• Nem minden szörny tesz szörnyűségeket.•
Ha a határok elmosódnak, akkor néha már nem is tudod, melyik oldalon kötsz ki.



oldalunk videója
esküszünk, hogy rosszban sántikálunk

légy üdvözölve
a győztes mindig egyedül van

Beacon Hills sosem a nyugodtságáról volt igazán híres. A természetfelettiektől nyüzsgő városka ezer meg ezer meglepetést tartogatott mindig is a lakosai számára. Sosem tudhattad előre, hogy mi lapul meg a sötétben és mi feni rád a fogát talán a saját szobád rejtekében. S most a város újra a feje tetejére áll. Nagy a kavarodás, különböző korok szülöttei vegyülnek egymással, magukkal hozva valami rémisztőt, fenyegetőt. Ismeretlen fenevadakat, amik létezéséről az elmúlt évszázadban aligha hallhatott valaki. Senki sincs biztonságban. Senki sem menekülhet. Vagy te talán boldogulnál? Lépd át városunk határát és deríts fényt mindenre. Neked talán lehet némi esélyed.

Oldalunk alapítása: •• 2012.06.17



jelentkezz be
Mutasd meg valódi éned
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés:
kischat
ne menj jégre, s el nem esel




Oldal statisztika
Kik vannak fölényben?
Az oldalon 51 aktív, elfogadott karakter
Vérfarkas
3
Ember
8
Diclonius
0
Daimon
1
Hellhound
1
Vadász
10
Hibrid
5
Incubus
1
Kitsune
4
Vámpír
4
Warlock
6
Wendigo
4
Vérjaguár
4
él ebben a sötét világban...



Karmolás nyomok
Természetfeletti itt járt, nézd meg mit hagytak nekünk.



☇ Játszótársat keresek!


Szer. Aug. 08, 2018 10:42 pm
☇ Vance & Tamera


Szer. Aug. 08, 2018 10:33 pm
☇ Hírek


Pént. Aug. 03, 2018 11:33 pm

Beacon Hills lelkei
Lények az árnyékban
Jelenleg 1 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 1 vendég :: 2 Bots

Nincs


A legtöbb felhasználó (51 fő) Csüt. Nov. 17, 2016 10:12 pm-kor volt itt.

Share | 
 
 Camilla - The Angel of Revenge






 :: Characters :: Warlock




avatar


: :


Join date :
2018. Mar. 02.

Tartózkodási hely :
Here and there

Foglalkozás :
angel of revenge


Pént. Márc. 02, 2018 6:09 pm
boszorkánymester: varázslat szülötte, szíve fehér vagy fekete



Camilla Van Selm
Be careful who you trust, the devil was once an angel
Becenév: Cami, Mia
születési hely: Beacon Hills
kor: 98
Nemi identitás: találgass Wink
faj: boszorkánymester
play by: Eiza González karakter:saját


꧁Múlt꧂



Naiv és ártatlan voltam. Olyannyira naiv, hogy hittem a tündérmesékben. Hogy majd egyszer értem is eljön egy csillagszemű férfi, aki nekem ajándékozza a szívét és akinek én is odaadhatom az enyémet. Odaadó voltam, mindenemet kész voltam egy másik embernek átnyújtani. Cserfes voltam, hatalmas szívvel, szerettem élni, szerettem szeretetet adni és kapni is. Vidám voltam, örömömet leltem abban, ha olvashattam a természet lágy ölén vagy ha piknikezni mentünk a testvéreimmel. Az egyszerű dolgok is örömet tudtak nekem okozni. Szerettem élni. A szívemhez mindig is közelebb állt a fehér mágia, amint megmutatkozott, hogy fogékony vagyok rá, a szüleim fejleszteni kezdtek. Akkor még tudtam bízni, megbíztam a körülöttem élőkben, elhittem, hogyha csak jót teszek, akkor csak jó dolgok fognak velem történni az életben. Hatalmasabbat már nem is tévedhettem volna...

꧁Jelen꧂



Hogy ma milyen vagyok? Már rég nem hiszek a tündérmesékben. Nincsenek hercegek fehér lovon, nem létezik tökéletes férfi, tökéletes szerető, csak tökéletes ábránd. Már nem vagyok naiv és ártatlan. Nekem már nincs mit átnyújtanom másoknak, de már nem is akarnám odaadni. A szívemet. Már régen elvesztettem, átnyújtottam valakinek, aki összetörte, eltiporta, megsemmisítette a markában egy szempillantás alatt. A boldogságommal, az addigi életemmel együtt. Most már csak saját magammal, a saját örömforrásommal, boldogulásommal törődöm, nem érdekelnek mások. Kivéve akkor, ha valami hasznom származik belőlük. Már nem jártatom annyit a számat, megtanultam, hogy a hallgatás egyenlő a biztonsággal, mert senki sem tud titkot tartani, a titok csak addig titok, míg egy személy tudja. Vagy ha a másik személy, aki tudott róla, már halott. Szeretek élni, de már nem úgy, mint régen. Az örömöm forrása mások szenvedésének látványa, mások kínjának, félelmeinek magamba szippantása. A mocskos, csalóka férfiak bukása, térdre kényszerítése, felhergelése a szenvedélyem. Semmi sem szabhat gátat nekem. Nem félem a halált. Ha kell, távozok az élők sorából, de legalább elégedett mosollyal ajkamon teszem azt. Kiélvezek minden egyes pillanatot, ami megadatik nekem és nincs egy szemernyi lelkiismeretfurdalásom sem amiatt, hogy játszom a férfiak fejével, szívével és...az agyukkal, amit sokszor a nadrágjukban hordanak. Szeretetet már régóta nem kapok és nem is osztogatok, az életemben ilyesfajta érzelmeknek nincs már helye. Már nem bízom meg jóformán senkiben sem magamon kívül, kivéve talán a nővéremben, ő az egyetlen megmaradt élő rokonom. Már nem hiszem azt, ha jót teszel, majd a sorsod is úgy alakul, ahogy szeretnéd. A sorsodat te magad alakítod és én annak idején naiv fejjel ezt még nem fogtam fel, ezért végzetesen rosszul léptem az élet sakktábláján. De ma már a kezemben van a gyeplő, úgy élek, ahogy nekem tetszik. Az életemet a sötét mágia hatja át, olyan fekete, mint a lelkem mélye. Sokan woodoo papnőnek  neveznek, nem véletlenül.
meet me halfway


A családom egy ősi boszorkány család, még sziú indián felmenőim is vannak. Salem városában élt a família egészen az 1692-es boszorkányperekig. Onnan menekülve jutottak el Beacon Hillsbe a nagyszüleim, én és a testvéreim már ott születtünk. A családom leginkább fehér mágiát űzött, de ha kellett, a fekete mágia segítségét vette igénybe. Főleg édesapám.

꧁Dahlia Van Selm꧂

Édesanyám volt, 1938-ban vesztette életét 138 éves korában. Édesapám szerint Azaleával nagyon hasonlítottunk rá, de belsőleg leginkább én ütöttem rá.

꧁Donovan Van Selm꧂

Édesapám volt, 1938-ban vesztette életét 146 évesen. Karakán, kemény vonású férfi volt, aki nem félt használni a sötét mágiát. Talán emiatt is szúrtunk szemet az Argenteknek.

꧁Ruben Van Selm꧂

A fivérem volt, 1938-ban vesztette életét 94 évesen. A bátyám volt a példaképem, mindig is olyan férfit szerettem volna magam mellett tudni, mint amilyen ő volt, imádtam őt és kisgyermekként nagyon sokat lógtam a nyakán, de ő ezt nem vette zokon. Ő volt akkoriban a tökéletes férfiideál és nem hazudnék,
ha azt mondanám, hogy a mai világban igen ritka kics lenne.

꧁Azalea Van Selm꧂

A nővérem, ő az egyetlen megmaradt közeli rokonom. Mondhatni szeretem őt, ha még tudok egyáltalán szeretni. Mindig is jól megvoltunk, jó testvérek voltunk, csak 10 évvel idősebb nálam. 1938 után azonban megromlott a viszonyunk, mert engem okolt a velünk megesett tragédia miatt. De nem hibáztattam őt ezért, mert én is magamat okolom a mai napig. Az én hibám volt, mivel túlságosan megbíztam valakiben, akiben nem kellett volna.

꧁Violet Van Selm꧂

Anyai nagynéném, már 140 éves,  ő vett magához engem és a nővérem azután a végzetes nap után. Elég hóbortos, elvan a maga kis világában, így igazából hiába kerültünk hozzá, segíteni segített egy darabig, de aztán élni kezdte a saját kis életét és világjáróvá vált.

꧁Blossom꧂




Egy óriás repülőkutya, akit thaiföldi látogatásom során vettem magamhoz három évvel ezelőtt. Nem volt szívem sérülten otthagyni a dzsungelben. Mára már az egyik legjobb barátommá vált.
you're still have all of me


꧁1938 December 10., Beacon Hills꧂

Valaki megkopogtatta az antik oroszlán kopogtatót. Egyszer, kétszer, háromszor. Camilla már tudta, ki szokott így koppantani, ezért boldog mosoly szökött ajkaira, ahogy az ajtó felé libbent, mézszőke haja leomlott a vállaira. Este volt már, nem számítottak látogatókra. Próbálta nem feltépni az ajtót, de a nagybetűs Ő várt a túloldalán, leemelte karimás kalapját. Amint megpillantotta őt Camilla, pír szökött az arcára. Olyan szerelmes volt, hogy semmi más nem létezett a világon. Elvakultan szeretett. Beengedte a férfit, majd bent megölelte, és ő egy csókot nyomott a lány arcára. A lány szülei teával kínálták. Szokásos szombat este volt, Donovan és Ruben már otthon voltak a munkából. Dominique utánuk érkezett meg. Ő volt Camilla vőlegénye. De akkor még nem tudta a lány, hogy az Argent névvel egy vadészt engedett be a családi fészekbe. Senki sem tudta, a szülei sem. Épp az esküvőjüket tervezgették, mikor Dominique elnézést kért, és elment megigazítani a toalettjét. Figyelmetlenek voltak, nem számítottak támadásra. A meglepetészszerű támadásra. Dominique már nem egyedül tért vissza. Több, felfegyverzett vadász társaságában, Azalea-t a hajánál fogva cibálták be, majd a földre lökték. Dominique karon ragadta Camillát és a nővére mellé lökte. A lány semmit sem értett az egészből. Aztán egy szempillantás alatt minden rémálommá változott. A vadászok és a szüleik összecsaptak. Azalea a sarokba húzta a sokkos állapotba került Camillát. Megpróbálta a húga fejét az ölébe hajtani, de Camilla túl sokat látott. Rengeteg vér folyt. És a legtöbb a szüleik vére. Utána Ruben következett. Mikor a nyaka elvált a testétől és a vöröslő vérfolyam patakokban zúdult ki belőle elvéve az életét, Camillában egy világ tört össze és sikítva a bátyja mozdulatlan, halott testéhez mászott. Dominique elkapta a lábánál fogva és elhúzta a vértócsából.
- Te még olyan kis ártatlan vagy. - simított végig a lány remegő arcán, ahol a könnyei csorogtak le megállíthatatlanul.
- Nem adtad magad nekem. Várni akartál az esküvőig. Hát ma éjjel elhálom veled a nászt. - hajolt a zokogó lány fölé, majd ajkaira lágy csókot nyomott.
- Fiúk. Ő az enyém, de Azalea a tiétek lehet! - ajkain kegyetlen vigyor játszott, a szemeiben ott égett a vágy, de az már teljesen más volt, mint amit eddig látott Camilla. Ez nem az az ember volt, akit ő megismert, ez a féreg nem az ő vőlegénye volt. Hiába kapálózott, a férfi erősen hátraszorította mind a két kezét a csuklóinál fogva.
- Dominique kérlek! Ez nem te vagy, könyörgöm neked! - kérlelte összeszorított lábakkal, de ez egy cseppet sem hatotta meg a férfit.
- Rosszul ismertél. Ez vagyok én drága Camilla. Egy vadász. És kívánlak, nagyon kívánlak, úgyhogy ma éjjel az enyém leszel végre! - a férfi durván megcsókolta, majd egyik kezével szétfeszítette a lábait, közéjük helyezkedett és a következő pillanattól kezdve Camilla élete legborzalmasabb élményét élte át. Azon az éjjelen elvették az ártatlanságát a lelkével együtt, megbecstelenítették a testét és a szívét megsemmisítették. A sikolyait elnyelték a falak, senki sem hallotta ő és nővére segélykiáltásait. Mikor a bátyja és szülei halott testére pillantott, aztán a nővérére, aki már nem is sikított, már nem volt magánál, elöntötte az elméjét a harag fortyogó epéje, a színtiszta sötét düh és a Ley-vonalakat kereste elméjében, kiuakodott, hogy rájuk kapcsolódhasson és erőt meríthessen. Annyira kétségbeesetten kereste, hogy meg is találta, pedig eddig soha nem járt sikerrel, mikor az édesanyja próbálta őt tanítani. De ott, abban a pillanatban a Ley-vonalból annyi energiát nyert, hogy a haragja pusztító viharként tört ki törékeny kis testéből és megölte az összes ott tartózkodó vadászt. Utolsónak Dominique-ot hagyta. A férfi kérlelni kezdte, hogy hagyja meg az életét.
- Kérlek, ez nem te vagy! Szeretlek Camilla! - hazudta utolsó mentsvárként, de Camilla már nem hitt többé neki. Már nem hitt többé senkiben és semmiben sem és hidegen hagyta a férfi könyörgése. Bosszút akart állni. A férfi saját fegyverét maga ellen fordította.
- Rosszul ismertél. Ez vagyok én, drága Dominique. Egy gyilkos. És te mától fogva a halál ágyasa leszel! - ajkaira eszelős mosoly költözött, mielőtt lecsapott volna. A férfi vére ráfröccsent az egész arcára, ruhájára. Annyira kimerült volt, rettentően kimerült, így bosszúját bevégezvén a sötétség ölelő karjaiba hullott.

꧁London, napjainkban꧂

Rossz emlékek kúsztak elő elméjében a telefonhívás után. Beacon Hills. Ezt a nevet ki akarta törölni az emlékezetéből, de úgy látszik, nem lehetséges. Vissza kell térniük. Fell kellett hívnia Azalea-t, mert Violet néni szokásához híven nem vette fel a telefont. Máris tárcsázni kezdte a nővére számát.
- Szia Lea. Beszélnünk kell! - a vonal végén a női hang nem örült különösebben annak, hogy a húga hangját hallja.
- Tudom, hogy nem vagyok a szíved csücske, de ez most fontos. Az öreg kúriáról van szó. A város vezetése meg akarja venni tőlünk az épületet és személyesen akarnak találkozni az örökösökkel. Violet nénit pedig elnyelte a Szahara vagy Tibet, szóval nekünk kell odamennünk. Együtt. Nélküled nem menne. Nem bírok oda egyedül visszatérni. Tudod, hogy nem szoktam tőled semmit sem kérni, most mégis azt kérem, gyere vissza velem! Kérlek! - kérlelte a nővérét. Erős nő volt, de azzal az átkozott várossal még ő sem akart egyedül szembenézi. Mert az a város egyenlő volt a múltjával.
- Rendben. Hanyadikán? - válaszolt Lea egy örökké valóságnak tűnő pillanattal később, és bár próbált semlegesnek tűnni a hangja, azért itt-ott megremegett kicsit.
- Négy nap múlva. Hosszú út lesz és minimum egy hétig maradnunk kell, úgy készülj! A reptéren várlak! És...Köszönöm! - nyögte ki Camilla kelletlenül, ám mégis megkönnyebbülten.
- Ne köszönd Cami. Viszlát a reptéren! - azzal véget is ért a hívás, Lea kinyomta a telefont. Camilla felsóhajtott. Visszatérnek oda, ahol minden elkezdődött és ahol egyszersmind minden véget is ért. Ahol elvesztette önmagát, ahol a lelke sötét méreggé vált, ahol bimbódzó nőiességének rózsáját leszaggatták és ahol elvettek tőle mindent. A családját, a reményeit, az életét, a jövőjét, a gyermekét...Nem, ilyesmire ne is gondolj, még jó, hogy az a gyermek nem született meg erre a világra. Lehunyta a pilláit, majd összeszedte a gondolatait, arca kisimult, ördögi mosoly húzódott bordóra festett ajkaira. Rengeteg megtört szív, sértett nő élhet a tengerentúlon is,  akik csak arra várnak, hogy megbosszuld helyettük azt, amit velük tettek. Ó, mennyi megleckéztetésre váró hímnemű élhet Beacon Hillsben! Vigyázat pasikáim, mert a woodoo papnő hamarosan megérkezik és ha rossz fát tettél a tűzre, akkor bizony nemcsak a hátsódat féltheted tőlem!
when i was younger...


A hozzászólást Camilla Van Selm összesen 2 alkalommal szerkesztette, legutóbb Csüt. Jún. 28, 2018 4:32 pm-kor.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése


avatar


: :


Join date :
2016. Dec. 06.

Tartózkodási hely :
❖ beacon hills ❖


Vas. Márc. 11, 2018 2:24 am
vadász: vérét ontja azoknak, kik veszélyt jelentenek



Elfogadva!
üdvözlünk az oldalon!

Te férfiak réme!  úúú
Nézd el nekem, ha egy kicsit bénácska lesz ez az elfogadó, de nem akartalak már tovább váratni, szeretnélek minél hamarabb játszani engedni látni akarom hogyan terrorizálod a hímegyedeket.  
Bevallom volt aki súgott nekem, így tudtam már előre, hogy mi mindent fogok olvasni a lapodban, de még ezzel együtt is sikerült meglepned és nagy mosolyt csalnod az arcomra azzal, hogy a történeted fő gonoszát történetesen a rokonaim közül választottad meg.  Very Happy
Persze a mosolyom gyorsan lelankadt, mert hát, amin keresztül mentél nem egy olyan dolog, amin csak úgy jókat vigyorog az ember, én szégyellem magam az elődöm helyett és ugyan nem fejtetted ki jobban, de remélem azért rendesen szenvedett a galád! Ugye azért nincs nincs harag az elődeim miatt? Nem szeretném veled összerúgni a port csak a családnevem miatt. Rolling Eyes
Ördög hozott Beacon Hillsbe, remélem a frászt hozod a férfi népre!  *-*
Szaladj gyorsan foglalózni, aztán nyomás játszadoznii! Szottyongat




then she began to breathe, and live,
AND NO ONE CAN STOP HER NOW


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
 
Camilla - The Angel of Revenge
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal
 Similar topics
-
» Katie West - Elkelt
» We need love cause we're just lonely souls ~ Angel & Mira

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
 :: Characters :: Warlock-
Ugrás: