Nem minden szörny tesz szörnyûségeket
Ha a határok elmosódnak, akkor néha már nem is tudod, melyik oldalon kötsz ki
Esküszünk, hogy
rosszban sántikálunk
Belépés

Lépj be közénk
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Kischat
Ne menj jégre, s el nem esel
Oldal statisztika
Kik vannak fölényben?
Az oldalon 59 aktív, elfogadott karakter

Vérfarkas
7
Ember
4
Diclonius
1
Daimon
5
Pokolkutya
2
Vadász
4
Hibrid
8
Lidérc
4
Kitsune
7
Vámpír
4
Warlock
7
Wendigo
3
Vérjaguár
3

kockáztatja életét e világban
Karmolás nyomok
ki mit hagyott nekünk?



Daniel & Stella ;; Family reunion

Jasper Riggs EmptyStella Argent
Today at 6:54 pm



Elkészültem!

Jasper Riggs EmptyDrew Lamarck
Today at 1:09 pm



Drew Lamarck/Masanori

Jasper Riggs EmptyDrew Lamarck
Today at 9:57 am



Avatarfoglaló

Jasper Riggs EmptyHugo Marlowe
Today at 1:09 am



Hugo

Jasper Riggs EmptyJulia Hunt-Kozma
Yesterday at 7:25 pm



Fawn & Ethan ;; you're so annoying

Jasper Riggs EmptyFawn Olossë
Yesterday at 2:32 pm
Beacon Hills Lelkei
lények az árnyékban
Jelenleg 21 felhasználó van itt :: 6 regisztrált, 0 rejtett és 15 vendég

Daniel Nicholson, Ethan Wayne, Hugo Marlowe, Julia Hunt-Kozma, Stella Argent, Stephen Hunt-Kozma


A legtöbb felhasználó (51 fő) Csüt. Nov. 17, 2016 10:12 pm-kor volt itt.


Share
 

 Jasper Riggs

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
ÜzenetSzerző
Szer. Feb. 14, 2018 10:22 pm

Jasper Riggs
hibrid: félvér lény, ki áthág minden szabályt
Jasper Riggs
we're all going to hell... might as well enjoy the ride.


Becenév:
Riggs
Születési hely:
Detroit
Kor:
18
Nemi beállítottság:
heteroszexuális
Faj:
Hibrid (werejaguar & fire kitsune)
Play by:
Jordan Connor
Karakter típus:
Saját

Gotta Know Me Better

Meet Me Halfway:
- ...Sok gondot fog okozni. - túrt koromfekete hajába, s mély sóhaj kíséretében huppant le a hálóterem rozoga ágyainak egyikére. A bútor szenvedve nyikordult fel, de ezzel ő mit sem törődött. Fáradt tekintete tűzben égett, dühös volt és elégedetlen.
- Ugyan már. Drake is csak azért dicséri, mert biztatni akarja. - próbáltam nyugtatni. Mindig olyan ideges volt, ha Sheilah jobban teljesített nála...
- Ezt te se gondolhatod komolyan. Brutálisan hajt, hogy ő legyen a legjobb, ezt még a legnagyobb idióták is látják, Brett. - felelte - De ez nem fog sokáig így maradni, teszek róla.
Határozott volt. Mint valami spártai harcos, tele volt indulattal, összeszorított ökle remegett a tettvágytól.
- Majd intézkedünk... De ma már feleslegesen rágod magad. - vontam vállat. Alig maradt néhány óránk alvásra, és már mindketten éreztük a kialvatlanság súlyát szemhéjainkon. - És különben is... Mindjárt ideér, és ha meghallja, hogy róla beszélünk, abban nem lesz köszönet.
- Csak nem félsz, haver? - szemöldöke felszaladt homlokán, amit néhány kócos tincse félig eltakart.
- Na ne röhögtess. - Az Árész-programban tilos volt a félelem. Aki hajlamos volt rá, abból kiirtották, vagy elküldték az illetőt melegebb éghajlatra. Nem volt lazsálás, senki se engedhetett meg magának efféle luxust, hiszen az is csak a program haladását akadályozta volna. Márpedig aki belépett, annak egyetlen célja volt: a legjobb vadásszá válni, minél hamarabb. Így is évekig tartott a képzés, nem hiányzott, hogy valaki szarakodni kezdjen.
Jasper... Szöges ellentéte volt mindannak, amit a szülei kinéztek belőle. Bátor volt, az idő teltével pedig egyre jobb harcossá is vált. Ezért is látott benne Sheilah konkurenciát, ők ketten egy szinten mozogtak, ráadásul majdnem a legmagasabbikon. Már csak az a kis plusz hiányzott belőlük, amit még a program nem adott meg nekik.
- A holnapi próbán kicsinálom, az tuti. - mormogta Jasper, miközben nagyot nyújtózva tápászkodott fel. Ledobta magáról fekete pólóját, majd a nagy, szemétdombra emlékeztető ruhahalmazból kitúrt egy tiszta boxert. Már ő is megszokta, hogy itt nem létezik a magánszféra fogalma, az évek alatt odáig is eljutottunk, hogy ne essünk zavarba, ha egyikünk kint felejt valamit, és egy szál semmiben kimászik érte a fürdőből. Az pedig csak bónusz volt, hogy Sheilah hiába szorította magára a kis törölközőjét, simán lerántottuk róla, ő pedig visongva takargatta magát, mintha azzal elért volna bármit is. Nem is azért tette, mert zavarban volt... Csupán nem akarta megadni nekünk az örömöt, amit hiányoltunk. Néha még hozzánk is vágott egy-egy párnát, vagy hasonlót, és mindenféle perverznek titulált minket, de... Az utóbbi időben már nem volt annyira élvezetes szívatni őt, mert a párnákat zsebkésekre váltotta, azok pedig már nem valami kényelmesek.
- Segítek. Kettő egy ellen, nem lesz esélye. - bólintottam, mire Jasper jókedvűen elvigyorodott. Na végre, már épp készültem bedepizni ettől a sok negatív energiától.
- Csak nehogy a végén összeroppantson.
A program egyik legnagyobb előnye, hogy a kemény kiképzésnek hála mindenki jó formában van. Még én is elmondhattam magamról, pedig amikor bekerültem, ki se látszódtam a zsírpárnák mögül. Jó, ez túlzás, de tényleg volt rajtam felesleg. Bezzeg a végére... Mintha kicseréltek volna.
Jasper sem panaszkodhatott, még annak ellenére is látványos izomzattal büszkélkedhetett, hogy jóval magasabb volt a többieknél. Én is csak a nyakáig értem, Sheilah meg aztán pláne elveszett mellette. Persze Draket senki nem érte utol, de azért ő elég közel járt hozzá.
- Megyek, lezuhanyozok. - jelentette ki ismét komoran, mintha hirtelen a világ összes panaszát végig kellett volna hallgatnia. Ilyen volt ő... Ha a bizonyítási vágy felülkerekedett rajta, mogorva lett és túlzottan komolyan vett mindent. Ezért is próbáltam minél többször felvidítani, hogy végre elfeledkezzen egy kicsit a családja hülyeségeiről. Miattuk volt olyan, amilyen, pedig ha nagy ritkán elengedte magát, nála nagyobb barmot nem ismert senki. Persze jó értelemben...

You're Still Have All Of Me:
- Elegem van abból, hogy folyton lenéztek engem! - kiabált vissza Jasper. Haszontalan kölyök, folyton csak ellenkezik! Megszégyeníti a Hankins nevet... - Elmegyek arra a programra, majd meglátod, én leszek a legjobb vadász Detroitban! Sőt, az egész világon!
Árész-program... Az apja enélkül is a legjobbak között volt, több természetfelettit leölt már, mint bárki más. Őt is felkérték kiképzőnek, de elutasította az ajánlatukat. Mindig is a magány híve volt, még aznap is épp egymaga vadászott, amikor az a mihaszna nekem ugrott. A húga pedig megint sehol se volt... Ilyenkor mindig elbújt, hogy ne hallja a veszekedéseinket.
- Időpocsékolás, te sose fogsz felérni apád szintjére. Még célozni se tudsz, ő bezzeg ebben a korban már sorra lőtte a dögöket. - fintorogtam rá. Hiába volt a fiam, szégyenkeztem miatta. Nyeszlett volt, egyáltalán nem érdekelte a családi vállalkozás, csak magára tudott gondolni. Legalább is én ezt láttam az önelégült képén.
- Majd meglátjuk! Már leadtam a jelentkezést, nem beszélhetsz le róla! - vágott vissza gúnyosan.
Elöntött a méreg. Minden köztünk lévő viszály ellenére, ezt a döntést nem neki kellett volna meghoznia. Rob felelőssége lett volna, vagy talán az enyém.
Kezem sebesen lendülni kezdett, és Jasper puha arcocskáján csattant. A helye szinte azonnal vörösbe úszott, mintha belülről égett volna a bőre. Egyből odakapott, s meg se várva a válaszomat, elindult a szobája felé. Fiatal volt, de testében egy érett lélek lángolt, s szította a tüzet naiv kis fejében.
- Menj csak! Tűnés! Annál kevesebb gondunk lesz! - kiáltottam utána. Hiába minden kimondott szó, a szívem mélyén elkeseredtem. Elsőszülött fiam volt, mégis hihetetlenül rosszul bántam vele, Rob meg aztán pláne. Így akartuk végre a vadászat felé terelni, de nem gondoltam volna soha, hogy végül egy kísérleti program mellett dönt a hagyományos kiképzés helyett. Talán csak túl édesen csengett számára, hogy a leghatékonyabb, legerősebb harcosok kinevelése a cél. Ő is ilyenné akart válni, hogy végre bizonyíthasson nekünk.
Bezzeg a kis Mary... Ő mindig felnézett a bátyjára, hőst látott benne, egy valóságos félistent. Olyan valakit, aki bármire képes, amit csak kigondol. Ha tudta volna az igazat, hamar szertefoszlott volna benne ez az elképzelés. Mert a valóság sokkal rútabb volt, és ezt csak én láttam tisztán. Még az apja se akarta teljesen elhinni, hogy Jasper veszett ügy, ő még valamennyire hitt benne. Csupán a nevelési módszerei mutatták az ellenkezőjét.
- Anya? - egy kislány hangja csendült fel a hátam mögött. Tehát végighallgatta az egészet? - Hova megy a bátyó?
Nem mondhattam meg neki az igazat... Nem tudhatta még, hogy talán soha többet nem találkozik a testvérével. Hiszen ha sikerül végigcsinálnia a programot, azonnal be is kerül a profik közé, onnan pedig nehéz lenne hazakerülnie. Szegény Mary, mit gondolt vajon abban a pillanatban? Mi járhatott az elméje legmélyén? Talán már ő maga is sejtette, hogy mi következik...

When I Was Younger...

Rettegek... Miért kiabál mindenki? Szörnyeteg? Undormány? Ez mit jelent?
- Ti tettétek ezt velem, miattatok kerültem oda!
- Mi nem kértük, hogy jelentkezz arra a programra! Nem kértük, hogy csinálj magadból egy ilyen... Férget! Féreg vagy, Jasper! - dühöngött anyu. Szinte már sírt, de nem bánatában. Ez valami egészen más volt. Bátyó... Féreg? De hát miért mondana anyu ilyet? Nem értek semmit...
Jasper arca furcsa volt. Dühösnek tűnt, de ugyanakkor csalódottnak is. Remegett, pedig ő biztosan nem ijedt meg. Ő volt a legbátrabb, a legnagyobb hős a világon, semmi se rettentette meg. Talán csak ideges volt. Tekintete szikrázott, keze ökölbe szorult, miközben a földet bámulta.
- Ez nem igaz. - felelte, miután ismét anyánkra, majd apára pillantott. - Tévedtek...
- Úgy gondolod? Hát akkor mi vagy, valami csodálatos teremtmény? Nem, fiam, te is csak egy szörnyeteg vagy, mint amiket kiirtani szokás! - vágott vissza Rob.
- Nem vagyok szörnyeteg!! - üvöltötte Jasper.
A szekrénybe bújtam. Rémület járta át szívemet, és apró lelkemet. Alig lehettem több tizenhárom évesnél, s a többi lánnyal ellentétben én még gyerekként láttam a világot. Nem azon járt az eszem, hogy kivel veszítsem el a szüzességemet, kivel lesz az első csókom, és melyik a legjobb cipőmárka. Nem volt oldaltáskám, nem sminkeltem magam, és ha nem vadászcsaládban nőttem volna fel, biztos ki is gúnyoltak volna érte. Ehelyett csak egy kislány voltam, akinek túl hamar akartak fegyvert adni a kezébe.
Én még nem tudtam feldolgozni a tragédiát, amit láttam és hallottam, csak a furcsa, fémes szagot, csak a vörös folyadék meleg tapintását éreztem, és csak anyám sikolyát hallgattam a búvóhelyem mögül. A ragacsos tócsa pedig egyre csak terjedt, és a szekrényhez érve a faanyag elkezdte felszívni azt. A vér színe körbeölelte a szobát, két test szapora légzése volt az egyetlen zaj. Az a néhány másodperc is óráknak tűnt, mialatt apa végre elérte a bozótvágót, hogy aztán a szörny felé szegezze. Miért csináljátok ezt? Anya, hová tűntél?
- Ti tettétek ezt velem... - ismételte magát Jasper - Csakis ti tehettek róla!
Apu lendítette a pengéjét, a rajta felcsillanó fénysugár pedig egy pillanatra elvakított, ahogy keresztülhatolt a szekrényajtó résein.  Vágás zaja hallatszott, amit éles kiáltás és morgás követett. Egy apró másodperc erejéig láttam bátyámat, mellkasán egy hatalmas seb tátongott, belőle a vér folyóként kezdett távozni. Aztán... Lassan összehúzódott, végül eltűnt, mintha soha ott se lett volna. Tehát ezt tették vele az Árész-programban? Természetfelettivé változtatták? Mert csak ők képesek ilyen gyorsan gyógyulni...
Jasper szemei szinte szikráztak, bárki láthatta, hogy nem tudatos, amit tenni készült. Mintha valamiféle állati ösztön vette volna át felette az uralmat, ahogy nyugodt léptekkel, ám annál dühödtebben indult meg apánk felé. Ezek után ismét a sötétséget kezdtem bámulni, s vártam egy hangra. Bármire, ami jelzi, hogy történt valami... Csörömpölés. Nyögés. Fájdalom. Morgás. Csend. És még erősebb vérszag.
Aztán... A vadállat lépteit hallottam, szapora légzését figyeltem, s azért imádkoztam, hogy ne lelje meg a menedékemet. Hogy hagyjon életben, és engedje, hogy elmeséljem a történetét másoknak. Azt akartam, hogy halljanak róla, tudják a nevét, és tisztában legyenek vele, mit tett az Árész-program. Mit tett a vezetőség, amikor engedélyezték a részvételét ezen a brutális képzésen, amikor ráfektették a műtőasztalra... És amikor hagyták, hogy kísérleti patkányként kezeljék őt holmi jött-ment orvosok. Nem ezt érdemelte... És mégis ezt kapta, pedig ő csak naggyá akart válni, mint apánk. Olyan akart lenni, mint ő, mert mélyen legbelül felnézett rá, tisztelte és szerette. Mindezt pedig az évek alatt kinevelték belőle, helyére sötét gondolatokat, agressziót ültettek. Tényleg megcsinálták... Tökéletes vadászt teremtettek. Csak épp nem mondták meg neki, hogy kik legyenek a célpontjai.
Eltűnt. Egy szempillantás alatt köddé vált, mintha soha nem is járt volna a házban. Szinte kizuhantam a szekrényből, akkora lendülettel vágtam ki az ajtaját, s egyenesen szüleim mozdulatlan testével néztem szembe. Térdem és tenyereim a már félig kihűlt vértócsában landoltak, de fel nem tudtam fogni, mi is történt. Csak egy kérdés járt a fejemben: Bátyó... Te tetted ezt?

Én tettem. Anyánknak igaza volt, féreg lettem. Méreg az élet gépezetében, rozsda, ami felemészteni próbálja a fogaskerekeket... De nem bánom. Ugyan becsaptak, elárultak és megszégyenítettek, talpra álltam. Összeszedtem apám fegyvereit, nevet változtattam, és a múltat a hátam mögött hagyva folytattam a családi bizniszt. Ha már ilyenné váltam, ki is használtam - Brett is ezt akarta volna, még talán Sheilah is. Úgy éreztem, legalább így megtisztelhettem az emléküket, még ha a csajt nem is bírtam annyira. A mai napig nem értem, miért pont ő halt bele a műtétekbe. Őszintén? Mindkettejük bukása meglepett, és azóta is folyamatosan bennem motoszkál egy gondolat, hogy talán nem úgy történt a dolog, ahogy azt elmondták. Hogy valójában nagyon is élnek, és azt hiszik, ők az egyetlenek, akik kibírták az utolsó fázist. Áh, ez túl szépen hangzik, hogy igaz legyen.



Jasper Riggs
Jasper Riggs Tumblr_pq089vCqbO1y2xn6po2_500
Tartózkodási hely :
Beacon Hills
Foglalkozás :
Hunter

Jasper Riggs Empty
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
 

Jasper Riggs

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
 :: Characters :: Lakosságunk :: Hibrid-
^
ˇ