• Nem minden szörny tesz szörnyűségeket.•
Ha a határok elmosódnak, akkor néha már nem is tudod, melyik oldalon kötsz ki.



oldalunk videója
esküszünk, hogy rosszban sántikálunk

légy üdvözölve
a győztes mindig egyedül van

Beacon Hills sosem a nyugodtságáról volt igazán híres. A természetfelettiektől nyüzsgő városka ezer meg ezer meglepetést tartogatott mindig is a lakosai számára. Sosem tudhattad előre, hogy mi lapul meg a sötétben és mi feni rád a fogát talán a saját szobád rejtekében. S most a város újra a feje tetejére áll. Nagy a kavarodás, különböző korok szülöttei vegyülnek egymással, magukkal hozva valami rémisztőt, fenyegetőt. Ismeretlen fenevadakat, amik létezéséről az elmúlt évszázadban aligha hallhatott valaki. Senki sincs biztonságban. Senki sem menekülhet. Vagy te talán boldogulnál? Lépd át városunk határát és deríts fényt mindenre. Neked talán lehet némi esélyed.

Oldalunk alapítása: •• 2012.06.17



jelentkezz be
Mutasd meg valódi éned
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés:
kischat
ne menj jégre, s el nem esel




Oldal statisztika
Kik vannak fölényben?
Az oldalon 43 aktív, elfogadott karakter
Vérfarkas
1
Ember
9
Diclonius
3
Goblin
0
Hellhound
1
Vadász
6
Hibrid
4
Incubus
2
Kitsune
3
Vámpír
3
Warlock
3
Wendigo
3
Vérhiéna
2
Vérjaguár
3
él ebben a sötét világban...



Karmolás nyomok
Természetfeletti itt járt, nézd meg mit hagytak nekünk.



☇ Selena Gomez


Vas. Szept. 17, 2017 4:04 pm
☇ Oldal vidik


Vas. Szept. 17, 2017 10:28 am
☇ Once upon a time... Kai & Ave


Szomb. Szept. 16, 2017 5:15 pm
☇ Colors Of Seattle

Vendég

Szomb. Szept. 16, 2017 4:13 pm

nyerteseink
gratulálunk a nyár legjobbjainak!

Stella

Argent
női karakter
Mortdecai

Wolsey
férfi karakter
Sheilah

Blackwood
előtörténet
Tamera

Wentz
művész
Ashley

Wilkinson
bohóc
Malachai

King
rosszfiú
Hurricane

Bartholomew
szépség
Stella &

Ashley
párkapcsolat
Daria &

Dante
játék
Hazel &

Stella
őrangyal
Beacon Hills lelkei
Lények az árnyékban
Jelenleg 4 felhasználó van itt :: 3 regisztrált, 0 rejtett és 1 vendég :: 1 Bot



A legtöbb felhasználó (51 fő) Csüt. Nov. 17, 2016 10:12 pm-kor volt itt.

Share | 
 
 malachai & tessa










avatar


: :


Join date :
2017. Jun. 02.

Tartózkodási hely :
in my coffin ✞


Hétf. Aug. 21, 2017 11:20 am
vámpír: titokzatos, hátborzongató holt, kit az élők vére éltet




Kai & Tess
feel like making a deal with the devil?
Magassarkúm hangosan kopogott a macskaköves úton, amin olyan egyszerűséggel sétáltam a cipő választásom ellenére, mintha tíz centis sarokban születtem volna.
Az éjszaka sötét fellegek kíséretében érkezett meg aznap, eltakarva az összes fényesen világító égitestet, mely némi fényforrással szolgálhatott volna az utcai lámpák gyér fénye mellett. Én azonban nem bántam volna azt sem, hogyha ez mind egy közelgő vihar előzménye lett volna, hiszen olyasvalakihez igyekeztem, aki megért volna egy teljes elázást is.
Malachai King.
Bár nem ő volt az egyetlen, akit ezzel az üzlettel megkerestem, belé tudtam némi bizalmat is fektetni a siker irányába. Úgy hallottam, nagy erő birtokában van, és rendkívüli boszorkánymester hírében áll. Biztos voltam benne, hogy tőle végre megkaphatom, amit akarok, nem érdekelt az ára. Az eddigi boszorkányok nyavajgása után végre jó lett volna, ha valaki rábólint a kérésemre, még akkor is, hogyha ezzel felborul a természet rendje. Mégis, a szabadságom nekem bármilyen fizetséget megér.
Épp éjfélt ütött az óra, mikor megérkeztem ahhoz az elhagyatott házhoz a város szélén, melyet Malachai pártfogójával beszéltem meg. Nagyon reméltem, hogy a férfi nem fog késni, vagy ha késni is fog, nem várat meg túlságosan. Nem a türelmemről vagyok híres és azt sem nézem jó szemmel, ha feleslegesen rabolják az időmet, amiből tudjuk, nincs túl sok az átok miatt, ami a halálom napjától kísért. Halhatatlanság ide, vagy oda. Semmit sem ér az egész, ha csak napnyugtától napfelkeltéig mozoghatsz. Ráadásul Dexternek is lenne hozzá pár szava, ha nem érnék vissza időben, elvégre nem egy egész éjszakás programot vázoltam fel neki, azt pedig nenmtudja, mire készülök. Nem tudom, mennyire ostobaság kihagyni a klánvezért egy efféle szervezkedésből, de ameddig nem biztos a siker, jobb, ha csak az én titkom marad.
Unottan dőltem neki a ház omladozó falának, miközben tekintetemmel végigpásztáztam a környéket a boszorkánymester után kutatva. Tíz perc elteltével már az járt a fejemben, hogy a nyomorult felültetett. De ha nem is így lett volna, egy ilyen helyzetben illendő pontosan érkezni. S mintha csak meghallotta volna gondolataim, a végszóra láttam kirajzolódni egy férfi sziluettjét a háttéri megvilágítás miatt, én pedig ellökve magam a faltól egy elégedett mosollyal nyugtáztam, hogy tényleg itt van. Magabiztosan léptem kicsit közelebb, és egy pillanatra sem tükröződött félelem az arcomról. Pedig lett volna okom félni. Már csak attól is, amit majd cserébe kérni fog, esetleg attól, hogy átver. Mégis túlságosan eltökélt voltam ahhoz, hogy hagyjam egy apró félelemérzetnek, hogy arra késztessen, az utolsó pillanatban meghátráljak. Ahogy a mondás is tartja, aki nem mer, az nem nyer.
- Malachai King - ejtettem ki nevét ajkaimon, mely továbbra is egy kisebb, sokat sejtető mosolyra görbült. - Szükségem van a segítségedre, de ezt már nyilvan tudod, különben nem lennél itt - kezdtem bele. - Nem érdekel, mi az ára. Bármiben segítek, ha kell, és bármit megadhatok, amire szükséged van - miközben elkezdtem felvezetni az üzletet, közelebb léptem hozzá, nem is zavartatva magam, amiért beléptem a személyes terébe, s egyenesen a tekintetebe fúrtam az enyémet. Íriszeimben, s minden egyes vonásomban egyertelműen látszódhatott az elszántságom, valamint, hogy komolyan beszélek.
- Segíts nekem visszakapni a szabadságom - jelentettem ki végül mindenféle kertelés nélkül kicsit halkabban. - Újra érezni akarom a napfényt. Érezni akarom, hogy még mindig élek és nem csak egy átkozott élőhalott mása vagyok valakinek, akit ismertem - hangnemem kissé indulatosabbá változott, de csak épp annyira, hogy érezze a súlyát annak az alkunak, amit kötni szeretnék vele. Mert nekem ez nem puszta játék volt csak, unaloműzés, vagy szórakozás.
- Azt hiszem - egyik kezem gyengéden felcsúsztattam a mellkasán tekintetemmel követve a mozdulatot közben, s csak utána néztem fel rá ismét, hogy megállítottam a kezem. - Csak te tudsz nekem segíteni. Te vagy az egyetlen, akinek megvan a hatalma ehhez. Cserébe pedig kérhetsz bármit. Megkapod - a végén már csak suttogtam a szavakat, mintha csak attól félnék, valaki meghall minket, pedig tudtam nagyon jól, hogy csak ketten vagyunk.
Bár fogalmam sem volt, mi lesz ennek az ára, nem tudtam elképzelni egyetlen akadályt sem, amit ne küzdenék le a céljaim megszerzése érdekében.



like a black rose her darkness was
beautifully fatal
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése


avatar


: :



Join date :
2017. Apr. 13.

Age :
217

Tartózkodási hely :
everywhere ☠

Foglalkozás :
everything ☠


Hétf. Aug. 21, 2017 1:58 pm
boszorkánymester: varázslat szülötte, szíve fehér vagy fekete








a deal for all eternity



A fotelben ülve, lábaimat felpakolva döntöttem fejem jobbra, balra. Állkapcsom nagyokat mozgott, ahogy fogaim között sajtos chips ropogott. Világos íriszeimmel követtem a szobában fel s alá járkáló boszorkánymestert, ki idegesen elgondolkozott jelenlegi témánk ügyében. Pártfogoltam igen népszerű volt az alvilági körökben, ám mindig megfontoltan cselekedett a sötét körökben. Próbált távolságot tartani és a világ egyensúlyára törekedni. Ezek alapján kissé nehezemre esik elfogadni a tényt, hogy engem támogat a maga kis módján.
- Mi bajod van? – kérdeztem végül rá a témára, hiszen úgy állított be hozzám, mintha a világ végének a hírét szeretné közölni.
- Világvége. – mormogta összepréselt ajkai között, mire széles vigyor ült ki arcomra.
- És az baj? – tömtem újabb szem rágcsálnivalót arcomba.
- Határozottan! Az a hír járja, hogy van egy vámpírnő, aki egy kissé elveti a sulykot kívánságával. Felborítaná a természet rendjét! Szerencsére sem elég hatalmas, sem elég felelőtlen boszorkánymester nem volt még, aki csak megfontolta volna az ajánlatát. Most pedig… most pedig hozzám küldték! – fennhangon, teljes kiakadással meséli az esetet, mire unottan feltettem a legnyilvánvalóbb kérdést.
- Mit akar?
- Fényben járni. Mintha az olyan egyszerű lenne! – karjaival folyamatosan hadonászik a levegőben – Ráadásul egy vérszomjas szuka. – itt jött a pillanat, amikor felültem és letettem lábaimat a padlóra.
- Valóban? – ördögi vigyor ült ki arcomra, tekintetem gonosszá vált és abban a pillanatban a legkülönfélébb tervek jutottak eszembe. Ezt követően a férfi elmagyarázott mindent, amit megtudott, majd hosszas lebeszélési kísérlete után végül feladta és megegyeztünk, hogy lebeszél egy találkozót nekem ezzel a nővel. Meg akartam hallgatni az ajánlatát, különösen azok után, hogy ezzel káoszt zúdíthatok az élőkre és holtakra egyaránt. A többi mókáról már nem is beszélve!

Láthatatlanná válva, senki által sem érzékelhetően álldogáltam az ablak előtt, mely az utcára nézett. Láttam, miként közeledik egy nő az elhagyatott épület felé. Egy ravasz félmosoly ült ki arcomra, majd odébb lépve szándékosan megvárattam. Figyeltem, ahogy várakozik. Megvizsgáltam vonásait, majd tíz perccel a lebeszélt időpont után a lépcső előtt láthatóvá tettem magam, hogy ezt követően nyugodt léptekkel megálljak a szoba küszöbénél. Mielőtt megszólalhattam volna, ő máris ajkaira vette nevemet. Fú, az a boszorkánymester, ezért meg fogom ölni! Csendben maradtam, hallgattam a szavakat, a magyarázatokat, míg beljebb léptem. Egy edzőcipőt viselek farmerrel és pólóval. Kabátom is elég laza, akár csak jelenkori személyem. Lábbelijének hála, ahogy egészen közel lép a vérszívó, majdnem egy magasakká válunk. Ha nem lenne rajtam a magam által elkészített gyűrűm, most nem nézhetnék bele a szemeibe. De így, hogy immunins vagyok az igézésére, bátran belemerek bámulni tekintetébe. Suttogássá váló szavai után egy széles mosoly ül ki arcomra. Kezeimmel megfogom az övéit és leveszem mellkasomról. Kiszabadítva magam megkerülöm őt, hogy ledobjam magam a helyiségben várakozó poros fotelba. A lendülettől magasra szállnak az egészen apró szemcsék. Laza testtartást veszek fel, kényelembe helyezem magam mielőtt bármit is mondanék.
- Ez igazán szórakoztató. A kiszolgáltatottsága, a… kétségbeesettsége. – nem sietek, egészen ráérek, hiszen akárcsak ő, örökké fiatal maradok – Mégis mihez fog kezdeni, ha megkapja, amit akar? A lebarnuláson kívül, persze. – kíváncsi vagyok, hogy érdemes-e annyi erőt rápazarolnom, különösen úgy, hogy egy ilyen varázslathoz nem használhatom fel csak a saját forrásaimat. Nem engedhetem meg magamnak, hogy holmi jöttmenteknek köszönhetően legyengüljek. Én élvezem a hatalmat és gyűjtöm azt, pontosan az olyan kiváltságok elkészítése miatt, mint a saját gyűrűm.
- Remélem, tisztában van vele, hogy csakis magának készítem el a varázslatot, senki másnak. Nem megismételhető és nem ruházható át másra. Ergo, ha a főnökének megtetszik a kis strandolós énje, vele már nem fogok szóba elegyedni. Sőt, garantáltan esélyük sem lesz megtalálni engem. Érthető? – döntöm enyhén oldalra fejemet, majd megemelve egyik oldalam farzsebembe nyúlva előveszem egy csomag gumicukrot. Kibontom, bekapok egy szem édes kis macit, majd megkínálom vele a nőt is, noha tudom, hogy nem képes elfogyasztani. Azt hiszem, csakis emiatt ajánlottam fel neki, mert tudom, nemmel kell válaszoljon rá.
- Kér? Nem? Jó. – rágok leplezetlenül, az érzelmek teljes hiányát mutatva, miközben jövendőbeli rabszolgám válaszára várok. Annyi, de annyi ötletem van vele kapcsolatban, hogy az örökké való sem lenne elég a teljes lista felsorolásához.


music for enjoy this 656 words

©redit
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
 
malachai & tessa
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal
 Similar topics
-
» Barry Benson
» serana tessa clarke

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
 :: Playground :: Külváros-
Ugrás: