• Nem minden szörny tesz szörnyűségeket.•
Ha a határok elmosódnak, akkor néha már nem is tudod, melyik oldalon kötsz ki.



oldalunk videója
esküszünk, hogy rosszban sántikálunk

légy üdvözölve
a győztes mindig egyedül van

Beacon Hills sosem a nyugodtságáról volt igazán híres. A természetfelettiektől nyüzsgő városka ezer meg ezer meglepetést tartogatott mindig is a lakosai számára. Sosem tudhattad előre, hogy mi lapul meg a sötétben és mi feni rád a fogát talán a saját szobád rejtekében. S most a város újra a feje tetejére áll. Nagy a kavarodás, különböző korok szülöttei vegyülnek egymással, magukkal hozva valami rémisztőt, fenyegetőt. Ismeretlen fenevadakat, amik létezéséről az elmúlt évszázadban aligha hallhatott valaki. Senki sincs biztonságban. Senki sem menekülhet. Vagy te talán boldogulnál? Lépd át városunk határát és deríts fényt mindenre. Neked talán lehet némi esélyed.

Oldalunk alapítása: •• 2012.06.17



jelentkezz be
Mutasd meg valódi éned
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés:
kischat
ne menj jégre, s el nem esel




Oldal statisztika
Kik vannak fölényben?
Az oldalon 51 aktív, elfogadott karakter
Vérfarkas
3
Ember
8
Diclonius
0
Daimon
1
Hellhound
1
Vadász
10
Hibrid
5
Incubus
1
Kitsune
4
Vámpír
4
Warlock
6
Wendigo
4
Vérjaguár
4
él ebben a sötét világban...



Karmolás nyomok
Természetfeletti itt járt, nézd meg mit hagytak nekünk.




Beacon Hills lelkei
Lények az árnyékban
Jelenleg 7 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 7 vendég :: 2 Bots

Nincs


A legtöbb felhasználó (51 fő) Csüt. Nov. 17, 2016 10:12 pm-kor volt itt.

Share | 
 
 Geralt & Camilla ~ Funny Crush










avatar


: :


Join date :
2018. Mar. 02.

Tartózkodási hely :
Here and there

Foglalkozás :
angel of revenge


Hétf. Márc. 12, 2018 11:17 pm
boszorkánymester: varázslat szülötte, szíve fehér vagy fekete



Camilla & Geralt


Visszatértem. Nyolcvan kerek esztendő után. A város sokat fejlődött azóta, de a kisvárosi hangulatát a mai napig megőrizte. Az öreg kúria még mindig ott áll, ahol azelőtt. Nyolcvan éve kihasználatlanul, elzárva a külvilágtól. Még nem mertem belépni az ajtón, mert akkor minden egyes múltbáli emlék megrohamozná a koponyám, talán bele is roppannék. Amíg itt voltam, sem akartam unatkozni vagy tétlenül ücsörögni vagy csak vásárolgatni, gondoltam összekötöm a kellemeset a hasznossal, így a csak az inkognitó lapban megnyitható titkos weboldalamat már Beacon Hillsben is elérhetővé tettem. Reklám nélkül is terjed a híre a kis magánvállalkozásomnak, mert a nők szeretnek pletykálni, mítoszokat, regéket kreálni. Csak el kellett hintenem pár apró információt az egyik fodrászatban, plusz adni egy névjegykártyát és máris beindult a gépezet vasfoga. Már ketten is felkerestek. Az egyik egy gimnazista lány volt, akinek a 16 éves húgát tette tönkre egy hormonok láncára vert Rómeó. Teherbe ejtette, aztán meg persze elmenekült és a lány most egyedül maradt egy csecsemővel. A másik egy szerencsétlenül járt negyvenes milliomos volt, akit egy tesztoszterontúltengéses gigolo szépen kisemmizett a vagyonából, ígért neki fűt-fát, hogy majd ő befekteti a pénzét, aztán felmarkolta, amit csak tudott és lelépett. Összeszedtem minden lehetséges információt az első két jelöltemről.
Rhys Carter, 18 éves, végzős gimnazista. Elhúztam kicsit a számat, nem szeretem a kisfiúkat, akiknek még a tojáshéj is a sejhajukon van, én mindig is az idősebb férfiakat kedveltem. De tönkretenni midenesetre jó kis móka lesz, majd sír még ő, hogy bárcsak az anyja szoknyája mögött maradt volna. Vagy ki se bújt volna belőle...A második jelöltem Rafael Poretti, 30 éves olasz giggolo. Jó nyálas lehet. De majd visszanyalom én tőle azt a pénzt, amit jogtalanul birtokol. Ajkaimra ördögi mosoly húzódott, miközben a hotelszobámban, a fésülködőasztal előtt mázoltam bordóra őket. Aznap a takarítószemélyzet vezetőjével volt találkozóm, akiket felbéreltünk arra, hogy rendbetegyék a kúriát.
- Tökéletes!- cuppantottam egyet, majd befújtam magam a kedvenc parfümömmel, ami természetesen Dior Hypnotic Poisonje volt. Csak egy-két fújás, semmi több, nem akartam úszni a parfümben, csak szépen, finoman, nőiesen, szexisen illatozni. Felhúztam a fekete kis magassarkúmat, majd a kabátomat is begomboltam, a vállamra vettem a táskámat és elindultam. A lift előtt megálltam, megnyomtam a gombot és vártam. Nemsokára ki is nyílt egy csengés kíséretében és beléptem. Már éppen benyomtam volna a földszint gombját, mikor valaki gyorsan beszáguldott mellém.


☽ Remélem Kezdésnek Megfelel ☾


A hozzászólást Camilla Van Selm összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Szer. Jún. 27, 2018 9:05 pm-kor.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése


avatar


: :



Join date :
2018. Jan. 06.

Age :
33

Tartózkodási hely :
Beacon Hills

Foglalkozás :
hunter


Vas. Márc. 18, 2018 4:22 pm
vadász: vérét ontja azoknak, kik veszélyt jelentenek




To: Camilla


Mindig történik valami, soha egyetlen egy napom se telik el úgy, hogy ne kerülnék bajba vagy katasztrófa helyzetbe. Bár, szinte már észre sem veszem olyannyira általánossá váltak ezek az események. Egyszerűen a körülöttem lévők azok, akik nem képesek feldolgozni ezt, különösen akkor, ha ott maradok a közelükben amíg meg nem oldódik a szituáció és bizony, ez roppant kínos és hosszú órákba szokott telni. Talán emiatt nincsenek barátaim, mert nem bírják a gyűrődést, az izgalmakat. De, ha ennyire képtelenek alkalmazkodni az élet váratlan eseményeihez, ha mindenen folyton izgulnak, akkor egyáltalán minek vesznek levegőt? A világ tele van izgalommal. Elég rám nézni.
Rya is egyike a befordult alakoknak, akik egyszerűen képtelenek ellazulni, csakis a munkára és más teendőikre fókuszálnak és emiatt rémes társaságnak bizonyulnak. Rohadt unalmasak! A mai nap is annak indult, már-már kezdtem azt hinni, nem fog történni semmi és ez a kihagyás valami különleges okhoz vezethető vissza, de aztán rá kellett én tényleg vonzom a bajt és nem telik el nap nélküle, a kilátástalanság mindig, bármilyen, sőt, a legváratlanabb körülmények között tudja megmutatni magát.
Kilépve a lakosztály ajtaján elengedtem egy hatalmas sóhajt. Saját testvérem néha a világ másik felé kívánom, most is konkrétan kidobott addig húztam az agyát. Pár zsebkendő, egy papírdoboz és már apróságok repültek ki velem együtt szállodájának folyosójára. Egy kissé gyűrötté tette öltözetemet, de be kell lássam, csak javított rajta. Már indultam el a lift felé, hogy távozzak mit sem törődve a rendetlenséggel amit utánam zúdított, mikor hallottam kinyílni szobája ajtaját és egy dühödt mondatot elhagyni egyébként formás ajkait. Megfordulva vettem észre egy notesz, ami tele van jegyzetekkel és más egyebekkel egyenesen felém repül. Alig tudtam elhajolni előle. Vigyorogva kiáltotta vissza: „Nem talált.” Hát persze, hogy csak rontottam a dolgon! Rya feje egyre vörösebb lett, mintha leforrázott volna egy retket vagy más vöröses zöldséget. Azt mondanám mulatságos volt őt így látni, meg az egész helyzet, de inkább gyorsan felkaptam a földre esett bőrkötéses noteszt és felvéve a nyúlcipőt az éppen becsukódó lift felé rohantam. Az utolsó pillanatban estembe a fülkébe és nyomtam meg a földszintre vezető gombot, hevesen bökdöstem az ajtócsukó gombot amíg el nem indultunk és fellélegezve megengedtem egy sóhajt magamnak. Megúsztam.
Fel sem tűnt, hogy van más is a fülkében, ellenben a tükör annál inkább felkeltette érdeklődésemet. Felé fordultam, kacéran belebámultam saját arcomba, gesztikuláltam és őszintén elhittem magamról, nincs nálam szebb a földön. Szabad kezemmel végigsimítottam államon, beletűrtem hajamba, megigazítottam ruhámat, ami gyűrötten állt rajtam, sőt, úgy néztem ki mint akire csak rádobtak pár göncöt: farmer, cipő, ing, bőrkabát.
- Milyen gyönyörű vagy ma is, Geralt. – mondtam magamnak tükörképem vizsgálgatva és kacsintottam. Csak ezek után vettem észre nem vagyok egyedül. Kék íriszeim a nőre ugrottak, majd hirtelen megfordulva élőben is végigmértem.
- Azért te sem panaszkodhatsz. – engedtem meg magamnak egy kisebb bókot - Helló. – elléptem a tükörtől, mellé léptem, mintha most jönne el az a pillanat, hogy úgy teszünk mint két udvarias ember akik vadidegenek egymásnak és türelmesen, csendesen megvárják amíg leér a lift. Aha. Persze. Mert én pont erről vagyok híres. Mikor kinyílik ez az ajtó a nő is gyűrött lesz, sőt, kócos és talán… khm. Vajon van elég bátor hozzá vagy ő egy szende kis szobalány? Áh, úgyis örülne neki.

zene × 527 × megjegyzés × @

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése


avatar


: :


Join date :
2018. Mar. 02.

Tartózkodási hely :
Here and there

Foglalkozás :
angel of revenge


Pént. Márc. 30, 2018 12:09 am
boszorkánymester: varázslat szülötte, szíve fehér vagy fekete



Camilla & Geralt


Nagyon furcsa volt visszatérni Beacon Hillsbe. Vegyes érzelmeim voltak. Néha rámtört egyfajta pánikrohamszerűség, ezért inkább a munkába temetkeztem. Abban legalább profi voltam. A bosszúállásban. Igyekeztem a múltam árnyaitól minél hamarabb megszabadulni, eladni a kúriát és újra magam mögött hagyni mindezt. De ez nem ment egyik napról a másikra. Nagyon sok elintézni való volt még addig. A lift tükrében tetőtől talpig végigmértem magam, majd megigazgattam hullámos fürtjeimet. Jó benyomást akartam tenni a férfira, akivel találkám volt. Közben a liftbe beesett egy idegen pasas,  aki veszett egér módjára nyomkodni kezdte a gombokat. Majdnem beszóltam neki, hogy nem kéne behülyíteni a liftet, mert a végén még bent ragadunk, de inkább csöndben maradtam és egyik szemöldökömet felvonva figyeltem a pasas műsorszámát. Azután betámadta a tükröt eltakarva az egészet előlem és nárcisztikus barom módjára elkezdett pózolgatni és pofákat vágni. Mikor már kommentálta is a saját megelégedettségét a kinézetével kapcsolatban, elhúztam a számat és már vártam, mikor nyílik ki az átkozott ajtó. Az ilyen pasasoktól a falat kapartam. A kacsintásnál már a gyomrom is kiakadt. Úgy gondoltam, ha tovább folytatja a tükörképének a fényezését, én közlöm vele, hogy elég lesz az egonyaldosásból, mielőtt még visszainteget nekem a reggelim, amit még igazándiból el sem fogyasztottam. De szerencsére nem kellett megszólalnom, mert magától is észrevette, hogy nem egyedül tartózkodik a liftben. Bár ahogy sejtettem, nem úszom meg szárazon. Érzelemmentes arckifejezéssel álltam a tekintetét. Megejtett egy bókot, mire felhúztam az egyik szemöldököm.
- Önnek is. - feleltem a köszönésére. A bókját inkább le sem reagáltam. Tipikusan az a fajta volt, aki nem tudott szeretni egy nőt sem, mert leginkább önmagáért volt oda, önmagával volt elfoglalva. Ráadásul úgy nézett ki, mint akit éppen most dobtak ki az egyik szállodaszobából. Bár amilyen sietősen nyomkodta a lift gombjait, úgy tűnt, inkább ő fogta menekülőre. Le mertem volna fogadni, hogy az egyéjszakás kalandok híve volt és a "tartós kapcsolat" szókapcsolat semmit sem mondott a számára. A köszönése után mellém lépett, pedig még volt elég hely a liftben. Nem mozdultam, nem tettem semmit. Még. Míg hozzám nem ér, nem vetek be semmit. Általában nem szoktam a liftben mellettem ácsorgó idegen férfiak gondolatain töprengeni, mert nem érzek soha semmilyen szexuális jellegű felhívást, ráadásul egy liftút nem elég arra, hogy bárki bármit is műveljen velem, nem mintha engedném, hogy bárki is hozzám érjen az engedélyem nélkül. De ennek a pasasnak a tekintetéből sütött az, hogy szabad, dugható prédának tekint. És én ezeket a fickókat szerettem a legjobban megbüntetni. Vérvörös ajkaimra negédes mosoly húzódott, ahogy felnéztem az idegen férfira. Nem voltam szívbajos. A lift szépen haladt lefelé a földszintre. Úgy voltam vele, ha valamit akar, majd úgyis lépni fog és akkor belemegyek a kis játékába és úgy elverem benne, hogy visszasírja még azt a szobát, ahonnan kimenekült. Ha nem, akkor meg szerencsés napja lesz. Ez csak rajta áll. De nem könnyítettem meg a dolgát, ugyan miért is tenném? Szerettem játszani és veszélyesen élni. Kicsit megigazgattam a szoknyám szélét, majd egy leheletnyit közelebb léptem Mr. Nárcissushoz úgy, hogy a karjaink éppencsak összeérjenek akkor, mikor a lift kicsit megzöttyent alattunk. Hiába volt felújítva az épület, ez a szálloda már száz évvel ezelőtt is itt állt. Mondhatni egyidős velem.


☽ Next Time Majd Tartalmasabb Lesz ☾


A hozzászólást Camilla Van Selm összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Szer. Jún. 27, 2018 9:06 pm-kor.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése


avatar


: :



Join date :
2018. Jan. 06.

Age :
33

Tartózkodási hely :
Beacon Hills

Foglalkozás :
hunter


Pént. Márc. 30, 2018 2:02 pm
vadász: vérét ontja azoknak, kik veszélyt jelentenek




To: Camilla


Elégedetten nyugtáztam helyzetemet. Tulajdonképpen egészen jól kezd alakulni a mai nap. Fiatal még az idő és egy kisebb bajon túl vagyok, szóval hatalmas égszakadás kipipálva, semmi sincs már hátra csak egy jó, kiadós… mulatság. Elég kevés kocsma van ahonnan még nem tiltottak ki, a klubok kissé modernek nekem, de azokért a formás lábakért és fenekekért megéri néha napján ellátogatni oda. Bááár, ha jobban végigmérem – leplezetlenül, kifejezetten feltűnően dőltem távolabb a velem utazó nőtől, hogy oldalra döntve fejem, egyik szemöldököm felhúzva jó alaposan, mindenféle titkolózás nélkül mérjem fel: nem rossz – társaságom éppen ideális egy kis liftes kalandhoz.
Mellé léptem, megszólítottam miközben igyekeztem a lehető legjobban, ám annál kevesebb sikerrel leplezni rosszban sántikáló, huncutul kacér mosolyom. Azaz, inkább egy elfojtott izomrándulás lett ez a mosoly, ugyanis egy hatalmas vigyorból próbáltam komoly, férfias arcot faragni. Fejem egyenesen előre meredt, az ajtót bámultam és azon morfondíroztam milyen dumával kellene levarázsolnom a bugyiját ez alól a szoknya alól, hiszen ez utóbbi fenn is maradhat… vaaagy, lehet nincs is rajta alsónemű?! Hmph. Érdekes egy gondolat. Na, ennek mindenképpen utána kell járnom! Lassan hátrébb dőltem, igyekeztem feltűnést nem keltve hátrahajolni, felé fordítani a fejem és megnézni a fenekét. Formás, tetszik, de… fene! Látszik az alsónemű vonala. Mégis csak le kell bűvölnöm róla. Legalább, már tudom, tartásából és alakjából, meg ebből a picike fenékből, hogy nem sűrűn van férfival. Nincs kielégítve rendesen, ami plusz pont nekem. Előnnyel indul ez a kis… akció.
Visszaegyenesedtem, arcomra egy sokat tudó félmosoly igyekezett kiülni, amit alsó ajkamba harapással próbáltam megállítani. Mintha mi sem történt volna, olyan filmbe illően. Úgy tettem, mintha neki nem tűnt volna fel ez a hátradőlős mutatvány a feneke és lábai felmérésének céljából. Nem láttál semmit, nem tudsz semmiről… nem ezeket a robotokat keresed. Ajkaim elnyíltak, épp szóba elegyedtem volna ezzel a nővel itt mellettem, aki ráadásul közelebb jött szóval, van itt esélyem, de az Úr nem így akarta, nem így rendelte el… hacsaknem! Talán több időt akart nekünk adni?! Hmm… A lényeg, hogy a lift hirtelen megrázkódott, épp csak megugrott egy pillanatra, majd folytatta útját lefelé. Rögtön eszembe jutott, fenn fogunk maradni a levegőben, de hamar elhessegettem ezt a lehetőséget – ami kifejezetten illett volna az én formámhoz – és mentünk tovább, lefelé. Aztán megint megugrott, egymás után kétszer mígnem a lámpa pislákolni kezdett, végül pedig mint a filmekben és sorozatokban szokás, megálltunk. Itt ragadtunk örökre!
Hé! Amikor liftes kalandról papoltam nem épp erre gondoltam! Ch! Karma. Sors. Eh, ez csakis az én formám, semmi több. Nincs Isten, Pokol sem, csakis Mi vagyunk.
Szemöldökeimet ráncolva léptem a gombokat tartalmazó panelhez és megpróbáltam megnyomni a vészjelzőt, de az hirtelen kisült és elment az áram. Csodás! Most már sötét is van! Ráadásul egy nem egy nagy lift, maximum nyolcan férnek el benne. Te jó ég! Remélem klausztrofóbiás a csaj, mert akkor nemhogy szex nem lesz, de az idegeimen is táncolni kezd. Körbe nézve állapítottam meg a kilátástalan helyzetünket, nem tehetünk mást, mint várunk. Remek!
- Azt hiszem, itt leszünk egy darabig. Az ilyen kevés forgalommal, de két lifttel rendelkező hotelekben beletelik pár órába mire észreveszik, hogy baj van és még ennél is többe, mire a másik városból kiérnek a tűzoltók. Fene vigye el ezt a Hús Dombos helyet, olyan kicsi, hogy még saját tűzoltósága, de kórháza sincs csak valami ahhoz hasonló kicsike épület. Nem csoda azt a gyilkost se kapták még el, a Sheriff elég béna meg tehetetlen ezen a téren. – sóhajtottam egy hatalmasat és lecsúsztam a földre, hátamat falnak vetve unottan, kiábrándultan néztem fel a nőre. Nyugodtnak kell maradunk, mielőtt elfogy az oxigén és a kis hely miatt hamar meleg is lesz. Időt ugyan kaptam arra, hogy jól megdolgozzam a csajt, de az csak előrébb hozná a fulladásos halált. Eh, legalább egy jó kis együttléttel érne véget az életem. Nem egy rossz gondolat.

run the show × 622 × megjegyzés × @

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése


avatar


: :


Join date :
2018. Mar. 02.

Tartózkodási hely :
Here and there

Foglalkozás :
angel of revenge


Vas. Jún. 24, 2018 7:21 pm
boszorkánymester: varázslat szülötte, szíve fehér vagy fekete



Camilla & Geralt


Mondtam már, hogy gyűlöltem a férfi nemet? A legtöbbjük nem látott túl a farkán és az agyukat sem a fejükben tartották, hanem a gatyájukban. Persze a kivétel erősítette a szabályt, de azok a férfiak oly ritkák voltak, mint a fehér holló. Jó példa volt a farokhuszárokra a mellettem önelégülten vigyorgó példány, aki úgy végigmustrált hátulról is, mint ahogy a hentesnél szokták a húst. Úgy mímeltem, mint aki nem vette észre, hogy épp a fenekét bámulják. Kicsit pucsítani is kezdtem, csakhogy jobban lássa, ki ne essen a szeme itt nekem. Rá se kellett néznem, a szemközti tükörből jól láttam az akcióját. Meg az elégedett vigyorát, ami a képén terült szét. Tetszett neki a látvány. Édes kis mosoly szökött az arcomra. A játszma épp elkezdődött volna, én hagytam volna, hogy megszólítson és nyomuljon egy kicsit, ám a lift másodjára, majd harmadjára is megrázkódott, az utolsónál annyira, hogy egyensúlyomat vesztve a férfi oldalának estem. A lámpák fénye pislákolni kezdett, majd hirtelen sötétség telepedett ránk és a lift is leállt abban a szent minutumban. A vészlámpa azért bekapcsolt, de igencsak kevés fényt biztosított nekünk. Olvasni lehetetlenség lett volna odabent.
- Elnézést! - adtam elő az ártatlant szempilla rebegtetve az idegen férfi előtt, majd végigsimítva a mellkasán elhúzódtam tőle. Reménykedtem benne, hogy ez a leállás csak egy kis átmeneti állapot és nem ragadok itt ezzel a Nárcisszusszal órákra. Nem bírnám hosszú távon elviselni és amúgy is találkozóm volt. Sajnos két pillanattal később rá kellett döbbenjek, hogy a pasas nem csak egy önimádó majom, de egy teljesen reménytelen eset. Úgy elkezdte nyomogatni a vészjelző gombot, hogy az megadta magát a terrornak és még a kevéske kis fényforrásunk is odalett. Szépen elintézte a csávóka. Halkan felsóhajtottam. Teljes sötétség borult ránk. De a hirtelen jött homály nem zavart annyira, mint ami azután jött. Nem találtam rá szavakat. Elkezdett magyarázni mindenféle ostobaságról, és körülbelül úgy adta elő, mintha a világvége jönne el attól, hogy mi most beszorultunk egy liftbe. Én csak karbafont karokkal álltam előtte, még az egyik szemöldököm is megemelkedett. Szerencsére én nem voltam szívbajos és nem estem kétségbe. Még. De úgy tűnt, hogy a férfi kezdte elveszíteni a lélekjelenlétét. Szemforgatva lehuppantam mellé, de úgy, hogy a szoknyám ne csússzon fel. Nem akartam, hogy még be is pánikoljon nekem, nem hiányzott, nagyon nem.
- Nagyon pesszimistán áll a dolgokhoz drága jó Uram. Lehet, hogy bent ragadtunk, de nem kell mindjárt a legrosszabbra gondolni. Ki fogunk jutni, ebben biztos lehet. Nem tudom, milyen gyilkos járkál itt az utcákon, de szerintem ide nem fog kelleni se rendőrség, se tűzoltóság. A levegő pedig a fenti kis nyílásból áramlik befele. Igaz, nem egy oxigénlöket, de legalább nem fogunk megfulladni. - próbáltam nyugtatni a férfit kellemes, lágy hangon, miközben a tenyerem a combjára simítottam. Ha ettől nem nyugszik le, akkor inkább megölöm és utólag majd ráfogom az egészet. De nem vagyok képes tíz percnél többet eltölteni egy nyavajgó egoista majommal egy kb 2x2 négyzetméteres helyiségben. Akkor inkább elterelem a figyelmét, mégha ehhez kissé extrém módszerekhez is kell folyamodjak.
- Addig találjunk ki valamit! Elég unalmas lenne, ha csak ülnénk itt szótlanul. A nevem Camilla. Magában kit tisztelhetek? - érdeklődtem, miközben előhúztam a telefonom a táskámból, hogy egy kis fényforrást varázsoljak a sötét helyiségbe és lecsekkoljam az időt. Nem egészen 20 percem volt még a találkozóig. Ha nem érek oda, mérges leszek. És egy mérges boszival jobb, ha senki sem húz ujjat.


☽ Fellélegezthetsz, Nem Fogysz Ki A Szuszból ☾
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése





Ajánlott tartalom



Vissza az elejére Go down
 
Geralt & Camilla ~ Funny Crush
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal
 Similar topics
-
» Viccesnek szánt dolgok (viccek, vicces chat idézetek, vicces képek)
» Humor
» [Küldetés] Candy Crush

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
 :: Playground :: Belváros-
Ugrás: