Nem minden szörny tesz szörnyûségeket
Ha a határok elmosódnak, akkor néha már nem is tudod, melyik oldalon kötsz ki
Esküszünk, hogy
rosszban sántikálunk
Belépés

Lépj be közénk
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Kischat
Ne menj jégre, s el nem esel
Oldal statisztika
Kik vannak fölényben?
Az oldalon 59 aktív, elfogadott karakter

Vérfarkas
7
Ember
4
Diclonius
1
Daimon
5
Pokolkutya
2
Vadász
4
Hibrid
8
Lidérc
4
Kitsune
7
Vámpír
4
Warlock
7
Wendigo
3
Vérjaguár
3

kockáztatja életét e világban
Karmolás nyomok
ki mit hagyott nekünk?



Drew Lamarck/Masanori

Car, coffee and you - Michael & Avery EmptyDrew Lamarck
Today at 9:57 am



Avatarfoglaló

Car, coffee and you - Michael & Avery EmptyHugo Marlowe
Today at 1:09 am



Hugo

Car, coffee and you - Michael & Avery EmptyJulia Hunt-Kozma
Yesterday at 7:25 pm



Elkészültem!

Car, coffee and you - Michael & Avery EmptyHugo Marlowe
Yesterday at 4:27 pm



Fawn & Ethan ;; you're so annoying

Car, coffee and you - Michael & Avery EmptyFawn Olossë
Yesterday at 2:32 pm



Vale & Angus - night at the museum

Car, coffee and you - Michael & Avery EmptyVale Pedersen
Yesterday at 12:31 pm
Beacon Hills Lelkei
lények az árnyékban
Jelenleg 14 felhasználó van itt :: 4 regisztrált, 0 rejtett és 10 vendég :: 1 Bot

Daniel Nicholson, Delsin Aver, Ethan Wayne, Stephen Hunt-Kozma


A legtöbb felhasználó (51 fő) Csüt. Nov. 17, 2016 10:12 pm-kor volt itt.


Share
 

 Car, coffee and you - Michael & Avery

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
ÜzenetSzerző
Vas. Ápr. 28, 2019 1:47 pm

Avery Sardothien
pokolkutya: a természetfeletti létezésének lángoló ôre



Michael & Avery
The story has begun, but where is the other main character?

A
napok és éjszakák egymást követték. Idő, idő és idő csak telt. Míg régen lefoglalta az egyetem hétköznap, hétvégén hazaugrott a családhoz a brancsra tanulni. Kettős élete volt Averynek: egyszerű halandó és a vadász.
Változtak a dolgok.
Nem jár egyetemre már, nem jár haza már, nem veszi fel a telefont, e-mailekre, levelekre nem válaszol, a kollégiumból el kellett költöznie, amint felmondta a jogviszonyát. Senki sem tudja, hogy mi történt vele, egyszer csak eltűnt a térképről.
Vajon meghalt?
Igazából élt és majdnem virult is. Irvine-ben kisebb állásokból keresett valamennyi pénzt, hogy kezdjen magával valamit. Nehéz úgy, ha közben zsigerileg változik meg az ember, minden ami volt, már nem lehet...
Félóra késés mi az már? A kávé égette a kezét, ahogy átfutott egy újabb zebrán az ideiglenes munkahelye felé. Sehol sem maradt huzamosabban, noha a családi örökség megengedte volna, hogy egy ideig ne csináljon semmit, de borzalmasan idegesítette ha csak a négy fal között ült, pedig az volt a biztonságos a számára úgy, hogy egy pokolkutyával próbált meg egy testen osztozni. A benne szunnyadó szörnyeteg nem beszélt hozzá, néha érezte, ahogy morajlik, ahogy valami nem tetszik a számára, de nem több. Próbált utána nézni a pokolkutyáknak, de nem volt valami sok még a vadászoknál se róluk.
Még három utcányira volt.
Látta, ahogy a távolban lévő zebránál átvált zöldre a lámpa, mire ő is lelépett az útról, ha tartja az irányt, akkor a csíkozott aszfalt másik végére ér. Nem volt egy kocsi sem most éppen az útszakaszon, úgyhogy futni kezdett.
Nem volt messze a járdától, mikor egy kocsi kanyarodott be, dudált ugyan, de túl későn. Csikorgás, fékezés, Avery érezte, ahogy valami comb tájékon megüti, meglöki, megtántorodott. Lépet jobbra, lépett újra, de az egyensúlya nem állt vissza, a lábában pedig végig vonult a fájdalom, a patkán félrelépett és az első adandó embernek csapódott olyan erővel, hogy a kávés pohár fedele leesett. Puffanás, loccsanás, érezte a forró lé arcába fröccsenését, bőrének sikoltozását a váratlan hőre, reflexből engedte a poharat, mely becsapódva ért földet ő és az ismeretlen között, hogy még a cipőjüket is eláztassa.
- A kibaszott életbe - nézett fel az ismeretlenre, akire épp hogy nem kenődött fel, aki talán kicsit jóval kávésabb lett, mint kellett volna. Letörölte saját arcát kezével, de teljesen mindegy volt, a tejes ital már az ő pólójába és az ismeretlen felsőjébe is beleivódott.
Nem igaz, hogy ez pont itt állt? -  Esküszöm nem direkt volt!
Ha ez nem lett volna elég...
Lehajolt, hogy legalább az üres poharat felvegye. Újabb reccsenés, szövet szakadás és a szűk farmer megadta magát, ahogy szépen felrepedt valahol a varrásmentén.
- Basszus - zavartan azonnal felállt, mintha csak karót szúrtak volna belé, noha lába nem örült ennyire a gyors mozdulatnak.
Hallotta maga mögött az elhajtó autóból a káromkodás sorozatot, melyet biztosan neki címeztek, de ez érdekelte a legeslegutolsó sorban.
Hogyan kezdődik egy szar nap? Összegezve: késésben van, majdnem elütötték, majdnem kilapult egy emberen, kiborult a kávé leöntve magát és valakit, felrepedt a gatya a seggén. Istenek esküdtek ma össze ellene? Mi jöhet ma még?  Jah, hogy biztosan ki fogják rúgni, vagy azért, mert így ment be dolgozni, vagy azért, mert mire hazamegy és átöltözik, akkor már jobban jár, ha be se megy.
 

- ||  Lesz ez jobb is ||




beautiful kind of the chaos
✧ ✧ ✧ ✧ ✧ ✧ ✧ ✧ ✧ ✧ ✧ ✧ ✧ ✧

We're killing strangers, so we don't kill the ones that we love

Avery Sardothien
Car, coffee and you - Michael & Avery Tumblr_inline_p7r3s0NB6f1sccn28_250
Car, coffee and you - Michael & Avery Tumblr_mvl1vsBhEc1slwsvjo1_500
destroying is easier than creating.
Tartózkodási hely :
♛ in the Hell of BH
Foglalkozás :
♛ not want to know

Car, coffee and you - Michael & Avery Empty
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Vas. Ápr. 28, 2019 9:05 pm

Michael Reid
vadász: vérét ontja azoknak, kik veszélyt jelentenek




To: Avery


Lakkcipőt egy sötét elegáns nadrág követ, a fekete bőrből készült öv mögött egy fehér ing lett betűrve, melynek legfelső gombja is be volt gombolva, s mindezt egy zakó fedett. Balljának mutatóujjával feljebb tolta szemüvegét és elégedetten rántotta helyre öltönyét, majd sarkon fordulva lépett el a tükörtől. Hotelszobájának ágyán várta őt egy sporttáska és néhány apróság, mint kulcsok, eldobható telefon valamint némi készpénz és így indult el aznap átmeneti szállásáról célállomása felé.
Hiába dolgozott szorgosan egy nagy és egyben titkos vállalatnál amely meglátta benne a természetfeletti felé irányuló ellenszenvét, még így is akadtak magánakciói, bevetései, vadászatai amelyeket olykor egyenesen a cég számlájára írt fel hiszen mindig jó kifogás volt azt mondani újabb mintákra volt szükség valami még hatásosabb kifejlesztésére. Ráadásul formában akarta tartani magát és elméjét amelyhez nem volt elég egy laborban ülni és DNS-láncokat, sejteket meg más egyebeket vizsgálgatni. Szükségét érezte némi tornának mind a teste mind az agya szempontjából és nem mulasztotta el ezen edzéseit. Soha.
Most is épen egy ügyön dolgozott. Kutatott és kíváncsi volt, több szempontból is. Mostani ügyének elméleteit, tárgyának alanyát egy régi, már-már elhagyatott aktában lelte meg amely teljesen véletlenül, és meglehetősen szerencsésen, landolt az ő keze ügyében. Avery Sardothien volt a becses leány neve kinek szülei meghaltak azért, hogy ne kerülhessen be a programba. Alapvetően ennyi nem keltette volna fel az érdeklődését, ám az előzetes jelentés az ifjú képességeiről már elgondolkodtatták aztán azok a furcsa egybeesések… Biztosra vette, hogy vadászként él a nő és ami még szembetűnőbb volt az a takarítás mértéke. Mike-nak volt egy elmélete… vagy kettő, esetleg három, de minden esetre érdemesebbnek látta utána járni az igazságnak így kivett pár nap szabadságot. Éppen a fiatal legújabb munkahelye felé tartott mikor éles hang ütötte meg a fülét. Épp csak átért egy átkelőn, mikor valami barom autós vagy éppen gyalogos nem bírt magával és balesetre utaló hangokat generált. Alig fordult meg, hogy megnézze mi történt, éppen hogy megállt és láthatta a gyorsan leforgó eseményeket mikor hirtelen folt esett azon a tökéletes megjelenésén… meg az önmaga nagyratartásán.
— Basszus! Figyelj már oda! — felháborodva szólt rá a vele szemben lévő kiscsajra és nyúlt immáron foltos ingéhez — A rohadt életbe! Mi lehet ennyire sürgős?! — szitkozódott tovább, majd méltóztatott világos tekintetét ráemelni bemocskolójára. Villámként baszott belé a felismerés, amikor meglátta a nedves arcot. Vonásait amilyen gyorsan csak tudta rendre igazította mielőtt elárulta volna őt tekintete és megköszörülte a torkát. Támadója éppen ekkor hajolt le az üres papírpohárért és hallatott egy reccsenést öltözetének szövete. Lelki szemeivel kört írva le magában annyit mondott: Ezt nem hiszem el.
— Jól vagy? — tette fel a lehető legidiótább és legfurább kérdést az előző jelenet után, miután meglátta a nálánál jóval fiatalabb nő torz és ijedt arcát. Mike sejtette mi történt, legszívesebben kiröhögte és elszaladt volna mindezzel letudva a nyomozását ugyanis erősen kételkedni kezdett abban, hogy az előtte álló nő veszélyes fenevad lenne. Egyáltalán hogyan képes vadászni? Hogy nem falták még fel? S miközben ilyen meg ehhez hasonló kérdéseket címzett magának elméjének sötét bugyrában hozzá képzelve egy nagy rakás grimaszt és kifigurázást valójában igyekezett komoly és összeszedett maradni külső kisugárzását tekintve.
— Na jó. — oda a faarc — Figyelj, látom, hogy kibaszott szar napod van és én sem voltam éppen egy apáca. Kezdjük elölről. — fő a lazaság — Az én nevem Mike. — mutatott négy ujjával magára majd tenyerét felfelé fordítva egy csukló mozdulattal a vele szemben állóra mutatott ezzel átadva a staféta botot és várva, hogy az idegen szintén elmondja miként szólítják őt mások.



We are
• 568 •
• note •
• by Đ





chaos is so gorgeous, so pure but nothing as heavenly as
dying in the arms of a beautiful woman



Michael Reid
Car, coffee and you - Michael & Avery Tumblr_pwyu0z0rJr1yrvbewo5_r1_250
Car, coffee and you - Michael & Avery Tumblr_pwyu0z0rJr1yrvbewo6_250
Look at the world around you.
It's coming apart.

Age :
35
Tartózkodási hely :
Beacon Hills
Foglalkozás :
hunter

Car, coffee and you - Michael & Avery Empty
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Hétf. Ápr. 29, 2019 5:50 pm

Avery Sardothien
pokolkutya: a természetfeletti létezésének lángoló ôre



Michael & Avery
The story has begun, but where is the other main character?

V
an annál rosszabb, mint a reggeli ébresztő kávéd kiköt rajtad és máson? Mikor az amúgy is ramaty idegeidet még valaki feszegeti? Igazából ez az idegen már csak hab volt az események tortáján. Olyan, mint mikor hirtelen kitörik alattad az amúgy is ingatag szék lába és seggre taknyolsz a padlón. Valami ilyesmit érzett... Ingott az a szék azóta, hogy a szülei meghaltak, alig tudott valamibe kapaszkodni, de mikor aztán akarata ellenére - mert hogy a dög meg nem kérdezte (!) - még meg is szállta egy pokolból jött eb, akkor úgy minden gördülni látszott a lejtőn. Frusztrált volt és bizonytalan, az addigi magabiztossága képességeire nézve szinte elpárologtak, noha azt tudta, fel tudná rúgni ezt az alakot ebben a pillanatban, csak nem lenne illő most, hogy a kávéval is leforrázta már.  Oh, kit érdekel az illem... Ő volt rossz helyen, mit kell itt ácsorogni?
- Figyeljen maga oda, baszki! Késésben vagyok! - vagy legalábbis volt, replikázott azonnal vissza megfeszülő idegekkel, most kicsit sem viselte jól, hogy még be is szólnak neki, mintha teljességgel direkt csinálta volna. Ha tudná, milyen az amikor direkt akar rosszat... az fáj.  De most már úgy volt vele, hogy meg is érdemli ez a hapciáskodó előtte, legalább nem egyedül van szar napja, ez is valahol tud megnyugtató lenni... valahol biztos.
Ha léteznek angyalok, biztos, hogy zokognak a felhők fölött, ahány káromkodás eszébe jutott, nem is tudva mennyit mondott ki és mennyit tartott magában. Nem feltétlenül a férfire haragudott, csak az rosszkor volt rossz helyen.
A kérdésre megforgatta szemét kínosan. Úgy nézek ki? Úgy nézek ki, te idióta, hogy minden rendben van?! - Nem éppen - bökte ki, ahogy a pólónak a kárát fogta fel, a nadrágét nem tudta, és nem akarta még a forgolódással mindenre felhívni a figyelmet. Majd végérvényesen realizálta, hogy a másik sem éppen olyan, mint aki a futószalagról jött. Tudjátok, a filmekben ilyenkor a lány incselkedve megjegyzi, hogy szívesen kimossa az inget, jöjjön el hozzá és együtt megvárják a mosást és ki tudja, hogy mi történik közben - Averynek még a gondolattól is elment az életkedve, ő aztán nem fogja hagyni, hogy egy idegen a lakásán kóricáljon. Lehet, hogy sorozatgyilkos, lehet, hogy tudja ki ő, lehet, hogy az egész nem véletlen, lehet, hogy visszapaterolják BH-ba, lehet, hogy helyben megölik... Túl sok filmet nézett, de azt tudta, hogy az emberi külső nagyon is csalóka tud lenni, sokszor takar szörnyeteget akár átvitt értelemben, akár valóban is.
A bizalom olyan luxus, amit nem engedhetett meg mostanában magának. A kávé is olyan luxus volt mára... - Kössz, hogy emlékeztetsz. - Kettőnk közül egyértelműen neki volt a mai napja rosszabb, ebben biztos volt, de ha már vette a férfi a fáradtságot...
Egy nagy levegővel varázsolt magára egy halovány mosolyt. - Ava - bökte csak ki, nem szívesen adta meg az egész nevét, csak ha nagyon muszáj volt, és most nem volt az. - Tényleg bocs az ingedért, nem akartam. Gondolom nem vigasztal, hogy én is olyan lettem... Remélem nem most mész állásinterjúra - toporgott picit már elnyomva a zavart, ami a felrepedt farmerből adódott, hisz itt álltak az út szélén, a járda közepén merő kávéban!
Volt valaha ennél kínosabb dolga? Jah, igen az egyetemi gólyabálon... nem is akart arra emlékezni inkább. Vannak olyan dolgok, amiket jobb ha a múlt homálya fed... nagyon is jobb.
 

- ||  :3 ||




beautiful kind of the chaos
✧ ✧ ✧ ✧ ✧ ✧ ✧ ✧ ✧ ✧ ✧ ✧ ✧ ✧

We're killing strangers, so we don't kill the ones that we love

Avery Sardothien
Car, coffee and you - Michael & Avery Tumblr_inline_p7r3s0NB6f1sccn28_250
Car, coffee and you - Michael & Avery Tumblr_mvl1vsBhEc1slwsvjo1_500
destroying is easier than creating.
Tartózkodási hely :
♛ in the Hell of BH
Foglalkozás :
♛ not want to know

Car, coffee and you - Michael & Avery Empty
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Vas. Júl. 21, 2019 12:40 pm

Michael Reid
vadász: vérét ontja azoknak, kik veszélyt jelentenek




To: Avery


Tudjátok, vannak azok az emberek akik mindent tökéletesen egészen a legapróbb részletekig elterveznek, esetleg még csinálnak hozzá pár alternatív módot is ha beütne a gebasz és Mike pontosan ilyen volt, úgyhogy kurvára fel tudta baszni az agyát ha spontán kellett megoldjon egy helyzetet. Na, nem azért mert ne sikerült volna így is az amit elképzelt végkifejlettnek, sokkal inkább az nem tetszett neki ahogy elveszti az irányítást. Rühellte amikor másik dirigáltak neki, olyannyira cibálta a kiscicus bajszát ez, hogy egyszer meg is ölte az egyik kollégáját mert az valami rosszat mondott tök véletlenül. Oké, ez még nem ok egy dühkitörésre, ám egy nagy vita közepén amikor eleve elszabadulnak az indulatok egy elszólás pont az a kis tűhegynyi szúrássá válik amitől elpattannak az idegek és Dr. Reid egyszerűen bekattan. Átesik a ló túloldalára, átvált Mr. Hyde-ba és akkor ember legyen a talpán aki megfékezi. Egyszer láttam amint kinyírt három embert egy ceruzával. Eskü így volt!
Késésben?! Na ide figyelj te kis kurva, én meg éppen hozzád igyekeztem, hogy elaltassalak és a fémasztalomra fektetve felvághassalak és kiszedjem a szerveidet. Na, ez hogy tetszik, ribanc? — oké, oké, nem mondta ki csak gondolt rá és ami azt illeti nagyon is kedve lett volna hozzá. De, élve kellett neki a csaj, úgyhogy befogta a száját mielőtt tényleg valami durvát vágott volna a másik fejéhez. Bár, jobban belegondolva ez az Avery is valami „szépségeset” suttogott volna Michael fülébe ha teheti. Ki ne akarná?
— Igazán nincs mit. — felelte nemes egyszerűséggel az emlékeztetős dumára ajkait legörbítve a nemtörődömség, vagy inkább a „nem gond” grimaszával és vállat vonva hozzá letekintett a nálánál alacsonyabb nőre — Ava?! Ez a valódi neved vagy csak le akarsz koptatni? — szemöldökei gyanakvón kerültek egymáshoz közelebb miközben próbálta leplezni valójában van annyi sütnivalója abban a csinos kis fejecskéjében amivel összerakta, hogy ez akár még az Avery beceneve is lehetne. Ha nem tudná, hogy nőt kell keressen és hogyan is nézni az alany még a végén a név uniszexualitásából adódóan egy férfira számítana. Vagy legalábbis valaki profibbat és erősebbet képzelne el. Ez az egész szituáció olyan… bizarr.
— Ki lehet mosni. — legyintett az ingére — Neked viszont egy mosásnál többre lenne szükséged. Várj csak… — azzal fogta magát, levette a zakóját és rátette a nő vállaira. Mivel a férfi magasabb és szélesebb is volt, így a vastag és sértetlen ruhadarab elég hosszúnak bizonyult minden hiba eltakarásához. Tökéletes fedezék, amíg le nem kerülnek a bemocskolódott, elszakadt anyagok az emberről. Eztán letéve a sporttáskáját leguggolt hozzá Mike, kizipzárazva azt elővett egy tiszta, vasalt inget belőle és ott helyben kicserélte a kávésat, mit sem törődve azzal, hogy egy pillanatra így nem lesz rajta semmi felül és az emberek szemügyre vehetik izmos felsőtestét. Két barátnőnek ez elég feltűnően sikerült, incselkedő kuncogásukat a férfi egy kacsintással reagálta le szemüvege mögül, majd több figyelmet nem is szentelt nekik. Na igen, fő a lazaság.
Eközben a barom autós szitkozódva tovább állt és a forgalom visszarázódott a normál kerékvágásba. Michael tiszta inge bekerült a nadrágjába, a koszos a táskájába és a cipőjét is letörölte egy zsebkendővel. Egyet nyújtott a lány felé is hátha felakarja itatni a koffein egy részét amely lassan beleitta magát az ő felsőjébe. Mindent rendbe téve egyenesedett fel és fordult ismételten az idegen nő felé, ki egyben a célpontja is volt. De erről még hallgass egy kicsit. Shh.
— Én meg leszek, te viszont… Erm… Azt nem mondom, hogy elkísérlek az egy saroknyira lévő mosodába és amíg kimosod a ruháidat addig fedezlek és óvom a becsületedet, mert lássuk be… lehet, hogy sorozatgyilkos vagy az ártatlan külsőd mögött és nem szeretném, ha a lovagiasságom lenne a vesztem. Úgyhogy… — összeszorította ajkait, mint aki zavarban van vagy nem tudja mondja-e amit elképzelt, de aztán csak folytatta. Hihetetlen milyen egyszerűen és részletesen tudja Mike használni arcának izmait, melyek összhangban mozognak szavaival. Már-már ijesztő mennyire kifejező — Nem mondom, hogy örülök a találkozásnak… Ava. Lehetett volna kellemesebb is az első benyomás, de nem mi válasszuk ki sorsunk fonalát, mi csak járunk rajta. Egy szó, mint száz: Ég veled! — hajolt enyhén előrébb felhúzott szemöldökökkel, majd jobbját nyújtva köszönt el tőle. Hacsak nem bírja maradásra a nőci, úgy sarkon fordulva folytatja útját Avery munkahelye felé, ezúttal viszont nem ment be oda, hanem egyszerűen tovább sétál onnan mintha nem is oda akart volna menni eredetileg. Pár lépéssel távolabb még megfordulva odavetette neki: A zakót megtarthatod!



We are
• 712 •
• még nincs vége! ilyen könnyen nem szabadulsz meg tőlem xD •
• by Đ





chaos is so gorgeous, so pure but nothing as heavenly as
dying in the arms of a beautiful woman



Michael Reid
Car, coffee and you - Michael & Avery Tumblr_pwyu0z0rJr1yrvbewo5_r1_250
Car, coffee and you - Michael & Avery Tumblr_pwyu0z0rJr1yrvbewo6_250
Look at the world around you.
It's coming apart.

Age :
35
Tartózkodási hely :
Beacon Hills
Foglalkozás :
hunter

Car, coffee and you - Michael & Avery Empty
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Vas. Dec. 01, 2019 5:40 pm

Avery Sardothien
pokolkutya: a természetfeletti létezésének lángoló ôre



Michael & Avery
The story has begun, but where is the other main character?

A
very jól tudott improvizálni, viszont nagyon elszokott a valódi, emberi élettől, melyben nincsenek gyilkosok, lidércek, varázslók, hanem minden szürke és semmilyen.Valahol hiányolta ezt a normális emberi életet, talán pont azért, mert szülei annyira szerették volna, ha nem csak vadász válik belőle. Hát, nem csak az lett... vagy még az se. Másrészről viszont... ahhoz hiperaktív volt, hogy minden áldott reggel felkeljen, munkába menjen, majd hazajöjjön és lefeküdjön, megszokta azt, amit csinál, ahogy csinálja, hogy nincs biztos pont, amihez kötődne, Irvine neki csak annyit jelentett, hogy egy pillanatra meghúzódik, majd tovább megy, amint természetfeletti nyomokra bukkanna.
És akkor itt van Mike, egy átlagos ember egy átlagos napon, akibe beleütközött, vagy épp fordítva, végeredményt tekintve teljesen lényegtelen kérdés volt, mindketten a kávétól áztak.
Enyhén megrándult a szemöldöke, hisz eszében sem volt, hogy a férfi kíváncsi ennél többre. Lekoptatni? What, hogy jutottunk ide? Avery még fejben ott tartott, hogy a pokolra átkozza a férfit. – Avery – fűzte mellé kelletlenül. Egy rakat Avery nevű nő van, úgyhogy attól nem félt, hogy keresztneve elárulná, a családneve annál inkább, de a vadászokon kívül kit érdekel egy eltűnt tanonc? Senkit a földkerekségen, így előnnyel indult, volt annyi mozgástere, hogy időben léceljen le.
Mi? Én ezt... – elég hamar elhallgatott, ahogy a nehéz szövet a vállára nehezedett, tökéletes megoldást ugyan nem nyújtott, de átmenetileg sok mindent orvosolt. – Köszönöm – ezzel egyetemben egy őszinte, hálás pillantást vetett a férfira, kezdeti, lobbanó haragja pedig finom, izzó parázzsá zsugorodott. Mike legyen bárki is, a gesztus mégis csak kedves volt tőle.
Követte a mozdulatait egészen a letaglózásig, ahogy ott állt a férfi öltönyében és éppen VIP-s szemtanúja volt az ingcserének. – Nem vagy szívbajos – motyogta magában zavartan, ahogy tekintete végig csúszott a férfi vállain, felkarján, mellkasán és hasán. Edzett alkat volt és Avery nagyon remélte, hogy ezek az izmok egy konditerembe rakódtak rá, nem pedig...
~ Avery, te lassan paranoiás leszel ~ utasította magát rendre, hogy nem kell ám minden jött-mentre ráhúzni a vadász szerepet. Már rég leüthette volna, minthogy itt játssza a szépet és a jót, egy ingbe sem került volna és azzal a két szöszkével tovább is állhatott volna, minthogy az ő társaságát élvezze.  
Köszönöm – ismételte újra, ahogy átvette a zsebkendőt és levette a pillantását Mikeról, aki úgy nézett ki, mintha mi sem történt volna... volt ebben valami bizarr. Ki szokott tiszta ingekkel járni? Hacsaknem az mindig valamitől bepiszkolódik...
Ha lehetett volna bármit is menteni, akkor mentett volna, de így... legalább a szándék megvolt, miközben nekiállt a szövettel felitatni valamennyi folyadékot.
Felnevetett jóízűen, hogy egy rugóra jár az agyuk. – Én is ezt gondoltam, ezért sem ajánlottam fel, hogy kimosom az inged. – És nem is fogja. Bár talán idegenek nem voltak egymás számára már, de a bizalmi szál egy hangyányit sem épült ki közöttük, volt valami a férfiban, amitől Avery úgy érezte, hogy óvatosnak kell lennie. Vajon a kisugárzása? Nem tudta, de az érzés olyan volt, mintha jéghideg kéz simított volna végig a gerince mentén.  
Mégis a búcsúzás pillanata váratlanul érte. – Ég... veled – bökte ki ő is. – Várj, az... – egyszerre szólaltak meg, és gondoltak ugyanarra, ahogy Avery a zakónak az anyagát szorongatta ujjai között. Homlok ráncolva nézett a férfi után. Egészen sokáig. Nem is tudva miért. Nem indult meg utána, a nyomába.
Hmm, mi volt ez...? – irányította vissza gondolatait a kaotikus reggelről az épületre. Nehéz sóhaj bukott ki az ajkai közül. Menyire lehet késésben? Háromnegyed óra, egy óra? Nem akart a főnök elé kerülni, akkor inkább megküzd egy vérjaguárral... már hallotta a fülében az ordítást: Ms. Sardothien, mégis mit képzel magáról? A munkavégzése kifogásolható, ma pedig túl tett önmagán, hogy néz ki?! Tudja mennyi az idő?
Essünk túl rajta! – ösztönözte magát, ahogy végül jól az öltönybe burkolózva, kávétól illatozva besétált az épületbe egy megjátszott mosollyal.
 

akkor még ne zárjuk? ||  bocsánat :'( büntess ||




beautiful kind of the chaos
✧ ✧ ✧ ✧ ✧ ✧ ✧ ✧ ✧ ✧ ✧ ✧ ✧ ✧

We're killing strangers, so we don't kill the ones that we love

Avery Sardothien
Car, coffee and you - Michael & Avery Tumblr_inline_p7r3s0NB6f1sccn28_250
Car, coffee and you - Michael & Avery Tumblr_mvl1vsBhEc1slwsvjo1_500
destroying is easier than creating.
Tartózkodási hely :
♛ in the Hell of BH
Foglalkozás :
♛ not want to know

Car, coffee and you - Michael & Avery Empty
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Kedd Jan. 28, 2020 3:41 pm

Michael Reid
vadász: vérét ontja azoknak, kik veszélyt jelentenek




To: Avery


K*va unalmasan telt a nap hátralévő része. Az emberek azt hiszik a rendőri munkában a megfigyelések teszik ki a munka könnyebbik részét, de az igazság az, hogy a papírmunka után ez a legunalmasabb és legkimerítőbb amit csinálni lehet. Egy jó kis lövöldözés vagy üldözés során az idő csak úgy repül, az adrenalin felszökik és pikk-pakk már véget is ért. Ahhoz képest ez a szar felér a pokol bugyrainak egyikével. Komolyan. Mondjuk Mike igazán hálás volt amiért nem egy lepukkant és romos, penészes bűztanyán kellett dekkolnia, ám a kényelem így sem tudta kellőképpen kárpótolni azokért a lomha lábakon járó percekért, amik csak nem akartak előrébb vánszorogni. Hol a telefonját basztatta, hol a napi újságot olvasta, még kaját is rendelt aminek ledolgozásához is akadt épp elég szabad órája. Noha, a szobát egy pillanatra sem hagyta el, ugyanis valakinek szemmel kellett tartania a célpontot, attól még rengeteg lehetősége maradt elütnie az időt és mégis, mintha csak őt utálta volna ennyire. Mindenki más boldognak tűnt. A járókelők, a szemközti épületben dolgozók és az Ava nevezetű kismadár is repdesett esetlen szárnyain.
~ Baszki, Mike. Hogy a picsába volt képes ez a kiscsaj bárkit is eltenni láb alól?! Nem baj, a mai napot rá szánom, de ha később kiderül valami fasz programozó elbaszott valamit, esküszöm kitépem a nyelvét és egyesével fogom porcról porcra eltörni az ujjperceit.
Bár javarészt egyedül dolgozott és maga végezte a kutató munka nagy részét, azért volt mikor segítségre és megbízható alvilági személyekre szorult. Végtére is, nem érthet egy maga mindenhez is. Ellenben, ha egyszer felkapta a vizet akkor rohadt nagy rumlit volt képes csinálni és még inkább rühellte ha tévedett. Nagyon. Úgyhogy melegen ajánlotta mind kapcsolatainak min önnön magának, hogy ne legyen semmi gebasz, mert akkor kő kövön nem marad. De, a lány úgy tűnt inkább egy nagy rakás szerencsétlenség mintsem profi vadász, így a nap végére fogta a cuccait, összepakolt a sporttáskájába és elindult vissza a hotel szobájába. Új tervre volt szüksége és talán már rá is jött miként ugraszthatná ki a nyulat a bokorból amikor… Bumm. A Sors fintora olyan erővel csapta arcon, amiért már kijárt volna egy bocsánatkérés. Hogy mi is történt pontosan? Lássuk csak:
Szép lendületesen egy maradék pohár kávéval a kezében sétált vissza szállása felé, csakhogy éppen annál az épület előtt sikerült teljesen váratlanul belemennie valakibe — vagy épp fordítva —, ahol ez a bizonyos Avery dolgozott. Michael hirtelen állt meg és mielőtt még lenézhetett volna az első érzésre nála alacsonyabb személyre, előbb behunyta pilláit és elnyílt ajkain keresztül vett egy mély lélegzetet. Lassan kinyitva szemeit nézett rá arra, akivel ütközött és adja ég, hogy ne a munkából haza tartó nő legyen az, akivel ma már eljátszották ugyanezt, különben a következő szavait még nagyon sok minden követheti:
— Ezt nem hiszem el. — kezdte halk ingerültséggel — A jó, büdös, q*va életbe! Bazd meg! — hangja hirtelen lett hangos. Egyszerűen ki kellett adja magából, mert ez már tényleg nevetséges volt. Nem tudta eldönteni mi dühíti jobban. Az ismétlődés vagy a tény, miszerint a váltás inge is kávés lett. Fortuna baszakodik vele vagy valami sokkal több van a dologban? Az univerzum üzenni próbálna? Báh! Badarság! Egyszerűen úgy el van cseszve a mai nap ahogy azt csak lehet.



We are
• 525 •
• semmi estre se! Very Happy a java még csak most jön! •
• by Đ





chaos is so gorgeous, so pure but nothing as heavenly as
dying in the arms of a beautiful woman



Michael Reid
Car, coffee and you - Michael & Avery Tumblr_pwyu0z0rJr1yrvbewo5_r1_250
Car, coffee and you - Michael & Avery Tumblr_pwyu0z0rJr1yrvbewo6_250
Look at the world around you.
It's coming apart.

Age :
35
Tartózkodási hely :
Beacon Hills
Foglalkozás :
hunter

Car, coffee and you - Michael & Avery Empty
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

Ajánlott tartalom


Car, coffee and you - Michael & Avery Empty
Vissza az elejére Go down
 

Car, coffee and you - Michael & Avery

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
 :: Specials :: Múlt-
^
ˇ