• Nem minden szörny tesz szörnyűségeket.•
Ha a határok elmosódnak, akkor néha már nem is tudod, melyik oldalon kötsz ki.



oldalunk videója
esküszünk, hogy rosszban sántikálunk

légy üdvözölve
a győztes mindig egyedül van

Beacon Hills sosem a nyugodtságáról volt igazán híres. A természetfelettiektől nyüzsgő városka ezer meg ezer meglepetést tartogatott mindig is a lakosai számára. Sosem tudhattad előre, hogy mi lapul meg a sötétben és mi feni rád a fogát talán a saját szobád rejtekében. S most a város újra a feje tetejére áll. Nagy a kavarodás, különböző korok szülöttei vegyülnek egymással, magukkal hozva valami rémisztőt, fenyegetőt. Ismeretlen fenevadakat, amik létezéséről az elmúlt évszázadban aligha hallhatott valaki. Senki sincs biztonságban. Senki sem menekülhet. Vagy te talán boldogulnál? Lépd át városunk határát és deríts fényt mindenre. Neked talán lehet némi esélyed.

Oldalunk alapítása: •• 2012.06.17



jelentkezz be
Mutasd meg valódi éned
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés:
kischat
ne menj jégre, s el nem esel




Oldal statisztika
Kik vannak fölényben?
Az oldalon 43 aktív, elfogadott karakter
Vérfarkas
1
Ember
9
Diclonius
3
Goblin
0
Hellhound
1
Vadász
6
Hibrid
4
Incubus
2
Kitsune
3
Vámpír
3
Warlock
3
Wendigo
3
Vérhiéna
2
Vérjaguár
3
él ebben a sötét világban...



Karmolás nyomok
Természetfeletti itt járt, nézd meg mit hagytak nekünk.



☇ Dogs - Avery & Vulfia


Vas. Okt. 15, 2017 8:42 pm
☇ Poison After Dark

Vendég

Szomb. Okt. 14, 2017 8:34 pm
☇ Stells & Ash


Pént. Okt. 13, 2017 11:04 pm

nyerteseink
gratulálunk a nyár legjobbjainak!

Stella

Argent
női karakter
Mortdecai

Wolsey
férfi karakter
Sheilah

Blackwood
előtörténet
Tamera

Wentz
művész
Ashley

Wilkinson
bohóc
Malachai

King
rosszfiú
Hurricane

Bartholomew
szépség
Stella &

Ashley
párkapcsolat
Daria &

Dante
játék
Hazel &

Stella
őrangyal
Beacon Hills lelkei
Lények az árnyékban
Jelenleg 6 felhasználó van itt :: 2 regisztrált, 0 rejtett és 4 vendég :: 1 Bot



A legtöbb felhasználó (51 fő) Csüt. Nov. 17, 2016 10:12 pm-kor volt itt.

Share | 
 
 Gatwick Fowler










avatar



Szomb. Jan. 21, 2017 3:53 pm
Vendég
Vendég




Gatwick Fowler
shades of cool


Egészen normális gyerek lenne, ha … Na és itt jönnek a gondok. Ha nem könyvelnéd el első látásra egy beképzelt pöcsnek, ha nem lógna folyton egy cigaretta a szájából, ha nem beszélne mindenről olyan leszarom stílusban. Egyébként meg amennyiben szerencsés vagy és kitüntet a figyelmével, akkor egy furcsa de csodás barátra lelsz benne. Napi szinten baszogatni fog és őszintén megmondja, ha kicsit meghíztál vagy okádékul nézel ki, de számíthatsz rá és szeretni fog. Mert amúgy hatalmas szíve van. Csak kevesen jutnak el odáig, hogy ezt megtudják. Szereti a szüleit és bár sose vallaná be, de nem akart nekik csalódást okozni csak hát könnyebb volt egy vállrándítással elintézni, hogy drogos gyerek lett belőle, mint megmagyarázni mennyire lesújtotta a nagy Ő elvesztése – akiről egyébként fogalmuk sem volt, hogy létezik. Azt hinnéd, hogy már elszívta az összes agysejtjét, aztán egyszer csak megszólal és elmeséli neked hogyan is gondolta Einstein azt a relativitás elméletet vagy mi van azzal a macskával meg a dobozzal. Nem kimondottan poénos gyerek, a viccei inkább betegesek és abszurdak, de ha kellő időt töltesz vele akkor megszokod. Mint a cigit a szájában vagy azt a flegma pofáját – és akkor talán megajándékoz a bugyilohasztó-zászlóállító mosolyával is.

Gat 19 embör

L.A.Rhys Pickeringmamma mia


Anyám olyan lelkes, mintha körülbelül Európába mennénk. Pedig csak egy világ háta mögötti kis lepukkant városkába költözünk, nem Párizsba. Beacon Hills. Ízlelgetem a városka nevét, de mintha egy marék homokot ropogtatnék a fogaim között, folyton csak köpködhetnékem támad. Nem vagyok feldobódva, hogy el kell hagynom L.A nyüzsgő forgatagát. Nem tölt el boldogsággal, hogy egy kicsit elszakadjunk a nagyvárosi léttől – a lételememtől. Arra fogják, hogy apámnak szüksége van egy kis nyugalomra, hogy befejezze a könyvet. Akkor meg miért nem megyünk mondjuk a Bahamákra két hónapra? Mi a szarért kell összecuccolni mindent?  Miért kell egy tizenkilenc éves fiút kiszakítani a tökéletesen kialakított saját kis világából? Miért, miért miért? A válasz pedig kurvára egyértelmű: miattam.


- Gat menj innen! – természetesen nem mozdulok, egyrészt mert annyira be vagyok tépve, hogy csak lélegezni tudok, és egybe vagyok olvadva  a puffal másrészt amúgy sem akarom itt hagyni, amikor ennyire szarul néz ki bár fogalmam sincs, hogy mit tudnék vele kezdeni jelen állapotomban azon kívül, hogy itt vagyok egy helyiségben vele és perverz módon figyelem. Hónapok óta győzködtem, hogy avasson már be abba miért tűnik el időről időre, miért nem válaszol a hívásaimra olyankor és mi a faszért van egy hatalmas lánc itt a pincében, meg mik azok a bilincsek. Talán úgy kellett volna idejönnöm, hogy nem szívom el azt a hatalmas jointot Freddel de hát mi a faszt csináljon az ember, amikor unatkozik és a szülei épp valami könyvbemutatón vannak? Persze, hogy betép. Tehát józan állapotomban talán meg is kérdezném, de most csak korhatáros filmek különböző képkockái peregnek le a szemeim előtt. Na meg az se biztos, hogy ott van az a bilincs meg a lánc.
- Nem – körbenézek a pornós barlangban – Szóval mi ez az egész? Szexchat? Melyik oldalon vagy fent, Doe? Meg milyen szóra kell rákeresnem ha téged akarlak látni? Teenporn? Szado? Blondie? – lustán a számba helyezek egy szál cigarettát és érdeklődve nézem, ahogy az említett szőkeség – mellesleg életem szerelme csak kurva jól titkolom – felcsatolja a kezeire és a lábaira a súlyos, fém bilincseket majd leül, hátát az egyik fa gerendának veti. Kék szemei most olyan sötétek, mint a tenger legmélye és semmi vidámság nincs bennük. Fekete benzines öngyújtóm kattanása az egyetlen, ami megtöri a közénk álló csendet. Mélyen letüdőzöm a mérget. Ha nem az előttem üldögélő nő visz a sírba, akkor a tüdőrák.
- Na? Most mi lesz? Csak ott fogsz ülni vagy csinálsz is valamit? Hol a kamera? – nem válaszol, lehunyja a szemét, hátrahajtja a fejét. Nézem még pár percig aztán én is így teszek. Öt perc múlva mélyen alszom.


Fogalmam sincs, hogy miért gondolok megint rá. Már hónapok óta nem jutott eszembe az a bizonyos este. Még mindig hallom a fejemben a rendőrök hangját, ahogy rázzák a vállam és felébresztenek a békés álomból, amiben lubickoltam. Ahogy az agyam a nulláról hirtelen pörög fel és hiába próbálok kapálózni, hárman keményen lefognak. A látásom még homályos, de foltokban felfedezem ahogy szőke haja a padlón terül szét az egyik harcsabajszos fazon a képembe nyom egy tűt és kérdezget. Megrázom a fejem és újra az autóban vagyok, úton az új életem felé ahol nincsenek drogok – egyelőre – nincsenek szánakozó pillantások, amiért a nem-hivatalos-barátnőm túladagolta magát, nincsenek elvonók, nincsenek tűszúrások csak a tiszta én. Mennyi ideje is? Hat hónapja talán. Már ami a komolyabb drogokat illeti – a fűről hazudok, azért mindenről mégsem mondhatok le.

- Na? – anyám még mindig lelkes, én zsebre dugott kézzel állok a felhajtón, körülbelül öt perccel ezelőtt érkeztünk meg a házhoz, amit mostantól kénytelen leszek otthonnak hívni. Kritikus tekintettel méregetem az előttem álló békés látványt nyújtó családi házat, az aranyos kis előkertet, amit anyám holnap már biztosan át fog rendezni – utálja a magnóliákat. A tekintetem a garázsajtó fölé szerelt kosárpalánkra esik – talán az előző srác aki itt lakott nagy játékos volt, talán visszatérhetek én is a labdapattogtatáshoz amit még annyira szerettem odahaza. Igazából ha nem ítéltem volna el már akkor ezt a házat, amikor akaratomon kívül iderángattak, akkor azt mondanám, hogy aranyos. Egy olyan hely, ahol szívesen lakna az ember, nevelné fel a gyerekeit és a három kutyáját miközben havonta egyszer grillpartira invitálja a barátait.
- Elmegy – nyögöm végül – De ilyen házat Los Angeles, Lilaakácközében is találtunk volna. Ha kertes házra vágytok nem kell ennyit utazni – morgom, mire csak egy a fejét csóválja. Apám hozzám sem szól csak egy dobozzal a kezében ellép mellettem. Amióta megtudta, hogy a fia egy drogos kis pöcs lett nem nagyon nevezhető idillinek a kapcsolatunk. Reggelente biccentünk egymásnak, kéthetente megkérdezem hogy áll a könyvével mire egy „jobban, mintha kétszer ilyen szarul haladnék” választ kapok. Ha jó kedve van akkor megnéz velem egy Chicago Bulls meccset és együtt szidjuk a bírókat. Még jobb napjainkon megiszunk egy doboz sört majd előjön a drog téma vagy Doe,  összetörik a kis illúzió amit olyan nehezen felépítettünk és kezdünk mindent elölről. Ördögi kör.
- Megnézted már a prospektust a gimiről? – elveszem anyától a hatalmas dobozt amit kivesz a kocsiból és igyekszem valamit előásni az agyamból, hogy mi is állhatott abban a prospektusban, aminek a lapjait csigának használtam az egyik ciginél.
- Ööö persze, pöpecnek tűnik – még egy vigyort is villantok rá, úgy tűnik elhiszi legalábbis a mosolya erről árulkodik nekem meg kicsit összetörik a szívem, hogy ilyen aljasul képes vagyok még mindig hazudni neki. Még előttem áll az egész hétvége, hogy tényleg utána érdeklődjek ennek a giminek ahová járni fogok. Fantasztikus lesz kis pisis vidéki ficsúrokkal együtt koptatni a padot, hallgatni az anyagot amit már egyszer ledaráltak nekem L.A-ben. De ezt kapja az ember fia ha faszagyereknek hiszi magát és inkább lógja el a dolgozatokat, hogy aztán évet kelljen ismételnie. Pedig mentségemre szóljon nem vagyok hülye, csak jól leplezem az ellenkezőjét.
- Gatwick? – megállok egy lépéssel a bejárat előtt, megvárom amíg beér – Jó lesz itt fiam, hidd el – aha, persze. Amint kiderítettem, hogy kitől kell füvet szerezni tényleg jó lesz.

Vissza az elejére Go down


avatar


: :


Join date :
2016. Dec. 24.

Age :
33

Tartózkodási hely :
bh

Foglalkozás :
math teacher


Szomb. Jan. 21, 2017 6:19 pm
vadász: vérét ontja azoknak, kik veszélyt jelentenek




elfogadva
üdvözlünk az oldalon!


Gatwick *-*

Elsőnek had mondjam el, hogy igazán jó pb-t választottál. Örülök, hogy valami újdonságot is láthatunk, az mindig jól jön *-* Másrészt meg a karaktered... Őszintén mondva az egyik kedvenc típusom az ilyen karakter, aki brutál őszinte, mondhatnád, hogy bunkó, de igazából teljes szívéből fog szeretni. Imádom, de tényleg. Az is nagyon jól jött ki, hogy ember, szerintem ez így tökéletes párosítás, persze, máshoz is illene, de nekem valahogy ez így tetszett igazán :3 A barátnődet sajnálom, mind tudjuk, hogy nem könnyű elveszíteni valakit. Remélem majd egyszer begyógyul ez a lelki sebed.
Sajnos ma nem tudok többet mondani, nem igazán vagyok jelenleg a szavak embere, de szerintem tudod már, hogy tetszett :3: Szóval fuss foglalózni, keress játékostársat (ha ráírsz valakire egyszerűbb, mint a csodára várni), na meg üdv nálunk! Remélem jól fogod magad itt érezni *-*





teacher, husband, hunter and cheater
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
 
Gatwick Fowler
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
 :: Karakterlapok-
Ugrás: