HomeHome  Gy.I.K.Gy.I.K.  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  


akinek a nyelvét a forró tea megégette
megfújja még a jégcsapot is




légy üdvözölve
a győztes mindig egyedül van
Beacon Hills sosem a nyugodtságáról volt igazán híres. A természetfelettiektől nyüzsgő városka ezer meg ezer meglepetést tartogatott mindig is a lakosai számára. Sosem tudhattad előre, hogy mi lapul meg a sötétben és mi feni rád a fogát talán a saját szobád rejtekében. S most a város újra a feje tetejére áll. Nagy a kavarodás, különböző korok szülöttei vegyülnek egymással, magukkal hozva valami rémisztőt, fenyegetőt. Ismeretlen fenevadakat, amik létezéséről az elmúlt évszázadban aligha hallhatott valaki. Senki sincs biztonságban. Senki sem menekülhet. Vagy te talán boldogulnál? Lépd át városunk határát és deríts fényt mindenre. Neked talán lehet némi esélyed.

2012.06.17
adminisztrátorok
értünk léteznek mindannyian
hurricane bartholomew

főadmin
stella argent

admin
opal wroblewski

admin

kérdezz tőlük
jelentkezz be
a felejtés vértelen halál
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
kischat
ne menj jégre, s el nem esel
nincs vita, se dráma
utolsó posztok
legyen életünk felkiáltójel
Vendég Today at 12:35 pm

Vendég Vas. Júl. 23, 2017 1:25 pm

Daria Lavoie Vas. Júl. 23, 2017 12:07 am

Daria Lavoie Szomb. Júl. 22, 2017 10:37 pm

Raelynn Weaver Szomb. Júl. 22, 2017 3:34 am

aktív lakosaink
bennünk nincs ki rendet teremt
Jelenleg 2 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 2 vendég

nincsen


A legtöbb felhasználó (51 fő) Csüt. Nov. 17, 2016 10:12 pm-kor volt itt.

Share | 
 
 Murderous hand - Ava & Echo








Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 








avatar

Join date :
2017. Apr. 14.

Tartózkodási hely :
× Hell and Earth ×

Foglalkozás :
× not want to know ×

pokolkutya: a pokol takarítója, a nemeton munkása

Hétf. Ápr. 17, 2017 8:27 pm




Ava & Echo
New acquaintance
Leszállt az éjszaka, ami azt jelentette nekem, hogy tessék-lássék új vadászat. Már izzottam a vágytól, hogy mehessek, hiszen az elmúlt napokban nem tudtam, hála blökinek, aki úgy gondolta, itt az ideje, hogy tegyen egy kört a Pokolban így teljes képszakadás. Ez az, amit legjobban utálok, fogalmam sincs, hogy mit tett velem, és másokkal, míg a holttesteket elvitte… egy dolog, hogy folyamatosan egymásnak feszülünk, egész életemet olyan önkontrollal kell tartanom, hogy ez az izé ne tudjon kiszabadulni, de olykor-olykor nagyon gyenge vagyok hozzá… neki elég a kisujját mozdítani, és máris övé a testem, amibe jár-kel, kirekesztve engem. Úgyhogy jah, a város szélén ébredtem merő koszban és megégett ruhában… élvezet volt hazamenni, de itt az ideje, hogy most én jöjjek, és bizony, vadászni megyek, megölöm a kis kedveseit, akár akarja, akár nem… amit mellesleg szerintem egész jól visel, valamiért tart engem, nem birtokol, hanem helyet ad, és ez az egészben a legfurcsább…
Rögvest éreztem, hogy támogatását megvonja tőlem, így érzékszerveim tompulnak, juhéééé… pedig szerettem kihasználni gyorsaságát, erejét, már amikor engedte. No, mindegy, legalább lesz egy kis kihívás az egészben. Most a belvárosba megyek, ugyan, ott nem szoktak kisebb fenevadak lenni, de annál nagyobbak igen, ezt főképp erőre értem, nem nagyságra, akik ismerik a belvárost, és merészkednek annyira emberek és vadászok közé egyaránt. Ma valami izgalmasat akartam, ami után kifáradok, és az öntudatlan lebegés jön majd, amikor végre tudok aludni, mert testem annyira elgyengül… Kezemben két kés, ahogy átvágok az utcán a sötétben, érzem, hogy van valami a közelemben, hiszen a blöki máris morajlik bennem, mindig ezt csinálja, ha egy természetfeletti jelenik meg a közelben, nem akarja, hogy bántsam őket, és próbálja jelezni, hogy forduljak vissza, ne tegyem. Késő bánat…
- De kis cuki – látom meg a vendigot az egyik sikátorban, ahogy egy embert lakmározik. Vér mindenhol, cafatos hús, elrágott csont, görnyedő, valaha női alak lehetett, mostanra már csak egy tetem. Grimaszolva nyögök egyet, mert egyszerűen undorító, ahogy lakmározik a halott testből a mocsokban. Rögtön rám pillant, ahogy hangomat meghallja, no igen, nekik jó az érzékelésük, tudják, hogy én nem leszek olyan finom falat. Látszik a villanás a szemében, tudja, hogy mi vagyok, máris hátrál, amire elmosolyodok. Pedig a blökitől nem kéne félnie, no de való igaz, a pokolkutya a természetfeletti világ egyik élmező tagja, még ha egy vadásszal küszködik is, jelen esetben velem. Rám vicsorog, nem tudja eldönteni, hogy mit tegyen, amit én csak kihasználnék, kezemben a kés lendül, hogy dobjam, mikor ütés ér. Meg sem hallottam, nem is láttam, de már a levegőben esek neki a falnak. Azonnal tudom, hogy mi az isten volt ez… utálom a vektorokat, na de ki a gazdája? Hol van a diclnius? Tagjaim tompán sajganak, az ütés erős volt, de tekintetemmel keresem a másik ellenfelemet azonnal.



× szavak száma: 558 × megjegyzés: szólj, ha gond van Very Happy × music: itt ×
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
 
Murderous hand - Ava & Echo
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
 :: Playground :: Belváros-
Ugrás: