?
- Olvasta az aktámat, nem? – érkezett a közönyös válasz. Marie készenlétben tartotta a tollát, hogy le tudjon írni minden reakciót, amit a kérdései váltanak ki a lányból, ez azonban szinte alig nevezhető reakciónak. Várt még, úgy döntött belemegy a lány játékába.
- Igen, olvastam. – bólintott. – De tőled szeretném hallani. – tette hozzá óvatosan.
- Miért?
- Mert kíváncsi vagyok a te verziódra.
- Az én verziómra? – Marie úgy vette észre, mintha a lányt szórakoztatná ez a kis beszélgetés. Nem tetszett neki, hogy kezd az egész olyan irányba hajlani, amit már nem tudna irányítani. Belement a lány játékába, s volt egy olyan érzése, hogy nem tudja legyőzni benne.
- Igen. – válaszolta röviden.
- Mi van, ha nekem nincs verzióm? – az a félmosoly az arcán szinte azt üzente, hogy „Próbálkozz, de mindketten tudjuk, hogy úgysem fogsz elkapni”, Marie pedig eljátszott a gondolattal, hogy letörli onnan azt a mosolyt.
- Mindenkinek van verziója. - Higgadt maradt és inkább ő is a lányra mosolygott. Olyan cinkos mosoly volt ez, ami azt üzente a betegeinek, hogy neki mindent elmondhatnak.
- Nos, nekem nincs. – Dekódolva ez annyit tesz: cseszd meg! De Marie nem adta magát könnyen, nem véletlenül tartották őt a fiatal pszichológusok legjobbjának. Több betegnél ért el haladást, mint azok a szakmabeliek, akik már több éve ezt csinálták. Marie még csak két éve praktizált, mégis rengetegen keresték fel őt és kérték a segítségét, ő pedig segített is. A legnagyobb kihívásokat azonban a szanatóriumi páciensekben látta, így került hozzá ez az alany, Daeva is. Ő pedig nem fogja hagyni, hogy ez a kis szörnyella kedvére szórakozzon vele.
- Látom, szeretsz gyújtogatni… - jegyezte meg, mintha csak valami mellékes dolog lenne.
- Váó… És ez maga szerint azt jelenti, hogy én gyújtottam rá a házat a szüleimre is? Milyen eredeti. – gúnyolódott. Marie tolla a kezében életre kelt és azonnal leírta mit látott abban a pillanatban a lányon. Ezt a lány észre sem vette.
- Így volt? – kérdezte ártalmatlanul, mire a lány összeszűkült szemei rosszallást tükrözve villantak rá. Marie nyeregben érezte magát a beszélgetés során most először. Úgy gondolta, talán mégis van esélye megnyerni ezt a menetet és előrébb juthat valamivel az ügyben.
- Nem. – a lány arca meg sem rezzent. Hangja határozott és hűvös volt. Marie nem tudta mit gondoljon, de azért folytatta.
- Akkor hát, hogy történt? – a kérdésre Daeva szemében valósággal tűz lobbant, amit Marie le is írt a kis füzetkéjébe. Ezúttal azonban a lánynak is feltűnt.
- Mit írt le? – kérdezte.
Marie nem felelt, csak kedvesen elmosolyodott.
- Mondd el Daeva, ki gyújtotta a tüzet? – A lány megfeszült a székben, úgy látszott sötét gondolatok kúsznak át a fejében. Összeszorult állkapcsánál jól láthatóan kidudorodott egy ér, ez jelezte idegességét. Marie ezeket is mind feljegyezte.
- Tudja mit? – kérdezte. – Kinyalhatja. – arcán ezúttal egy jól látható elégedett mosoly foglalt helyet. Marie nem értette. A lány minden idegessége is azonnal semmissé lett, mintha mi sem történt volna. Olyan hűvös nyugalom lett raja úrrá, amire Marie nem is számított. Őt magát viszont ez kezdte megijeszteni. – És kinyalhatja mindenki más is. – folytatta a lány. – Menjen és dugja fel magának az idióta kérdéseit és élvezkedjen rajtuk, ahogy jólesik! – A lány felemelkedett a székből és elindult Marie asztala felé. Marie igyekezett nem kimutatni mennyire átjárta a félelem és próbált mozdulatlan, közömbös maradni. Daeva megállt pontosan az asztal előtt, két kezével megtámaszkodott annak szélén és előre hajolt. Abban a pillanatban Marie úgy érezte valósággal megdermedt körülöttük a levegő.
Belenézett azokba a nagy és barna szemekbe, s nem látott bennük mást csak dühöt. Igazi, mélyről jövő sötét indulatokat. A lány valósággal pulzált, áradt belőle gyűlölet. Marie rájött, hogy ez nem csak neki szól. Ez a lány utált itt lenni, utálta az orvosokat, a betegeket, mindent, ami csak itt körülvette.
Megrettent ettől az utálattól, ezt pedig a lány minden bizonnyal jól látta rajta, hiszen egy veszedelmes mosolyt engedett az arcára telepedni, szemei pedig csillogni kezdtek.
- Meg kell, kérjelek, hogy ülj vissza a székbe, vagy…
- Tudja, valóban szeretek játszani a tűzzel… - a lány félbeszakította. Elmerengve – minden bizonnyal sötét emlékeiben – beszélt. Marie küzdött, nehogy óvatlanságával még jobban feldühítse a lányt. Daeva ellökte magát az asztaltól, lassan megkerülte azt, majd Marie mögött állapodott meg. – Megosztok magával két aprócska titkot, Marie. – úgy ejtette kis Marie nevét, hogy annak tulajdonosa reszketni kezdett félelmében. Daeva jobb kezével végig simított Marie egyik vállától a másikig, majd elvette onnét a kezét és előrehajolt, úgy, hogy Marie füléhez férjen, közvetlenül bele tudjon suttogni. – Az első; én gyújtottam azt a tüzet. – lehelete forró volt, Marie libabőrös lett tőle. De nem volt ideje örülni annak, hogy igaza volt a tűzzel kapcsolatban. A lány ugyanis most oldalt váltott és a másik füléhez hajolt, közben egyik kezével hátulról beletúrt Marie szabadon eresztett sötétszőke hajába, meghúzta azt, hogy úgy tartsa mozdulatlanul őt. -  A második; tudom mi maga. – ezek a szavak perzselték Marie bőrét, rettegés járta át és úgy érezte muszáj kiszabadulnia innen. Megpróbálta kirántani magát a fogságból, de a lány erősen tartotta és nevetett a nevetséges próbálkozásán. Aztán, ahogy a nevetése elhalt, Marie úgy érezte, hogy lebeg. S valóban lebegett, Daeva fogást váltott rajta, a torkát markolva borította hátra őt a székkel, és tartotta meg, mielőtt feje a földhöz csapódott volna. Marie szemei előtt színes karikák ugráltak, ahogy az oxigénhiány egyre erősödött a koponyájában és a tüdejében. Daeva fölé magasodott, lemosolygott rá, Marie pedig még lehunyta szemeit, mielőtt Daeva kitörte a nyakát.

Aznap a hírekben mindenki a kigyulladt elmegyógyintézetről beszélt, a megsemmisült orvosi aktákról, halott orvosokról és betegekről. S hogy ki, vagy mi okozta a tüzet, a mai napig rejtély a számukra.
Vissza az elejére Go down







Vendég

avatar

Vendég

Kedd. Okt. 18, 2016 7:55 pm

you passed the test
üdv családunk legújabb tagja


A kibaszott Daeva Burns! úúú

Szerintem sok újdonsággal nem fogok tudni szolgálni, de azért megpróbálkozom; először is az helyett, hogy boncolgatnám a lapodat két részre, inkább leírom, hogy mennyire fenomenális lett az egész, arról nem is beszélve, hogy egyedi és kreatív megoldással írtál le mindent annak érdekében, hogy megismerhessük a karaktert. *-* Szerintem ez volt a világ leghosszabb mondata... Rolling Eyes
Már magán a jellemzésen is jókat mosolyogtam annak ellenére, hogy nem egyszer, nem kétszer olvastam már ezt az előtörténetet. Még mindig épp annyira tetszik, mint legelső alkalommal. Így meg, hogy tudom, milyen is ez a karakter valójában csak még inkább fokozta a dolgokat, ahogy olvastam a soraid. Razz
Maga az előtörténet rész pedig tartotta a szintet, sőt. Olyan volt az egész, mintha egy könyvet olvasnék. úúú Ügyesen leírtál minden apró részletet, amitől tökéletesen kidolgozott lett az egész és a végén csak azt éreztem, hogy bírtam volna olvasni még tovább. Főleg, hogy olyan tempóban faltam a soraid, hogy fel sem tűnt, milyen hamar a végére értem a hosszúsága ellenére. De az olvasásra úgyis lesz alkalmam még a játéktéren.
A szókincsedet és az írásmódodat már nem fényezem tovább, a végén még elszállsz, meg hát úgy is tudsz mindent. Szóval tudod a járást, sicc a játéktérre. *-* Szottyongat
Aztán majd velem is kiszorulhatnál pucéran az erkélyre valamikor. cicc

Vissza az elejére Go down
 
error 404 - not found
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
 :: Relaxing :: Karakterlapok-
Ugrás: