• Nem minden szörny tesz szörnyűségeket.•
Ha a határok elmosódnak, akkor néha már nem is tudod, melyik oldalon kötsz ki.



oldalunk videója
esküszünk, hogy rosszban sántikálunk

légy üdvözölve
a győztes mindig egyedül van

Beacon Hills sosem a nyugodtságáról volt igazán híres. A természetfelettiektől nyüzsgő városka ezer meg ezer meglepetést tartogatott mindig is a lakosai számára. Sosem tudhattad előre, hogy mi lapul meg a sötétben és mi feni rád a fogát talán a saját szobád rejtekében. S most a város újra a feje tetejére áll. Nagy a kavarodás, különböző korok szülöttei vegyülnek egymással, magukkal hozva valami rémisztőt, fenyegetőt. Ismeretlen fenevadakat, amik létezéséről az elmúlt évszázadban aligha hallhatott valaki. Senki sincs biztonságban. Senki sem menekülhet. Vagy te talán boldogulnál? Lépd át városunk határát és deríts fényt mindenre. Neked talán lehet némi esélyed.

Oldalunk alapítása: •• 2012.06.17



jelentkezz be
Mutasd meg valódi éned
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés:
kischat
ne menj jégre, s el nem esel




Oldal statisztika
Kik vannak fölényben?
Az oldalon 51 aktív, elfogadott karakter
Vérfarkas
3
Ember
8
Diclonius
0
Daimon
1
Hellhound
1
Vadász
10
Hibrid
5
Incubus
1
Kitsune
4
Vámpír
4
Warlock
6
Wendigo
4
Vérjaguár
4
él ebben a sötét világban...



Karmolás nyomok
Természetfeletti itt járt, nézd meg mit hagytak nekünk.




Beacon Hills lelkei
Lények az árnyékban
Jelenleg 6 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 6 vendég :: 2 Bots

Nincs


A legtöbb felhasználó (51 fő) Csüt. Nov. 17, 2016 10:12 pm-kor volt itt.

Share | 
 
 Aubriana Rose Shields






 :: Characters :: Kitsune




avatar


: :


Join date :
2017. Jun. 14.

Age :
114

Tartózkodási hely :
beacon hills

Foglalkozás :
librarian


Csüt. Feb. 15, 2018 11:51 pm
kitsune: sose bízz egy rókában, aurája felemészthet



Aubriana Rose Shields
finding your place in the world is the hardest when you live long
Becenév: Rose, Rosie, Bri, Ana, Birana
születési hely: New Orleans
kor: 114
Nemi identitás: heteroszexuális
faj: víz kitsune (Nanabi)
play by: daria sidorchuk karakter: saját

Az életemben nem igazán kellett sokat beszélnem se arról, hogy milyen vagyok jellemileg és se arról, hogyan nézek ki. Utóbbiról igazán csak egyszer meséltem valakinek. Még úgy tizenvalahány éve segédkeztem egy öregek otthonában és nekem pont egy vak jutott. Igazából csak beszélgettünk, meg felolvastam neki egy újságot, majd hirtelen megkérdezte hogyan nézek ki. Egy kissé ledöbbentem a kérdését hallva, de gondoltam miért is ne mondanám el neki, hiszen csak érdeklődik. Egy kicsit ugyan gondolkoznom kellett, majd elkezdtem a számomra legalapvetőbb dologgal...

Képzeljen el egy alig 160 centis lányt, aki vékony, körülbelül 50 kiló lehet. Bőre fehérebb néhány falnál, és az egészet sűrűn szeplő borítja. Ez az a tipikus bőrfajta, ami nincs jóban a nappal, így most a nyár közepén kissé piros, mert könnyen leég. Szemei barnák, amik kissé érdeklődve néznek a világra. Haja vörös, viszont nem égő vörös. Csak vörös... Már ha lehet ilyet mondani. Fürtjei hullámosak, mint bármely tó, tenger vagy óceán vize egy csendes napon, melyek derekáig érnek. Haja általában kiengedve van, de megesik, hogy felköti, vagy frizurában hordja, viszont a legtöbbször maximum akkor is csak befonja, vagy valami kontyszerűséget csinál. Ruhái nem feltétlenül követik a divatot, de rengetegszer látni olyanban, amit a legtöbb divat őrült hord. Bár neki nem az fontos, hogy a legmenőbb és legújabb legyen rajta, hanem azt veszi fel, amit szeret. A legtöbbször szoknyában van, bár a nadrágot sem veti meg. A világosabb és élénkebb színeket részesíti előnyben, különösen szereti a fehéret, a barack színt, és még napestig sorolhatnám. A sötétebbeket, mint például fekete, vörös, stb. nem veti meg, viszont nagyon keveset hordja, akkor is valami más, világosabb ruhadarabbal. Apró termete miatt szeret magassarkúkban lenni, az esetek 99 százalékában abban is van. Nagyon ritka eset, hogy lapos talpút visel. Sminkelni nem igen szokott, csak ritkán esik meg. Nem érzi úgy, hogy szüksége lenne rá minden nap. Ékszerekből ugyan sok van neki, de egyszerre csak egy-két dolgot vesz fel. Ezenkívül nagyon más megkülönböztető dolog nincsen rajta. Se tetoválása, se piercingje, se semmi mása nincs, és sosem vágyott rá. Az nem az ő stílusa.

Ami meg a belsőmet illeti, na arról már tényleg nem beszéltem senkinek soha. Nyilván erre semmi szükség soha nem volt, hiszen mindenki láthatta milyen vagyok. Ezen nagyon nincs mit mesélni... De hát mindennek eljön egyszer az ideje, nem?

bátor;; talán fajomnak is köszönhető a dolog, de szerintem alapból se lenne ez másképp. mondjuk nem azt állítom, hogy mindennel megtudok kűzdeni minden gond nélkül, és az ég egy adta világon semmitől se félek, de ez nem így van. természetesen én is szoktam félni, néhány helyzetben ráadásul borzalmasan. néhány ilyen helyzetben sajnos még az is megesett, hogy pánikroham tört rám, de ezen az időszakon már túljutottem. megtanultam uralni a dolgot és igyekszem mindig felülkerekedni a félelmen racionális gondolkozással.
bizakodó;; mindig is a pozitív oldalát szerettem nézni a dolgoknak és reménykedni, hogy majd csak jobb lesz minden. ugyan a leélt életemmel már tudom, hogy ez nem fog mindig sikerülni, de én kissé naivan szerintem mindig is az optimisták köréhez fogok tartozni. ugyan néha ez hátulütő dolog, mivel olyan jobb dolgok eljövetelében is reménykedem néha, ami nem fog megtörténni és így hátul üt a dolog. de hát az ilyen megesik.
életunt;; sajnos a hosszú élettel is megvannak a gondok, és bár nem mindig érzem magam unottnak, de sok dolog nem változik már, és ezek egyszerűen nem tudnak érdeklődést felkelteni bennem. igen, néha az is eszembe jut, hogy nem érdemes ennyi ideig élni, viszont ez nem esik meg annyira sokszor szerencsére.
erős;; a legtöbbnek valószínűleg erről a szóról a testi erősség jut eszébe, pedig lelkileg is lehetünk edzettek úgymond. az évek során volt időm belső erőt felhalmoznom, ennek köszönhetően ilyen módon nagyon nehéz belém kötni igazából.
fantáziadús;; talán a könyvek iránti szeretetem is szerepet játszik a képzelőerőm nagyságának mivoltában, de ezt sosem tudtam igazán. már kiskoromban is nagy volt a fantáziám, őrült történeteket találtam ki, és ez a mai napig így van. néha a lehetetlennél is lehetetlenebb dolgok jutnak eszembe, sőt, valamikor két nemlétező személy közös élete fut le a fejemben, mint valami mozgó film. furcsa dolog ez, meglehet, de nekem tetszik, legalább elszórakozom.
kedves;; szintén egy olyan dolog, ami már a fajomból adódik, de eleve is úgy neveltek, hogy rendes ember legyek. ma már akaratlanul is mindenkihez jó vagyok és igyekszem is ezt így tartani. szerintem ritka az, hogy valaki így tegyen, és ezért is nem szeretnék erről leszokni.
magányos;; rossz szokásom egyedül ücsörögni helyeken, és élvezni az időmet egyedül. szó sincs róla, hogy nem szeretek emberekkel beszélgetni, sőt, nagyon is szeretek, csak valahogy mindig is nehezen ment az ismerkedés. kissé mindig is ideges lettem, ha valakivel először kellett beszélnem. ez az idegesség persze hamar elmúlik, de akkor is idegesít egy kicsit.
nyugodt;; mindig is híres voltam nyugodtságomról. nagyon nehéz felbosszantani, meg úgy elve is csak... úgy vagyok. ezt nem igazán lehet jól leírni, ezt látni kell inkább.
védelmező;; mindig is védtem azokat az embereket akiket ismerek. még csak nem is arról van szó, hogy a hozzám közelállókért állok ki, sőt. gyakran idegeneket is védek, mint valami idióta, vagy én nem tudom... ez egy olyan dolog, amit nem tudok irányítani. mindenkin segíteni akarok, ahogy tudok, még akkor is, ha az azt jelenti, hogy harcolnom kell értük valamilyen módon.
meet me halfway

Clyde Marvin Morrison;; apa;; 1938 ♱

34 viszonylag sok, és kevés idő is egyben. Főleg, ha az egy valakivel töltött idő, és főleg, ha az a valaki az ember egyik legfontosabb ember az életében. Igaz, valami különös oknál fogva anyával úgy döntöttetek, a fiú az apja nevét, a lány az anyja nevét kapja, én mindig is hozzád éreztem magam közel. Bár szinte az ellentétem voltál néhány szempontból, de csak te értettél meg, és csak én tudtam lenyugtatni a forró fejedet. Talán a tűz kitsune léted tette ezt, és az én víz elemem, hogy semlegesítettük a másikat, de nem is számít. Szerettük egymást, és csak rám támaszkodtál szinte, amikor a feleséged, az én anyám meghalt. Én pedig rád, egészen a halálodig, amikor a vadászok elkaptak. Nem láttam hogyan haltál meg, ki ölt meg, de talán jobb is. Nem akarnám se névhez, se archoz kötni mi is történt veled. Az biztos, hogy hiányzol.

Viola Brandi Shields;; anya;; 1917 ♱

13 év ráadásul még kevesebb arra, hogy egy szeretteddel töltsd. Ráadásul a legtöbbször apával voltam, amíg te főztél, takarítottál, igazgattad a háztartást. Így kissé késve bánom, hogy nem töltöttem veled kissé több időt, de így is közel voltunk, nagyon szerettelek, és te is engem. Csak bár ne lettek volna azok a vadászok olyan gonoszak. Pedig láthatták volna, hogy te a léleknek se ártanál, de mégis megöltek. Lecsaptak az első alkalomra, amikor tudtak. Eggyel több hulla nem volt feltűnő egy ilyen időszakban. Senki nem törődött vele.

Gregory Alex Morrison;; bátty;; 1942 ♱

Már elég idős voltál amikor én megszülettem, körülbelül 40 évet leéltél már. Egy felnőtt ember mellett nőttem fel, így nem voltak veszekedések, gyerekes hisztik egymással szemben. Törődtél velem, és jól elvoltunk közösen, és egymás támaszai lettünk a szüleink halála után, de aztán téged is elvettek tőlem a fránya vadászok. Egyszerűen akkor azt hittem meg fogok halni, de szerencsére akkoriban valaki megfogta a kezemet és kisegített a sötétségből. De igazából még mindig nem nagyon dolgoztam fel a te halálodat. Előttem szúrtak le ugyan, és estél a földre, de akkor még nem voltál halott. Igazából lehet csak a hülye remény mondja azt, hogy élsz.

you're still have all of me

Néha álmatlanságban szenvedtem, de még akkor se tudtam kezdeni magammal sokat. Ültem a hotelszobámban, és csak bámultam ki az ablakon, vagy lapozgattam egy könyvet, néztem kábán az oldalakra, esetleg összevissza néztem mindenféle oldalt. Még a munkám se foglalt le túlságosan, csak maximum lakást tudtam volna keresni végre magamnak. Csak annyiból állt a napom, hogy délelőtt aludtam, délután dolgoztam, este meg elütöttem az időt valahogy. Tényleg nem volt már semmi dolgom, csak leragadtam ebben a városban. Idejöttem, hogy segítsek valakinek, aki amnéziás lett. Nem is valakinek, konkrétan az exemnek, aki megcsalt. Én meg jöttem segíteni, majd miután egy boszi segítségével végre megtettük a lehető legtöbbet, megköszönte, majd lelépett. Csak tengettem az időmet egy városban, ahova majdnem 60 éves emlékek kötöttek, semmi más.
Bár néha kihúztam magam az egy helyben ülésből, és nekivágtam ez erdőnek. Mindig is szerettem a természetben lenni, főleg egyedül, így azt se tudott érdekelni, hogy esetleg más természetfelettiek, vagy vadászok ugorhatnak rám bármelyik pillanatban. Csend kellett nekem, az erdő csendje, az illatok, és esetleg valami tó, vagy folyó. Mondjuk egy tóba már belefutottam. Az se volt túl nagy, meg érdekes, de legalább volt valami.
Szép lassan mentem a fák között, belélegeztem a hideg, majdhogynem szúrós levegőt és elgondolkoztam mi is legyen 114 év után. Már túléltem két világháborút, egy atomháború is lógott az emberiség feje fölött, vadászok se kaptak el. Nem, nem láttam a nagy véget közeledni, csak egyszerűen nem volt senki vagy semmi ami lefoglalt volna, életet lehelt volna az életembe. Akiket ismertem vagy halottak voltak, vagy már évtizedek óta nem láttam. Se család, se barátok. A legtöbben fel is adnák, de nekem nem lehetett, egyszerűen az, aki voltam nem engedte. Bár ez nem segített még rajtam. Valamit csinálnom kellett. Egy barátot találni, valami szórakozást, bármit, akármit.
Hamarosan a kis tóhoz értem aminek hasra feküdtem a partján. Fejemet az egyik tenyeremben pihentettem, másikkal a víz tetején róttam köröket írtam le régen halott szavakat. Szinte el is tűnt minden aggodalmam a fejemből, csak a vízre gondoltam, és magamra, ahogy eggyé válunk. Kezemet kiemelve szép lassan egy finom vízcsíkot húztam ki, ami először a mutató ujjamon felkúszott a tenyerembe, és ott megállt egy kis gömb alakban, de nem folyt ki onnan, nem engedtem neki. Szemléltem az egy helyben álló vizet, amikor hirtelen megcsillant benne valami. Az égre pillantva láttam, hogy eljött a reggel. Az első napsugarak már utat törtek maguknak a faágakon keresztül. A kezemet leengedve engedtem vissza a helyére, amit elvettem, majd feltápászkodva visszaindultam a hotelbe. Ideje volt megpróbálni megint elaludni, vagy csak várni, amíg munkába kellett menjek.
when i was younger...


all i wanted was to be wanted


A hozzászólást A. Rose Shields összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Szer. Május 23, 2018 9:22 pm-kor.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése


avatar


: :


Join date :
2018. Feb. 14.

Tartózkodási hely :
Beacon Hills

Foglalkozás :
Hunter


Vas. Feb. 25, 2018 1:59 pm
hibrid: félvér lény, ki áthág minden szabályt



Elfogadva!
üdvözlünk az oldalon!


Rose *-*

Nálad szelídebb, édesebb rókalánnyal még életemben nem találkoztam! úúú Persze tudom, hogy nem újonnan hozod ezt a karaktert, és örülök is, hogy ismét az oldalon köszönthetjük Rózit! cute Már tegnap is volt róla szó, hogy kedves vagy, cuki meg minden, de hogy ennyire... Mondjuk egy víz kitsunét nagyon nem is lehet másképp elképzelni, az az igazság.
Na de térjünk is rá a lapodra. Nagyon tetszik, ahogy a jellem leírását megoldottad, már a legelső néhány sorból kiderült számomra, hogy szeretsz segíteni másoknak, és bájos vagy, a külsődről nem is beszélve. Teszem hozzá, remek pb választás 95!
A családod... Nagyon sajnálom, hogy a vadászok ilyen durván elbántak veletek (még úgy is, hogy én is az vagyokˇˇ), de bízom benne, hogy ettől még ugyanúgy megleled a boldogságod, és jó sorod lesz továbbra is a mi kis városkánkban!
Mialatt az előtörténetedet olvastam, engem is teljesen elfogott egyfajta természetfeletti nyugodtság, és azonnal láttam is lelki szemeim előtt azt a kis tavacskát, ahova ki szoktál járni. Szinte már hallottam a vízcsobogást, éreztem az illatokat... Teljesen magával ragadott az egész.

Na de nem is húzom tovább az idődet, foglalózz, aztán áraszd el kedvességeddel a játékteret! <3 Ha pedig jönnének a vadászok, csak sikíts, és leütöm az összeset! cicc (Ki tudna bántani egy ilyen édi pofit, de most komolyan? Sad)


underneath it all, we're just savages

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
 
Aubriana Rose Shields
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal
 Similar topics
-
» White Rose [KÖZÖSSÉGI CÉH]
» Part 14 / 1
» anastasia rose steele

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
 :: Characters :: Kitsune-
Ugrás: