• Nem minden szörny tesz szörnyűségeket.•
Ha a határok elmosódnak, akkor néha már nem is tudod, melyik oldalon kötsz ki.



oldalunk videója
esküszünk, hogy rosszban sántikálunk

légy üdvözölve
a győztes mindig egyedül van

Beacon Hills sosem a nyugodtságáról volt igazán híres. A természetfelettiektől nyüzsgő városka ezer meg ezer meglepetést tartogatott mindig is a lakosai számára. Sosem tudhattad előre, hogy mi lapul meg a sötétben és mi feni rád a fogát talán a saját szobád rejtekében. S most a város újra a feje tetejére áll. Nagy a kavarodás, különböző korok szülöttei vegyülnek egymással, magukkal hozva valami rémisztőt, fenyegetőt. Ismeretlen fenevadakat, amik létezéséről az elmúlt évszázadban aligha hallhatott valaki. Senki sincs biztonságban. Senki sem menekülhet. Vagy te talán boldogulnál? Lépd át városunk határát és deríts fényt mindenre. Neked talán lehet némi esélyed.

Oldalunk alapítása: •• 2012.06.17



jelentkezz be
Mutasd meg valódi éned
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés:
kischat
ne menj jégre, s el nem esel




Oldal statisztika
Kik vannak fölényben?
Az oldalon 51 aktív, elfogadott karakter
Vérfarkas
3
Ember
8
Diclonius
0
Daimon
1
Hellhound
1
Vadász
10
Hibrid
5
Incubus
1
Kitsune
4
Vámpír
4
Warlock
6
Wendigo
4
Vérjaguár
4
él ebben a sötét világban...



Karmolás nyomok
Természetfeletti itt járt, nézd meg mit hagytak nekünk.



☇ @powerofwater


Szer. Május 23, 2018 9:18 pm
☇ Rae x Jasper - A little trouble


Hétf. Május 21, 2018 4:09 pm
☇ Nem vagyok itt!


Vas. Május 20, 2018 11:39 pm
☇ Charmaine & Jasper - Seriously?


Pént. Május 18, 2018 3:14 pm

nyerteseink
gratulálunk az ősz legjobbjainak!

Avery

Sardothien
női karakter
Mortdecai

Wolsey
férfi karakter
William

Rofocale
előtörténet
Stella

Argent
művész
Kol

Mikaelson
bohóc
Malachai

King
rosszfiú
Tessa

Gray
szépség
Lynne &

Malachai
párkapcsolat
Baby &

Kol
játék
Avery &

Malachai
őrangyal
Beacon Hills lelkei
Lények az árnyékban
Jelenleg 7 felhasználó van itt :: 1 regisztrált, 0 rejtett és 6 vendég



A legtöbb felhasználó (51 fő) Csüt. Nov. 17, 2016 10:12 pm-kor volt itt.

Share | 
 
 Charmaine & Rose × How can I help?










avatar


: :


Join date :
2017. Jun. 14.

Age :
114

Tartózkodási hely :
beacon hills

Foglalkozás :
librarian


Kedd Márc. 06, 2018 12:22 am
kitsune: sose bízz egy rókában, aurája felemészthet



charmaine and rose
this such as friendships can star with the simplest things

E
gy újabb nap állt előttem. Ráadásul minden porcikám azt súgta, hogy egy jó napnak nézek elébe. Boldogan mentem a könyvtár felé, és már bele is gondoltam vajon ma hány könyvet találok, amit elszeretnék olvasni. Persze az csak később lehetett majd érdekes, a viccesebb játék, amit úgymond játszani szoktam, az az, hogy hány könyvvel találkozok, amit már olvastam.  Már így is sokat számoltam össze, de még mindig rengeteg olvasmány állt előttem. Bele se mertem gondolni, hogy akármeddig is élnék, sose végeznék az összessel.
Végül a játékomat kissé félre kellett tennem. Sűrű délutánunk volt. Sorra hozták vissza a könyveket, amiket nekem kellett visszarakosgatni. Amikor már azt hittem, végre elfogynak a könyvek, csak egy újabb adag jött. Véget nem érőnek tűnt a feladat, amellett, hogy még rengetegen segítséget is kértek tőlem. Olyan könyveket kellett előkeresni, amikhez évek óta, ha nem tíz éve nem nyúlt hozzá senki. Volt, amit utoljára a 2000-es évek legelején vettek ki. Volt olyan, amiről a főkönyvtáros is állította, hogy nincs meg nekik, ameddig meg nem találtuk. Kész őrület volt, de én élveztem minden egyes percét. Magam nyugodtságához kellett ez az izgalom, mert unalmasak lettek volna a napok. Kezdett új értelmet nyerni az, hogy itt vagyok, és dolgozok, igaz, sok nyugtom, meg barátaim nem voltak, de ezen mind lehetett változtatni.
Késő délután jött csak egy kis enyhülés, amikor végre arra is volt erőm, hogy a hajamat egy laza kontyba varázsoljam. Közben a pulcsimat is levetettem és a pólómra tűztem ki a névtáblámat. Lassan pakolgattam a könyveket, alig hallhatóan musical dalokat énekelgetve. Most nem is sietettem magam. Amint valamit visszaraktam a helyére, elidőztem a polcon. Kezeimet végigfuttattam a könyvek gerincén, és csak néztem őket. Egy polcon annyi könyv tudott lenni, de egy se volt ugyanolyan. Számomra olyanok voltak, mint az emberek, senkinek se akadt párja.
Dúdolgatva léptem vissza az asztalhoz, vettem el egy újabb könyvet, és indultam el a megfelelő irányba, hogy megkeressem a helyét. Hamar meg is volt, de közben észrevettem, hogy körülötte viszont káosz volt, így elkezdtem a megfelelő sorrendbe rakni a többit, hogy ha valaki legközelebb keres valamit, könnyen megtalálja. Egyenként olvastam el a címeket és az írók nevét, majd kerestem meg megfelelő helyüket. Más nem is igazán érdekelt, a dalokból is csak valami ismeretlen dallam lett, amire nem is figyeltem.


remélem tetszik *-* amúgy még egy öltözetet is volt időm összedobni xd» ©




all i wanted was to be wanted
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése


avatar


: :


Join date :
2018. Jan. 29.

Tartózkodási hely :
❀ Beacon Hills ❀

Foglalkozás :
❀ Tanuló, hobbifotós, író ❀


Szomb. Márc. 24, 2018 8:49 pm
ember: erőtlen személy, köztünk mégis a legerősebb



Rose & Charmie

A könyvtár ablakán bámultam ki és a borongós felhőket lestem. Unatkoztam. Mrs. Delawney, a történelem tanár nem könnyíti meg a végzős évünket. Párokba osztotta az osztályt és kiadta a témákat a beadandóhoz.  Imádkoztam a Jóistenkéhez, hogy ne Brittanyvel kerüljek párba. Szerencsém volt, bár annyira azért mégsem, mert Mark Dickinson lett a partnerem. Már előre tudtam, hogy majd nekem kell megírnom az egész házi dolgozatot, mert miszter kosaras főkapitány Mark nem a jó szamaritánusságáról volt híres. Ám meglepetésemre mégis úgy döntött, hogy eljön velem a könyvtárba. Rossz ötlet volt, nagyon rossz ötlet.
- Hé Charm! Mi a szart csinálsz? Figyelj már Cica! - szólalt meg Mark. Felsóhajtottam. Mára már bőven elég volt belőle, pedig még csak fél órája ültünk a könyvtárban. De az idegeimen táncolt folyamatosan. Kezdett megfájdulni a fejem. Unottan fordultam vissza Mark felé.
- Figyelj Mark. Már fél órája ülünk itt, de két sornál többet nem hoztunk össze. - mutatóujjammal arra a két sorra böktem, amiből az egyik maga a cím volt. Az indián háborúk. Ezt a témát kaptuk.
- Ha szeretnéd, mást is összehozhatunk. - vigyorgott szemöldökhuzogatva Mark és megnyalta a szája szélét. Legszívesebben a fejemet az asztal lapjába vertem volna, de csak az egyik tenyerembe temettem az arcomat.
- A beadandót, azt kellene összehoznunk, de így nem megy. Tudnál a fütyiden kívül másra is koncentrálni?  - néztem fel rá összevont szemöldökkel.
- Figyi Charm, hót unalmas ez az egész. Ha nem kapok semmit se tőled ezért cserébe, akkor nem csinálom tovább. Egyezzünk meg egy csókban. Vagy egy randiban. És akkor figyelek. - hozakodott elő a tervével, mire az űrbe lőtt ki mindkét szemöldököm. Hogy mi vaaan?????? Az arcomra is kiült az egymerő értetlenség.
- Szerintem ezt hanyagoljuk mára. Vagy tudod mit Mark? Megírom én egymagam, menj inkább haza. - adtam fel az egész közös együtt dolgozást. Nekem ez nem ment.
- Hát te esküszöm hülye vagy Charmie! Hányszor fogsz még visszautasítani? Mikor hagyod abba ezt a kelletőzést? Tudod ezzel csak még jobban akarlak. De rendben, elhúzok most. Úgysincs kedvem itt szarakodni. - tette fel a két kezét megadóan, majd gyorsan elpakolta a cuccait, majd felállt a helyéről.
- Ha kellek hívj! De tudod a feltételeket. Na csá! - kacsintott rám vigyorogva, majd távozott maga után húzva a pacsulijának a szagát. Nem volt rossz az illata, de nem kedveltem meg jobban Markot csak azért, mert nem volt büdös. Felsóhajtottam. Elment a kedvem mára a házi megírásától, ezért úgy gondoltam, mással töltöm el az időt. Összepakoltam a holmijaimat, a könyveket az asztalon hagytam, majd elindultam az emeleti lépcsők felé. A sci-fi, mitikus és egyéb babonákon alapuló könyvek fent voltak az emeleten. Kicsit utána akartam járni annak, amiben elődeink hittek. A babonáknak, amikben manapság az emberek nem hisznek, amiktől nem tartanak, csak jó szórakozási és kikapcsolódási lehetőségnek, na meg reklámfogásnak tartják. Vajon tényleg élnek közöttünk természetfeletti lények? Vajon hogy magyarázzák meg a megmagyarázhatatlan, a tudomány által el nem fogadott jelenségeket? Ahogy a sorok között haladtam, már 3 könyv is az egyik kezemben pihent. Rajtam kívül csak egy fura dallamot dúdolgató vöröses hajú lány tartózkodott abban a sorban, és a könyveket rendezgette. Éppen ki akartam húzni valami vérátokkal kapcsolatos könyvet, mikor az összes könyv kiborult a kezemből. Remek Charmie! Azt az ügyetlen mindenségedet! Lehajoltam, hogy felvegyem a leejtett könyveket, közben meg nem vettem észre, hogy a szóban forgó vérátkos könyv már majdnem leugrott a polcról, hogy egyenesen a fejemre essen hatalmas púppal megajándékozva a buksimat.

bocsi a késésért  Embarassed  

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése


avatar


: :


Join date :
2017. Jun. 14.

Age :
114

Tartózkodási hely :
beacon hills

Foglalkozás :
librarian


Csüt. Márc. 29, 2018 9:15 pm
kitsune: sose bízz egy rókában, aurája felemészthet



charmaine and rose
this such as friendships can star with the simplest things

A
mikor végre eljöttek a lazább órák a munkahelyemen, csak engedtem magam sodródni amerre éppen vitt egy kisebb megérzés. Ez volt az oka annak, hogy sose azt csináltam, ami logikus lett volna. Hagytam magam vinni valamerre, de a végén mindig jól jöttek ki a dolgok. A könyvtárban is sokszor szaladgáltam összevissza, mert nem normális sorrendben pakoltam vissza a könyveket. Persze emiatt voltam mindig épp jókor, mert már rengeteg vicces történetet kaptam el, vagy láttam vicces dolgokat, tudtam segíteni valakin. Mondjuk a kóválygásom közepette volt, hogy nem is láttam sokáig embereket. Vagy pont belecsöppentem a dolgok közepébe, vagy semmi se történt. Most is úgy tűnt, hogy semmi se lesz. Maximum valaki elmegy a sorok mellett, esetleg között, ahol dolgozom, de semmi többre nem számítottam a mai nap. Bár talán fel se fogtam volna, hogy történik valami, mert annyira belemerültem az éneklésbe, meg az agyatlan könyvpakolásba, hogy majdnem semmit nem fogtam fel körülöttem. Azt se vettem észre, hogy egy rózsaszín hajó lány elkezdett mellettem keresgélni, pedig a hajszíne már nem volt annyira hétköznapi, hogy ne keltette volna fel eleve az érdeklődésemet.
Egészen addig csak nyugodtan folytattam a dolgomat, amíg hirtelen egy pár hangosabb puffanás ki nem zökkentett. Meglepetten néztem a lány irányába, de nem volt még így se sok időm vele foglalkozni. Egy könyv egyenesen a feje felé zuhant. Mondjuk szerencsére egy lépés és a gyors reflexeimnek hála gyermeki könnyűséggel esett egyenesen a kezembe a könyv, szinte hangtalanul. Mindezek után biztosra mentem, hogy egy könyv se szeretné a társát követni, legalábbis nem a közeljövőben, aztán a lányra néztem le. Bizonyára azt a pár könyvet ennyi idő alatt sikerült összeszednie, de, ha mégse, segítettem neki gyorsan.
- Meg vagy? - kérdeztem mosolyogva, ahogy figyeltem a rózsaszín fürtöket. Nagyon szépen állt neki, illett hozzá. Bár nem tudott ez sokáig lefoglalni, tekintetem megakadt az általam fogott egy, és az ő általa fogott több könyvön. Mind a természetfelettiről szóltak. Vajon egy újabb embernek volt egy  nem épp kellemes élménye, vagy egy újabb természetfeletti keres válaszokat? Úgy éreztem az első lehet, mert nem éreztem rajta semmilyen erőt. Persze nem is gondolkoztam ezen egyelőre még sokat. Csak mosolyogtam tovább.
- Esetleg kell ez a könyv, vagy csak a halálodat szerette volna, vagy kell is? - nyújtottam fele az emlegetett tárgyat, ami az indián legendákról szólt. Nem tudtam, szüksége lehet e rá, vagy visszarakjam inkább. Mondjuk szerencsére nem volt túl magasan, nem lett volna kedvem létrázgatni a beszélgetés közben. Mert igen, beszélgetést terveztem, tényleg érdekelt miért nézegeti ezt a részleget. Főleg ebben a városban ennek lehettek különösebb okai.
- Vagy, ha gondolod segíthetek keresni a könyvek között, ha megmondod konkrétan mi érdekel. - pillantottam a polc felé, amin még rengeteg könyv sorakozott, sőt, a mellette lévő kettőn is. Volt nem is kevés anyagunk. Persze több is volt, ha úgy vesszük, hiszen az "állattámadásokról" szóló újságcikkek is el vannak rakva, de persze hülye lettem volna megemlíteni. Ha nem tud semmit, és esetleg csak az iskolában kapott feladatott, vagy valami, nem lenne jó elkotyogni valamit.
- Amúgy Rose vagyok. Szóval, ha bármikor máskor is segítség kell, nyugodtan megkereshetsz. Általában minden délután itt vagyok. - pillantottam vissza a lányra, továbbra is mosolyogva. Én mindig elmondtam a nevemet, hiszen volt már, hogy később is engem kerestek. Nem is csoda, lassan minden könyvnek fejből tudtam a helyét, ami a főkönyvtárost is nem kissé lepte meg. Azt mondta, ő se tud annyit mint én, de nálam ez mindig is így volt. Gyorsan ragadtak meg az információk, és elég maradandóan is szerencsére.


remélem tetszik *-* amúgy még egy öltözetet is volt időm összedobni xd» ©




all i wanted was to be wanted
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése





Ajánlott tartalom



Vissza az elejére Go down
 
Charmaine & Rose × How can I help?
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
 :: Playground :: Belváros-
Ugrás: