• Nem minden szörny tesz szörnyűségeket.•
Ha a határok elmosódnak, akkor néha már nem is tudod, melyik oldalon kötsz ki.



oldalunk videója
esküszünk, hogy rosszban sántikálunk

légy üdvözölve
a győztes mindig egyedül van

Beacon Hills sosem a nyugodtságáról volt igazán híres. A természetfelettiektől nyüzsgő városka ezer meg ezer meglepetést tartogatott mindig is a lakosai számára. Sosem tudhattad előre, hogy mi lapul meg a sötétben és mi feni rád a fogát talán a saját szobád rejtekében. S most a város újra a feje tetejére áll. Nagy a kavarodás, különböző korok szülöttei vegyülnek egymással, magukkal hozva valami rémisztőt, fenyegetőt. Ismeretlen fenevadakat, amik létezéséről az elmúlt évszázadban aligha hallhatott valaki. Senki sincs biztonságban. Senki sem menekülhet. Vagy te talán boldogulnál? Lépd át városunk határát és deríts fényt mindenre. Neked talán lehet némi esélyed.

Oldalunk alapítása: •• 2012.06.17



jelentkezz be
Mutasd meg valódi éned
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés:
kischat
ne menj jégre, s el nem esel




Oldal statisztika
Kik vannak fölényben?
Az oldalon 51 aktív, elfogadott karakter
Vérfarkas
3
Ember
8
Diclonius
0
Daimon
1
Hellhound
1
Vadász
10
Hibrid
5
Incubus
1
Kitsune
4
Vámpír
4
Warlock
6
Wendigo
4
Vérjaguár
4
él ebben a sötét világban...



Karmolás nyomok
Természetfeletti itt járt, nézd meg mit hagytak nekünk.



☇ Charmaine & Jasper - Seriously?


Szomb. Ápr. 21, 2018 11:07 pm
☇ Természetfeletti kisokos


Pént. Ápr. 20, 2018 11:25 pm
☇ Nem vagyok itt!


Vas. Ápr. 15, 2018 8:10 pm

nyerteseink
gratulálunk az ősz legjobbjainak!

Avery

Sardothien
női karakter
Mortdecai

Wolsey
férfi karakter
William

Rofocale
előtörténet
Stella

Argent
művész
Kol

Mikaelson
bohóc
Malachai

King
rosszfiú
Tessa

Gray
szépség
Lynne &

Malachai
párkapcsolat
Baby &

Kol
játék
Avery &

Malachai
őrangyal
Beacon Hills lelkei
Lények az árnyékban
Jelenleg 4 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 4 vendég :: 1 Bot

Nincs


A legtöbb felhasználó (51 fő) Csüt. Nov. 17, 2016 10:12 pm-kor volt itt.

Share | 
 
 Rae x Jasper - A little trouble










avatar


: :


Join date :
2018. Feb. 14.

Tartózkodási hely :
Beacon Hills

Foglalkozás :
Hunter


Csüt. Márc. 29, 2018 11:54 pm
hibrid: félvér lény, ki áthág minden szabályt



raelynn & jasper
so that's why i hate parties...

Még mindig nem volt semmi. Se meló, se... Áh, nem fogom megint felsorolni, mennyi minden hiányzott az életemből. Csak lebegtem a levegőben, mint valami kicseszett felhő, céltalanul, totál hülyére véve. Kezdett nagyon elegem lenni a várakozásból.
Már épp azon voltam, hogy lelépjek Vegasba, vagy valami mozgalmasabb helyre, amikor fél füllel elkaptam egy beszélgetést két csaj között. Bulit emlegettek, jó sok piával, úgyhogy addig hallgatóztam, amíg a címet ki nem sikerült szűrnöm végre. Csak ennyi kellett, egyből megragadtam a lehetőséget, hogy végre kieresszem a bennem felgyülemlett ideggőzt.
Persze abba szartam bele magasról, hogy nem hívott senki. Az ilyen bulikba általában amúgy is betévednek random emberek, mégse veri ki senki a balhét miattuk. Miattam meg aztán pláne nem, mert nem voltam se vén pedo, se valami kis kölök, aki beszökött a nagyok közé.
Már az utca végéből is hallani lehetett a dübörgő zenét, erre pedig az a kiváló természetfeletti hallásom csak rátett egy lapáttal. Előre láttam, hogy egy idő után az agyamra fog menni a zaj, de igazából ez se tartott vissza. Csak egy laza estére vágytam.
Végül nagy nehezen bevánszorogtam a bejárati ajtón, de egyáltalán nem úgy sültek el a dolgok, ahogy azt terveztem. Ugyanis egy pillanat erejéig minden tekintet rám szegeződött, egyszerre találtam szembe magam csodáló és utálkozó szempárokkal. Az egyik csajnak el is állt a lélegzete, de rajta kívül senki nem szentelt rám egy másodpercnél több időt.
Beljebb érve szembetaláltam magam egy random sráccal, aki morgolódva keresgélt a konyhában valamit. Végül felém fordult, és egy pillanatra le is dermedt. Nem akartam tudni, mi járt a fejében, vagy épp mit feltételezett rólam...
- Eltűnt valami, Pinokkió? - kérdeztem a falnak dőlve, összefont karokkal. Olyan hegyes orra volt annak a szerencsétlennek, hogy jobb nevet ki se találhattam volna neki. Nem mintha ezért elítéltem volna, de... Ilyen vagyok, ha valakiről eszembe jut valami, onnantól nincs menekvés, azt a becenevet már nem mossa le magáról.
Először meg se tudott szólalni meglepetésében, csak tátongott, mint aki megnémult. Végül összeszedte magát, vett egy mély levegőt és belekezdett a mondókájába.
- Nem találom a többi jeges zacskót... De ha nem szerzek jeget fél percen belül, a bátyám kicsinál engem! - ez utóbbit kimondva úgy megremegett, hogy azt hittem, mentem összecsuklik ott helyben. Ha jól sejtettem, a bratyó nem volt túl rendes vele... Bár elnézve a srácot, nem csodáltam, hogy félt. Olyan nyegle volt, hogy szerintem egy befőttes üveget se tudott volna egyedül kinyitni. - Ráadásul nem mozdulhatok el innen, mert nekem kell ügyelnem a piára, úgyhogy... - már épp feladta volna a reményt, aztán rájött, hogy tényleg itt vagyok és létezem - Hacsak... A pincében van még egy csomó zacskó! - lelkesedett - Megtennéd, hogy egy párat felhozol? Neked biztos nem okozna gondot... Ha kell, megírom a házidat, vagy bármi, csak segíts, kérlek!
Valamiért megsajnáltam a kis krapekot. Ugyan utáltam, ha ugráltattak, mégis hajlandó voltam megtenni neki ezt a kis apróságot.
- Jó, hol van a pince? - forgattam a szemeimet. Ha nekem ilyen bátyám lett volna, az első beszólásával felrúgtam volna egy magas fára.
- Ha végigmész a folyosón, ott lesz balra. A legutolsó ajtó! - felelte gyorsan, aztán el is kezdett tevékenykedni az italokkal. Szerencsétlen...
Áttörtem a tömegen, és a pince felé vettem az irányt. Senki nem foglalkozott velem, úgyhogy akadálymentesen oda tudtam jutni. Csak aztán jött a fránya lépcső, a sötétség és a dohos szag, amitől majdnem dobtam egy hátast. Mindig is utáltam a föld alatti helyeket, egyik mocskosabb volt a másiknál.
Miután leértem, belefutottam egy vasajtóba, ami szerencsére nyitva volt, így nem kellett fel-alá mászkálnom a kulcsért. Épp elég volt az is, hogy zacsikkal kell majd szaladgálnom, mint valami hülye futárfiú. Az idétlen sapka meg a bicikli hol marad?
Már csak meg kellett találnom azt a nyomorult hűtőt...

go f*ck yourself × 616 × remélem elsőre megfelel :3 × @



underneath it all, we're just savages

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése


avatar


: :

Red is the color of shame. Crimson cheeks and spilled blood. Broken hearts, open veins. A burning desire to return to white.

Join date :
2016. Mar. 26.

Age :
20

Tartózkodási hely :
beacon hills

Foglalkozás :
housekeeper


Pént. Márc. 30, 2018 9:19 pm
kitsune: sose bízz egy rókában, aurája felemészthet




jasper × raelynn

Lassan semmi dolgom nem volt már ebben a városban, és untam magam. Jó, ott volt a munkám, kitakarítottam a lakást, főztem, meg ilyenek, de azon kívül nagyon nem akadt semmi más. Se barátok, se elfoglaltság, se semmi. Esküszöm, az erdő közepén se élveztem már a random dolgok felgyújtását, mint eddig. Pedig az nálam már nagy szó. Így maradt az, hogy drága Rowland úr nyakában lógtam, és figyeltem mit csinál, vagy buliztam. Mindkettő szórakoztató volt legalább, még egyikre se untam rá. Még. Azért egy embert se lehet örökre figyelni, de a bulikban mindig van valami érdekes. Főleg, ha elengeded magad, és belecsöppensz mindennek a közepébe. Persze kivéve, ha verekedésről van s. Abból köszönöm szépen de nem kérek.
Bár sose keveredtem bele durvább dolgokba, már volt úgymond egy dílerem. Nem, nem drogokat szállított nekem, de írt azonnal, ahogy tudott egy buliról a városban. Kb annyi üzenetet kaptam tőle így, mintha tényleg anyagot szállítana nekem, de igazából semmit nem tudtunk egymásról szinte. Ő Lynn-ként ismert, én meg tudtam, hogy Carl-nak hívják. Legalábbis mindenki így hívja, és így is mutatkozott be.
Most is ott állt az ajtótól nem messze, ahogy beléptem a házba. Szinte egyszerre vettük észre egymást, így én hálásan rámosolyogtam, ő pedig rám kacsintott. Aztán én mentem is a dolgomra, nem igazán szoktunk ennél többet foglalkozni egymással, max akkor, ha összefutunk még egy fél percre, de akkor is megkérdezzük, hogy jól érzi-e magát a másik, meg, hogy szeretne-e egy piát gyors lehúzni együtt. Így a bulikban is ő volt a legnagyobb ismeretségem mondhatni. Mondjuk nem is bántam. A többi részeg emberrel tökéletesen elvoltam részegen, nem kellett ahhoz ismernünk egymást, és minden buliban találtam valami társaságot. Na igen, társaságot igen, de piát nem mindig. Sose voltam nagy sör rajongó, a bort meg nem bulin szoktam inni, hanem max kettesben, vagy egyedül. Szerettem valami likőrt, esetleg whiskyt inni, de főleg lehúzni pár tequilát már az elején. Mondjuk azt se normálisan, mert nekem nem számított, hogy silver, vagy gold, csak agyad a piát, lehúzom, nem kell se só, se fahéj, se a narancs, se a citrom. Persze a body shot-ot kellett csinálni, az már más kérdés volt. Akkor alapok voltak ezek a kísérők.
Persze így kissé szerencsétlen volt a helyzetem, mert kb csak sör volt, ami talán nem is lett volna gond, de valami olcsó szar volt, amiből egy kortyot meg is ittam, bár igazából legszívesebben kiköptem volna. undorító volt.
- Nem tudod hol találok whiskyt, vagy tequilát? - pislogtam egy srácra szépen. Fél füllel olyanokat beszélt, hogy levettem, legalább ismeri a házat, ha nem is lakik itt. Sok eséllyel kaphattam tőle választ.
- Hát egy csókért lehet elárulom.... - nézett rám a csávó, amiért legszívesebben egy pofont lekevertem volna neki, de inkább csak közelebb léptem hozzá, és a karjaimat a vállára fektettem.
- Előbb az infó, utána meggondolom. - mosolyogtam szélesen. Úgyse kap majd semmit, de ezt ő nem tudhatja. Persze milyen jó lenne neki, ha tudná, egy rókában sosem bízhat. De inkább milyen jó nekem, hogy tudatlan a barma.
- Pince, abban az irányban,  folyosó legvége. - bökött maga mögé, én pedig követtem az irányt a tekintetemmel. Szinte már éreztem a számban a pia ízét. Csak remélni tudtam, hogy az nem valami olcsó szar. Haza is mentem volna, de azonnal.
- Köszike! - mondtam, ahogy otthagytam a fenébe. Szinte hallottam, ahogy utánam kiabált, de talán vagy rájött, felesleges próbálkoznia, vagy pont leállították. Mindenesetre örültem, hogy probléma mentesen tarthattam a mai esti fő társaságom felé.
Hamar a folyosó végén találtam magam, majd átmentem egy ajtón, le a lépcsőn, és már láttam közeledni egy nyitott vasajtót. Nagy léptekkel vágtattam is volna be, de hirtelen egy árnyék vetületét láttam a falon, így megtorpantam, és az ajtónak simulva hallgatóztam egy kicsit, már amennyire tudtam. Semmi estre se akartam besétálni egy kis ingyen pornóra, de úgy hangzott, nem igen volt semmi, így ellöktem magam az ajtótól, és beljebb léptem. Alig tettem meg két lépést, és hallottam, ahogy becsukódik mögöttem az ajtó. Mögém néztem és egy halk hümmögés, és egy apró vállrántás után hagytam a dolgot. Ajtó, ki lehet nyitni. Különben is, jobban érdekelt az árnyék tulajdonosa, hiszen nyilván már ő is észrevehetett. Szemmel rögtön meg is kerestem. Kissé meglepődtem, amikor egy elég magas srácot láttam meg. Én se voltam éppen kicsi a magam 175 centiméterével, de mellette kb fél méteresnek éreztem magam.
- Látom neked nem lesz problémád a fölső polcokkal! Amúgy helló! - vigyorogtam rá a csávóra, ahogy pásztázni kezdtem a területet, pia után keresve. Mit sem érdekelt, hogy esetleg felveszi magára, amit mondtam. Igazából az igazat mondtam, ráadásul nem is volt bántó. Meg a piám ügye sokkal jobban izgatott, mint az, hogy kit bántok meg, és kit nem.
- Amúgy nem láttál véletlenül valahol alkoholt bujkálni erre fele? Fönt csak mindenféle olcsó szar van. - húztam el a számat, ahogy konkrétan el is indultam, és elkezdtem közelebbről is megnézni a dolgokat, benézni a szekrényekbe.

              overdose »  remélem készen állsz a szenvedésre, böhömke sütiii » öltözet + képzelj még a derekam köré egy sötétzöld kockásinget 808 » ©️


sky above me. earth below me. fire within me
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése


avatar


: :


Join date :
2018. Feb. 14.

Tartózkodási hely :
Beacon Hills

Foglalkozás :
Hunter


Szomb. Márc. 31, 2018 10:20 pm
hibrid: félvér lény, ki áthág minden szabályt



raelynn & jasper
so that's why i hate parties...

Nem tudom, mi ütött belém. Nem elég, hogy bepofátlankodtam egy random házibuliba, még be is vállaltam, hogy segítek annak a kis törpének, aki annyira szerencsétlen volt, hogy már szinte sajnálni kezdtem. A bátyját meg simán agyonütöttem volna, ha nem a buli házigazdája lett volna - legalább is tudomásom szerint ő volt az. Ha már ennyire csicskáztatta az öccsét, hogy szolgálja ki a bulibagázst... Ki más lehetett volna a szervező, ha nem ő?
Mondjuk, ha jobban belegondolok... Kirobbantani egy tömegverekedést azért elég király lett volna. Sokkal jobban jöttem volna ki belőle, mint így, jeges zacskókat keresgélve egy koszos pincében. Miért kellett belemennem..? A tök se érti, de ha már ott voltam, gondoltam megcsinálom, amit ígértem. Talán cserébe majd azt kérem Pinokkiótól, hogy megfejelhessem azt a köcsög testvérét. Megérdemelte volna, amekkora tuskónak tűnt a hallottak alapján. Mindig is utáltam az ilyeneket. Mármint... Felőlem aztán lehet akármekkora szemétláda a többiekkel, de a saját vérét ne baszogassa. Én is tudnék mesélni szép sztorikat, de a húgomat soha eszembe se jutott volna bántani vagy ugráltatni, csak mert "olyan kedvem volt". Még jó indokkal se szabad, nem hogy kedvtelésből.
Tehát ezen morgolódva vonszoltam le magam a pincébe, ahol aztán neki is láttam a keresésnek. Azt mindjárt gondoltam, hogy valami fagyasztót, esetleg hűtőt kell keresnem, de abban a homályban ez nem volt túl egyszerű feladat. Főleg, mivel mindent belepett a por, a rengeteg pókháló és használatlan lepedők, takarók... Na meg egy random macska, ami kellemes nyugalomban ücsörgött egy törött szék maradványain. Amint meglátott, fújt rám egyet, majd elkezdte tisztogatni magát olyan helyeken, amiket nem akartam látni.
- Macskák... - morogtam szemet forgatva, majd folytattam a keresgélést. Hát haver, nem lesz meg az a fél perc, az biztos! Senki nem mondta, hogy ekkora romhalmazban kellene megtalálnom a maradék jeget... Egy pillanat alatt megfordult a fejemben, hogy jól átcsesztek és ez valami hülye kis szívatás része. A helyzet az, hogy rohadtul utálom az ilyesmit, úgyhogy kezdett érni egy jó erős saller annak, aki kitalálta. Csak tudjam meg, ki volt az...
- Ez nem lehet igaz, hol a fenébe... - nem tudtam befejezni magammal a társalgást, ugyanis fentről léptek zaja érkezett. A hang felé fordultam, de egyelőre nem reagáltam. Gondoltam, biztos jött erősítés, vagy ilyesmi. Elvégre több szem többet lát.
Csend, majd újabb két lépés hallatszott, végül ajtócsukódás. Remek! Csak remélni mertem, hogy nem épp bezárni jött le valaki.
Végül tekintetem összetalálkozott egy lányéval. Ohh, még jobb! A végén még meg leszek erőszakolva egy vadidegen pincéjében! Ez is egy olyan sztori, amit Brett szívesen meghallgatott volna.
A csajszi szavaira ráncba szaladt a homlokom. Értem én, kisebb volt nálam, én meg valami csoda folytán égimeszelővé nőttem az évek alatt, de azért nem így szokás kezdeni egy beszélgetést. Nem mintha zavart volna, gondolom nem bántásból jegyezte meg. Ez volt rólam az első benyomása és kész.
- Helló. - biccentettem neki, valami kényszervigyorral a képemen. Buliban voltunk, de még mindig olyan feszült voltam, mintha ki se mozdultam volna otthonról. - Jah, cserébe a boltban minden törpe engem kér meg, hogy vegyek le neki valamit. - tettem hozzá, miközben az egyik takarót felhajtva szembetaláltam magam egy bűn ronda festménnyel, ami egy szottyos vénasszonyt ábrázolt - Azt a kurva..! - gyorsan el is takartam, hogy ne kelljen tovább szemeznem vele - Ezt nem akartam látni. - fintorogtam.
Hajamba túrva pillantottam körbe, de hűtőnek és zacskóknak semmi nyomát nem láttam. Vagy én voltam vak, vagy jól átvágtak.
- Egyelőre nem. - fordultam a csajszi felé - Lefoglalt, hogy Pinokkiónak szerezzek jeget, de szerintem rossz helyre küldött az a kis rohadék. - csóváltam a fejemet, majd tekintetemmel a macskát kezdtem keresni. Na, az is felszívódott. Biztos rájött, hogy neki ez a hely túl mocskos és gusztustalan.
Talán ha nekem nem is, de a lánynak szerencséje lesz és megtalálja, amit keres. El tudtam képzelni, hogy idelent rejtették el az összes értelmes piát, a bulira meg csak a legolcsóbbat vették elő. Volt benne logika, én is így csináltam volna, ha ekkora tömeget kellett volna leitatnom.
- Amúgy Jasper vagyok. - ha már így összefutottunk, gondoltam bemutatkozom neki, hogy ne csak „hé te”-nek, vagy „te colos”-nak nevezzen. Bár, annyian szólítottak már így, hogy lassan hallgatni is kezdtem rá.
Ha már a jégről lemondtam, becsatlakoztam hogyishívjákhoz, hátha ital terén nagyobb sikerrel járok. Pinokkió meg keresse csak azokat a zacskókat, ha annyira kellenek neki, ne engem ugráltasson feleslegesen! Ennyi erővel akárkit megkérhetett volna, de pont engem kellett kiszúrnia... Pedig nincs túlzottan barátságos fejem, nem is értem, hogy gondolta. Na persze én voltam a hülye, amiért hőst kezdtem játszani.
- Te találtál már valamit? - kérdeztem egy kis idő múlva, hallhatóan untam már az egészet. Maradtam volna inkább otthon a seggemen!

go f*ck yourself × 768 × remélem te is, Törpilla wink × @



underneath it all, we're just savages

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése





Ajánlott tartalom



Vissza az elejére Go down
 
Rae x Jasper - A little trouble
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
 :: Playground :: Lakónegyed-
Ugrás: