• Nem minden szörny tesz szörnyűségeket.•
Ha a határok elmosódnak, akkor néha már nem is tudod, melyik oldalon kötsz ki.


 

oldalunk videója
esküszünk, hogy rosszban sántikálunk

légy üdvözölve
a győztes mindig egyedül van

Beacon Hills sosem a nyugodtságáról volt igazán híres. A természetfelettiektől nyüzsgő városka ezer meg ezer meglepetést tartogatott mindig is a lakosai számára. Sosem tudhattad előre, hogy mi lapul meg a sötétben és mi feni rád a fogát talán a saját szobád rejtekében. S most a város újra a feje tetejére áll. Nagy a kavarodás, különböző korok szülöttei vegyülnek egymással, magukkal hozva valami rémisztőt, fenyegetőt. Ismeretlen fenevadakat, amik létezéséről az elmúlt évszázadban aligha hallhatott valaki. Senki sincs biztonságban. Senki sem menekülhet. Vagy te talán boldogulnál? Lépd át városunk határát és deríts fényt mindenre. Neked talán lehet némi esélyed.

Oldalunk alapítása: •• 2012.06.17



jelentkezz be
Mutasd meg valódi éned
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
kischat
ne menj jégre, s el nem esel




Oldal statisztika
Kik vannak fölényben?
Az oldalon 51 aktív, elfogadott karakter
Vérfarkas
3
Ember
8
Diclonius
0
Daimon
1
Hellhound
1
Vadász
10
Hibrid
5
Incubus
1
Kitsune
4
Vámpír
4
Warlock
6
Wendigo
4
Vérjaguár
4
él ebben a sötét világban...



Karmolás nyomok
Természetfeletti itt járt, nézd meg mit hagytak nekünk.



☇ Emma Stone


Csüt. Okt. 18, 2018 4:38 pm
☇ Game - Nero &Ivy


Szer. Okt. 10, 2018 11:13 am
☇ touch of glory

Vendég

Szer. Okt. 03, 2018 11:25 pm
☇ Ivy Levan


Szer. Okt. 03, 2018 10:59 am

Beacon Hills lelkei
Lények az árnyékban
Jelenleg 4 felhasználó van itt :: 1 regisztrált, 0 rejtett és 3 vendég :: 1 Bot



A legtöbb felhasználó (51 fő) Csüt. Nov. 17, 2016 10:12 pm-kor volt itt.

Share | 
 
 Skye & Killian






 :: Playground :: Külváros :: Erdő




avatar


: :


Join date :
2017. Aug. 22.

Age :
19

Tartózkodási hely :
Beacon Hills

Foglalkozás :
diák


Csüt. Aug. 31, 2017 1:25 pm
vadász: vérét ontja azoknak, kik veszélyt jelentenek




●●●● Skye & Killian ●●●●

Már régóta vártam azt az estét. Bizonyítani akartam és ettől nem volt rá jobb alkalom. Elég késő volt, a fiatalabbaknak már a takarodó is meg volt. Én  még a szobámban készültem lelkesen. Egy kis sporttáskát tele raktam töltényekkel és mindenféle fegyverrel. Egy átlagos utcai ruhát vettem fel, amiben könnyedén tudtam mozogni és több zsebe is volt. A karomon lévő zsebbe egy kisebb kést és egy kis farkasölőt tettem. Az övemre több tárolótasak is volt akasztva, amikbe töltényeket, dobókéseket és egyéb kisebb eszközöket tároltam. A hátamon egy keskeny, de hosszú túratáska volt, ami rengeteg íjvesszőt rejtett. A kezembe vettem a kedvenc számszeríjam, ami saját fegyver volt, nem a szövetségtől kaptam. Én magam szereztem be és azóta eléggé felturbóztam. Már minden készen állt az esti vadászathoz. Lemenetem az éjszakáshoz, hogy elkérjem az egyik kocsinak a kulcsát, de nem ment olyan könnyen.
- Hova akarsz menni? Telihold van, ilyenkor sokkal erősebbek. Egyedül meghalsz. -
- Meg tudom oldani, bizonyítanom kell. - elég határozott voltam, ezért is adhatta ide végül a kulcsot.

Egy erdő szélén parkoltam le a kocsit. A sporttáskát otthagytam, mert az hátráltatott volna. Már ismertem azt az erdőt meg amúgy is kötött oda pár régi emlék, amire már nem nagyon emlékeztem, de jó érzés töltött el, ha ott voltam. Volt ott egy vadász les, ami már régóta ott állt, de senki nem használta. Állítottam pár csapdát körülötte, hogy hátha el kapok valamit. Mikor kész voltam, felmásztam a lesbe és felemeltem az íjamat. Csak ott álltam és vártam, hogy megmozduljon valami, de nem lőttem egyből. Vártam és csak néztem. Azért ezt az estét választottam, mert a kezdő lények még nem tudnak uralkodni magukon és az erdőbe mennek. És ők hiába voltak erősebbek, nem tudták olyan jól használni az erejüket, ezért reméltem, hogy egy olyannal futok össze.

clothes || Remélem megfelel kezdésnek  *-* ||  ©️
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése


avatar


: :


Join date :
2016. Apr. 11.

Age :
23

Tartózkodási hely :
beacon hills

Foglalkozás :
singer, dancer, student


Vas. Feb. 18, 2018 12:35 am
vérfarkas: a telihold rabja, az éjszaka teremtménye




i thought we would never
Nem csak egy hónapja, vagy egy éve voltam már az ami, de a mai napig nem tanultam meg kontrollálni a dolgokat teliholdkor. Miután kiszabadítottak, senkinek nem mondtam el, hogy vérfarkassá változtam, mert biztosan egy elmegyógyintézetben kötöttem volna ki. Meg különben is, ha elmondtam, és valaki hitt volna nekem, mi lett volna annak az esélye, hogy tud segíteni? Valószínűleg semmi. Így az elmúlt években vagy kábulásig ittam magam, hogy amíg a hold hatással van rám, még csak véletlenül se legyek magamnál, vagy valahogy kibírtam az erdőben, viszonylag megtartva a tudatomat.
Általában mindig pontosan követtem, hogy mikor is van telihold. Nem lehettem felkészületlen, de most mégis elsiklott mellettem a dolog. Túl sok stresszes elintézni valóim, és magánéleti problémáim voltak, amik elfelejtettek velem mindent, amire mindenképp koncentrálnom kellett volna. Így kötöttem ki teljesen józanul az erdő szélén az előtörő farkassal küzdve az erdő szélén, reménykedve abban, hogy ilyenkor senki nem akar majd sétát tenni. Na meg abban is, hogy talán annyira sok vadász se fog pont belém botlani. Nem akartam senkivel és semmivel találkozni. Se meghalni, se megölni valakit. Nem hiányzott ez nekem.
Lassan, dübörgő szívvel, szapora légzéssel mentem el a fák mellett, de szinte fel se fogtam merre megyek. Éreztem, hogy lassan kezdek átváltozni, szemeim valószínűleg már izzanak.  Nem tudtam ezt, csak annyiban voltam biztos, hogy az elmém kezdett homályosodni, az érzékeim pedig csak még jobban felnagyobbodni. Körülöttem idegesítően hangosan hallottam mindent, szinte azt se tudtam mi merről jön. Egy régi les szerűségből is hallani véltem valamit, amit azért vizslatni kezdtem, biztos, ami biztos. Mikor rájöttem, hogy ott valóban rejtőzködik valaki, először megállt bennem a szívverés is, majd gyorsan igyekeztem legalább a szemeimet visszacserélni a saját, emberi szempárra.
- Ki van ott? - próbáltam határozottan szólni, de hangom remegett, és kissé gyenge is volt. Nagyon nem bírtam az átváltozást teliholdkor. Rá kellett jönnöm, hogy a mai estén könnyű préda voltam. És csak reménykedni tudtam, hogy nem épp vadásszal futottam össze máris.
killian and skye

borzasztóan béna, nagyon későn is írtam neked, lehet megverni × öltözet × made by


I might be sweet, but I can bite too


A hozzászólást Skye Fitzgerald összesen 3 alkalommal szerkesztette, legutóbb Hétf. Ápr. 02, 2018 9:40 pm-kor.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése


avatar


: :


Join date :
2017. Aug. 22.

Age :
19

Tartózkodási hely :
Beacon Hills

Foglalkozás :
diák


Vas. Ápr. 01, 2018 10:55 am
vadász: vérét ontja azoknak, kik veszélyt jelentenek




●●●● Skye & Killian ●●●●


Nem tudom, hogy meddig álltam a lesen, de volt pár óra. Csak ott álltam és végig erősen tartottam a számszeríjam. A figyelmemt sem lankadt. Minden apró neszre odakaptam a tekintetem és lövésre készültem. Nem lőttem, amíg nem bizonyosodtam meg arról, hogy természetfeletti lényről van e szó. Ártatlan élőlényeket sose bántottam volna, csak azokat, akik megkeserítik az életünk a kezdetek óta. Teljesen átvettem a közösségünk értékrendjét 8 év alatt. Ez az idő nem sok, de bőven elég ahhoz, hogy kimossák az ember agyát és ne is emlékezzen a családjára. Főleg, ha ilyen korán elszakítják tőlük. Mindig is kíváncsi voltam, hogy kik is lehettek a szüleim, de már nem találkozhattam velük. Azt mondták, hogy vérfarkasok ölték meg őket. Részben értük is bosszút akartam állni, bár nem igazán voltak emlékeim róluk. A vadászatnak a várakozós, megfigyelős része sem volt rossz. Ilyenkor elgondolkodhattam az élet nagy dolgain. Nem merülhettem bele nagyon, mert azért figyelnem is kellett, de így is jó volt. Egyszer csak megpillantottam egy lányt. Emberi alakban volt, de csak nem lehetett ember. Ki lenne az, aki az éjszaka közepén kimegy sétálni az erdőbe. Felé szegeztem a fegyverem, de nem lőttem. Lehet tévedtem és tényleg egy ember, ártatlant meg nem akartam ölni, meg még elég messze volt tőlem, szóval nagy volt a hibázási lehetőség. Addig nem húztam meg a ravaszt, amíg nem bizonyosodott be, hogy más fajból való. Minden mozdulatát figyeltem, de mikor megszólalt, meglepődtem. Észrevehetett. Gyorsan lebuktam a les szélének a takarásába. Szerencsére a deszkák nem értek teljesen össze és a résen ki tudtam nézni a lányra. Még várnom kellett, hogy közelebb jöjjön, vagy belelépjen egy csapdámba.


clothes || Remélem jó lett  *-* ||  ©️
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése


avatar


: :


Join date :
2016. Apr. 11.

Age :
23

Tartózkodási hely :
beacon hills

Foglalkozás :
singer, dancer, student


Hétf. Ápr. 02, 2018 9:33 pm
vérfarkas: a telihold rabja, az éjszaka teremtménye




i thought we would never
El se hittem, hogy tényleg elfelejtettem a sok dolgom közben nézni, mikor is lesz telihold. Hogy lehettem ilyen hülye? Hogy nem izgultam ezért, mint általában? Hogyan? Nem tudtam megmondani, és nagyon nem is akartam. Máskor, ha valamit elszúrok, csak annyit mondok magamban: Gyerünk Skye, csak mosolyogj! Akkor nem tudják, hogy gond van, és majd szép lassan elintézed magadban, amíg mosolyogsz. De most egy egyszerű mosoly nem oldhatta meg a bennem tomboló vadat, ami ki akart tűrni. Hiába  vigyorogtam volna a lehető legszélesebben, attól még a tudatomat lassan elvesztettem volna a farkasnak, amit egyáltalán nem akartam. Főleg azután, hogy úgy véltem talán valaki talán lehet a vadászlesben. Nem voltam benne biztos, de mintha hallottam volna onnan neszeket. Egy fának dőlve tanakodtam magamban, meg küzdöttem is, hogy minél jobban magam maradjak. Próbáltam nézni, hogy látok e valamit, viszont a szemeim szinte nem akartak velem együtt működni. Részegebbül láttam, mint amikor tényleg ittam. Már, ha ez egyáltalán lehetséges volt. Mindenesetre szinte a deszkákat is alig vettem ki élesen, nemhogy azt, hogy van-e ott valaki.
Egy pillanatra lehunytam a szememet, és végig gondoltam az összes fontos embert az életemben, hátha az segíthetett rajtam bármennyire is. Az anyámra gondoltam, majd az apámra, akik mindig mindent megtettek, hogy jó életünk legyen. Majd húgomra, akinek olyan hamar kellett felnőnie, de mégis egy okos, megbízható és kedves lány lett. Aztán az elveszett öcsém jutott eszembe, akiről csak egy elképzelt kép volt a fejemben már. Mert már csak elképzelni tudtam milyen lehetne most, ha nem kellett volna túlesnie mindazokon, amin nekem is. Csak ő biztos a vesztes oldalon került ki, mint az a srác, akivel én kerültem szembe. De nem is az áldozatom számított, csak az öcsém. Miatta túl kellett élnem, ha nem másért. Mély levegőt is vettem végül párszor. A fejem egész tiszta volt, bár nem tökéletes. De arra az időre mindenképp megfelelő, hogy rájöjjek lapul e valaki a lesben. Ellöktem magam a fától, és egyre közelebb léptem.
- Halló? - mentem lassan, és közben hallgatóztam, figyeltem, hátha látok mozgást, de semmi. Már kezdtem viszonylag közel lenni, amikor hirtelen egy furcsa zaj ütötte meg a fülemet. Olyan volt, mintha aktiváltam volna egy csapdát, viszont nem tudtam mi is, és, hogy merre. Kapkodtam a fejem balra, jobbra, és vártam mi is fog lecsapni rám, vagy esetleg még ki.
killian and skye

remélem tetszik *-* × öltözet × made by


I might be sweet, but I can bite too
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése


avatar


: :


Join date :
2017. Aug. 22.

Age :
19

Tartózkodási hely :
Beacon Hills

Foglalkozás :
diák


Kedd Ápr. 03, 2018 4:37 pm
vadász: vérét ontja azoknak, kik veszélyt jelentenek




●●●● Skye & Killian ●●●●


Nem tudtam, hogy mi lehet. Még nem mutatta semmi jelét annak, hogy természetfeletti. Abban szinte biztos voltam, hogy nem ember. Egy ilyen fiatal lány nem jön ki éjszaka az erdő közepébe teliholdkor. Amíg nem voltam teljesen biztos abban, hogy nem ember, addig nem támadtam rá. Nem tudtam volna megbocsátani magamnak, ha tényleg egy ártatlan fajtársam ölöm meg. Mindig voltak fura alakok és lehet ő is közéjük tartozott, azért ment ki az erdőbe. Meg nem akartam úgy nekirontani, hogy nem tudtam milyen lény is. Addig nem tudhattam, hogy mivel lehet legyőzni. Minden lényhez más módszer volt. Fiatal voltam, de ahhoz képest egész profi. Nem hibázhattam, szóval vártam. Tudta, hogy ott vagyok, de már nem láthatott. Reméltem, hogy ezzel elérem azt, hogy közelebb jöjjön. Ez sikerült is. Elindult a les felé. Közben végig figyeltem és reménykedtem, hogy belelép valamelyik csapdámba. Tudtam, hogy hol helyezkednek el, szóval láttam, hogy az egyik felé közeledik. Megfordultam és indulásra készen álltam. Nem néztem oda, csak hallgattam, hogy mikor kapcsolódik be az előre elkészített meglepetés. Amint rálépett, a lába felé indult el egy nyílvessző az egyik közeli fából. Nem halálos sérülést akartam ezzel okozni, csak lelassítani. Az sem volt baj, ha nem talált, hisz csak arra ment ki az egész, hogy kiderüljön mi is ő valójában. A nyíl a háta mögül jött, szóval valószínűleg hátra fordult. Ez figyelem elterelésnek is jó volt, mert addig lemászhattam a lesről. Igazából csak pár fokot másztam, mert nem volt sok időm, szóval onnan már ugrani kellett. Közelebb akartam menni, de még nem felfedni magam teljesen. Egy fa mögé bújtam el, ami nem a közvetlen közelében volt. Onnan leskelődtem ki, hogy megnézzem mi is ő. Mikor megbizonyosodtam, hogy tényleg nem ember, felemeltem a számszeríjam és rászegeztem. Nem hezitáltam, meghúztam a ravaszt.


clothes || Remélem jó lett  *-* ||  ©️
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése


avatar


: :


Join date :
2016. Apr. 11.

Age :
23

Tartózkodási hely :
beacon hills

Foglalkozás :
singer, dancer, student


Hétf. Ápr. 30, 2018 5:50 pm
vérfarkas: a telihold rabja, az éjszaka teremtménye




i thought we would never
Abban a pillanatban, amint hallottam, hogy valami csapdába léptem, a fejemben a dolgok ötször akkora sebességgel pörögtek le, mint ahogy azt általában végig tudtam gondolni. Megjelent előttem az összes szerettem a képe, a családomé, a legjobb barátomé, még a macskám is eszembe jutott. Vajon ki fog rá majd vigyázni, ha én már nem leszek? Mert igen, csakis arra tudtam gondolni, hogy megfogok halni, csakis azért, mert most az egyszer elfelejtem figyelni a lehető legfontosabb dologra, és nem ittam magam halálra nyugtatókkal a szervezetemben. Kemény dolog volt, másnap kb használhatatlan voltam, és csak a wc mellett ültem egész nap, reménykedve, hogy másnapra már jobban leszek. De nem volt más választásom, ha élni akartam, és nem akartam bárkinek is ártani.
Bár bármennyire is azt hittem, hogy már egyből megfogok halni, előnyömön volt a telihold. Még gyorsabban reagáltam a dolgokra, mint általában.A lehető leggyorsabban hátrafordultam, és a nyíl elől pont annyira ki tudtam térni, hogy csak karcolja a lábamat. De ez is elég volt ahhoz, hogy felszisszenjek, és csak egyre jobban elveszítsem az önuralmamat. Szemeim izzani kezdtek, ezzel biztosan aláírva a halálos ítéletemet.
A vadász se várt tovább, valamit felém lőtt. Ismét meg kellett fordulnom, de most már nem voltam elég gyors. Csak annyira tudtam kitérni, hogy ne a lehető legrosszabb helyen érjen a nyíl. A jobb vállamba mélyen befúródott, amit én egy hangos sikollyal tudtam le. Bár ez nem csak egy sima sikoly volt. Volt benne valami állatias üvöltés is, amit gyűlöltem hallani. Másik kezemmel a vállamhoz kapva némán zokogásba kezdtem. Szememmel a vadász kerestem, miközben igyekeztem magam minél emberibben tartani, meg lábon maradni. A borzalmas fájdalom közepette szinte úgy éreztem jobb lenne csak feladni, és véget vetni mindennek, de nem akartam cserbenhagyni senkit.
- Kérlek... - hebegtem halkan a szavakat, ahogy könnyek közt néztem a vadászra. - Én nem bántok senkit... - könyörögtem, bár nem tudtam miért. Futnom kellett volna, vagy csak kiütni legalább, hogy ne üldözzön hazáig. De valamiért úgy éreztem se a futás se a támadás nem épp a legjobb ötlet volt, meg igazából a könyörgés se. Eddig se érdekelte, hogy milyen is vagyok. Gondolom amint látta, hogy tényleg természetfeletti vagyok, máris lőtt. Lehet nekem is így kellene tenni. Engedni a farkasnak bennem, hogy kicsit felerősödjön, aztán megtámadni annyira, hogy elmenekülhessek. Igazából nem akartam ezt tenni, de ha ő nem adott más választást, akkor nem volt más választásom.
killian and skye

remélem tetszik *-* made by


I might be sweet, but I can bite too
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése





Ajánlott tartalom



Vissza az elejére Go down
 
Skye & Killian
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal
 Similar topics
-
» Daisy "Skye" Johnson /Szabad/

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
 :: Playground :: Külváros :: Erdő-
Ugrás: