• Nem minden szörny tesz szörnyűségeket.•
Ha a határok elmosódnak, akkor néha már nem is tudod, melyik oldalon kötsz ki.



oldalunk videója
esküszünk, hogy rosszban sántikálunk

légy üdvözölve
a győztes mindig egyedül van

Beacon Hills sosem a nyugodtságáról volt igazán híres. A természetfelettiektől nyüzsgő városka ezer meg ezer meglepetést tartogatott mindig is a lakosai számára. Sosem tudhattad előre, hogy mi lapul meg a sötétben és mi feni rád a fogát talán a saját szobád rejtekében. S most a város újra a feje tetejére áll. Nagy a kavarodás, különböző korok szülöttei vegyülnek egymással, magukkal hozva valami rémisztőt, fenyegetőt. Ismeretlen fenevadakat, amik létezéséről az elmúlt évszázadban aligha hallhatott valaki. Senki sincs biztonságban. Senki sem menekülhet. Vagy te talán boldogulnál? Lépd át városunk határát és deríts fényt mindenre. Neked talán lehet némi esélyed.

Oldalunk alapítása: •• 2012.06.17



jelentkezz be
Mutasd meg valódi éned
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés:
kischat
ne menj jégre, s el nem esel




Oldal statisztika
Kik vannak fölényben?
Az oldalon 43 aktív, elfogadott karakter
Vérfarkas
1
Ember
9
Diclonius
3
Goblin
0
Hellhound
1
Vadász
6
Hibrid
4
Incubus
2
Kitsune
3
Vámpír
3
Warlock
3
Wendigo
3
Vérhiéna
2
Vérjaguár
3
él ebben a sötét világban...



Karmolás nyomok
Természetfeletti itt járt, nézd meg mit hagytak nekünk.



☇ Selena Gomez


Vas. Szept. 17, 2017 4:04 pm
☇ Once upon a time... Kai & Ave


Szomb. Szept. 16, 2017 5:15 pm
☇ Colors Of Seattle

Vendég

Szomb. Szept. 16, 2017 4:13 pm

nyerteseink
gratulálunk a nyár legjobbjainak!

Stella

Argent
női karakter
Mortdecai

Wolsey
férfi karakter
Sheilah

Blackwood
előtörténet
Tamera

Wentz
művész
Ashley

Wilkinson
bohóc
Malachai

King
rosszfiú
Hurricane

Bartholomew
szépség
Stella &

Ashley
párkapcsolat
Daria &

Dante
játék
Hazel &

Stella
őrangyal
Beacon Hills lelkei
Lények az árnyékban
Jelenleg 2 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 2 vendég :: 1 Bot

Nincs


A legtöbb felhasználó (51 fő) Csüt. Nov. 17, 2016 10:12 pm-kor volt itt.

Share | 
 
 Avery, a dög










avatar


: :


Join date :
2017. Apr. 14.

Tartózkodási hely :
× Hell and Earth ×

Foglalkozás :
× not want to know ×


Pént. Ápr. 14, 2017 8:41 pm
pokolkutya: a természetfeletti létezésének lángoló őrzője




Avery Sardothien
The Descent Into Hell Is Easy



● Becenév: Ava, Ave
● Születési hely: Amerika
● Kor: 26
● Nemi identitás: Heteroszexuális
● Faj: Vadászba bújt pokolkutya

Play by: Zoey Deutch● Karakter: saját
you're still have all of me


Jellemzés? Nos, melegszívű, okos, segítőkész jókislány, szerinted? Ennél picivel árnyaltabb egy jellem vagyok, tudtommal.
Kezdjük a külsőségekkel, bár szerintem tökéletesen látsz, de azért leírom, hogy 168 centis, normális alkattal rendelkező nő vagyok, aki örökölte apja rémes hajszínét: a kávébarnát… mindig is ki akartam tűnni, erre egy ilyen „semmilyen” hajszínt örököltem, a fránya gének. Nos, öltözködésemről lerí, hogy kicsit sem vagyok a szoknya típus, nem mondom, ha ki kell tennem magamért, akkor nagyon is ki tudom csípni magamat, hogy még az állad is leesik, olvasó, de inkább a bakancs, és a farmer szintjén megmaradok – a jó öreg párosítás. Szerintem, jellememre is igaz, hogy nem plázacicának születtem, nehéz is lenne annak lennem, mivel vadász család része vagyok, ahol nem cipőket veszünk, hanem jóval inkább fegyvereket. Sejtheted, hogy ez az én világom, és imádom. Amióta az eszemet tudom, ebben élek, és jó érzés, hogy segíthetek a világon, még ha erről kevesen tudnak. Nah! Ez voltam én 20 éves koromig. Normális vadászlány, akinél ezek után borult a bili. Nem is kicsit. Igazán, nem tudom, hogy ki vagyok, de a saját képemnek próbálok megfelelni, nehogy kettészakadjak a kettőségtől, amiben élek. Egyaránt vagyok a természetfelettiekkel és ellenük, hála annak a léleknek, aki megszállt… muszáj volt elzárkóznom a többiektől, így nagyon is egyedül „dolgozom”, és hoztam szintbe magamat. Mivel a csoportos előnyöket nem élvezhetem, így kimondottan jó vagyok a harcolásban, taktikusan gondolkodom, már amikor nem gurul el a gyógyszerem, de általában megőrzöm hidegvéremet, már ha a belső démonom nem tombol… mert akkor valóban forrósodik minden. No, de nem kell megijedni, nem harapok, nekem nincs mivel… ebben az alakban…
A pokolkutyák erejével rendelkezem, és tüzet is használok, ha átalakulok...

when i was younger...



Mit is mondhatnék? Egyszerű gyerek voltam, aki ha elvégezte volna az egyetemet, mérnök lett volna, azonban ezt nem fejeztem be… okkal. 20 éves koromban történt…

„Minél hamarabb lobbanunk lángra, annál előbb kialszik a tűz. Ha óvatosak vagyunk, valószínűleg sokkal tovább izzhatunk.”


Meredten bámultam magam elé, ahogy a koporsókra tekintettem. Csak egy hét telt el azóta, de a mai napig sem tudtam feldolgozni, nem akartam elhinni, ez nem velem történhetett meg. EZ NEM VELEM TÖRTÉNHETETT MEG! Azonban mégis, hiszen ott álltam anyám és apám koporsója felett, és egy könnycsepp sem jött a szememből. Képtelen voltam sírni, zokogni, hogy enyhítsem azt a fájdalmat, ami a lelkemben megült. Nem tudtam kifejezni semmilyen módon, hogy darabokra törtem, hogy minden, akikben hittem, akikre felnéztem, akikben bíztam, akik mellettem voltam, most semmivé lettek. Lekerülnek a föld alá, és senki sem fog rájuk emlékezni soha már… én ezt nem akarom! Én még meg akarom ölelni anyát, hogy apával elbeszélgessek a legújabb fegyver szerzeményről, és hogy milyen volt az egyetem. Mert miattuk mentem egyetemre, hiszen nem kellett volna, elég voltam vadásznak, de ők nyaggattak, hogy legyen egy emberi életem is, és én… Anya, apa, hol vagytok?
Vajon, milyen a menny? Ott ülnek Isten mellett? Egyáltalán van menny? Mert, hogy Pokol biztosan, hiszen onnan jöttek ezek a mocskok, hiszen ezt élem meg… meghaltak, nincsenek többé, csak mert pár mocsok természetfeletti azt gondolta, de jó, hogy megöljük őket… tisztában voltam mindig is azzal, hogy bármikor megtörténhet az ilyesmi, de sosem hittem, hogy pont velem. Nem, ez nem velem… ez nem velem… miért? Miért? MIÉRT?

„Mióta elment, alszik a testem, de izzás van a bőröm alatt, fájdalmas tűz, és ezt senki, de senki nem hatástalaníthatja többé.”


Meleg volt, pedig nem sütött a nap, mégis úgy éreztem, hogy mindjárt megfulladok a hőségben. Gondolataim vánszorogtak, néha-néha meg is szakadtak. Mi bajom van? Mi történt velem? Fájt a fejem, fájt a testem, mintha megült volna valami rajtam. De nem csak fizikailag… mi ez? Mi történik velem? Nem tudtam hazajutni, nem is emlékeztem, hogy mi történt velem, mikor elájultam, valahol az erdőben vadászatból visszafelé jövet.
Fű… föld… égett szag. Mordultam egy kellemeset, hogy kerültem ide? Ez én vagyok? Ahogy felültem, furcsán éreztem magamat. Körülöttem minden megégett, és nem ott voltam az erdőben, hanem a város szélén. Hogy jutottam ide?
Bizsergés… morajlás, mintha a fejem szét akarna szakadni, és ekkor egy vékony hang… mint egy süvítés, ami egyre jobban erősödik, mintha valaki lenne még mellettem. De körbenézve senki sem volt. Mi ez?
Újabb morajlás, és csak újabb és újabb. Mi ez? Csak én hallom? Pánikoltam, rettegtem, hogy mi történik velem, mert ez nem volt normális.

„Ha volt valaha tűz, maradhat még parázs.”


Néztem a tűzben elenyésző épületet, ahogy kezemben fogtam a kardot. Az elme megint morajlott, de most elnyomtam erőteljesen.  Furcsa kettősség alakult ki, meghagyott a szörnyeteg a testemben, nem szorított ki, hanem inkább „összeolvadtunk”. Ismerem őt, ő is engemet, csak míg én küzdök ellene, ő addig heverészik, kihasználja, hogy vadász vagyok, és ha nem úgy lépek, ahogy kívánja, máris próbál kilökni pozíciómból. Nem szereti, ha ölök, már pedig én ölök. Vadász vagyok, ez a feladatom… mikor már azt hittem, hogy nem lehet rosszabb, mikor már a depresszió erős karmokkal vágott húsomba, még egy ilyet is a nyakamba kaptam. Az őrület, amibe nap, mint nap vagyok… egyre elviselhetetlenebb. Vajon mikor lesz az, amikor megszűnök Averynek lenni, és már csak egy szörnyeteg használja a testemet? Azonban ereje az enyém, ahogy gyengesége is, ha ő meghal, akkor én is, ha én meghalok, ő csak új testet keres magának… gondolom, máris feltetted a kérdést, miért nem öltem meg? Nos, ezért, mert a tudatunk olyannyira egy, hogy én is meghalok… próbáltam…
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése


avatar


: :

❖ THERE'S ALWAYS A WILD SIDE

❖ TO AN INNOCENT FACE


Join date :
2016. Dec. 06.

Tartózkodási hely :
❖ beacon hills ❖

Foglalkozás :
❖ being memorable ❖


Pént. Ápr. 14, 2017 9:30 pm
vadász: vérét ontja azoknak, kik veszélyt jelentenek




elfogadva
üdvözlünk az oldalon!


Avery!  úúú
Úgy volt, hogy ma már nem vagyok hajlandó több lapot végignyálazni, de aztán jöttél te és nem bírtam megállni. Very Happy Engedd meg, hogy megdicsérjem a pb alanyodat, hihetetlenül imádom ezt a nőt, ráadásul szerintem nagyon passzol ehhez a karakterhez! *-*
Ha pedig már karakter.. wow egy pokolblöki vadászbőrben! Veled se szívesen kekeckednék, szerencsére nem is kell, hisz egy oldalon állunk... azt hiszem?! Very Happy
Sajnálom azt ami veled történt, de hát egy vadász életébe bele kell kalkulálni, hogy olykor elveszít valakit, esetedben valakiket. Sad Viszont, nézd a dolgok jó oldalát, ahogy megtalálod magadban az egyensúlyt és megbékélsz a blökivel, a saját javadra is fordíthatod a dolgokat. Sok lehetőség áll még előtted és nagyon kíváncsi vagyok, hogyan fog tovább alakulni az életed. <3
Szóval utadra engedlek, ha már foglalóztál, akkor nincs más hátra, mint játszani! Jó szórakozást nálunk! Szottyongat






i might be pretty but pretty still can hunt you down
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
 
Avery, a dög
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal
 Similar topics
-
» Thomas "Tom" Avery

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
 :: Characters :: Hellhound-
Ugrás: