• Nem minden szörny tesz szörnyűségeket.•
Ha a határok elmosódnak, akkor néha már nem is tudod, melyik oldalon kötsz ki.


 

oldalunk videója
esküszünk, hogy rosszban sántikálunk

légy üdvözölve
a győztes mindig egyedül van

Beacon Hills sosem a nyugodtságáról volt igazán híres. A természetfelettiektől nyüzsgő városka ezer meg ezer meglepetést tartogatott mindig is a lakosai számára. Sosem tudhattad előre, hogy mi lapul meg a sötétben és mi feni rád a fogát talán a saját szobád rejtekében. S most a város újra a feje tetejére áll. Nagy a kavarodás, különböző korok szülöttei vegyülnek egymással, magukkal hozva valami rémisztőt, fenyegetőt. Ismeretlen fenevadakat, amik létezéséről az elmúlt évszázadban aligha hallhatott valaki. Senki sincs biztonságban. Senki sem menekülhet. Vagy te talán boldogulnál? Lépd át városunk határát és deríts fényt mindenre. Neked talán lehet némi esélyed.

Oldalunk alapítása: •• 2012.06.17



jelentkezz be
Mutasd meg valódi éned
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
kischat
ne menj jégre, s el nem esel




Oldal statisztika
Kik vannak fölényben?
Az oldalon 51 aktív, elfogadott karakter
Vérfarkas
3
Ember
8
Diclonius
0
Daimon
1
Hellhound
1
Vadász
10
Hibrid
5
Incubus
1
Kitsune
4
Vámpír
4
Warlock
6
Wendigo
4
Vérjaguár
4
él ebben a sötét világban...



Karmolás nyomok
Természetfeletti itt járt, nézd meg mit hagytak nekünk.



☇ Avatarfoglaló


Szer. Nov. 07, 2018 2:37 pm
☇ Játszótársat keresek!


Szomb. Nov. 03, 2018 7:51 pm
☇ Daniel 'Danny' Nicholson


Szomb. Nov. 03, 2018 3:48 pm

Beacon Hills lelkei
Lények az árnyékban
Jelenleg 4 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 4 vendég :: 1 Bot

Nincs


A legtöbb felhasználó (51 fő) Csüt. Nov. 17, 2016 10:12 pm-kor volt itt.

Share | 
 
 Valian && Stella - family reunion






 :: Játékok




avatar


: :


Join date :
2016. Dec. 06.

Tartózkodási hely :
❖ beacon hills ❖


Szomb. Aug. 12, 2017 1:14 am
vadász: vérét ontja azoknak, kik veszélyt jelentenek




Daddy & his lil' girl
Only have one thing i can imagine is worse than stuck in jail and that's it is... Meeting my dad

