Nem minden szörny tesz szörnyûségeket
Ha a határok elmosódnak, akkor néha már nem is tudod, melyik oldalon kötsz ki
Esküszünk, hogy
rosszban sántikálunk
Belépés

Lépj be közénk
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Kischat
Ne menj jégre, s el nem esel
Oldal statisztika
Kik vannak fölényben?
Az oldalon 31 aktív, elfogadott karakter

Vérfarkas
4
Ember
2
Diclonius
1
Daimon
2
Pokolkutya
3
Vadász
3
Hibrid
5
Lidérc
2
Kitsune
2
Vámpír
1
Warlock
3
Wendigo
2
Vérjaguár
1

kockáztatja életét e világban
Karmolás nyomok
ki mit hagyott nekünk?



Gyilkos és a tettető - Jack & Arikan

Emrys & Arikan EmptyArikan Nox
Yesterday at 5:17 pm



Robin & Fawn;; Prank wars

Emrys & Arikan EmptyRobin Atterberry
Yesterday at 4:08 pm



Késő esti testedzés// Scarlett & Jack

Emrys & Arikan EmptyJack Longshadow
Yesterday at 11:42 am



Nem vagyok itt!

Emrys & Arikan EmptyMathias Powell
Yesterday at 6:13 am



World of Shadowhunters

Emrys & Arikan EmptyVendég
Vas. Okt. 20, 2019 7:38 pm



Dodo and Stella; we are up to no good

Emrys & Arikan EmptyStella Argent
Szomb. Okt. 19, 2019 2:16 pm
Beacon Hills Lelkei
lények az árnyékban
Jelenleg 4 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 4 vendég :: 1 Bot

Nincs


A legtöbb felhasználó (51 fő) Csüt. Nov. 17, 2016 10:12 pm-kor volt itt.

Share
 

 Emrys & Arikan

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
ÜzenetSzerző
Pént. Aug. 30, 2019 7:30 pm

Arikan Nox
vérfarkas: a telihold rabja, az éjszaka teremtménye


Fajtárs bajtás?
Emrys & Arikan

Megmasszírozom a nyakam miközben azon gondolkodom, hova is kell majd mennem délután vagy lenne szabad időm kicsit aludni. Talán a front okozza, hogy ennyire kimerült vagyok, talán az ami otthon maradt. Erre sosem lesz jó válaszom, mi több... esélytelen, hogy megtanuljak ezzel élni. Kihúzom a fiókom és előveszem a határidőnaplóm. Nagyjából ha valaki látná, azt hihetnék, hogy a tulaja őrült. Ki és megtépkedett lapok, tintapacák, szárított növények maradványai... próbáltam elfelejteni az otthonomhoz tartozó dolgokat, elégettem a lapokat és növényeket, kifirkáltam a beírt neveket, kiknek már nincs szüksége a masszázsra. Hátra dőlök a szék támlájának és fejem is hátra engedem így fejjel lefelé látom az órát. ~Még fél óra a munka időmből...~ Sóhajtok egy szomorúat, ám visszatérek normális pózba és elkezdem összepakolni a cuccaim, mikor megakad a szemem a firkálmányomon. "Emrys Malachi Ovesen: Román nyelvlecke" Ez teljesen kiment a fejemből. Mégsem szunyókálhatok a délután folyamán. Megmasszírozom orrnyergem és felállok, hogy indulhassak átöltözni. Becsukom az ablakot és leeresztem a redőnyt. Kilépek az ajtón, bezárom és lépnék tovább, de egy hang megszólal mögülem.
-Hey! Arikan! Délután a töbiekkel elmegyünk kávézni. Nem csatlakozol? - áll meg előttem Anastasya. Jó munkatársnő, mármint nekem. Csendes és nem érdeklődik a múltam felől. Magas nádszál alkatával nagyon meglepett és hirtelen ért kérdése, de azonnal nemlegesen rázom meg fejem.
-Ne haragudj Nastya... talán legközelebb. Dolgom van. - tettek némi nemű sajnálatot. Ő egyből megértőn bólint, majd elindulok az öltözőbe. Ledobom a cuccom és egyből levedlem a fertőtlenítőtől bűzölgő ruhám. Felveszem civil ruhám és elköszönve távozom. Az utcák viszonylag csendesek, de nincs kedvem sem elmenni semerre, sem egy helyben maradni. Egy pillanatban hirtelen vezérelt ösztönöm, futni kezdtem így a lámpa az orrom előtt váltott zöldre, rohanhattam tovább, de visszaveszem lépteim amint átérek a zebrán. Kifújom a levegőt és megindulok haza, hogy ledobhassam bűzölgő táskám és kimosakodhassak. Talán ez a legnagyobb vágyam mára. Az ürgeösvényt kihasználva lépdelek az ösvényen és a házhoz érve kinyitom az ajtót. Levetem cipőm és felsőm is a fogasra akasztom.
-Megjöttem! Van itthon valaki? - kiáltok, de válasz nem érkezik. Gondolhattam volna. A táskám tartalmát a szennyesbe dobom és elkezdem megmosni arcom. Ahogy a tükörbe nézek enyhén piros szemeim néznek rám vissza. Megmosom arcom és megtámaszkodom a mosdókagylón. ~Mit is művelek most?~ Mormogom magam elé, de kopogást hallok az ajtón.
-Azonnal megyek! - kiáltok és indulok is. Na lássuk mi lesz ebből...

[url=link]Zenecím[/url] ⁞ 381 ⁞ Ímhol a kezdőm Smile
×





Farkas látogatott meg az éjjel.
Egy gyönyörű farkas,
Kinek bundája akár a vörös ég,
Mikor a nap is nyugovóra tér.

Szívemben láng lobbant, ahogy suhant előttem.
Szívemben, hol eddig nem volt helye se mosolynak, se jó kedvnek,
Most szürke helyet élénk színek költöztek be.

Lehunyva szemem őt látom.
Mintha csak egy álom lett volna találkozásunk,
Vagy éppen a sors keze?
Ki tudja.

Amit tudok, hogy neved és arcod öröké szívemben hordom...
Arikan.

Arikan Nox
Emrys & Arikan 237e4464d853ba7ade0f2ffb69c46fd5
Emrys & Arikan Original

Age :
20
Tartózkodási hely :
Beacon Hills
Foglalkozás :
Masszőr

Emrys & Arikan Empty
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Szomb. Aug. 31, 2019 1:28 pm

Emrys Malachi Ovesen
hibrid: félvér lény, ki áthág minden szabályt


Arikan & Emrys



Egy leheletnyi idegességgel a torkomban érkezek a falka területére, mint mindig. Még új vagyok. Még új nekem ez az egész, pedig már hónapok teltek el azóta, hogy Calcifer atya befogadott. Hatalmas segítség számomra, hogy végre nem vagyok egyedül, mert a látszat ellenére a holdhónapnak csak háromnegyed részében vagyok rendben, a maradék időben pedig nem vagyok jóban a farkasommal. Ha közeleg a Hold, vagy ha éppen múlik, legalább annyira kifordulok magamból, mint a nők azokon a bizonyos napokon. Ezért ezt megelőzően mindig láncra vertem magamat a pincémben, még mielőtt a váltás megkezdődött volna, kitapasztalva, hogy mennyire erős acél kell, hogy milyen vastag fal. Talán ezért is kötöttem ki éppen itt, ahol már vagyok annyira tapasztalt, hogy nem kell attól tartanom, hogy a vadászokat a nyakamra hívom. Igen. Tudom, hogy nem szép dolog egy szabad lényt bezárni, de rettegtem attól, hogy valakit legyilkolok. Borzalmas lenne. Nem tudom, hogy hogyan élném túl azt, ha esetleg valamelyik diákomnak vagy szülőjének a csattogó hószín agyaraim vetnék véget, vagy ami még rosszabb: adnám át az átkot. Inkább üvöltök hangszigetelt börtönömben odalent a mélyben, minthogy így tegyek. Azonban ennek az időnek vége, és ezért maximálisan hálás vagyok. Calcifer képes megzabolázni a bennem élő vadat, és ez bőven elegendő volt ahhoz, hogy hűséget fogadtam neki. Figyelembe véve, hogy még ráadásul pap is, bíztam benne, hogy rossz ember nem lehet. És nagyon remélem, hogy jó döntést hoztam. Olykor még méregetjük egymást, olykor még a falka tagjai is méregetnek engem, de… kevesen vagyunk. Ők is, és én is nélkülük. Egy farkasnak pedig a falkában az ereje. Így bizakodó vagyok a közös jövőnket illetően.
Aztán itt van ez a nőstény, Arikan, akinek már az apja is farkas volt, illetve farkas lett, mert ő maga nem született farkas. Legalábbis, amennyire az eddigiekből levettem, ez valami ilyesmi lehet. Viszont az apja eltűnt, amit abból tudok, hogy a falka még próbálja előkeríteni, amiben persze igyekszem a segítésgükre lenni, mint minden másban. Most viszont nem azért jöttem, hogy én segítsek, hanem mert én kértem segítséget. Pontosabban tanulási lehetőséget, hogy megérthessem az anyanyelvüket. Abban reménykedem, hogy ha én is beszélni fogom a román nyelvet, akkor még inkább a csapatuk részének fogom magamat érezni, és talán ők is engem. Habár megszoktam, hogy kivetett vagyok, hiszen az voltam a saját családomon belül is, de… nos, annyira nem vagyok gyenge, hogy omega legyek. Ahhoz túl makacs és önfejű vagyok, akárcsak a bennem élő vad. Ő erős. Nagyon erős, ami egyeseknek szokatlan. Calcifer tudja csak, hogy hibrid vagyok, ő tudja csak, hogy valószínűleg ez emel a falka többi, nálam akár idősebb tagja fölé. És egyenlőre őrzi a titkomat, amit úgy gondolok, hogy az alakuló bizalmunk számlájára írhatok. Mások sokat fizetnének ezért az információért, de egy alfa sose árulja el az övéit.
- Hello! - kopogtatok be, és mivel nyitva az ajtó, ezért nyitok is be rajta. Fogalmam sincs, hogy miért nyomom le a kilincset, de gyakran hajt valami belülről, hogy ellenőrizzem le, hogy nyitva van-e egy csukott ajtó. Kevesen tudják, hogy ha nincs nyitva a zár, az nekem akkor se akadály. Nincs röntgen látásom, mint supermannek, habár legalább annyira helyes vagyok, ha nem helyesebb, és legalább annyira karakteres az arcom... Szóval, ha valami le van lakatolva, az mindig felhívás keringőre, hogy meglessem, milyen kincsek akadnak mögötte. E mögött az ajtó mögött például egy ritka nagy kincset lehet megtalálni, lehetne, ha keresném, de hogy visszaszól, nem lépek tovább, csak leülök a nappaliban, tiszteletben tartva, hogy ki tudja mit csinál. Ha nem lennék falkatag, lehet, hogy megállok az ajtó előtt, de Calcifer azt mondta, hogy otthon vagyok, ahol ő is. Első sorban a templomra gondolt, de ez a falka területe, vagyis az enyém is.
- Szervusz Ari - kelek fel, amint meglátom. Jó húsz centivel vagyok magasabb a vörösnél, de tekintve, hogy hím vagyok, ez semmilyen akadályt sem jelenthet. Sőt! Éppen ellenkezőleg. Vagyis… miben is reménykedem? Igen, igen. Abban, hogy megtanulok románul. Beletúrok rövid hajamba, majd felnevetek.
- Bocsi, beengedtem magam - kérek elnézést megvonva a vállamat. Hát ez van, ilyen vagyok. Ahol egy kicsit résnyire is nyitva van egy ajtó, még ha az csak egy repedés is a falon, ott egyszerűen be kell mennem. Na, jó, azért nem ennyire meredek ez a dolog, de majdnem olyan kíváncsi vagyok, akár egy róka. Nem is csoda, hogy elsősorban a canis alakokat kedvelem. Mást nem is nagyon szoktam felvenni. Még annak idején tini koromban egyszer kisegérré változtam, hogy megleshessem a csajokat az öltözőben. Hát, had mondjak valamit: a seprű könnyen agyhelyen csaphat, ha nem vagy elég gyors.
- Köszönöm, hogy segítesz - vagyok illedelmes, hiszen elméletileg tanár lennék, vagy mi a szösz. Közben igazítok egyet az amulettemen, mely a mellkasomra feszül, és azt a célt szolgálja, hogy elrejtse mások elől, hogy ki is vagyok valójában. Erről történetesen az egész falka tud. Erről a varázstárgyról, mert ennek révén ők sem érzik ki belőlem a farkast, csak azt, hogy a falkájuk része vagyok, és ez más esetben gondot okozhatna. Azonban itt, ahol minden sarkon leselkedik egy vadász, tök jó, ha van egy ilyened. Hálát adok az égnek, amiért lenyúltam otthonról.
- Felajánlhatok cserébe valamit? - kérdezem, mert ebben a világban semmi sincs ingyen. Vagyis, de… a segítség ingyen van, és jó is, de sokkal jobb, ha cserébe dobunk egy labdát, hogy senki se érezze azt, hogy tartozik valamivel. Egyébként hoztam magammal egy hálós szatyornyi almát, ami egyáltalán nem mutat férfiasan a kezemben, viszont igazán ízletes. A gyerekeknek is szoktam a suliba vinni. Valójában a fizetésemnek igen jelentős részét költöm el a kölykökre, de szerencsére ezt a bankszámlám nem bánja, hiszen nem akármilyen családból származom. A pénz nálunk nem akadály, és a bödönből én is bármikor bármennyit kilapátolhatok.




Hoziert hallgattam írás közben. ⋮ szavak száma ⋮ nem a szavak száma számít, hanem hogy jól érezzük magunkat⋮ ×




is this reality?




sütiii

Emrys Malachi Ovesen
Emrys & Arikan IncompatibleKeenGalapagostortoise-max-1mb
Tartózkodási hely :
Beacon Hills - Canada
Foglalkozás :
biológia tanár

Emrys & Arikan Empty
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Szomb. Aug. 31, 2019 2:47 pm

Arikan Nox
vérfarkas: a telihold rabja, az éjszaka teremtménye


Fajtárs bajtás?
Emrys & Arikan

Azonnal sétálok, hogy ajtót nyissak az illetőnek, de mikor meglátom a nappaliban kicsit meglepődöm és véletlen belerúgok a kis lábujjammal a falba. Hogy a ménkű esne bele bénaságomba. Egy kurta magyar mondatot követően állok elé egy mosollyal. Mindig öröm egy falkatagot látni, noha ő még csak három hónapja a tag. Ennek ellenére igyekszem biztatni és támogatni, hogy egy közülünk. Még ha nem egy országból származunk és nem élte át azt, mint a többiek. Persze még vannak méregetések, meg hasonlók, de ez is a falka szerves részét képezi. Talán a segíteni akarás az, ami vezérelt mikor szóba került a társalgási nyelvünk.
-Szia Rys! - üdvözlöm amint kimegy a zsibbadás a lábujjamból. Gratulálok Arikan, téged sem az eszedért tartanak. Feltekintek a tőlem magasabbra, mondjuk ki nem az? Bocsánat kérésére megdöntöm enyhén fejem és bólintok.
-Ugyan! A te otthonod is. - próbálok kedves lenni. Nagyjából tudom milyen idegen helyen lennie. Ismeretlenek közt és csak a lassan épülő bizalomra építkezhet az ember és farkas egyaránt. Köszönetére csak biccentek majd szóra nyitom szám és megemelem kezeim.
-Majd akkor, ha tényleg meg tudlak tanítani és nem csak összezavarlak. - nem tudom mennyire vagyok jó tanár, vagy mennyire pocsék. Még sosem kellett másnak tanítanom semmit. Vagy amit kellett is inkább gyakorlatias volt, amit gyorsan elsajátíthatott. Nagyon nincs érzékem a nyelv tanuláshoz így csak a szerencsémen múlott, hogy ezekkel a nyelvekkel közelebbi kapcsolatot is ápoltam.
-Menjünk beljebb a konyhába. Kérsz egy kávét? - invitálom a helységbe és már lépek is. Kell egy kávé... intravénásan. A kérdésre felé nézek megemelve enyhén szemöldököm.  
-Mire gondolsz? - néz kicsit értetlenül, majd bekészítve a kávét lefőzi. Amíg fől az asztalhoz ül és reméli a férfi i helyet foglalt.

[url=link]Zenecím[/url] ⁞ 271 ⁞ Megérkeztem vele
×





Farkas látogatott meg az éjjel.
Egy gyönyörű farkas,
Kinek bundája akár a vörös ég,
Mikor a nap is nyugovóra tér.

Szívemben láng lobbant, ahogy suhant előttem.
Szívemben, hol eddig nem volt helye se mosolynak, se jó kedvnek,
Most szürke helyet élénk színek költöztek be.

Lehunyva szemem őt látom.
Mintha csak egy álom lett volna találkozásunk,
Vagy éppen a sors keze?
Ki tudja.

Amit tudok, hogy neved és arcod öröké szívemben hordom...
Arikan.

Arikan Nox
Emrys & Arikan 237e4464d853ba7ade0f2ffb69c46fd5
Emrys & Arikan Original

Age :
20
Tartózkodási hely :
Beacon Hills
Foglalkozás :
Masszőr

Emrys & Arikan Empty
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Vas. Szept. 01, 2019 10:46 pm

Emrys Malachi Ovesen
hibrid: félvér lény, ki áthág minden szabályt


Arikan & Emrys


Megpróbálok nem hangosan felröhögni a kis előadáson, így a szám elé húzom a kezem, és diszkrét mosollyal pillantok félre, míg összeszedi magát. Aranyos. Most egy kis cica, ami aztán, ha rossz hangulatban van, rád mereszti a karmait, és szétcincál.
- Jól vagy? - kérdezem meg egy kevés torokköszörülés után, hogy végleg elnyomjan a mosolygásomat az ügyetlensége felett.
- Ahm… igyekszem - úgy érezni magamat, mintha tényleg az én otthonom is lenne, de elég nehéz, ha ennyi szem méregeti az embert. Még nem vagyunk a toppon mindenkivel, de talán Arival a legkönnyebb. Legalábbis… gondolom ezt én nagy bölcsen, hiszen nőstény. Azok csak szelídebbek, nem? Nem? Milyen kár, hogy nem etimológiából diplomáztam, akkor most lehetne némi tippem afelől, hogy mit volna helyes tennem annak érdekében, hogy valóban teljes jogú falkataggá váljak. Ülni a seggemen, és türelmesnek maradni? Ez sajnos nem sima-liba. Pláne nem a kis defektemmel, amit igyekszek rejtegetni. A hímek azonnal elvernének, amint kiderülne, hogy milyen kis nyámnyila vagyok újholdkor.
- Majd összerakjuk valahogy. Szerencsére jó tanuló vagyok - kacsintok egyet. Ha akarjuk, menni fog. Én bízom abban, hogy mindkettőnk nyelvi képességei fejlesztve lesznek közben, hiszen azért ő sem beszéli perfekten az angolt. Hozzá teszem, hogy én már így is három nyelven beszélek folyékonyan, és eléggé jó a latinom is, szóval nincs semmi félnivalóm. Örülök, ha valami újat tanulhatok. Annak viszont még jobban, ha mindezt a falkatársaimmal tehetem. Meglepően jó érzés velük lenni. Szinte úgy érzem, hogy eddig falkasfelem koplalt, mintha éheztettem volna. És talán valóban  valami ilyesmit is él át.
- Kávé? Remek ötlet - bólintok. Már évek óta azon élek, meg zabkekszen, mert ez a kettő biztos, hogy van otthon. Hozzáteszem, hogy egyébként igyekszem rendezett, és sajnos emiatt kiszámítható kispolgári életet élni, vagyis előre bevásárolok a hónapra, azt tervezve, hogy főzök is. Vagyis csak tervezve, mert általában egy-egy dolgozat csomag kijavítása jobban leköt, mint hogy megfőzzek magamra. Igazából elég szomorú, hogy egyedül élek egy akkora házban. Nem lenne rossz, ha valaki beköltözne hozzám. Tűnődök ezen, miközben Arika hátát nézem, és egyszer csak azon kapom magam, hogy mögé lépve veszem le azt a polcról, amire éppen szüksége van.
- Nothingbox - vonom meg a vállamat. - Csak kérj valamit cserébe, és alkudozunk egyet - mosolygok az orrom alatt. Ez az egyik kedvenc időtöltésem. Valószínűleg előző életemben arab voltam. Arab? Ó, nem. Most vagyok házimanó, avagy kobold, vagyis daimon. Sokan azt hiszik, hogy kapzsik vagyunk, de ez nem igaz. Gyakran egészen apró, szórakoztató dolgokkal is beérjük, és igen ugyanezt várjuk el viszont is. Lehuppanok újra a székre, majd veszem is elő a papírokat a táskámból, meg egy tollat, mint egy jó kis diák. Aztán, ahogy a kávét nyújtja, megérintem a kezét, miközben magamhoz veszem. Miért? Magam sem tudom, de nem szándékos. Talán a farkasom nyúl a farkasa felé jámbor falkatársi érzéssel, ami számomra még sok felfedezni valót rejt magában. De az is lehet, hogy a tudattalanom kezd hóbortos játékba velem, velünk.
- És, egyébként… milyen napod volt? Történt valami extra? -
Bele se gondolok soha, hogy a kórházban dolgozik, ahogy a közelébe se megyek ilyen helyeknek. Egészséges vagyok akár a makk. Semmi dolgom betegek között. Kivéve, ha az egyik kis pártfogoltam kerül be. Közben megfogva a vállamat mozgatom át. Az elmúlt pár napban nem igazán volt időm a mozgásra, amit bizony nem köszön meg a testem, bármennyire is vagyok fitt vérfarkas féllétem okán. Illetve, talán éppen emiatt sínylem meg, ha keveset mozgok.
- Pofátlanság lenne megkérdezni, mióta vagy farkas? -
kérdezem újra csak ráemelve a tekintetemet, elkalandozva a vörös tincseken.



Hoziert hallgattam írás közben. ⋮ szavak száma ⋮ nem a szavak száma számít, hanem hogy jól érezzük magunkat⋮ ×



is this reality?




sütiii

Emrys Malachi Ovesen
Emrys & Arikan IncompatibleKeenGalapagostortoise-max-1mb
Tartózkodási hely :
Beacon Hills - Canada
Foglalkozás :
biológia tanár

Emrys & Arikan Empty
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Hétf. Szept. 02, 2019 5:54 pm

Arikan Nox
vérfarkas: a telihold rabja, az éjszaka teremtménye


Fajtárs bajtás?
Emrys & Arikan

Valahogy éreztem, hogy nem fog könnyed napom lenni. Ezt alátámasztja zsibbadó kis lábujjam is, mi erősen lüktet, jelezve, hogy el ne felejtsem. Valahol kellemes, hogy nem röhögött képembe, de valljuk meg az igazat. Megérdemeltem volna.
-Persze, minden rendben. - felelem, kicsit megdöntve fejem, bár érzem, hogy ügyetlenségemmel csak magam alatt vágom a fát. Bár a fene sem tudja. A többiek is így szeretnek. Mondjuk, nekik is időbe telhetett, mire megszokták.
Jól tudom, hogy milyen nehéz, beilleszkedni egy szorosabb csoporthoz. Bátorítón teszem vállára kezem.
-Ne aggódj! Minden rendben lesz. - mosolygom rá és próbálok bizakodó lenni. Ha Cal megbízik benne, én miért ne tenném. Persze ez nem jelenti azt, hogy olykor-olykor ne próbálgassuk egymáson az erőnket. A többiekkel is így van. Bár van egy olyan érzésem, hogy kicsit elszámítja, magát. Attól, hogy nőszemély vagyok, egyesek szerint nőstényördög, nem jelenti azt, hogy nem vagyok harapós. Elég egy történelem könyvet fellapozni és rájönni, a hölgyek olykor véresszájúbbak, mint férfi társaik. Magam talán elfogadóbb fajta vagyok, mi munkámból adódik. Meg még mindig jó hogy kicsit gyarapodik a falkánk, viszont azt is jelenti, hogy több mindenkit is veszíthetek el, ha baj történne. De nem fog. Igaz? Cal vigyáz ránk, mindannyian vigyázunk magunkra...
-Ennek csak örülök. -  mosolyodom el mielőtt bentebb invitálom és megfordulva indulok be. Örülök, hogy elfogadja az ajánlatot és a szekrényhez lépek. Gyakran érzem úgy, hogy e nélkül meghalnék. Legalább ez felpörget, ha nem alszom ki magam a rémálmaim miatt, mik a tegnap éjszakámat is tönkre tették. Ép nyúlnék a cukorért, ki valaki pofátlan módon és galádul magasra tette. Szerencsémre Emrys mögém lépve vette le nekem és hálásan tekintek rá.
-Hány cukorral? Tejet? - kérdezem, tekintve, hogy még nem szoktam meg, ő hogy szereti. Amint válaszol egy kávésbögrébe teszem a kimért adagokat és megtámaszkodom az asztalon. Alku? Mindig én húztam a rövidebbet az ilyenekből. Egy sóhajt kísérve kimondom amire gondolok.
-A héten minimum egy nap gyere át vacsorára. Bár ez nem az alku rád eső része. Mit gondolsz, mi lehet egyenértékű ezzel? - kérdezek rá, közben a kotyogós kávé fütyülve fől le a tűzhelyen. Amint lefől, leveszem és a csészékbe töltöm, majd odalépve mellé átnyújtom. Az érintésének nem tulajdonítok különösebb jelentést. Véletlenek megesnek és ki tudja? Talán csak visszaigazolást vár, hogy valóban szívesen látjuk köreinkben. Leülve mellé kortyolok kávémba, mikor felteszi a kérdést.
-Kivételesen majdnem megpofoztattam magam... - sóhajtok egyet. Mondjuk ez is az én bűnöm. -Egy pár napos csecsemőt kellett megmasszíroznom. Torticollis congeutus* - szal és luxatio** -val született. Az anyja egész jól viselte, az apa egyáltalán nem. Két nővér kellet, hogy lefogják míg én átmasszíroztam a gyereket. Tény visított és sírt, de ezt nem lehet óvatosabban csinálni, különben nem ér semmit. - mesélem és visszagondolok a fószerre, aki kicsi híján tényleg majdnem lecsapott.
-Na és neked? - kérdezek vissza illedelmesen és meghallgatom mondandóját. A kérdésére nemlegesen rázom meg fejem.
-Nem pofátlanság. De sajnos nem tudok erre helyes választ adni. Amióta az eszemnél vagyok farkas vagyok. De biztosan nem így születtem, hanem beharaptak. - felelem kicsit elgondolkodva és feltekintek a férfire. Továbbra is karakteresnek gondolom  a férfi arcát. Egy olyan arc, amit nem lehet elfelejteni.
-És te? Ha nem akarsz, nem kell válaszolnod... - kezdek némi szabadkozásba, majd elbújok csészémbe.

*Torticollis congeutus: Veleszületett ferde nyak
**Luxatio: ficam, itt csípőficamra gondol


[url=link]Zenecím[/url] ⁞ 520 ⁞ Megérkeztem vele
×





Farkas látogatott meg az éjjel.
Egy gyönyörű farkas,
Kinek bundája akár a vörös ég,
Mikor a nap is nyugovóra tér.

Szívemben láng lobbant, ahogy suhant előttem.
Szívemben, hol eddig nem volt helye se mosolynak, se jó kedvnek,
Most szürke helyet élénk színek költöztek be.

Lehunyva szemem őt látom.
Mintha csak egy álom lett volna találkozásunk,
Vagy éppen a sors keze?
Ki tudja.

Amit tudok, hogy neved és arcod öröké szívemben hordom...
Arikan.

Arikan Nox
Emrys & Arikan 237e4464d853ba7ade0f2ffb69c46fd5
Emrys & Arikan Original

Age :
20
Tartózkodási hely :
Beacon Hills
Foglalkozás :
Masszőr

Emrys & Arikan Empty
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

Ajánlott tartalom


Emrys & Arikan Empty
Vissza az elejére Go down
 

Emrys & Arikan

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
 :: Specials :: Múlt-
^
ˇ