Nem minden szörny tesz szörnyûségeket
Ha a határok elmosódnak, akkor néha már nem is tudod, melyik oldalon kötsz ki
Esküszünk, hogy
rosszban sántikálunk
Belépés

Lépj be közénk
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Kischat
Ne menj jégre, s el nem esel
Oldal statisztika
Kik vannak fölényben?
Az oldalon 59 aktív, elfogadott karakter

Vérfarkas
7
Ember
4
Diclonius
1
Daimon
5
Pokolkutya
2
Vadász
4
Hibrid
8
Lidérc
4
Kitsune
7
Vámpír
4
Warlock
7
Wendigo
3
Vérjaguár
3

kockáztatja életét e világban
Karmolás nyomok
ki mit hagyott nekünk?



Meadow & Silas ▪ Sleepless night

Aki senkinek sem kellett EmptySilas Phelps
Today at 8:40 am



Dylan Hicks

Aki senkinek sem kellett EmptyDylan Hicks
Today at 12:45 am



Lettie & Silas ▪ Wow, I didn't expect to see you

Aki senkinek sem kellett EmptyScarlett Atkins
Today at 12:42 am



Fawn & Ethan ;; you're so annoying

Aki senkinek sem kellett EmptyEthan Wayne
Today at 12:30 am



Aaron & Julia × fate is inevitable

Aki senkinek sem kellett EmptyJulia Hunt-Kozma
Today at 12:07 am



Julia & Hugo

Aki senkinek sem kellett EmptyJulia Hunt-Kozma
Yesterday at 11:28 pm
Beacon Hills Lelkei
lények az árnyékban
Jelenleg 13 felhasználó van itt :: 3 regisztrált, 0 rejtett és 10 vendég :: 2 Bots

Hugo Marlowe, Nicholas Harden, Silas Phelps


A legtöbb felhasználó (51 fő) Csüt. Nov. 17, 2016 10:12 pm-kor volt itt.


Share
 

 Aki senkinek sem kellett

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
ÜzenetSzerző
Pént. Feb. 28, 2020 1:49 pm

Aramis Czarny
hibrid: félvér lény, ki áthág minden szabályt
Aramis Czarny
"Eddig azt hittem, eredendően antiszociális, amolyan magányos farkas típus, de talán azért zárkózott el az emberek elől, hogy ne fájjon neki az elvesztésük."


Becenév:
Aramis
Születési hely:
Beacon Hills
Kor:
16 év
Nemi beállítottság:
demiszexuális
Faj:
Hibrid (boszorkány+vérfarkas)
Play by:
David Henrie
Karakter típus:
Saját

Gotta Know Me Better

Meet Me Halfway:
Aramis-ra sok jellemző illik. Csendes, szerény, segítő kész, szelíd... és ez nem is szín játék, nem is álca. Ő valóban az a fajta teremtés, akit naivnak mondanak, valójában csak leplezi, hogy igen is sokat tud. Nem csak lexikális tudása hatalmas, hanem sportokban is kimagaslóan teljesít: táncol és szer tornázik. Van hogy iskola előtt a torna teremben gyakorol a gyűrűkön, van hogy az első órája termében szundikál a padon. Pavlov-i reflexszel képes felülni csengőszóra, olykor a telefonok csörgésével is ki lehet ezt váltani. Viszont apja halála óta igen csak zárkózott. Nagyon keveseket enged közel magához, ritkán nyit mások felé -táncot leszámítva- ritkán jár el szórakozni. Viszont ha valaki megkéri, hogy kísérje el és ha kell vigyázzon rá úgy alakítja a dolgait, hogy elmegy. Noha egy sarokban ücsörög, teázik vagy kólát fogyaszt, mit sem törődve azokkal akik esetleg e miatt lenézik vagy sanda szemmel tekintenek rá. Ő az örök józan aki figyel és vigyáz övéire.


You're Still Have All Of Me:
Szinte mindig csöndes voltam a magam módján. Középső testvérként én lettem az elnyomott, emellett én voltam a nem tervezett. Nővérem már korán kezdte a segítkezést, agresszív kis öcsém pedig minden figyelmet lekötött. Szüleinknek valahogy én voltam a plusz, akire senki nem figyelt fel, ha bármi jót tett, de ha egyszer egy aprócska hibát vétett már nem volt fejem a kiabálások miatt. Az óvodás korszakomat nehezen éltem meg. Nehezen illeszkedtem be és még nehezebben leltem barátokra. Ha nyúltak felém összerezzentem, nem tudva mit akarnak. Ha a farkasos plüssömet akarták foggal körömmel védtem. Akikkel összebarátkoztam olykor kaptak kis ékszert egy-egy faragvánnyal, mi tönkre ment, ha megvédte őket a bajtól. Valahogy van érzékem megsejteni a közelgő bajt. A mértékét ugyan nem, de hogy közeleg a karom teszem rá.
Általános iskolai évemben kerültem közelebb a szertornához, mind a mai napig tornázom verseny szinten, kimagasló teljesítményem a gyűrűkön érem el. Emellett táncolok, modernt, régit egyaránt. Én vagyok az aki még gimiben is az iskolai rádióban indított zenére képes táncolni a folyosón, akár felkérve egy-egy idegen lányt. S ha elutasít nem zavartatom magam, táncolok tovább. Talán ötödikes lehettem mikor a művészetek is elkezdtek érdekelni. Rajzolás, faragás még jobban és anyáék is fülön csíptek, hogy a véremben zubogó mágiát felmérjék és megtanítottak kihasználni. Első tarot paklim megkapásakor nagyon boldog voltam és vetettem egy nagy orákulumos sort apának, kinek közeljövőjére a halál lap került. Jót nevetett, hiszen egy rosszul sikerült üzletre gondolt. Sajnos a saját élete lett a lap jelentése.
Ez után én lettem egyfajta családfő. Kordában kellett tartanom a hiperaktív öcsémet, végighallgatnom a nővérem nyávogását és segítenem anyámat. Viszont gyenge voltam és védtelen. Egy ismerősömnek hála bekerültem egy önvédelmi edzésre, ahonnan elég hamar átemeltek versenyzővé. A ketrec rácsai viszont mindig nyomasztottak, mindig kellemetlen volt ellenfeleimmel szemben állni egy kis helyen, ráccsal körülvéve. De a szertornának hála a rácsokat is ki tudtam használni a győzelemhez. S erről senki mit sem tud, sem anyám, sem a testvéreim, sem osztály társaim. Nyereményem általában anya tárcájában landolt saját tudta nélkül. Az iskolai teljesítményemre viszont jobban oda kell figyelnem manapság. Kicsit rontottam, jó lenne újra felhúzni az átlagom.
Egy meccs után viszont sikeresen kifulladtam annyira, hogy nem vettem észre senkit magam mögött. Egy könnyed mozdulattal lökött meg és tántorogva tartottam meg magam, de a közeledő jármű már nem tudott lassítani. Átbucskáztam az autón és a betonon feküdtem. Kellemes hűs volt, testem pedig szinte izzott, itt-ott pulzált, lüktetett. Valaki szólítgatott. Ismerős hang... a tónus... a lejtés... viszont a következő emlékem a kórházhoz köthető, ahol egy tasak vér csordogált lassan, csendesen. Mint utólag kiderült a szélvédő minőségéből kifolyólag betört és összedarabolt, néhol olyan ereket érve amit nem kellett volna.



When I Was Younger...


A kórházi ágyban reszketek. Zsibbad, sźúr és hasogat mindenem. Próbálom kinyitni a szemem, szemhéjaim nehezek, de feltekintek. Óvatosan fentebb kúszok, de mindig karomban a branül, a vér folyamatosan csepeg. Az éjszakai csendet a cseppenések töri meg, enyhén megborzongóm ahogy felfogom mi történik. A hátamon a varratok feszítenek, nem tudok úgy mozdulni, hogy ne feszüljön. Próbálok oldalamra nehezedni, de a fájdalom így is elér mindenhol. Viszont zsibbad a hátam, a karjaim... egyetlen rossz mozdulat és szakad a varrat... megint. Másodjára varrtak össze és ezért kaptam is egy aranyos szalagot a kezemre ami a rácshoz van erősítve. Kellemetlen, érzés, csuklómba váj. Nem mintha nem tudnám kibogozni magam, de nem akarok több problémát magamnak. Ekkor pillantottam meg egy levelet a kis asztalkán. Szabad kezemmel elveszem és szám segítségével kihajtogatom.

"Drága Fiam,
Ne haragudj, de lehet hibáztam és lehet gyűlőlni fogsz a tettemért, de remélem megérted, érted tettem.
Minden kapcsolatomat felhasználtam, hogy megmentsenek. Mindent felforgattam s annyit tudtak tenni, hogy egy másik lény vérét ajánlották fel neked. Egy éjjeli fenevadét. De ismerlek, nagy önuralmad van, meg fogsz bírkózni ezzel a kis nehézséggel.
Szeretettel
Édesanyád ❤"


A mágikus pecsét miatt csak én tudtam felbontani más nem kontárkodhatott benne. Amint elolvastam a betűk elfolytak, majd megszűntek. A tasakra tekintve nagyot nyeltem. Mi lesz ebből?





Aramis Czarny
Aki senkinek sem kellett Giphy
Tartózkodási hely :
Beacon Hills
Foglalkozás :
Tanuló

Aki senkinek sem kellett Empty
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Szomb. Feb. 29, 2020 9:59 pm

Stella Argent
vadász: vérét ontja azoknak, kik veszélyt jelentenek
Gratulálunk, elfogadva
Teen Wolf FRPG

Aramis! úúú

Engedd meg, hogy mielőtt belevágok az értékelésedbe egy kicsit örömködjek a választott pb alanyodnak, ritkán látni ezt a pofit manapság, én pedig imádom, hogy ráesett a választásod!  puppyeyes
Kérlek nézd el nekem, ha ez most egy bénácska elfogadó lesz, egészen olyan vagyok, mint egy zombi, így a fogalmazó képességem megkérdőjelezhető, de reménykedem benne, hogy a dicséretem kárpótol ezért. Very Happy
A pilledt agyamnak kimondottan kellemes olvasmány volt a lapod; könnyed és gördülékeny stílusod olyan simán végig vezetett az egészen, hogy a végére érve hiányolni kezdtem a folytatást. Valahogy úgy, mint amikor csúszdázol egyet, hiába jó nagy az a bizonyos csúszda, szinte egy szempillantás alatt az alján találod magad, többet akarva. De talán csak én vagyok ilyen telhetetlen, hiszen így is rengeteg minden kiderült az életedről, a személyedről, a családodról a szépen felépített irományodból.  *-*
Egy valami van csupán, ami nagyon furdalja a kíváncsiságomat, mégpedig az, hogy mihez kezdesz most, hogy a "baleseted" után új erő birtokába kerültél? Azt hiszem, ezt hamarosan megtudhatom, mert ezennel el vagy fogadva, mehetsz is játszani, de előtte azért ne felejts el foglalózni! Jó szórakozást!  Szottyongat   



now i'm stained by you





Stella Argent
Aki senkinek sem kellett Tumblr_pvualzXxO51uek0c7o2_r1_250
SHE'S A DARK ROAD
Aki senkinek sem kellett Tumblr_inline_orlgwlFN051r25xgk_540
WITH A LOT OF DANGEROUS CURVES
Age :
17
Tartózkodási hely :
beacon hills

Aki senkinek sem kellett Empty
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
 

Aki senkinek sem kellett

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
 :: Characters :: Lakosságunk :: Hibrid-
^
ˇ