Mostanában valahogy semmi nem jött össze neked. A világ ahelyett, hogy helyre állt volna körülötted, úgy érezted inkább szétesőben volt. Még a vadászat, de még az edzés se ment úgy, ahogy szokott. Valami nem hagyott nyugodni. Egy apró, idegesítő tényező motoszkált a fejedben, ami egy pillanatra se hagyta, hogy kiverd a fejedből. Egy férfi volt az. Még csak nem is ismerted, a nevét se tudtad, de Chris ismerte és baromira próbálta tőled távol tartani, ez pedig bőven elég volt, hogy a kíváncsiság fészket rakjon magának a fejedben.
Nem megy ki a fejedből az az este, amikor a férfi először bukkant fel az ajtótokban. Chris nyitott neki ajtót, és egészen addig nem is érdekelt téged a dolog, amíg fel nem emelte a hangját. Bárki is érkezett, Chris nem látta szívesen. Nem szép dolog, de hallgatózni kezdtél. A lépcső tetejéről leskelődtél és próbáltad kihallgatni miről beszéltek. De azon kívül, hogy "bűnöző" és ne merjen a közeledbe jönni soha többet, nem igen tudtál leszűrni semmi mást. Talán egyetlen dolgot leszámítva, az anyádat, bár azt nem tudtad, hogyan kapcsolódik ő a képbe. Konkrét információkat ugyan nem sikerült kapnod, viszont legalább az arcát láttad a fickónak, és az visszavonhatatlanul bele is égett a tudatodba.
Elhatároztad magad. Annak ellenére, hogy majdnem kilencvenkilenc százalékig biztos voltál benne, hogy amire készülsz nem sülhet el jól, mégse tudtál a fenekeden maradni. Mindenképpen meg akartad tudni, hogy ki az a férfi és mi köze van hozzád.
Így jutottál el a seriff hivatalhoz. Törtél már be sok helyre, így ez nem volt idegen számodra, ezt a részét biztos nem szúrhattad el a dolognak. Ráadásul sokszor jártál már itt, a seriff fia a barátod volt, és ha ez nem lett volna elég, többször is együttműkődtél te és Chris a seriffel, ilyen olyan ügyek megoldásában. Szóval mondhatni elég otthonos volt számodra a hivatal. Pontosan tudtad, hogy mit hol és merre találsz, valamint, hogy mikor van ügyeletes váltás. Más dolgod nem is volt, mint kivárni a megfelelő alkalmat a váltásnál és nekiiramodni. Aztán sitty-sutty, már bent is voltál a seriff irodájában.
Idebent nem voltak akták, bár annak nem is vetted volna hasznát. Viszont volt egy számítógép, amin viszont a bűnözői nyilvántartás szerepelt. A gépet jelszó védte, de hála az égnek, neked feltörni se kellett, jópárszor volt alkalmad látni, ahogy a seriff beütögeti a jelszavát, te pedig egy ilyen alkalommal le is lested azt. Kicsit büszke voltál magadra, amiért akkor úgy gondoltad, ez még hasznos lehet. Hát tessék, most az.
A gép mindenféle pittyogás vagy zaj nélkül eresztett be a rendszerbe, neked pedig több sem kellett a nyilvántartás böngészéséhez. Egy ideig csak nézted a képeket, az arcokat, de eredménytelenül. Név nélkül baromira nehéz ennyi priuszos ember között megtalálni pont azt az egyet, akire szükséged volt. Mint tű a szénakazalban. Ezért elkezdtél különböző kulcsszavakat beírogatni, néhány eredménytelen próbálkozás után végül kidobta, akit kerestél.
Furcsa. Ki gondolta volna, hogy anyád neve lesz a megfelelő szó...
Olvasgatni kezdted az adatait. Valian Stormblood. Negyven éves. Itt született. Priusza volt nyolc napon túlgyógyuló testisértés miatt. Testisértés...
Ez utóbbi szó visszhangot vert a fejedben és megkongatta a vészharangot. Nem maradhatsz itt és olvasgathatsz békében. Meg kellett szerezned róla ezeket a papírokat, minél gyorsabban. Úgy döntöttél, hogy ne legyen visszakövethető, mit csinálsz az adatokkal, lefotózod a képernyőt a telefonoddal. Minden rendben is ment volna, majdhogynem hibátlanul, ha az utolsó pillanatban nem botlasz bele a székbe, ami csikorgó hanggal csúszott arrébb a földön, s végül éles csattanással el nem dőlt.
Ez volt az az egy százalék, ami kicseszhetett veled és meg is tette.
Helló Seriff! Helló zárka!





then she began to breathe, and live,
AND NO ONE CAN STOP HER NOW


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése


avatar



Szomb. Aug. 12, 2017 5:42 pm
Vendég
Vendég



little girl && daddy
wrong timing and wrong situation
Rohadtul nem tetszik nekem ez az egész. Az egy dolog, hogy Chris nem akar Stella közelében látni, megértem én, hiszen eddig nem voltam az apja, most se akarjak az lenni, teljesen érthető, de azért mégsem. Jogom van a lányomhoz, és ahhoz, hogy legalább egyszer beszélgethessek vele. Nem pont azt akarom elmondni, hogy én vagyok az apja, Star Wars kliséket nem használok, még a végén ő is úgy visítana, mint Luke, amit nem szeretnék. Csak szeretném megtudni mi van vele, milyen az élete, és hogy van. Sok embert elveszített úgy hallottam, éppen ez volt a fő oka annak, hogy most mégis csak fel akartam keresni. Nem hiszem, hogy az apjának, aki tizenakárhány éve nem kereste őt, nem is látta, azt se tudta, hogy létezik, de most hirtelen beszélni akar vele. Mondjuk, mint temetkezési vállalkozó, sok indokom nem lehetett volna felkeresni őt, mégis próbálkoztam. De Chris elhajtott a háztól, mint egy rossz kóbor kutyát, persze értem én, hogy miért, nem vagyok jó ember, de az anyja sem volt az, Chris sem egy szent, hiába állítja be annak magát. A vadászok is ölnek, az más kérdés, hogy mit és milyen célból. Okkal teszik, én részben tettem okkal, de ezt rám nem tudják bizonyítani, így annyira nagyon nem is lehetek bűnöző, egyszerűen csak egy szerencsétlen áldozat, akit belekevertek, és mindent rá akartak kenni. De nem adom könnyen magamat, nem hagyom, hogy lecsukjanak, főleg most nem, amikor már úgyis leéltem életem nagy részét.
Mégis mikor behívtak, és nem mondtak semmit, kicsit megijedtem, nem tudtam mit akarnak, mit tettem már megint, és mi a nyavalya nyűgük van állandóan velem. Jelenleg semmi rosszat sem tettem, nem ártottam senkinek, az lehet, hogy embereket rabolok el olykor, de azt hozzám el se vezethetik, mert nem magamhoz viszem őket. De eljöttem, ami meglepett, hogy nem kihallgatni akartak, nem ilyen gondolataik voltak, csak azt akarták tudni, hogy Stella miért tört be az őrsre, hogy az én aktámat nézegesse. Nem mondom, hogy nem lepett meg a dolog, mert az hazugság lenne, nem is tudom, honnan tud rólam. Honnan tudja a nevem, vagy egyáltalán azt, hogy létezem, ezt pedig a kedves seriffnek is elmondtam. Nehezen, de azt is sikerült elérnem, hogy beengedjen hozzá, de sokáig nincs pofám a zárkájához menni. A seriffnek elmondtam, hogy a lányom, de nem tudom, honnan tudja a nevem, és bármi, amikor soha az életben nem mondtam el neki. Ez kemény dió, de most beszélgetni fogunk, ő nem menekülhet el innen.
Belépek a helységbe, és hát ő az egyetlen személy akit odabent megpillantok, így a rácsok elé is sétálok, de nem tudom, hogy kellene kezdenem. Elsőre nem is tudok megszólalni, csak őt figyelem, hogy hasonlít az anyjára, és rám is, furcsa ilyen közelből őt látni, akkor is, ha rácsok vannak közöttünk. - Szia Stella, Valian vagyok, de gondolom ezt már kiderítetted az aktámból - nem tudom, hogy kezdjem a dolgot, így ezt látom a legkényelmesebb megoldásnak, a bemutatkozást, de már úgyis tudja a nevem, ahogy szerintem mindent, ami az aktámban volt. Mégis közelebb lépek a rácshoz, nem tudom kiengedni, nem fogom bántani sem, és remélhetőleg ő sem fog engem bántani. - Honnan jött az ötlet, hogy pont az én aktám kell neked? - nem hiszem, hogy felcsapta a telefonkönyvet, és ott talált egy nevet, aztán durr bele, lessük meg milyen csontvázakat rejt a szekrényében. Oh, ha tudná, hogy az én szekrényeim miket rejtenek, nem túrta volna fel az aktámat olyan gyorsan. De neki sose ártanék, nincs okom rá, és mégis csak a saját vérem, és valószínűleg az egyetlen gyermekem is.
Vissza az elejére Go down


avatar


: :


Join date :
2016. Dec. 06.

Tartózkodási hely :
❖ beacon hills ❖


Hétf. Aug. 14, 2017 1:09 am
vadász: vérét ontja azoknak, kik veszélyt jelentenek




Daddy & his lil' girl
Only have one thing i can imagine is worse than stuck in jail and that's it is... Meeting my dad

Bezártak. Tudtad előre, hogy ez lesz a vége, mégis megcsináltad a hülyeséget. De egyszerűen benned volt a késztetés, meg kellett tudnod, ki volt az a pasas. Ezért még a lebukást is képes voltál vállalni, még úgy is, hogy biztos voltál benne, ahogy hazaértek, Chris kitekeri a nyakad. Vagy ha azt nem, akkor minimum bezár a szobádba és bebetonozza az ablakot. Egyik sem tűnt túl kecsegtető jövőképnek, de a te szemszögedből mindenképp megérte, mert most végre megtudhatod, amit akartál. Hogy ki a fickó, mi köze anyádhoz és miért is ne jöhetne a közeledbe. Persze, ahhoz előbb haza kellene keveredned valahogy, hogy a szobádban, nyugiban elolvashasd a telefonodon lévő akta tartalmát. Addig viszont rengeteg időd volt, mert miután a seriff megpróbált beszélni veled, de te nem válaszoltál egyetlen kérdésére sem, felhívta Christ, hogy vigyen haza téged. Furcsa, hogy meg sem próbált rendes kihallgatást tartani, bár ezt annak tudtad be, hogy rengeteg ügyben segítettetek már neki, biztosan úgy gondolta, ez is egy olyan ügy, amihez ti Argentek értetek. Nem állt szándékodban kijavítani ebben, neked csak jó, ha ezt hiszi.
Csendben üldögéltél a rácsok mögött. Unalmadban a kezeidet tördelted és egy dalt dudorásztál, aminek nem tudtad a címét, a szövegét se nagyon, de ezek szerint a dallama elég fülbemászó lehetett, ha így bent ragadt a fejedben.
Akkor sem hallgattál el, amikor meghallottad a léptek közeledését. Nem néztél fel, arra se vetted a fáradtságot, hogy bármiféle módon jelezd az érkezőnek, hogy tudomásul vetted a jelenlétét.
És egészen addig nem is áll szándékodban reagálni érkezésére, ameddig meg nem szólal. Egy szempillantás alatt sikerült felkeltenie a figyelmed már csak a bemutatkozásával.
Lassan felé fordítod a fejed és tetőtől talpig végig méred, végül az arcát analizálod. Olvasni próbálsz róla, abban reménykedve, hogy ott találod az összes választ a kérdéseidre. De hamar rá kell jönnöd, hogy onnan bizony semmit nem olvashatsz le, muszáj lesz vele beszélgetned.
Nem köszöntél neki, holott kellett volna, de nem állt szándékodban bájcsevejt folytatni egy bűnözővel. Bár arra nem jöttél rá, ha csak testi sértés miatt lett priusza, Chris mi a fenéért akar tőle ennyire távol tartani, amikor te százszor csúnyább dolgokat tudnál vele csinálni. Hiszen basszus, mégis csak szörnyekkel csatázgatsz az éjszakák közepén, nehogy már egy átlagos pasi fogjon ki rajtad...
- Tudni akartam miféle bűnözőt akar tőlem távol tartani a nagybátyám - ártalmatlanul pislogtál fel rá, a legédesebb mosolyodat megvillantva felé. Ezzel elég nyilvánvalóan tudtára adtad, hogy láttad őt és Christ az ajtótokban, plusz hallottad is őket.  - De ahogy így elnézem, nem is értem, mi olyan nagy durranás magában.
Felkelsz a padról és lassan közelebb sétálsz a rácsokhoz. Egyszerre utáltad és örültél neki, hogy ennyi választott el Valiantól. Volt valami fura érzésed vele kapcsolatban.
- Szóval? - Kérdőn emelted meg szépen ívelt szemöldöködet. - Mi rosszat követett el? És ha már úgyis mesél, azt se hagyja ki a sztoriból, mi köze van Kate Argenthez - utóbbit mintha véletlenül ejtetted volna el, óvatosan gördültek ajkadról a szavak. Mindeközben felpillantottál azokba a furcsán ismerős szemekbe, s mintha láttad volna, ahogy a válasz megmozdul bennük.





then she began to breathe, and live,
AND NO ONE CAN STOP HER NOW


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése


avatar



Kedd Aug. 15, 2017 2:19 pm
Vendég
Vendég



little girl && daddy
wrong timing and wrong situation
A seriffnek muszáj volt elmondanom a dolgokat, hogy ki is Stella nekem, de abban én sem tudtam segíteni, hogy minek kellett neki az aktám. Arra nem jöhetett rá, hogy az apja vagyok, sehol nem voltam soha megnevezve, Kate még a születési anyakönyvire is azt íratta, hogy nem ismert az apa, én sem tudtam, amíg el nem mondták nekem, és hát visszavezethető az idő. Akkoriban csak velem volt, más nem volt az életében, tudom, és hát az évek nem hazudnak. Tökéletesen ki lehet számolni, hogy kapcsolatunk vége fele fogant meg a gyerek, és jóval azután, hogy köztünk megszakadt a kapcsolat megszületett a gyerek. Nem értem miért nem mondta el nekem, hiszen nagyjából két, két és fél hónapos terhes lehetett, mikor elhagytam a várost. Ha elmondja lehet nem megyek el, hiába volt forró a talpam alatt a talaj. Soha senkivel nem lett gyerekem, lehet, ha tudom nem lépek le, vagy viszem magammal. Bár utólag könnyű okosnak lenni, akkor kellett volna észrevennem, hogy mi van, de hát egészen fiatal voltam még, nem figyeltem a jelekre.
Nem tudtam mire számítsak, így igyekeztem nem elkönyvelni magamban sehogy sem az első találkozást, mikor ténylegesen beszélünk, mi ketten, senki más. Nincs itt Chris, hogy elrontsa, bár valószínűleg már értesítették, hogy itt van bent Stella, és be kellene jönnie érte, nem tudom mennyi időnk van, de kiakarom használni, tudni akarom honnan tudta, hogy engem keressen, és mit tudott meg. Illetve pontosan mit keresett. Nagyon zavaros ez a helyzet, mivel Chris biztosan nem beszélt rólam, ő mégis tudott dolgokat, a nevem, vagy nem tudom mit, de valahogy mégis megtalált a rendőrségi adatbázisban. Ahhoz valami kell, csak úgy, túl sok priuszos van, hogy megtaláljon, és tudni akarom mi vezette el hozzám, vagy éppen ki. Semmit se tudok, de utálok a sötétben tapogatózni, ezért sem hagyom annyiban ezt a dolgot most.
- Miből gondolod, hogy Chris távol akart tartani tőled? - döntöm kicsit a fejemet oldalra, hiszen igaza van, de tudni akarom ő honnan tudja, és mennyit tud. Lehet azt a beszélgetésünket hallotta, ami a házuknál volt? De akkor miért nem akkor jött? Miért várt, hogy aztán bajba keverve magát próbálkozzon meg azzal, hogy kiderítse ki vagyok, mint ott szemtől szemben? - Na látod, ezt én sem tudom, a nagybátyád csak felfújja a dolgokat - vonok vállat, mintha nem lenne oka, mintha nem öltem volna meg sok sok embert, csak mert úgy tartotta kedvem, és olyan érzéseket váltottak ki belőlem. Nekem jól esett, de olyanokat is öltem, mint az Argent család, mert Katenek segítettem, szóval nem értem a férfi hiszti tárgyát.
Jönnek kérdései, és egy vigyorral az arcomon, közelebb lépek a rácsokhoz, de nem túl közel, nehogy a végén megijedjen, bár ne olyannak tűnik, erősnek, mint az anyja. - Nem sikerült elolvasni az aktámat? Hogy testi sértésért vagyok nyilvántartva, és még egy sorozatgyilkosságot is rám akartak verni? - szerintem tudja jól, de az anyját akarja tudni, nem ez érdekli igazából, hiszen ezt nagy részben biztosan megleste.  - Hogy mi közöm édesanyádhoz? Mondjuk úgy, hogy közeli kapcsolatban álltunk - gondolom okkal nem az anyjának nevezte, én meg okkal neveztem annak, hogy tudja, hogy én erről tudok ám. - Nem mesélt rólam? - nevetek fel halkan, minek is mesélt volna, ha azt se mondta el, hogy gyereke lesz. Az elején még csak-csak érteném, nem tudja megtartsa vagy sem, de miután megszülte mondhatott volna egy annyit, hogy figyelsz baszd meg, van egy lányunk, nem akarom, hogy az élete részese legyél, csak tudj róla. De nem, én ennyit sem kaptam, erre most minden a nyakamba zuhant.
Vissza az elejére Go down


avatar


: :


Join date :
2016. Dec. 06.

Tartózkodási hely :
❖ beacon hills ❖


Hétf. Aug. 21, 2017 9:43 pm
vadász: vérét ontja azoknak, kik veszélyt jelentenek




Daddy & his lil' girl
Only have one thing i can imagine is worse than stuck in jail and that's it is... Meeting my dad

Eleinte pontosan úgy alakultak a dolgok, ahogyan vártad. Semmi hiba, semmi jele annak, ahogyan bárkinek is feltűnt volna a ténykedésed. Aztán egy apró botlás és tessék. A dolgok felborultak és te mégis pontosan abban a helyzetben voltál, amire már a legelején is számítottál. Bezárva. Arra várva, hogy Chris végre érted jöjjön és otthon, féltő üvöltözés közepette örökre szobafogságra ítéljen. Csakhogy nem is te lettél volna, ha ebbe a szépen előre kigondolt forgatókönyvbe nem csúszik be egy igazán váratlan fordulat.
Egy olyan, impró, amire senki se volt előre felkészülve, mégis javarészt ez gördíti tovább a történetet.
Nem láttad előre, hogy a kis kutakodásod miatt nem csak Chris, de Valian is be lesz rendelve az őrsre. Az, hogy most itt állt a rácsaid előtt, ebben az időben, nem lehetett véletlen. A seriff nem hülye, mivel te nem mondtál neki semmit, biztosan őt kérdezte meg, hátha sikerül megtudnia valamit. Kíváncsi vagy, vajon kiszedett-e ebből a pasasból bármit is. Csak mert így elnézve, nem láttad olyannak, mint aki olyan lazán kiteregetné a lapjait. Épp ellenkezőleg. Inkább tűnt olyannak, mint aki egyszerre rejteget mindent és semmit. Összezavaró. Megfoghatatlan. Vicces, de erről valahogy saját magad jutott eszedbe. Te sem voltál éppen az az ember, akinek ne lettek volna gondosan megőrzött titkai, amik csak akkor kerülhettek volna felszínre, ha szándékosan kifecseged őket. Ettől a gondolattól pedig kezdted kicsit kényelmetlenül érezni magad.
Ennek azonban jelét sem adva, gúnyos mosolyt varázsoltál arcodra, így néztél fel a válaszodra váró fickóra.
- "Maradj távol Stellától!" - Kezeiddel macskakarmokat húzol a levegőbe, míg a szavakat formálod, nagyjából úgy, ahogy Chris sziszegte azokat a férfi arcába. - Nem volt nehéz abból kitalálni, ami a házunkban történt. Chris nem túl csendes, ha ideges. Plusz, a lépcső tetejéről egész jól lehet hallani a dolgokat - vonod meg a vállad, mintha az, hogy kihallgattad őket csak valami mellékes, igazán aprócska információ lenne.
Egészen közel lépdelve a rácsokhoz, figyelted őt. Próbáltál a vonásaiból olvasni, a tekintetéből rájönni arra, milyen ember is ő valójában. Bűnöző. Ez eddig oké. De minden éremnek két oldala van.
- Nem hiszek magának - olyan könnyűszerrel ejted ki a szavakat, mintha csak annyit mondtál volna, hogy odakint sötét van. - Chrisnek nem szokása ennyire eltúlozni a dolgokat. Ha szerinte valami baj van magával, én el is hiszem, hogy úgy van. Bármit is rejtegessen... - Még közelebb léptél a rácsokhoz, kezeiddel meg is fogtad azokat. Tekinteteddel továbbra is őt fixíroztad. Érezted, hogy valami nem stimmel vele. Az ösztöneid nem szoktak becsapni. És azzal, hogy ilyen közel merészkedtél hozzá, hiába is volt közöttetek a rács, azt akartad megmutatni neki, hogy te bizony nem riadsz vissza tőle.
Rátapint a lényegre. Valóban nem sikerült elolvasnod az aktáját, de ez nem azt jelenti, hogy így sem tudtál meg semmit. Főleg, ha lesz olyan kedves és magától ered meg a nyelve a dolgot illetően, csak úgy, mint az imént...
- Szóval sorozatgyilkosság? Érdekes… - mosolyogsz, mert tudod, hogy valami van a háttérben. Chris nem próbálna meg óvni egy olyan embertől, akinek minden bűne némi testi sértés, amikor minden bizonnyal te komolyabb sérüléseket tudnál neki okozni, ha akarnál. Valami volt itt. S most egész biztos voltál benne, hogy a gyilkosságokhoz van köze. Ez pedig, ha tényleg így lenne, bármilyen szörnyen is hangzana, téged nem riasztana vissza, sőt. Még kíváncsibb lennél, nagyjából, mint most. Egyre jobban tudni akartad, mi a fene köze volt Valiannak a családodhoz. Ez a rohadék pedig pontosan tudta, hogy erre az információra fájt igazából a fogad. Szűkített szemekkel néztél rá, alig láthatóan összepréselted ajkaidat, míg az anyádról beszélt. Aztán olyat kérdezett, hogy meglepettségedben egy picit hátra is hőkölsz, értetlenül ráncolva szemöldökeidet.
Ki ez az ember? Ki vagy te, Valian?
- Talán kellett volna? – puhatolózol, de a meglepettség még mindig nem tűnt el hangodból. Ezzel az egy kérdéssel olyan zavart keltett benned, hogy azt sem tudtad, mit kellene róla gondolnod ebben a minutumban. Ezt pedig hirtelen váltja fel a harag, ahogy bele gondolsz, mennyi mindent titkolhattak még el előled Chris és az anyád. – Nagyon ajánlom, hogy ne szórakozzon velem! – Erről azonban még te sem tudod, hogy fenyegetés, vagy inkább jól leplezett segélykiáltás. Minden esetre kezeiddel olyan erősen kapaszkodtál a titeket elválasztó rácsokba, hogy az ujjaid is belefehéredtek. Most először érezted úgy, hogy csapdába estél a zárkában.





then she began to breathe, and live,
AND NO ONE CAN STOP HER NOW


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése


avatar



Szer. Okt. 25, 2017 8:41 am
Vendég
Vendég



little girl && daddy
wrong timing and wrong situation
Stella kutakodása nem igen tetszik, ettől függetlenül meg tudom őt érteni, hiszen ki ne kutatna valaki után, akit nem ismer? Éppen ez a baj, nem ismer, nem tudja, ki vagyok, a nevemet sem kellene tudnia, így nem értem mi alapján kezdett kutakodni. Chris egy morzsányi információt sem mondott el rólam, ebben biztos vagyok, mert tudja, hogy Stella kutakodna, így biztosan egy szót sem szólt. De akkor mi alapján kezdett utánam kutakodni? Végig ezen gondolkozom, ahogy állok vele szemben, a zárkában van, csak a rácsok választanak el minket, de már ez is közelebbi találkozó, mint eddig bármikor. Nem tudom kiolvasni szemeiből, hogy mit gondol, éppen úgy, ahogy az anyja szemeiből sem tudtam kiolvasni, de hiányzik belőle az az őrült csillogás. Ez nem rossz, talán nem olyan kiszámíthatatlan így Stella, mint Kate volt. Annyira más, mint az anyja, most legalábbis úgy látom, nem tűnik annyira kattantnak, mint Kate, de annyira sem, mint én... Biztos, hogy mi hoztuk össze őt?
Ahogy belekezd abba, hogy honnan tud rólam, megingatom a fejemet, hihetetlen, milyen kis eszes perszóna ő, de Chris akkor sem mondta a nevemet, azt onnan nem tudhatja, maximum az aktából, de nem tudom. És ez zavar... Hogy talált meg?
- Szóval hallgatóztál... Nem tudod azt, hogy nem szép dolog ez? Senki se tanított meg arra, hogy nem illik kihallgatni a felnőtt férfiak beszélgetését? - ciccegek is hozzá, nem tudom, hogy miért hallgatta ki, de nem mondom, hogy nem volt okos döntés. Chris gondolom nem sokszor kiabál emberekkel az ajtóban, és ez új lehetett számàra, hát igen, az én voltam, ês nem tagadom azt sem, hogy nem akar Stella közelében tudni engem. Hiába a lányom, nem igen voltam mellette, és nem is tudtam róla, emellett nem vagyok egy gondoskodó pasas sem, de basszus... Mégis csak jogom van a saját lányommal tartani a kapcsolatot.
- Rejtegetni? Én? - nevetek fel halkan, és kissé talán gúnyosan is, igen, rejtegetek dolgokat, persze, de ezt nem kell tudnia senkinek, hiszen nem szép dolgok vannak a hàtam mögött. De amit leginkább rejtegetek tőle, az az, hogy a lányom. Chris valószínűleg kiherélne, ha elmondanám ezt Stellának, de vajon meddig fogjuk tudni megtartani ezt? Meddig engedjük a sötétben tapogatózni szerencsétlent? Közelebb is lépek a rácshoz, ahogy ő is teszi, nem túl közel, de így közelebbről is meg tudom figyelni őt. Olyan céltudatosnak és magabiztosnak tűnik, büszke is lennék rá, ha nem foglalna le az, hogy ne mutassak semmit sem. Olvasni tudna bennem a szemeivel ebben biztos vagyok, hiszen úgy néz rám vele, mintha a lelkembe akarna látni. Hihetetlen ez a lány.
- Érdekes? Hát nem tudom, nekem nem érdekes volt, amikor alig tizenéves koromban berángattak, azzal a címszóval, hogy emberek ölök meg, valószínűleg csak szórakozásból - vonok vállat, tényleg így volt, de egy aprócska nyomuk sem volt, ami hozzám vezethette őket, azon kívül, hogy a legtöbb áldozatot ismertem. Ebből megtanultam, hogy sose öljek olyat, akit ismerek, mert berángatnak, és próbálnak vallomásra bírni. de hát az nem olyan egyszerű, főleg, ha nem akarok semmit se mondani. Stella sem tud olyat kiszedni belőlem, amit nem szeretnék megosztani vele, én pedig örömmel mondok el bármit, aminek nincs köze a múltam azon részéhez, aminek ő még nem volt része. Azt tudhatja mi volt az anyjával, Chris herélése lehet annyira nem fog érdekelni.
- Azt hiszem kellett volna - bólintok, hogy szerintem így kellett volna lennie, és nekemnis tudnom kellett volna Stelláról, még akkor is, ha utána Katehez soha többet nem lesz semmi közöm sem. Amikor azt hiszi szórakozom vele, megint csak közelebb lépek, halkan nevetve a dolgon. Nem szórakozom én, miért is tenném, egy ilyen esetben? Meg amúgy is, nem hiszem, hogy úgy nézek ki, mint aki szórakozik, teljesen komoly vagyok, nem is értem... - Nem szórakozom Stella... Szerinted honnan ismer Chris? Egy iskola? Dehogy. Anyukád és én nagyon közel álltunk egymáshoz egy időben, szerintem nem kell részleteznem, hogy mennyire közel - szerintem ebből is érteni fogja, hogy mire gondolok, nem hülye. Fiatal, de nem hülye, érteni fogja, hogy nem baráti kapcsolatban álltam Kate-el, hanem sokkal többen. Szerelem? Dehogy, még csak az kellett volna nekem, volt elég bajom a szerelem nélkül is. Szerettem? Igen, és jól éreztem magam vele, de ez nem egyenlő a szerelemmel. - Na most, ha van kérdésed tedd csak fel - mosolyogva lépek még egy lépést közelebb, már szinte a rácsnál állok, csak az választ el minket, és nagyon kíváncsi vagyok ezek után mit szeretne hallani. Vajon leesik neki, hogy miért is nem akar Chris a közelében tudni?
♥️
Vissza az elejére Go down





Ajánlott tartalom



Vissza az elejére Go down
 
Valian && Stella - family reunion
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal
 Similar topics
-
» Tévésorozatok
» [Stella QF] Anatole Saito vs Peter Worker

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
 :: Játékok-
Ugrás: