• Nem minden szörny tesz szörnyűségeket.•
Ha a határok elmosódnak, akkor néha már nem is tudod, melyik oldalon kötsz ki.


 

oldalunk videója
esküszünk, hogy rosszban sántikálunk

légy üdvözölve
a győztes mindig egyedül van

Beacon Hills sosem a nyugodtságáról volt igazán híres. A természetfelettiektől nyüzsgő városka ezer meg ezer meglepetést tartogatott mindig is a lakosai számára. Sosem tudhattad előre, hogy mi lapul meg a sötétben és mi feni rád a fogát talán a saját szobád rejtekében. S most a város újra a feje tetejére áll. Nagy a kavarodás, különböző korok szülöttei vegyülnek egymással, magukkal hozva valami rémisztőt, fenyegetőt. Ismeretlen fenevadakat, amik létezéséről az elmúlt évszázadban aligha hallhatott valaki. Senki sincs biztonságban. Senki sem menekülhet. Vagy te talán boldogulnál? Lépd át városunk határát és deríts fényt mindenre. Neked talán lehet némi esélyed.

Oldalunk alapítása: •• 2012.06.17



jelentkezz be
Mutasd meg valódi éned
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
kischat
ne menj jégre, s el nem esel




Oldal statisztika
Kik vannak fölényben?
Az oldalon 51 aktív, elfogadott karakter
Vérfarkas
3
Ember
8
Diclonius
0
Daimon
1
Hellhound
1
Vadász
10
Hibrid
5
Incubus
1
Kitsune
4
Vámpír
4
Warlock
6
Wendigo
4
Vérjaguár
4
él ebben a sötét világban...



Karmolás nyomok
Természetfeletti itt járt, nézd meg mit hagytak nekünk.



☇ Avatarfoglaló


Yesterday at 7:23 pm
☇ Stories


Vas. Dec. 09, 2018 10:18 pm
☇ Maya & Joseph


Vas. Dec. 09, 2018 3:53 pm
☇ Charlotte & Joseph


Szer. Dec. 05, 2018 5:07 pm
☇ Játszótársat keresek!


Kedd Dec. 04, 2018 11:43 pm
☇ Joseph Rich


Kedd Dec. 04, 2018 11:18 pm

Beacon Hills lelkei
Lények az árnyékban
Jelenleg 8 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 8 vendég

Nincs


A legtöbb felhasználó (51 fő) Csüt. Nov. 17, 2016 10:12 pm-kor volt itt.

Share | 
 
 Maya & Joseph










avatar


: :


Join date :
2018. Dec. 03.

Age :
1019

Tartózkodási hely :
Beacon Hills

Foglalkozás :
Taktikázás


Szer. Dec. 05, 2018 5:58 pm
Nemes vámpír: kiben ősök vére folyik, s az élőkből iszik





Szövetséges vagy ellenség?


Maya & Joseph


Mindenkinek kellenek szövetségesek. Egyedül nem lehet megnyerni egy olyan harcot, amibe én akarok belekezdeni. Kellenek hozzá gyalogok, akiket fel lehet áldozni annak érdekében, hogy én jól jöjjek ki a dologból. De van még náluk is fontosabb, az pedig nem más, mint aki garantálja azt, hogy az egyetlen fegyver ami kivonhat a forgalomból az nem fog elkészülni. Igen, szükségem van egy boszorkánymesterre. Azt akarom, hogy ő legyen a szemem és a fülem, hogy egy kölcsönös alku ellenében végre hajtsa azt, amit szeretnék. Mert tudom, hogy a mágia fegyver és ha nem vagy bebiztosítva vele akkor hamar elbukhatsz. Így hát egy kis felfedező útra indultam és minden befolyásomat és igézési technikámat bevetve megpróbáltam egy listát szerezni azokról, akik itt élnek és hatalmukban áll teljesíteni a kívánságaimat. Viszont nekem egy olyan személy kell, aki elég fiatal ahhoz, hogy bedőljön nekem és azzá formálhatom akivé szeretném. Tudom, hogy egy gyereket manipulálása elég gonosz dolog, de sajnos szükséges. Bántani úgy sem fogom, hisz nincs szándékomban vért ontani amíg ebben a városban vagyok csak kicsit keverni akarom a lapokat és úgy nyerni, hogy mást állítsanak be fő gonosznak. Mert szerencsére volt időm gondolkodni, míg figyeltem a történelem mozgását. A rossz embereket vagy így, vagy úgy, de legyőzték. Én pedig nem akarok a sorsukra jutni így hát azt teszem, amihez értek. Mozgatom a szálakat és csak akkor jelenek meg, amikor már learattam a babérokat.
Mayara Cortese, ő lett a kiválasztottam. 17 éves, fiatal és gyönyörű leányzó. Rá kigyanakodna? Megfelelő szövetségesem lehet és remélem azt, hogy mindenféle erőfeszítés nélkül sikerül rávennem arra, hogy mellém álljon. Ha nem, hát akkor muszáj leszek egy kicsit bekeményíteni és ide-oda mozgatni néhány bábut. Viszont elsőnek is fel kell őt mérnem, kíváncsi vagyok a természetére, a reakciójára egyes szituációkban. Vajon forrófejű vagy hidegvérű? Türelmes vagy türelmetlen? Bátor vagy gyáva? Ezek nagyon fontos információk lehetnek a számomra, mert úgy fogok hozzáállni és előtudok készülni.
Elsőnek is csak a távolból figyeltem minden lépését direkt úgy, hogy érezzen. Hogy tudja azt, hogy valaki a nyomában jár. Ezután pedig következett a második fázis. Embereket igéztem meg az utcán, hogy ha látják őt egyedül akkor először csak kezdjék el folyamatosan őt nézni, mint egy közellenséget de ne tegyenek semmit. Aztán pedig a harmadik fázis az volt, hogy adjanak át neki üzeneteket. "Figyellek,  találkozzunk, nézz a hátad mögé, ne bízz senkiben". Szépen lassan el akarom érni, hogy kijöjjön a sodrából vagy segítségért fusson vagy pedig támadjon. S még van még egy oka ennek az egésznek, amit mindig is utáltam de most meg kellett húzni a váratlant. Erőmet fitogtattam csak azért, hogy így majd ha eljutunk az alkunkig akkor rájöjjön arra, hogy sokat nyerhet velem. Most pedig eljött az idő, hogy végre személyesen is találkozzunk. A halandók már nem néznek rá, nem küldenek neki semmiféle üzeneteket. Visszatértek a megszokott életükhöz. Viszont én továbbra is figyelem, de most sokkal messzebbről, hogy biztosan ne vegyen észre. Aztán amikor betér egy kávézóba, én is megteszem és egyenesen melléhuppanok.
- Egy cappuccinot, köszönöm. Mosolygok a felszolgálóra és aztán a tekintetemet a lányra emelem.
- Kávé ilyenkor? Nehéz nap? Vagy nehéz hét? Megértem. Sóhajtok egy nagyot, aztán pedig már felé is fordulok s az arcát kezdem el kémlelni.
- Már nagyon vártam a találkozónkat, Mayara Cortese. Remélem megkaptad az üzeneteimet.




Remélem tetszik | kevés | Razz | ×
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése


avatar


: :


Join date :
2017. Jun. 23.

Tartózkodási hely :
⚘ BH ⚘

Foglalkozás :
⚘ Student ⚘


Vas. Dec. 09, 2018 3:53 pm
boszorkánymester: varázslat szülötte, szíve fehér vagy fekete




Joseph & Maya
what do you want from me?



Tudtam, hogy valami nincs rendben. Minden egyes porcikámban éreztem már az elejétől fogva, hogy az árnyak közt megbújik valami egészen újfajta erő. Valaki, aki csak bajt hozhat a fejemre, semmi mást. Anyám az ilyen megérzésekre mindig azt mondja, hogy jobb, ha nem hagyom figyelmen kívül őket. Így ha netán igazam volna, tudnám, mit kell tenni, és nem érne váratlanul semmi.
Gyanúmat csak fokozta, ami eztán következett. Az emberek furcsán néztek rám az utcán. Nem egyszer, nem kétszer, hanem egész álló nap. Akármerre jártam, mindig volt valaki, aki úgy bámult rám, mintha vér tapadna a kezemhez. Ekkor már teljesen biztos voltam benne, hogy valaki kiszúrt magának. És mégis, voltam olyan bolond, hogy nem szóltam se anyának, se apának. Nem akartam, hogy azt higgyék, még egy ilyen ügyet se tudok egyedül elintézni.
Ez utóbbi döntésemet akkor bántam meg, amikor idegenek kezdtek szólítgatni. Ezzel egyértelművé is vált, hogy a megfigyelőm találkozni akar velem. Aki pedig ennyi embert képes egyszerre igézet alatt tartani, bizony nem akármilyen erővel rendelkezhet. Volt egy sejtésem, hogy ha nyíltan ellenkezek, kitalál majd valami kevésbé diszkrét módszert arra, hogy kényszerítsen. Nem akartam se a saját, se mások épségét kockáztatni, így szimplán hagytam, hogy folyjanak az események. Nem szóltam közbe, és nem mondtam semmit a szüleimnek. Furcsa mód még csak nem is sejtették, hogy valami nem kerek velem.
Egy idő után minden korábbi jelzés, figyelmeztetés és üzenet megszűnt. Minden visszaállt a normál kerékvágásba, ami felkeltette bennem a reményt, hogy a rejtélyes idegen leszállt rólam. Örültem volna, ha valaki mást talál magának, de ennyire naiv nem lehettem. Aki egyszer kinéz magának egy boszorkánymestert, attól nagyon kicsi az esély, hogy meg lehet szabadulni.

Nem sokat aludtam az éjjel. Egy sötét gondolat tartott ébren, minden korábban elnyomott félelmem elő akart törni belőlem. Bátornak mutattam magam, próbáltam úgy tenni, mintha nem állnék egy kisebb idegösszeroppanás szélén, miközben belül folyamatosan próbált felőrölni a paranoiám. Időzített bombának éreztem magam, ami bármelyik pillanatban felrobbanhat, és ezt már az otthoniak is kezdték érzékelni. Mégis, egy szót se szóltak, inkább csak vártak, hátha magamtól előállok egy magyarázattal. Addig is, inkább hagyták, hogy ma azt csináljak, amit csak akarok. Nem terheltek le mindenféle boszorkányos feladattal, nem küldözgettek el gyógynövényekért vagy bármiféle hozzávalóért, amiből elméletileg hiányban szenvedünk. Sőt, még pénzt is adtak, hogy vegyek magamnak, amit csak szeretnék. Jól ismernek már, tudják, hogy a költekezés eltereli majd a figyelmemet a problémáimról.
Egy új blúz, néhány drága ékszer és friss, bordó körmök kíséretében lépek be a kávézóba, amit kinéztem magamnak. Ez nem az a tipikus világszerte ismert, túlértékelt fajta, mint a Starbucks. Minőségi, már a pörkölt kávémag és fahéj illatelegye is erre utal. Tudom, hogy itt nem járhatok rosszul, még ha a legbénábbnak hangzó italt is rendelném magamnak. Az egyik asztalhoz érve lepakolom a márkajelzéses szatyraimat, majd az itallapot nézegetve dőlök hátra a puha ülésben. Minden annyira ínycsiklandóan hangzik, hogy nehezemre esik választani. Ezért is döntök úgy, hogy inkább csak találomra rámutatok az egyik kínálatra, aztán meglátjuk, mi sül ki belőle.
Nem kell sokáig várnom, a felszolgáló néhány percen belül hozza is a rendelésemet. Még egy kacskaringós szív mintát is mázoltak a habra, valamint egy apró madártollat és néhány hullámot. Olyan szépre sikeredett, hogy gyorsan készítek róla egy fotót emlékül, ha már kénytelen leszek tönkretenni.
Épp a kanálért nyúlok, hogy felkeverhessem a kávét, amikor a szemem sarkából látom, hogy valaki beül mellém. A korábbi felszolgáló megjelenik, és az ismeretlen is rendel magának, majd felém pislog. Homlokom ráncba szalad, amikor felveszem vele a szemkontaktust. Elég feltennie azt az egyszerűnek tűnő kérdést, hogy tudjam, kivel is van dolgom. Az a sok igézet mind az ő műve volt. És még csak nem is próbálja véka alá rejteni, egyszerűen a tudtomra adja, hogy jók a megérzéseim. És még a teljes nevemet is tudja, tehát tényleg nagyon alapos volt. A Mayarát ugyanis soha, de soha nem használom, még otthon is mindenki csak Mayának, vagy niña-nak szólít.
- Nem nagyon volt választásom. - felelem halkan, a kávémra pillantva. Fogalmam sincs, hogy lehetne viselkedni egy ilyen helyzetben. A nagy játékosok eddig mindig anyámat keresték fel, hozzám egyikük se fordult soha. Mindannyian csak egy egyszerű gyereknek láttak, nem gondolták volna, hogy bennem is van lehetőség. - Mit akarsz tőlem? - kérdezem, ismét a világos íriszekre emelve tekintetemet. Az egyetlen, ami segít, hogy elrejtsem az aggodalmamat, az a latin vérem. Az ezzel járó szélsőséges érzelmi világom nélkül most remegnék a félelemtől. Még szerencse, hogy az évek alatt jól megtanultam titkolni a gyengeségeimet.

remélem jó lesz így elsőre Razz@




I am not afraid anymore
standing in the eye of the storm
ready to face this, dying to taste this, sick sweet warmth

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
 
Maya & Joseph
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
 :: Playground :: Belváros :: Evermore Kávézó-
Ugrás: