• Nem minden szörny tesz szörnyűségeket.•
Ha a határok elmosódnak, akkor néha már nem is tudod, melyik oldalon kötsz ki.



oldalunk videója
esküszünk, hogy rosszban sántikálunk

légy üdvözölve
a győztes mindig egyedül van

Beacon Hills sosem a nyugodtságáról volt igazán híres. A természetfelettiektől nyüzsgő városka ezer meg ezer meglepetést tartogatott mindig is a lakosai számára. Sosem tudhattad előre, hogy mi lapul meg a sötétben és mi feni rád a fogát talán a saját szobád rejtekében. S most a város újra a feje tetejére áll. Nagy a kavarodás, különböző korok szülöttei vegyülnek egymással, magukkal hozva valami rémisztőt, fenyegetőt. Ismeretlen fenevadakat, amik létezéséről az elmúlt évszázadban aligha hallhatott valaki. Senki sincs biztonságban. Senki sem menekülhet. Vagy te talán boldogulnál? Lépd át városunk határát és deríts fényt mindenre. Neked talán lehet némi esélyed.

Oldalunk alapítása: •• 2012.06.17



jelentkezz be
Mutasd meg valódi éned
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés:
kischat
ne menj jégre, s el nem esel




Oldal statisztika
Kik vannak fölényben?
Az oldalon 37 aktív, elfogadott karakter
Vérfarkas
1
Ember
8
Diclonius
2
Goblin
0
Hellhound
1
Vadász
5
Hibrid
2
Incubus
2
Kitsune
2
Vámpír
3
Warlock
3
Wendigo
3
Vérhiéna
2
Vérjaguár
3
él ebben a sötét világban...



Karmolás nyomok
Természetfeletti itt járt, nézd meg mit hagytak nekünk.



☇ Max × Bree


Yesterday at 8:42 pm

Beacon Hills lelkei
Lények az árnyékban
Jelenleg 4 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 4 vendég

Nincs


A legtöbb felhasználó (51 fő) Csüt. Nov. 17, 2016 10:12 pm-kor volt itt.

Share | 
 
 Raelynn Weaver






 :: Characters :: Kitsune




avatar


: :

Red is the color of shame. Crimson cheeks and spilled blood. Broken hearts, open veins. A burning desire to return to white.

Join date :
2016. Mar. 26.

Age :
19

Tartózkodási hely :
beacon hills

Foglalkozás :
housekeeper


Hétf. Május 15, 2017 5:36 pm
kitsune: sose bízz egy rókában, aurája felemészthet



Raelynn Kassidy Weaver
don't paly with fire if you can't control it
Becenév: Rae, Lynn
születési hely: Riverside árvaháza, Kalifornia
kor: 19
Nemi identitás: heteroszexuális
faj: tűz kistune
play by: Stephanie Cam karakter: saját

Az vagyok aki... Jó tudom, ez a kösz szépen, ezt én is kitaláltam volna kategóriás válasz, de hát ez van. Nem szeretek magyarázkodni, vagy mesélni magamról. Kedves vagyok azzal, akivel. Senki fejét nem égetemharapom le csak úgy ok nélkül. Ha bunkó valaki, én is az leszek. Ráadásul makacs vagyok, szóval ha valaki megbánt, vagy átver, hát, az így járt kategória. Engem aztán nem lát többet, maximum egy felmutatott középső ujjal. Emellett még rettenetesen bizalmatlan vagyok. Nem, nem azt jelenti, hogy nem adok bizalmat egyáltalán, csak nem teljesen. Mindig várom, hogy mikor vágnak át, így sose ér meglepetésként.
Sokak szerint bunkó is vagyok, úgy alapból, de lehet ez csak azért van, mert árvaházban nőttem fel, az egyetlen barátom lekapott, aztán otthagyott egy hülye nevelőnél, aki semmit se engedett meg nekem. Nincs családom, se barátaim, ezért elnézést kérek, ha néha hajlamos vagyok egy arrogáns állat lenni, de ugye senki se nevelt meg ilyen téren. Ráadásul szarkasztikus, néha sokak szerint túl sötét humorom is befigyel, ami nem mindig segít a helyzetemen.
De én tényleg tudok normális, és kedves lenni. Segítek, ha megérdemled, meg vele vagyok, beszélgetünk, ilyenek. Csak hát nem biztos, hogy a cuki gyilkos pillantásaim után szóba akarsz egyáltalán állni velem.
Na arról meg ne is beszéljünk, hogy betegesen szeretek gyújtogatni... Mindenkinek vannak hibái nemde?
you're still have all of me

1998. április 2., 23:12

Az anya szörnyű kiáltásai hatolták át a fülledt nyári levegőn, betöltve ezzel az egész árvaházat, lehet, még a környéket is. Aztán egy utolsó kiáltás, és végül egy újszülött sír fel. Az egyik hangot a másik váltja fel. A nővér megnyugtatja az anyát, hogy a gyerek egészséges, de most egy kicsit csak a babával fog foglalkozni. Le akarja tisztítani kicsit a gyereket, és jobban megvizsgálni. A nővér a terem másik végébe megy, és hátat fordít az anyának. Óvatosan lemosta a hangosan síró csecsemőt, de mire mosolyogva megfordult, hogy átadhassa az anyának, a véres ágy üresen fogadta. Az ablak tárva nyitva állt, a nő meg már sehol. Nem volt nehéz elfutnia, de muszáj volt. Egy anyának a gyereke a legfontosabb, és nem hagyhatta, hogy a vadászok elfogják a születendő gyermekét is. Ha már magát nem tudta menteni, a gyerekét muszáj volt.

1998. április 3., 7:45

Egy nő holtestét találták meg az egyik sikátorban. Nemrég szült, és többször lelőtték.

1998-2012

A kis Raelynn-t végül a nevelője nevezte el, és mindazok ellenére, hogy milyen körülmények között született az árvaházi élete egész kellemes volt. Járatták oda, ahova kellett, játszott eleget a többi gyerekkel, és sosem volt beteg. Még azt is megúszta, amikor az egész árvaház influenza járványban szenvedett. Különös jelenség volt ez, de annyi beteg gyerek mellett az volt a legkisebb problémájuk, hogy egy pont nem az.
A lány mindig is kicsit fiúsabb volt, szoknyát nem igen hordott, mindenhol mászott, focizott, néha verekedett is, és főleg a fiúkkal volt jóban, különösen Deannel. Mondhatni legjobb barátok lettek.
Végül eljött az a korszak is, hogy az egyik nem a fúj fiúknál, a másik meg a fúj lányoknál ragadt le, kivéve a kis csipetcsapat utolsó két tagja Rae és Dean. A gyerekek tökéletesen elvoltak, annak ellenére, hogy Raelynn rejtegette a felbukkanó kitsune erejét. Dean tudott ugyan mindent, de nem szólt semmit.

2012. június 22., 01:34

A tűz már javában égett, és pár gyereken és nevelőn kívül a két egyedüli természetfeletti jutott ki az épületből. Dean próbálta minél messzebb rángatni a remegő, és valamit halkan motyogó Raet, de a lány nem bírta tartani magát. Túl gyenge volt a soktól és a bűntudatól. Dean próbálta nyugtatni, biztatni, de kezdett ő is egyre jobban kétségbeesni. A lánynak 14 évesen elég sokkoló volt ez, de a fiú se volt sokkal idősebb. 16 évesen ráadásul ő cipelte a legnagyobb súlyt.
- Az én hibám az egész... Úgy nekem ugrott... Csak megakartam ijeszteni... Miért sikítanak ennyire? Az én hibám az egész... - motyogta ezeket a mondatokat különböző sorrendben Rae, és meg se tudott mozdulni. Nem tudta felfogni és elfogadni, hogy miatta halnak megy ennyien. Magát hibáztatta, mert azt hitte, ha szólt volna Deannek minden másképp alakult volna.
Végül a szirénákat hallva a fiú két kezébe vette a lányt, és elvitte oda, ahova már rég kellett volna.
Az egyetlen természetfelettihez vitte el, hogy megtanulja mi is ő, és hogyan irányíthatja. Ő maga nem maradt ott. Egyszerűen megcsókolta búcsúzóul, majd eltűnt Rae életéből.

2012-2017. április 2.

A természetfeletti sokáig nevelte, majdnem négy évig. Megtanította a szükséges dolgokat. Hogyan irányíthatja a képességeit, hogyan ismerheti fel a többi hozzá hasonlót, egyáltalán kik vannak még a kistunekon kívül, és, hogy hogyan kerülheti el a vadászokat.
Ez mind szép és jó volt, csak Rae-ben az árvaházi tűz hiába hagyott mély nyomott, a tűz, amit szabadon irányított, teljesen elvarázsolta. Használni akarta, minél többet, de a vigyázója nem engedte. Ezért is lépett le, és kötött ki Beacon Hils-ben.



Az a pár lap is olyan szépen égett. Legszívesebben a fákat is felgyújtottam volna körülötte, de nem engedhettem meg a feltűnést. Bármennyire is vonzott a tűz, és a használata, nem engedhettem meg magamnak, hogy hülyeséget csináljak... Sajnos.
Megrázva a fejemet próbáltam kicsit koncentrálni annak ellenére, hogy a papír elégésének különös illata körülvett, és elakart bódítani. Valahogy pénzt kellett keresnem, csak nem tudtam hogyan. Álláshirdetést nagyon nem láttam, iskolát nem igent fejeztem be, rokonaim se ismerőseim nem voltak. De valamit ki kellett találnom, mert már csak 11 dollár lapult a zsebemben, ami úgy a nagy semmire volt elég.
- Bár csak minden olyan egyszerű lenne, mint a tűz... - motyogtam magam elé, ahogy a lassan eltűnő lángokat bámultam. Ahogy kiégett a kis tüzem, azért még rátapostam egyet-kettőt, majd a nagy sporttáskámat a vállamra kapva elindultam a városba. Már sötét volt, és jobb ötletem nem volt, mint, hogy bemenjek a városba és vegyek valami piát, már csak az íze kedvéért. Miután ezt meg is tettem, szerencsére anélkül, hogy megkérdezték volna, hány éves vagyok, leültem egy padra egy parkban is iszogatni kezdtem. Az az egy sör keserédesen csúszott le vagy 5 perc alatt. Aztán csak hátradőlve, és mindent kizárva néztem a csillagokat. Vagy egy óra után, amikor már kezdett kissé hűvös lenni, valaki leült mellém, és hozzám szólt.
- Egy ilyen szép, vörös hajú lány miért ül ilyenkor egy park közepén, egy nagy sporttáskával? - vigyorgott a férfi, ahogy ránéztem. Kicsit vártam, de mivel halandónak tűnt, ezért nem igen féltem semmitől. Erősebb voltam nála, bajom nem lehet.
- Elittam a pénzem maradékát és azon gondolkozom, hogy milyen is lesz majd éhen halni. - mosolyogtam bájosan. A férfi nevetni kezdett. Végre valaki, aki értékelte a humoromat. Ez az este máris ezerszer jobb.
- Ebben, ha gondolod kitudlak segíteni... - húzódott kicsit közelebb, amire én felvontam az egyik szemöldökömet.
- Annyira azért nem vagyok reménytelen, hogy olyanban utazzak. - nyomtam meg az olyan szót elég jelentőségteljesen. Megint nevetett. Volt valami a nevetésében, ami egyszerre nyugtatott meg, és zaklatott fel. Különös fickó volt.
- Nem is arra gondoltam kis csacsi! - benyúlt a kabátjába, és elővett egy kis zacskót. Egy pillanat kellett mire felfogtam mi is a helyzet. Fű. Csak nem arra gondol, hogy árusítani fogom? - Tudod van egy kis bizniszem, de az a helyzet, hogy nehéz megfelelő házvezető nőt találni. Takarítani, mosni meg főzni kellene. Ennyi az egész. Semmi játék, semmi átverés. Ha elkapnak még azt is mondhatod nem tudtad mit árulok. Hogy hangzik? - kérdezte, amire rögtön tudtam a választ. őrülten hangzik az egész, de nem volt más választásom. Elfogadtam az ajánlatát.
Vele élek már lassan egy hónapja. Külön szobám van, egy nem is akármilyen házban, és a kis melóm se nagy dolog. Pénzt kapok eleget, kicsit többet is, és még mindig nem lépett felém olyat, ami nem tetszene. Megvagyok elégedve... Bár nem tudom Dean mit gondolna, ha megtudná, hogy egy drogbáró házvezetője vagyok... De kit is érdekel? Négy éve nem láttam. Az is lehet, hogy halott. De igazából csak szimplán nem érdeklem valószínűleg.
when i was younger...


sky above me. earth below me. fire within me


A hozzászólást Raelynn Weaver összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Vas. Júl. 02, 2017 12:41 pm-kor.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése


avatar


: :

❖ THERE'S ALWAYS A WILD SIDE

❖ TO AN INNOCENT FACE


Join date :
2016. Dec. 06.

Tartózkodási hely :
❖ beacon hills ❖

Foglalkozás :
❖ being memorable ❖


Csüt. Jún. 08, 2017 8:00 pm
vadász: vérét ontja azoknak, kik veszélyt jelentenek



Elfogadva!
üdvözlünk az oldalon!


Rae!  úúú

Meg kell mondjam, amikor a jellemet olvastam, kicsit az az érzésem támadt, hogy te valamilyen csoda folytán sikeresen lenyomoztál, ugyanis a "piromániát" leszámítva, teljesen magamra ismertem a karakterben. Egyszerűen imádom.  *-*
Ami a töridet illeti, nagyon tetszik, hogy pontról pontra tártad fel előttünk a karakter múltjának meghatározó darabkáit, élvezettel és egyre növekvő kíváncsisággal faltam a soraidat, a végére teljesen izgatottá váltam a kari jelenidejével kapcsolatban. Ráadásul alig várom már, hogy megtudhassam, ki az a Dean? Illetve kicsoda az a bizonyos természetfeletti? Megint egy nagyszerű lap, örülök, hogy olvashattam.  <3
avatarfoglaló játékpartner kereső



i might be pretty but pretty still can hunt you down
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
 
Raelynn Weaver
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
 :: Characters :: Kitsune-
Ugrás: