Nem minden szörny tesz szörnyûségeket
Ha a határok elmosódnak, akkor néha már nem is tudod, melyik oldalon kötsz ki
Esküszünk, hogy
rosszban sántikálunk
Belépés

Lépj be közénk
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Kischat
Ne menj jégre, s el nem esel
Oldal statisztika
Kik vannak fölényben?
Az oldalon 59 aktív, elfogadott karakter

Vérfarkas
7
Ember
4
Diclonius
1
Daimon
5
Pokolkutya
2
Vadász
4
Hibrid
8
Lidérc
4
Kitsune
7
Vámpír
4
Warlock
7
Wendigo
3
Vérjaguár
3

kockáztatja életét e világban
Karmolás nyomok
ki mit hagyott nekünk?



Daniel & Stella ;; Family reunion

Falba véset segélykérés - Danny és Aramis EmptyStella Argent
Today at 6:54 pm



Elkészültem!

Falba véset segélykérés - Danny és Aramis EmptyDrew Lamarck
Today at 1:09 pm



Drew Lamarck/Masanori

Falba véset segélykérés - Danny és Aramis EmptyDrew Lamarck
Today at 9:57 am



Avatarfoglaló

Falba véset segélykérés - Danny és Aramis EmptyHugo Marlowe
Today at 1:09 am



Hugo

Falba véset segélykérés - Danny és Aramis EmptyJulia Hunt-Kozma
Yesterday at 7:25 pm



Fawn & Ethan ;; you're so annoying

Falba véset segélykérés - Danny és Aramis EmptyFawn Olossë
Yesterday at 2:32 pm
Beacon Hills Lelkei
lények az árnyékban
Jelenleg 22 felhasználó van itt :: 6 regisztrált, 0 rejtett és 16 vendég

Daniel Nicholson, Elisha Grant, Ethan Wayne, Hugo Marlowe, Julia Hunt-Kozma, Leora Keen


A legtöbb felhasználó (51 fő) Csüt. Nov. 17, 2016 10:12 pm-kor volt itt.


Share
 

 Falba véset segélykérés - Danny és Aramis

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
ÜzenetSzerző
Vas. Márc. 01, 2020 3:46 pm

Aramis Czarny
hibrid: félvér lény, ki áthág minden szabályt
Danny
& Aramis

Elég sokáig feküdtem bent, hogy felgyülemlett streszt ne tudjam levezetni. Erre még anyám is tetézet, hiszen kinek hiányzik egy éjjeli vad vére. Elég volt nekem a boszorkány lét. Bőven sok és sokk volt látni azokat, akik gyógyításért és tanácsért fordultak anyámhoz vagy apámhoz. Fiatalok, idősebbek mindegy volt, mindben volt közös. Egy olyan átok amitől nem fognak tudni szabadulni. Amivel meg kell barátkozniuk...
Ahogy eddig nem figyelt rám, ezek után sem fog, nem igaz? Oldjam meg ahogy tudom... mint mindig. Suli után az öltöző felé vettem az irányt, táskám ledobom a padra, magam is levetődöm mellé. Térdemre helyezem könyököm, jobb öklöm bal tenyerembe zárva támasztom meg állam.
- Kevesebb mint egy hónap... - legalábbis... ahogy számoltam, ugyan messze van még a hold tölte, mégis elkap egyfajta félelem. Egy kényszer, egy kellemetlen elő érzet. Nem félek, rettegek. Annyi hang, annyi illat ami azelőtt nem volt. Vagy ha volt nem tűnt fel emberi orromnak. Megszívva ajkam talpra húzom magam és elkezdem levedleni utcai öltözékem és belebújni a tesire használt felszerelésembe. A szekrénybe teszem a táskát, mit idegesen csukok be és fordítom el a kis műanyag pövköt, ezzel jelezve, hogy foglalt. Belépve a terembe megmozgatom vállam és elkezdek nyújtani. Csak úgy nem veselkedhetek neki semmilyen gyakorlatnak. Talán semmilyennek nem kellene, mielőtt ki nem szedig az idegesítő varratokat, mik feledtébb viszketnek. A bordásfal előtt kézállásba lendítem magam a nyújtás végén, talpam megtámasztva a bordákon. Ezt követően húzok egy matracot a gyűrűk alá és felmászva bordásfalra leoldom őket.
Könnyeden szökkenek fel, hogy elérjem a fa gyűrűket, majd felhúzom magam. Oldalra tolom karjaimat, majd közelítve testemhez fentebb emelkedem. Lendületet véve lábam átlendítem, egy bicskát végrehajtva, majd vissza eresztettem, oldalt megtartva magam. Ezt követően többször átfordultam saját horizontális tengelyem körül, hogy lendületet nyerjek. A megfelelő pillanatban pedig elengedve a ez eszközt a levegőben tettem fordulatot , majd elkaptam, még a lendületem vitt tovább de fejjel lefelé, kitartva magam megálltam egy pillanatra. Lassan engedtem törzsem egyre lejjebb, míg vízszintesbe nem kerültem. Bent tartott levegőmet kifújva leengedtem magam, kezeimet széttartva tartom magam, figyelek légzésemre, hogy véletlen se szurjam el. Ennek ellenére felvillan előttem a baleset képe. Az utolsó pillanat, amint elvakít a jármű fénye. Lábaim előre emelve veszek lendületet, hogy újra feltoljam magam, megtartva ezt a törést majd kinyújtom lábam és előre dőlve átfordulok, elengedve a gyűrűt, hogy a levegőben újabb fordulatot téve érjek földet, viszont a lendületem tovább vissz. Még hanyadt sem estem, mikor kezeimmel kész voltam ellökni magam a földtől kézállába, majd állásba, de a fal felfogott. Ingerülten léptem előrébb és fordultam meg, hogy öklöm verjem a falba. A fal viszont megadta magát, itt-ott megrepedt, megtartva ujjaim lenyomatát. Újra hátat fordítok a falnak, nekivetve hátam, lecsúszom és kezemmel fekete, csapzott hajamba túrok. Szólnom kellene Mr. Nicholson-nak, vagy megcsinálni holnapig.

Sok szeretetel SmileRaidomade by
Még egyszer merje mondani nekem valaki, hogy "Az erő legyen veled"....

Aramis Czarny
Falba véset segélykérés - Danny és Aramis Giphy
Tartózkodási hely :
Beacon Hills
Foglalkozás :
Tanuló

Falba véset segélykérés - Danny és Aramis Empty
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Pént. Márc. 20, 2020 5:48 pm

Daniel Nicholson
pokolkutya: a természetfeletti létezésének lángoló ôre

aramis & daniel
csak te tudod ezt irányítani. nem hiába hívják önkontrollnak.

Nagyon lassan, de kezdenek rendeződni a dolgok a fejemben. Ugyan nem állítom teljesen biztosan, hogy minden vissza fog állni a régi kerékvágásba, hiszen azt nem tudom visszavonni, amit műveltem... Mert ami darabjaira tört, azt nem lehet ugyanolyan széppé varázsolni, mint régen volt, maximum valami olcsón összeragasztott, aligha hasonló utánzatot hozhat össze belőle az ember. Ugyanez vonatkozik az elmémre, a lelkemre, a szétroppant idegrendszeremre is. Soha, semmi nem lehet már ugyanaz. Azóta nem, hogy betettem a lábam abba a raktárépületbe, majd hullákkal a hátam mögött távoztam onnan.
Stella viselkedése is csak ráerősít erre. Ugyan nagyon erősen tetteti, hogy minden a legnagyobb rendben, tudom, hogy nincs így. Látom a tekintetében a kétséget, érzem, hogy próbál szemmel tartani, és már aligha mozdul ki otthonról. Nem tudom, miért tart ki mellettem még mindig. Veszett ügy vagyok. Nincs az a csoda, ami helyre tehetne, pedig minden nap reménykedek benne, hogy létezik gyógymód erre az állapotra. Amíg pedig fel nem bukkan egy ésszerű megoldás, igyekszem úgy tenni, mint aki betegszabin volt eddig, és nem épp azon dolgozott titkon, hogy mivel állítsa le a pusztítási kényszerét.
Ez a harmadik napom, amit a suliban töltök. Még mindig félő, hogy el fog durranni az agyam, de már elég stabilnak érzem magam ahhoz, hogy be merjek vállalni pár órát. Ha nagyon szarul alakulna a helyzet, szerintem képes lennék legalább addig kézben tartani, míg el nem távolítom magam az iskola közeléből. Utána meg... Szerintem nem kell elmagyaráznom, mi lesz. „Bumm.”
Bumm!
Ez a legjobb szó arra a hangra, ami a fülemet üti, mikor a gondolataimba merülve végigmászok a tornaterem felé vezető folyosón. Egyből el is oszlanak ezek, ahogy eljut a tudatomig, hogy ez nem egy amolyan „pofára estem futás közben” koppanás volt, hanem inkább „lezúztam a berendezést, de nem direkt volt” féle. A homlokom összeráncolódik, és egy kicsit gyorsítok a lépteimen.
A teremhez érve óvatosan bekukkantok. Nem tart sokáig, mire kiszúrom a zaj forrását: az egyik diákot, aki a falnak dőlve, egy jókora ököl formájú lyuk mellett ücsörög. Nem nehéz összeraknom, hogy mi történt, a várost ismerve meg már nem is lepődök meg annyira. Inkább csak az ér váratlanul, hogy róla nem tudnám megmondani, miféle fajta lény lehet.
Előlépek az ajtó takarásából, és zsebre tett kezekkel, lassan a srác felé indulok. Úgy tűnik, el van veszve egy kissé.
– Ha bokszolni szeretnél, arra van kevésbé fájdalmas megoldás is – szólalok meg, amikor elég közel érek hozzá. Tekintetem először a megrongált falrészre vetődik, majd megállapodik a lent gubbasztó fiú arcán. Ahogy látom, szüksége van némi segítségre... Habár nem biztos, hogy pont én vagyok erre a legalkalmasabb.

egyetlen normális gifet se találtam, bocsi Very Happy



red is the color of extremes; of love and lust,
seduction, violence, danger...


Daniel Nicholson
Falba véset segélykérés - Danny és Aramis Original
Falba véset segélykérés - Danny és Aramis Tumblr_pz84heFQKG1u96lrwo3_540
Tartózkodási hely :
Beacon Hills

Falba véset segélykérés - Danny és Aramis Empty
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése Online
 

Falba véset segélykérés - Danny és Aramis

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
 :: Playground :: Beacon Hills High School-
^
ˇ