• Nem minden szörny tesz szörnyűségeket.•
Ha a határok elmosódnak, akkor néha már nem is tudod, melyik oldalon kötsz ki.



oldalunk videója
esküszünk, hogy rosszban sántikálunk

légy üdvözölve
a győztes mindig egyedül van

Beacon Hills sosem a nyugodtságáról volt igazán híres. A természetfelettiektől nyüzsgő városka ezer meg ezer meglepetést tartogatott mindig is a lakosai számára. Sosem tudhattad előre, hogy mi lapul meg a sötétben és mi feni rád a fogát talán a saját szobád rejtekében. S most a város újra a feje tetejére áll. Nagy a kavarodás, különböző korok szülöttei vegyülnek egymással, magukkal hozva valami rémisztőt, fenyegetőt. Ismeretlen fenevadakat, amik létezéséről az elmúlt évszázadban aligha hallhatott valaki. Senki sincs biztonságban. Senki sem menekülhet. Vagy te talán boldogulnál? Lépd át városunk határát és deríts fényt mindenre. Neked talán lehet némi esélyed.

Oldalunk alapítása: •• 2012.06.17



jelentkezz be
Mutasd meg valódi éned
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés:
kischat
ne menj jégre, s el nem esel




Oldal statisztika
Kik vannak fölényben?
Az oldalon 44 aktív, elfogadott karakter
Vérfarkas
1
Ember
9
Diclonius
3
Goblin
0
Hellhound
1
Vadász
6
Hibrid
4
Incubus
2
Kitsune
3
Vámpír
3
Warlock
3
Wendigo
4
Vérhiéna
2
Vérjaguár
3
él ebben a sötét világban...



Karmolás nyomok
Természetfeletti itt járt, nézd meg mit hagytak nekünk.




nyerteseink
gratulálunk a nyár legjobbjainak!

Stella

Argent
női karakter
Mortdecai

Wolsey
férfi karakter
Sheilah

Blackwood
előtörténet
Tamera

Wentz
művész
Ashley

Wilkinson
bohóc
Malachai

King
rosszfiú
Hurricane

Bartholomew
szépség
Stella &

Ashley
párkapcsolat
Daria &

Dante
játék
Hazel &

Stella
őrangyal
Beacon Hills lelkei
Lények az árnyékban
Jelenleg 7 felhasználó van itt :: 2 regisztrált, 0 rejtett és 5 vendég :: 1 Bot



A legtöbb felhasználó (51 fő) Csüt. Nov. 17, 2016 10:12 pm-kor volt itt.

Share | 
 
 Dante && Stella










avatar


: :

❖ THERE'S ALWAYS A WILD SIDE

❖ TO AN INNOCENT FACE


Join date :
2016. Dec. 06.

Tartózkodási hely :
❖ beacon hills ❖

Foglalkozás :
❖ being memorable ❖


Vas. Aug. 13, 2017 10:46 pm
vadász: vérét ontja azoknak, kik veszélyt jelentenek




Dante & Stella
Food tossing in the middle of a store? Please.
I would never do that...

Elloptad a csomagot. Magad sem akartad elhinni, hogy tényleg megtetted, de mostanában sok olyan dolgot tettél, amiről korábban azt hitted, sosem tennéd meg. Erre tessék. Napról napra egyre csak halmoztad az olyan cselekedetek, amik ellen a józan eszed, vele együtt minden idegszálad tiltakozott. Hiába. Mostanában nem szerettél hallgatni a belső hangodra, ami szólt, ha hülyeséget készültél csinálni, mert hát mi a fenéért érdekelt volna, ha olyasmiért szól, amiről magadtól is tudod, hogy baromság?! Ebben az esetben mégis, mindennél jobban bántad, hogy nem hallgattál az idegesítő sípoló hangra. Akkor megkímélted volna magad egy nagy adag, jelöletlen nyers hústól, amitől több szempontból is borzasztóan rossz érzésed támadt.
Kirázott a hideg, miközben egyre nagyobb és nagyobb szemeket meresztettél a csomag tartalmára. Nem tudtad mire vélni ezt az egészet. Valahogy sántított a történet. Még az után is, hogy elkaptad a srácot, akinek ezúttal kézbesítenie kellett volna, és jól megrázva a két vállánál fogva újra meg újra megkérdezted tőle, hogy ki küldte a csomagot, kinek címezték – holott ezt pontosan tudtad – és tudja-e, hogy mi van benne. Ez utóbbi kérdésre a válasz mindig „nem” lett. Ezen meg se lepődtél. Ettől valahogy még hátborzongatóbbá vált ez az egész.
Egyre csak azon agyaltál, mi a fészkes fenének küldene Ash egy csomag – nem túl bizalomgerjesztő – nyers húst, Daria szomszédsrácának, akinek még csak a nevét se tudtad addig, amíg ki nem ráztad szerencsétlen futár srácból. Valami határozottan bűzlött. A húson kívül…
Te pedig elhatároztad, hogy kideríted, bármi is legyen az. A legalapvetőbb válaszoktól kezdve, orbitálisan nagy hülyeségeken át, egészen a kannibalizmusig minden az eszedbe jutott ezzel a különös csomaggal kapcsolatban és sajnos, az egyik ilyen elmélet bele is fészkelte magát a fejedbe. Úgy csapott fejbe a gondolat, mintha valaki fejbe vágott volna.
Wendigo. Létezhet, hogy Ash egy wendigot táplál? Vagy az a Dante gyerek etet egyet, Ash meg segít neki? Hiszen Ash tudott ezekről a dolgokról, hála nekem. Szóval lenne benne ráció… De valóban ez lenne a helyzet? Vagy csak túlbonyolítom a dolgokat?
Ajtó nyitódása, majd annak csukódása ütötte meg a füledet. Tudtad, hogy most kell okosnak lenned, elvégre nem maradhatsz örökre a srác szomszédjának sövényében kuporogva. Egyáltalán mi a fenének vetődtél be a bokorba, amikor a ház mögé is beszaladhattál volna a csomaggal? Már nem számít Stella, agyalj inkább a következő lépésen. Vagy most azonnal a srác elé ugrasz és betámadod ezzel a doboz hússal, vaaagy egy kicsit vársz még ezzel az egésszel, megfigyeled, hátha valami furcsa dolgot fog csinálni. Ez utóbbi mellett döntöttél és csendben, a csomaggal a kezedben, feltűnésmentesen követted a srácot egészen a legközelebbi boltig.
Kezdted idiótán érezni magadat. De annyira nem, hogy meghátrálj, és kisétálj az ajtón. Ha már eddig eljöttél, leskelődtél és még a csomagja is nálad volt, most már nem fogsz szó nélkül lelépni. Borzasztóan kíváncsi voltál mégis minek neki ennyi hús és mi köze van ehhez az egészhez Ashnek. Meg úgy egyáltalán… mi lenne olyan szupertitkos egy csomag húsban, hogy azt ilyen nagy titokban kell leszállítani? Ez a kérdés pedig csak egyre jobban erősítette benned a gyanakvást, amit nem bírtál tovább szó nélkül hagyni.
A semmiből léptél a srác elé, megálljt parancsolva neki a polcsorok közötti kereszteződésben. A csomagot szánt szándékkal úgy tartottad, hogy felismerje rajta a lakcímét, amit minden bizonnyal csak azért írtak a dobozra sietősen, hogy az a nyomi, akit megkértek, hogy kézbesítse, eljuttassa a pontos címzetthez. Kicsit vicces ebbe belegondolnod, hiszen a cucc így is nálad kötött ki. Igaz, hogy a bejárati ajtó előtt rángattad meg érte szerencsétlen „kifutófiút”, de megszerezted, amit akartál.
- Ismerős a csomag? – Mosolyra görbültek ajkaid, de még te se tudtad volna megmondani, hogy barátságos, vagy inkább a fenyegető fajtából.



i might
be pretty but
pretty still can
hunt you down


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése


avatar


: :


won't you tell me
this thing i've come to be?
the monster that you see
is it a part of me?

Join date :
2017. Mar. 28.

Age :
19

Tartózkodási hely :
i'm standing alone in this world that keeps on changing.

Foglalkozás :
fighting against my demons.


Kedd Aug. 22, 2017 1:20 pm
hibrid: félvér lény, ki áthág minden szabályt




stella & dan
so i'm a monster now? it's funny

Ismételten két nap telt el azóta, hogy utoljára normálisan ettem volna, mert valamiért nem érkezett meg a csomag a szokott időben.
Gyanús volt? Nem igazán.
Úgy voltam vele, talán közbe jött valami Ashley-nek. Az éhségem még nem volt veszélyes a környezetemre, mert kezdtem megtanulni beosztani az adagokat. Mindig csak egy kicsit az helyett, hogy nem eszek napokig, aztán ragadozó módjára tépem apró cafatokra az ebédemet. Ez azt is jelentette, hogy legalább az undorom kezdtem legyőzni. Mindig arra gondoltam, hogy fánkot eszek, egy tortaszeletet, vagy egyszerűen csak steak-et. Ha mást képzeltem a helyére, mindig egyszerűbb volt legyőznöm azt a gyomorforgató érzést, ami odabent kavargott, amint megláttam az újabb adag húst.
Akkor még meg sem fordult a fejemben, hogy Ash egy idiótára bízza a futár melót, aki még a címet is ráirja a doboz tetejére, és hagyja, hogy valaki csak úgy elvegye tőle.
Este szokás szerint elindultam a sarki boltba, hogy a nem rég haza költöző bátyám előtt fent tartsam a látszatot. Méghozzá egy teli hűtővel.
Utáltam, hogy a pénzemet olyan felesleges dolgokra kellett költenem, mint az étel, vagy az ital, de nem volt választásom. Mindig vittem haza fagyit, néhány mirelit cuccot, üdítőt, húsokat, tésztát, bármit, ami fogyasztható, és régen szerettem. Aztán időszskosan dobalok ki mindent a kukába, hogy úgy látszódjon, fogy is belőle. Néha rendezek előtte egy műhisztit, amiért megette a joghurtomat, amit én vettem magamnak, hogy merte megenni alapon, de belül meg igazából csak örülök neki, mert annyival kevesebb megy kárba.
Unottan támaszkodtam mindkét alkarommal a bevásárlókocsira kissé előre görnyedve, miközben a polcokat figyeltem, amik mellett elmentem. Épp a különféle chipsek mellett haladtam, és azon gondolkoztam, hogy lehet, hogy már csak meg sem kívánom ezeket. Ekkora hatással lenne a szervezetre egy kis wendigo harapás?
Hamar elkönyveltem magamban, hogy a fáradtság miatt gondolkozok csak ilyen lényegtelen dolgokon, hülyeségeken. Inkább csak beledobtam egy sajtosat a kocsiba, miközben meg is ráztam kicsit a fejem, hogy észhez térjek, majd rámarkoltam a kocsira, aztán gyorsitva a gyászos tempón elhagytam a sort. Illetve csak akartam, de mielőtt befordulhattam volna, valaki megjelent előttem a semmiből, és nem sokon múlt, hogy "elüssem". Épp mondani akartam neki valamit, de amit a kezében tartott, belém fagyasztotta a szót, s egy hang sem jött ki a torkomon. Szerencsere beelőzött a kérdésével, nekem meg másodpercek alatt több féle magyarázat is eszembe jutott a "még sosem láttam" típusútól kezdve egészen az "illegálisan Gyrost árulok, és egyik ismerősömtől kapom hozzá a húst, aki amúgy hentes" típusúig. Aztán hamar rájöttem, hogy nem úgy nézek ki, mint aki egy büfében dolgozik, ráadásul ezzel baromi sok hazugságba kellene belemenni, és nem ér ennyit, mikor van egy bátyám, akire ráfoghatok mindent. Legalább valami hasznom legyen belőle.
- Nem igazán. Annak kéne lennie? - Néztem rá értetlenül, majd kicsit közelebb hajoltam a kocsi fölött, mintha csak akkor olvasnám el a ráírt címet. Kicsit még a szemeim is szűkítettem, hogy hatásosabb legyen a dolog. - Valószínűleg a bátyámé. Gondolom - mondtam vállat vonva, majd nyújtottam a kezem, hogy elvegyem, jelezve a lány felé, majd én elviszem neki, ha már úgyis egy házban lakunk. - Hogy került ez egyáltalán hozzád és honnan tudtad, hogy én lakok ott? Ismerjük egymást? - Kérdeztem aztán homlok ráncolva, s kissé zavarodottan, mert hirtelen tényleg nem tudtam hova tenni a dolgot.
Eleinte még nem is tűnt annyira furcsának, de ahogy ott álltunk, egyre bizarabb lett a helyzet, hogy egy random csaj megállít a boltban egy csomaggal, amin az én címed van. Először azt hittem, ez valami Beacon Hills-i átverős műsor, aztán hamar változtak a gondolataim, mikor eszembe jutott, mi is van abban a csomagban.
Mi van, ha vadász és tudja, mi vagyok? - merült fel bennem a kérdés, de nem hagyhattam, hogy megváltozzanak a vonásaim a felismeréstől. Továbbra is természetesen és lazán kellett viselkednem. Úgysem volt semmije, amivel jogosan vádolhatott. Ahogy bizonyítéka sem volt. Nem volt mitől tartanom.
Egyelőre.



don’t get too close, it’s dark inside
it's where my demons hide
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése


avatar


: :

❖ THERE'S ALWAYS A WILD SIDE

❖ TO AN INNOCENT FACE


Join date :
2016. Dec. 06.

Tartózkodási hely :
❖ beacon hills ❖

Foglalkozás :
❖ being memorable ❖


Szer. Szept. 06, 2017 9:23 pm
vadász: vérét ontja azoknak, kik veszélyt jelentenek




Dante & Stella
Food tossing in the middle of a store? Please.
I would never do that...

A bolt közepén állva, a fiú válaszára várva, eszedbe jutott, hogy talán nem kellene ezt tenned. Rohadtul nem gondoltad át ezt az ötletet és igazából fogalmad sem volt róla, hogy akkor most ebben a helyzetben mégis mit kellene csinálnod.  
Elment az eszed? – üvöltötte a belső hangod. Talán akkor is hallgatnod kellett volna rá, amikor azt sikította, hogy: NE CSINÁLD! NE CSINÁLD! NE CSINÁLD!
De nem hallgattál rá, ahogy most is igyekszel figyelmen kívül hagyni minden szavát. Ha már belekezdtél ebbe a játszmába, nem igen hátrálhattál ki belőle. Ráadásul pont most, amikor már csak egy hajszál választott el tőle, hogy megtudd, mégis mi a francért van jelöletlen nyers hús a dobozban, hogy ki a fene ez a Dante és mire kell neki, na meg azt se felejtsük el, hogy baromira tudni akartad mi köze van ehhez az egészhez Ashnek. Csak mert hiába kerestél összefüggést a két fiú és a hús között, valahogy semmi normális, elfogadható magyarázat nem jutott az eszedbe. Ami azt illeti, talán egy mégis akadt. Ám az viszont egy icipicit sem tetszett.
Nem akartad, hogy igaz legyen bármelyik wendigo elméleted. Nem szimpatizáltál ezekkel a lényekkel és elképzelni sem tudtad mit fogsz csinálni, ha netán valamelyik mégis beigazolódna.
Figyelmen kívül hagytad az első kérdését, meg a bátyjára vonatkozó megjegyzést, mert tudtad, hogy kamuzik. Egyrészt megérzésből, ami általában nem szokott csalni, másrészt pedig abból, hogy a futásrácból mindent sikerült kiráznod korábban ahhoz, hogy ne téveszd el a célt.
Lenézel a kinyújtott kezére és egy bájos mosoly kíséretében megrázod a fejed. Nem fogod átadni neki a csomagot. Most biztos nem.
- Megvannak a forrásaim – vonod meg a vállad, mintha ez valami lényegtelen dolog lenne. Persze nyilván magától értetődő, hogy a futár srác is nagyban közrejátszott a dologban. Szerencsétlen lehet, hogy többet nem mer ezek után a közeledbe se jönni. Mindegy. Azt viszont nem állt szándékodban Dante orrára kötni, hogy Dariatól tudtad meg ezt a csomagos dolgot, nem akartad őt belekeverni, mert ez a te magán akciód volt. Daria nem tehet róla, hogy egy idióta vagy és hajlamos vagy ilyen hülyeségeket csinálni. – Nem hiszem, hogy te tudnád, ki vagyok. De én tudom, te ki vagy, Dante.
Oké, kezdett egyre furcsábbá válni a helyzet és te még mindig nem találtad ki, hogy mégis hogyan fogsz utánajárni a dolgoknak, amit tudni akartál. Nincs más út, mint az előre…  
- Mi van a csomagban? – vágsz bele egyenesen mindennek a közepébe. Na nem mintha nem tudnád, hogy hús van benne. Téged sokkal inkább az foglalkoztatott mégis milyen hús és miért. De szándékosan tetted fel így a kérdésedet. Arra számítottál, hogy megint megpróbálkozik füllenteni és meg akartad őrizni azt az előnyödet, hogy te már tudtad mi van benne. Ha erről megpróbálna mást mondani, azt jelentené, hogy nagyon nagy rejtegetnivalója van. S ha így van, kénytelen lennél azt feltételezni, hogy talán tényleg helytálló az egyik elméleted. Ebben az esetben pedig… kénytelen lennél bizonyos intézkedéseket tenni.



i might
be pretty but
pretty still can
hunt you down


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése


avatar


: :


won't you tell me
this thing i've come to be?
the monster that you see
is it a part of me?

Join date :
2017. Mar. 28.

Age :
19

Tartózkodási hely :
i'm standing alone in this world that keeps on changing.

Foglalkozás :
fighting against my demons.


Kedd Szept. 26, 2017 3:16 pm
hibrid: félvér lény, ki áthág minden szabályt




stella & dan
so i'm a monster now? it's funny

Ki gondolta volna, hogy a nap lezárásaként egy ilyen kínos beszélgetésben lesz részem? Mert én nem. Ráadásul kezdett egyre rosszabb irányba terelődni a dolog, és már előre láttam, hogy szét fogom kamuzni az életem.
Értetlenül pislogtam az ismeretlen lányra, majd továbbra is felé nyújtott kézzel néztem vele farkasszemet, miután ő elhúzta a csomagot jelezve, hogy ameddig nem kap magyarázatot, addig nem fogja odaadni. Ettől csak egyre érdekesebb lett a dolog.
Valószínűleg megnézte, mi van a dobozban, azért csinálja ezt. Nyilván nekem is furcsa lenne és kíváncsi lennék. De csak akkor, ha tudok a természetfelettiről és gyanakszom. Máskülönben miért csinálná ezt egy ismeretlen, tök átlagos lány egy idióta csomag miatt? Ennek nem volt semmi értelme.
Ezek szerint volt egy elmélete.
Nekem is volt egy elméletem, és nem állt szándékomban még meghalni.
Játszd tovább a hülyét, Dante. Abból nem lehet baj – ismételgette egy hang a fejemben, minek hatására letöröltem az értetlenséget a képemről, helyette pedig magamra erőltettem egy kisebb mosolyt, kinyújtott karommal pedig ismét rámarkoltam a kocsira.
- Figyelj, nem mondom, hogy nem ismerhetsz, elvégre ez egy kisváros, de hogy őszinte legyek ez kissé ijesztő – jelentettem ki homlokráncolva, miközben próbáltam úgy viselkedni, mintha csak egy átlagos srác lennék a szomszéd házból.
Semmiféle wendigo, vagy diclonius. Csak egy ember. – Ha ez az egész arra megy ki, hogy meg akarsz ismerni és kellett egy indok, hogy dumáljunk, nincs rá szükség. Elég lett volna, ha annyit mondasz, „szia” – mondtam egy kisebb vigyorral az arcomon.
Nem vagyok természetfeletti.
Ő sem vadász.
Nem vagyok természetfeletti.
Ő sem vadász.
Próbáltam terelni a gondolataim, amennyire csak tudtam, de nem volt egyszerű. Elvégre arra sosem lehet elég felkészült az ember, hogy egy élelmiszerbolt közepén megállítják, a képébe tolnak egy nyershússal teli dobozt és ok nélkül faggatni kezdik.
Valójában volt oka, de ebben ő nem lehetett biztos. Én meg próbáltam úgy állni a dolgokhoz, mintha nem lenne oka gyanakodni. Így külső szemmel belegondolva pedig elég vicces volt a szituáció. Már csak azt a pillanatot kellett megvárnom, mikor mindketten egy jót nevetünk rajta.
A következő kérdés hallatán automatikusan ugrott egyet a szemöldököm lepetten, hogy aztán a homlokom közepére ragadjanak értetlenül. – Mondom, hogy soha életemben nem láttam azt a dobozt – tagoltam neki, hátha így könnyebben felfogja. Kezdtem kissé ideges lenni. Persze nem azért, mert féltem bármitől, hanem mert kezdett unalmassá válni ez az egész helyzet, és ha tényleg nem tudnám, mi van abban a dobozban, akkor is elegem lenne már ebből az ostoba játékból. – Mégis honnan tudnám, mi van benne? – Kérdeztem vissza azért szem forgatva. – Ne haragudj, hogy ezt kérdezem, de be vagy állva? – A kérdés közben kicsit közelebb hajoltam gyanakodva, szűkített szemekkel és némiképp lejjebb is vettem a hangerőt, hogy óvatosabban kérdezhessek rá, mielőtt bárki meghallja. Elvégre ez nem egy olyan téma, amiről nyíltan kellene beszélni bárki előtt. Főleg nem hangosan.



don’t get too close, it’s dark inside
it's where my demons hide
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése


avatar


: :

❖ THERE'S ALWAYS A WILD SIDE

❖ TO AN INNOCENT FACE


Join date :
2016. Dec. 06.

Tartózkodási hely :
❖ beacon hills ❖

Foglalkozás :
❖ being memorable ❖


Kedd Okt. 10, 2017 2:30 pm
vadász: vérét ontja azoknak, kik veszélyt jelentenek




Dante & Stella
Food tossing in the middle of a store? Please.
I would never do that...

Ennél bizarrabb helyzetben valószínűleg még sosem voltál. De nem is te lennél, ha nem keverednél bele mindenféle hülyeségbe, vagy, ha nem te magad generálnád az orbitális nagy baromságokat. De mostanában ez voltál te. Két lábon járó meggondolatlanság. Felelőtlenség. Katasztrófa.
Ráadásul ezt tudtad is magadról. Egy részed pontosan tudta, hogy amit csinálsz az őrültség és nem csak magadat, de ezt a szerencsétlen srácot is bajba sodorhatod vele. A másik részed viszont ezzel baromira nem foglalkozott. Olyan volt, mintha két részre hasadt volna az ítélőképességed, a józanság hangja pedig alul maradt a meggondolatlanságéval szemben.
Eluralkodott a káosz. Nem csak a fejedben, de a cselekedeteidben is. Az apró kíváncsiságból mérhetetlen nagyságú lett, akkora, hogy képtelen voltál reálisan felmérni a helyzetet, nem gondoltál bele, hogy ez kívülről mégis mennyire nevetségesnek tűnik, így a bolt kellős közepén is minden probléma nélkül képes voltál nyíltan szembemenni a fiúval, akiről úgy sejtetted emberevő szörnyeteg. Ha már itt tartunk, annak ellenére, hogy határozottan nem akartad, hogy beigazolódjon a sejtésed, azzal az opcióval véletlenül sem számoltál, mi lesz, ha nem is fog és nem egy wendigot próbálsz rávenni arra, hogy bevallja; az embertársaiból lakmározik. Legfeljebb idiótának fogod érezni magad és reménykedsz benne, hogy egy jót nevettek majd ezen a nevetséges helyzeten. Addig viszont, míg be nem bizonyosodik egyik vagy másik opció, mész tovább egyenesen…
Fapofával álltál előtte és hallgattad, ahogy ijesztőnek nevezi, amit épp csinálsz. Valljuk be, egy kicsit azért tényleg. Főleg, ha van is oka félnie valakinek… khm… Aztán az arcod egyik pillanatról a másikra rándult meg és öltött magára „enyhén” felháborodott kifejezést, ahogy Dante éppen azt ecsetelte biztos ismerkedni szeretnél vele. Abban a pillanatban megfordult a fejedben, hogy hozzávágod a dobozt és még rá is veted magad, hogy addig üsd, amíg mozog. De ez végül csak a fantáziádra marad, annak pedig elég jó, így akaratlanul is „gyilkos” mosolyra húzódnak ajkaid.
- Szia – veted oda mégis neki. Mert hát miért ne? Végül is valamelyest igaza van, hiszen megakartad tudni, hogy mi is ő. Hát tessék, megtetted ennek irányába az első lépést.
Csakhogy türelmed nem igazán van lassan végigtotyogni az ismerkedés különböző fázisain, így ez után rögtön az egésznek a közepébe csapsz. Számítasz rá, hogy Dante nem fogja magát könnyen adni, meg sem lepődsz rajta, hogy továbbra is csak a hülyét adja.
Tényleg csak a hülyét adja? TÉNYLEG?! – egy pillanatra azért eltűnődsz magadban, de jelét sem adod kívülről, hogy egy picit talán elbizonytalanodtál a dologban. Az, ahogy beszél hozzád, mintha retardált lennél, és az, amiket mond, még hogy drogozol… Kellőképp felidegesítenek ahhoz, hogy eszedbe ne jusson visszakozni, sőt! Jöhetnek a drasztikusabb lépések.
- Oké… - csücsörítesz a száddal, ami nevezzük nevén, annak az előrejelzése, hogy pillanatokon belül valami nagyon, de nagyon meggondolatlan dolgot fogsz csinálni. És tényleg. – Akkor gondolom semmi akadálya, hogy együtt kinyissuk és megnézzük, mi van benne…
A válaszát meg se várva, nyitod ki a dobozt, majd fordítod azt úgy, hogy ő is jól lássa a benne lévő nyers, jelöletlen húst. Ezt követően belenyúlsz és kiveszed az első cafatot(?), ami a kezed ügyébe kerül, hogy azt közelebb tartva hozzá megrebegtesd a szemei előtt.
- Így se ismerős? – Mosolyogsz rá, minden bizonnyal, mint valami eszelős. De hát mindent a cél érdekében. Figyelted az arcvonásait, a szemét, a légzését, minden apró rezdülését, ami elárulhatja őt. De ha nem látsz raja semmit, akkor se leszel elkeseredve, van még egy nagyon ütős ötleted, amivel megkoronázhatod ezt az egész őrületet.



i might
be pretty but
pretty still can
hunt you down


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése





Sponsored content



Vissza az elejére Go down
 
Dante && Stella
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal
 Similar topics
-
» Ayanokoji Takashi / Dante
» Allen Dante
» [Stella QF] Anatole Saito vs Peter Worker
» Dante-Zevadar bányája
» Dante's night club

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
 :: Playground :: Belváros-
Ugrás: