HomeHome  Gy.I.K.Gy.I.K.  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  


akinek a nyelvét a forró tea megégette
megfújja még a jégcsapot is




légy üdvözölve
a győztes mindig egyedül van
Beacon Hills sosem a nyugodtságáról volt igazán híres. A természetfelettiektől nyüzsgő városka ezer meg ezer meglepetést tartogatott mindig is a lakosai számára. Sosem tudhattad előre, hogy mi lapul meg a sötétben és mi feni rád a fogát talán a saját szobád rejtekében. S most a város újra a feje tetejére áll. Nagy a kavarodás, különböző korok szülöttei vegyülnek egymással, magukkal hozva valami rémisztőt, fenyegetőt. Ismeretlen fenevadakat, amik létezéséről az elmúlt évszázadban aligha hallhatott valaki. Senki sincs biztonságban. Senki sem menekülhet. Vagy te talán boldogulnál? Lépd át városunk határát és deríts fényt mindenre. Neked talán lehet némi esélyed.

2012.06.17
adminisztrátorok
értünk léteznek mindannyian
hurricane bartholomew

főadmin
stella argent

admin
opal wroblewski

admin

kérdezz tőlük
jelentkezz be
a felejtés vértelen halál
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
kischat
ne menj jégre, s el nem esel
nincs vita, se dráma
utolsó posztok
legyen életünk felkiáltójel
aktív lakosaink
bennünk nincs ki rendet teremt
Jelenleg 5 felhasználó van itt :: 3 regisztrált, 0 rejtett és 2 vendég



A legtöbb felhasználó (51 fő) Csüt. Nov. 17, 2016 10:12 pm-kor volt itt.
nyerteseink
a téli szavazás legjobbjai
Stella Argent

női karakter & szépség
Vinny Foley

bohóc
matthew evans

őrangyal
Elysian Landre

művész

gratulálunk!

Share | 
 
 The day after × Sao & Rae








Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 








avatar

Join date :
2016. Mar. 26.

Age :
19

Tartózkodási hely :
∷ beacon hills

Foglalkozás :
∷ housekeeper

kitsune: sose bízz egy rókában, aurája felemészthet

Pént. Jún. 16, 2017 6:40 pm


saoirse × raelynn

Ereztem hogy kezdek felébredni. De még nem akartam felkelni, hiszen az ágy olyan kényelmes volt, és a takaró is marasztalóan ölelt körül. A nap fénye viszont ellentmondást nem tűrően sütötte az arcomat. Nagy nehezen végül beadtam a derekamat, és hunyorogva ugyan, de kinyitottam végre a szemeimet. A szobám szokásos látványa fogadott, ami kissé megnyugtatott. Bár a fejem úgy hasogatott, hogy majdnem beledögöltem. Másnaposság, hurrá. Azt se tudtam mit ittam tegnap, csak annyi maradt meg, hogy sörrel kezdtem. Igazából kb semmi nem volt meg az előző estéből. Tudom, hogy valahogy egy buliba keveredtem, aztán játszottunk felelsz vagy merszet egy darabig. Hirtelen félhomályos képek jutottak eszembe merésekről, de gyorsan kivertem őket a fejemből. Biztos nem lehetnek igazak.
Hosszan fújtam ki a levegőt, és elhatároztam, hogy ki is kelek az ágyból. Éreztem előre mennyire gáz lesz a drága szolgáltatóm előtt leégni ilyen másnaposan, de inkább nem is gondoltam rá. Volt lehetőség arra, hogy itthon se volt. Reméltem, hogy nincs otthon. Nagyon nem volt kedvem az elégedett vigyorát nézni, meg hallgatni, hogy ő megmondta. Mondjuk megmondta, de hát akkor is szar hallani. Mondjuk csak magamat hibáztathatom. Én határoztam el tegnap este, hogy elmegyek, és kiélem magam. Ráadásul el is mondtam neki, ahelyett, hogy annyit mondtam volna, holnap ne számítson reggelire. De nem tettem.
Egy utolsó mély lélegzetvétel után elkezdtem összeszedni magam. A jobbra elnyúló, zsibbadó kezemet visszahúztam magamhoz, csak éppenséggel nem a takarón, vagy a huzaton húztam végig. A bőröm egy darabig valaki más bőrével érintkezett, majd egy felső anyagával. Ijedten ültem fel olyan gyorsan, hogy a fejem még jobban belesajdult. Már megint kit sikerült hazahoznom? Ez még gázabb lesz, mint a főnökömmel szembenézni.
Ahogy megnéztem a mellettem fekvőt, hirtelen azt se tudtam mit csinálhatnék. Nem egy srác feküdt mellettem, hanem egy lány, sőt nő. Kikerekedett szemekkel néztem, ahogy ő is ébredezik. Gondolom az ébresztette fel, ahogy lehúztam róla a kezemet, és ahogy felpattantam. Nem tudtam mit mondhatnék. Mit lehet egyáltalán ilyenkor mondani? Egyáltalán volt valami, csak hazahoztam, hogy aludhasson valahol. Ó, istenem részeg Rae mit csináltál?
- Őőőő... - próbáltam megszólalni, de nem igazán sikerült.
- Szia, azt hiszem... - mondtam bizonytalanul a szavakat, ahogy az agyam próbált működni a másnaposság mellett. Inkább csak arra vártam, hátha ő magyarázza meg a dolgokat, hátha ő nem volt olyan segg részeg, mint én, és valamit el tud mondani a tegnap estéről. Bár ahogy nézem, a kis emlékfoszlányaim nem csak képzelgések voltak.

              bad liar »  kicsit rövid, de csak kezdő, lesz ez jobb is:O » 391 » ©
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése Online








avatar

Join date :
2017. Jun. 12.

Tartózkodási hely :
. BH

Foglalkozás :
. Kórboncnok/ Camgirl

lidérc: komisz tündér lény, ki fényével megigéz

Pént. Jún. 16, 2017 8:52 pm


Félig-meddig már ébren vagyok.  Nem nyitom ki a szemem, az borzasztó lenne,  mert olyan megdöbbentően kellemes így, annak ellenére, hogy már most érzem azt a bizonyos kellemetlen nyomást a fejemben, ami egyetlen dolgot ordít „másnap”.  Simán lehet, hogyha a retinám találkozik a nap fényével egyszerűen csak kiesik az egész szemgolyóm a helyéről is begurul az ágyacskám alá. Tudatomnál vagyok, de eszemben sincs felkelni, inkább mégjobban befészkelem magam a puha, jóillatú paplanba. Érdekes, ez nem az az illat, amit az én takaróm áraszt, lehet, hogy új öblítőt vettem…? Pont ezen agyalok, mikor egy teljesen indokolatlan érintést érzek meg a vállam, majd a mellkasom környékén. Na jó, ez vajon mi lehet? Egyedül élek, háziállatom nincs, a szomszéd sem simogat. Kinyitom a szememet és észlelem, hogy mellesleg a fal sem ilyen színű. Megoldásra jutottam, minden jel szerint nem vagyok otthon, gondolom magamban helytelen angolsággal és megfordulok, hogy megnézzem mégis kivel hozott össze a sors, mert amekkora party volt tegnap tényleg örülhetek, ha nem nyerít az illető. Kicsit megnyugszom, mikor egy egyébként elég kellemes kinézetű leányzó köszön rám, de vannak aggasztó jelek is.  Nos itt fekszem az ágyában –mert, ha ugye én nem lakok itt, akkor remélem, hogy ő legalább igen- ha jól nézem egyetlen darab pólóban.  Azt hiszem az alsóneműm ki van akasztva valami ablakba, hű vajon mennyit ihattam?
-Annyeong-köszönök kicsit rekedt hangon koreaiul, de gyorsan észreveszem magam- vagyis hali!
Na jó, azt hiszem ő sem biztos benne, hogy miféle rendezvény is volt itt tegnap, de az a vicces, hogy én sem vagyok valami határozott a dologgal kapcsolatban. A tegnapi felelsz vagy mersz legalább fele még úgy, ahogy meg van, de az, hogy hogyan is kerültem ide vagy, hogy utána mi is történt, na az homályos, mint nagyanyám szeme a szürkehályogtól. Ha jól nézem ő attól kapott sokkot, hogy lány vagyok, nekem ez nem annyira izgi, mióta az USA-ban vagyok, megesett már velem ilyen dolog, tehát nem vagyok tőle teljesen kiakadva, attól inkább, hogy mennyire durván kihagy a memóriám. Felülök és kicsit összeborzolom a hajam, miközben próbálom nem hülyén érezni magam annak teljes tudatában, hogy nincs rajtam bugyi.
-Mit hiszünk?-kérdezem, miközben pótcselekvésként a szemem dörgölöm-Mert az tuti, hogy tegnap aljasra ittam magam…meg asszem te is.
Ebben legalább biztos voltam, mást egyelőre nem mertem mondani.



TAG: Asszonyka <3  || MUSIC: Secrets that you keep
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése








avatar

Join date :
2016. Mar. 26.

Age :
19

Tartózkodási hely :
∷ beacon hills

Foglalkozás :
∷ housekeeper

kitsune: sose bízz egy rókában, aurája felemészthet

Vas. Jún. 18, 2017 3:06 pm


saoirse × raelynn

Nem először voltam bulizni, és az se először esett meg, hogy valakit hazavittem volna, vagy hozzá mentem volna fel. Pontosan ez háromszor esett meg, vagyis most már négyszer, csak a mait kivéve az illető mindig férfi volt. Mindig. Sose vonzódtam a nőkhöz. Persze értékeltem őket, hiszen észrevettem, ha valaki szép, az alakja jó, ilyenek, de sosem gondoltam rájuk úgy, mint a férfiakra. Ezért is voltam lesokkolódva, mint a rohadt élet. Rajta nem láttam ilyen meglepettséget, ami kissé még jobban összezavart engem. Vajon tényleg lett volna valami közöttünk az este? Áh, a franc se emlékszik. Főleg miután először valami teljesen más nyelven köszön vissza, még jobban megzavarodok. Ha nem tudnám, hogy tényleg felkeltem, azt hinném, hogy álmodom. Kérdésére egy darabig nem válaszolok, először nézem, hogy mit csinál, majd mély levegőt veszek.
- Lese tudnám tagadni, hogy aljasra ittam magam... A fejem borzalmasan hasogat. - dörzsöltem is meg a fejemet, ami csak az ital említésére is jobban fájni kezdett. Enyhén jelezte az egész testem, hogy kicsit vissza kellett volna fogni magam, amiben egyet is értettem vele így utólag. Kár, hogy előre nem.
- Nem tudom mit higgyünk. Addig megvan, hogy elkezdtünk felesz vagy merszet játszani, de utána már minden olyan homályos. - próbáltam visszaemlékezni, de csak furcsa, torz képeket villantott fel az agyam, és nem igazán segített ki. Volt egy halvány vonalam az estéről, de azt akár a leggyengébb szél is összetörhette. Őszintén nem tudtam mi volt, vagy, hogy mi legyen. Csókolóztam már lánnyal, hogy biztosra menjek a fiúk terén, meg ilyen bulikon is feljött a dolog játékok közben, de azért az, hogy egy ágyban voltam eggyel egy ilyen este után, az mégiscsak nem az én asztalom volt.
- Szerinted történt közöttünk valami? - kérdeztem rápillantva, majd törökülésbe helyezkedtem át. Sokkal kényelmesebb volt így.
- Egyáltalán neked rémlik valami az előző estéről? Hátha ketten össze tudjuk rakni a dolgokat... - haraptam bele tanakodva az alsó ajkamba. Reméltem, hogy neki is vannak halvány sejtelmei a tegnapi buliról. Meg talán biztosíthatja az én kis emlékeimet. Remélem azért semmi olyan nem történt, amit megbánnék.

              bad liar »  asszonyka cuddle » 335 » ©
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése Online








avatar

Join date :
2017. Jun. 12.

Tartózkodási hely :
. BH

Foglalkozás :
. Kórboncnok/ Camgirl

lidérc: komisz tündér lény, ki fényével megigéz

Hétf. Jún. 19, 2017 9:14 pm


Kezdem azt érezni, hogy ez most egy elég gáz szitu kezd lenni, mert egyikünk sem tud valami sokat a tegnap este történtekről. Megvallom, hogy ilyen még huszonkét évem alatt egyszer sem történt velem, azért ilyen mértékekig totálkárosra még nem sikerült innom magam, bár most kifejezetten furcsa, hogy még erőlködnöm sem kellett hozzá.
Ahhoz sem kell, hogy hülyén viselkedjek, de ez már csak a szokásos Saoizmus, amivel minden áldott és átkozott nap küzdenem kell. Mégis mi a franc bajom van? Szerintem a csaj három percig azon gondolkodott, hogy hazacipelt valami  szerencsétlen észak-koreai szökevényt, aki egy büdös szót sem makog angolul, legalábbis az arcocskáját elnézve nagyon kiakadt. Szép pofija van, nem tudom mit csináltam én hosszú órákkal ezelőtt, de legalább a szemem nem lett rosszabb, elégedett lehetnék a választásommal…ha lenne valami fogalmam, hogy mire is választottam ki. Van egy olyan sejtésem, hogy nem sakkoztunk, ugyanis azt nem tudok, mert bazi unalmas, szóval kettő dolog történhetett.  Simán lehet, hogy kényelmi szempontból otthon éreztem magam és félig levetkőztem,- ezesetben isten áldjon meg, hogy nem teljesen- viszont arra is van esély, hogy valami kevésbé ártatlan történt, de azt nem igazán tudom, hogy ezt hogyan is kellene kideríteni.
-Na igen-hagyom abba a szemem kivájását a helyéről és kezeimmel az ágyon találok támaszt- az még nekem is megvan, hogy nagy volt az ereszd el a hajam.
-Homályos-bólintok szavaira- meg a fele egyáltalán nincs, ami az én fejemet illeti.
Egy kicsit azért szégyellem magam, kíntatom itt ezt a szerencsétlen lányt, akivel még haza is hozattam magamat pofátlan módon és ebből halál komolyan alig emlékszem valamire. Ez a kemény, nem a határellenőrzés. Kérdését hallva igen elveszett pofát vágok, lehet az lenne a legjobb, ha most nemet mondanék és megnyugtatnám.
-Nos…nem tudom melyik lenne a szerencsés válasz, meg nem is nagyon rémlik semmi, de nincs rajtam bugyi-időközben persze rájövök, hogy ez a világ egyik legparább tényközlése volt, szóval próbálom normalizálni a helyzetet, ahogy még lehet- bár nem csodálkoznék, ha azt a játék számlájára írhatnánk. Elég érdekes volt…




TAG: Asszonyka <3  || MUSIC: Secrets that you keep
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése








avatar

Join date :
2016. Mar. 26.

Age :
19

Tartózkodási hely :
∷ beacon hills

Foglalkozás :
∷ housekeeper

kitsune: sose bízz egy rókában, aurája felemészthet

Kedd. Jún. 20, 2017 1:16 am


saoirse × raelynn

Nagyon lassan kezdte felfogni az agyam, hogy tényleg egy lány mellett ébredtem fel, na meg úgy minden, ami bennem van, de nehéz volt felfogni. Tényleg csak nagyon lassan kezdte el az infókat berakni az értelmező részébe az agyamnak, és eltárolni utána az agyakat. Nézzük a jó oldalát a dolognak. Legalább többé nem itathatnak meg, amikor azt mondják a never have I ever-ben, hogy én még sose aludtam egy ágyban lánnyal. Már pedig egészen eddig tényleg nem. Az árvaházban szerencsére volt annyira jó körülmény, hogy mindenkinek saját ágya volt, aztán ott is külön ágyam volt, aki befogadott négy évig, majd itt is. Ez volt az első alkalom.
Szavaira csak tanakodok, gondolkozom, és gondolkozom, de nem tudok mit mondani, egészen addig, ameddig a bugyis dolog fel nem jön. Elsápadok, majd elpirulok, a szemeim pedig kikerekednek. Ebből nagyon nincs mit nagyon kivenni, egyértelmű, báááár, igazából van még bizonyíték arra, hogy az nem történt meg.
- De ha csak a bugyid hiányzik, szerintem tényleg csak a játék lehet a dologban! - szedem össze magam valamennyire, és nézek rá, hátha ő is rábólint az ötletre. Közben végignéztem magamon, és rajtam meg minden megvolt. A nadrágomról felnézve pillantok rá ismét.
- Szerintem ezen a téren kb 99%, hogy kitaláltuk mi volt. - mosolyodtam el, ami kissé felébresztett végre rendesen. A fejfájást sajnos nem mulasztotta el, de legalább kissé nyugodtabb lehettem, és ha nem is pontosan, de tudtam mi volt az este egyik részében.
- De amúgy, ha már így a játékról van szó... - húztam össze a szemöldökeimet gondolkodva. Valami nagyon rémlett. A lány arca, az, hogy én térdelek, és mondok valamit. Csak nem?! Jót találtak ki azok, akikkel játszottunk.
- Nagyon vad feltevés, de szerintem megkértem az este a kezed. Vagyis az volt a feladatom. - nevettem fel, ahogy belegondoltam. Sose hittem volna, hogy valaha ilyet kell majd tennem, akár egy játék kedvéért is. Aztán mégis megtörtént, én meg igazából alig emlékszem rá. Mindegy is, a lényeg megmarad a dologból, mert ezt az estét, és ezt a reggelt nem fogom egy darabig elfelejteni.
- Amúgy, ha gondolod hozhatok egy pohár vizet, teát, vagy kávét, hogy jobban tudjunk gondolkodni ilyen szép másnaposan. - ajánlottam fel, és vártam mit is kér, már ha kér egyáltalán valamit. Legalább nem csak bolyongva mennék ki, hanem valami céllal. Ezzel is megmenekülnék a leégés előtt.

              bad liar »  asszonyka  cuddle  » 378 » ©
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése Online








avatar

Join date :
2017. Jun. 12.

Tartózkodási hely :
. BH

Foglalkozás :
. Kórboncnok/ Camgirl

lidérc: komisz tündér lény, ki fényével megigéz

Vas. Jún. 25, 2017 3:09 pm


Nem sűrűn ébredek másnál, az tény, ahogyan az is, hogyha véletlen mégis megtörténik, akkor az –elméletileg- partnerem nem ugrik ki ijedtében még az irharétegéből is és egyszál bőraljában próbál itt rohangálni nagy örömömre. Ma reggel nem én vagyok a pozitív meglepetés, bár olyan fejfájás mellett, amit valószínűleg mindketten érzünk határozottan nehéz derűlátónak lenni bármivel kapcsolatban. A leányzó szemem kosárlabdányira növekszik, mikor megvallom neki, hogy nem igazán van fogalmam a bugyim hollétéről, de hamar kimagyarázza a dolgot úgy, hogy a kellemesebb megoldás felé billenjen, avagy igen durva volt a felelsz vagy mersz kicsiny társaságunkban.
-Igazából azt sem igazán tudom, hogy  eredetileg mi volt rajtam, tehát van rá esély-mosolygok rá megnyugtató célzattal. Mondjuk vannak körülmények, amik elég érdekesek lennének, ha tényleg lefeküdtünk volna. Kezdjük azzal, hogy ő rendesen fel van öltözve, másrészt pedig az nem hiszem, hogy tegnap este bármi másra tudtam volna gondolni, mint az alvásra, amint megláttam az ágyat.
-Jól van, Sherlock, ezt remekül összeraktad-kacsintok majd kicsit kényelmesebben felülök, mert én tényleg nem tudom mi a fenét csináltam az éjjel, de mintha még a hátam is fájna. Még ilyet! Huszonegy éves lidérc vagyok, akit máris halálra kínoz a lumbágó, pedig alig van két hónapja Amerikában.
Mikor kellemesen nosztalgiázni kezd romantikus lánykérésünkön először ostobán nézek rá, aztán pedig elkezdek rettenetesen röhögni és eldőlök az ágyban. Még jó, hogy azt nem felejtette el egyikünk sem, mert igencsak szépen sikerült!
-Igen-igen-pihegem, ahogy abbahagyom a vad nyihogást- azt hiszem igent mondtam. Bizonyára nagyon szép dolgokat mondtál nekem, hogy elcsábultam-poénkodok vigyorogva. Na igen, voltak nagyon jó pillanatai a tegnap estének annak ellenére is, hogy mi nagyjából tizenöt percre emlékszünk belőle.
-Úúúú kávé-csillan fel a szemem a szó hallatán. Imádom a kávét, képtelen lennék élni nélküle, olyan hatással van rám már az illata is, mint a kisgyerekekre a csokoládé.
-Nagyon megköszönném, ha hoznál nekem egy kávét-pislogok rá tágra nyílt, hálás szemekkel, már amennyire ezt apró szemű ázsiaiként meg lehet tenni. Van kávé, egy valami már teljesen biztos,mégpedig, hogy nem kerültem szörnyetegek közé.


TAG: Asszonyka <3  || MUSIC: Secrets that you keep
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
 
The day after × Sao & Rae
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
 :: Playground :: Lakónegyed-
Ugrás: