• Nem minden szörny tesz szörnyűségeket.•
Ha a határok elmosódnak, akkor néha már nem is tudod, melyik oldalon kötsz ki.



oldalunk videója
esküszünk, hogy rosszban sántikálunk

légy üdvözölve
a győztes mindig egyedül van

Beacon Hills sosem a nyugodtságáról volt igazán híres. A természetfelettiektől nyüzsgő városka ezer meg ezer meglepetést tartogatott mindig is a lakosai számára. Sosem tudhattad előre, hogy mi lapul meg a sötétben és mi feni rád a fogát talán a saját szobád rejtekében. S most a város újra a feje tetejére áll. Nagy a kavarodás, különböző korok szülöttei vegyülnek egymással, magukkal hozva valami rémisztőt, fenyegetőt. Ismeretlen fenevadakat, amik létezéséről az elmúlt évszázadban aligha hallhatott valaki. Senki sincs biztonságban. Senki sem menekülhet. Vagy te talán boldogulnál? Lépd át városunk határát és deríts fényt mindenre. Neked talán lehet némi esélyed.

Oldalunk alapítása: •• 2012.06.17



jelentkezz be
Mutasd meg valódi éned
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés:
kischat
ne menj jégre, s el nem esel




Oldal statisztika
Kik vannak fölényben?
Az oldalon 37 aktív, elfogadott karakter
Vérfarkas
0
Ember
9
Diclonius
2
Goblin
0
Hellhound
1
Vadász
5
Hibrid
2
Incubus
2
Kitsune
2
Vámpír
3
Warlock
3
Wendigo
3
Vérhiéna
2
Vérjaguár
3
él ebben a sötét világban...



Karmolás nyomok
Természetfeletti itt járt, nézd meg mit hagytak nekünk.



☇ Hírek


Yesterday at 9:31 pm
☇ Elkelt!


Yesterday at 8:07 pm
☇ cain & dan


Yesterday at 3:14 pm
☇ Dante && Stella


Yesterday at 1:20 pm

Beacon Hills lelkei
Lények az árnyékban
Jelenleg 8 felhasználó van itt :: 4 regisztrált, 0 rejtett és 4 vendég :: 1 Bot



A legtöbb felhasználó (51 fő) Csüt. Nov. 17, 2016 10:12 pm-kor volt itt.

Share | 
 
 Victoria Vogel










avatar



Pént. Márc. 13, 2015 4:23 pm
Vendég
Vendég



Victoria Nina Vogel

every miracle is true...
Belső: Ha kívülállóként láthatnám akár egy fél percre a családomat, azt gondolnám, hogy egy ilyen családban képtelenség kialakítani egy vonzó személyiséget, megfelelő kisugárzással, hisz szinte állandóan befolyásolni próbál a két szuperzseni ügyvéd szülőm, a nővéremet meg sokszor egy légy jobban érdekli, mint én. Mindezek ellenére próbálom mindenhez a lehető legjobb képet vágni. Számos dologra nyitott vagyok, köztük a világ legnagyobb őrültségeire, és főként egy hatalmas nagy bulizásra. Mindenem a természetet, szeretem nézni és fotózni egyaránt, meg néha napján akár lerajzolni is, de ez utóbbi még a legnagyobb jóindulattal sem kaphatja meg az „elviselhető” jelzőt. Imádok utazgatni, új barátságokat kötni, és természetesen fotózni, fotózni, fotózni, minden mennyiségben. Kiskoromban rengeteg álmot kergettem, ezek közül mára csak kettő maradt – természetfotóssá ügyeskedni magam, valamint megőrjíteni a szüleimet azzal, hogy a jogi karnak még csak a közelébe sem megyek.
Külső: Általában nem vagyok hajlandó kitenni a lábam a házból anélkül, hogy nem öltöztem át legalább háromszor, nem ellenőriztem úgy tízszer a frizurámat és a sminkemet. Nincs értelme tagadnom, egyszerűen imádom reklámozni, hogy bizony van jó oldala is annak, ha az ember szülei rendkívül beteges munkamániával vannak megáldva. Talán igaza van annak, aki azt mondja, hogy ez tizenhat évesen elég nagy túlzás, viszont ez a legutolsó dolog a „marhára nem érdekel” elnevezésű képzeletbeli listámon. Szeretem követni a divatot, minél populárisabb márkák termékeiből minél többet vásárolni, ennek viszont az az ára, hogy szinte havonta válogathatom ki azokat a darabokat a szekrényeimből, amiket már nem igazán hordok. Az egyetlen dolog, amin soha, semmilyen körülmények közt nem változtatnék, akármekkora divatikon javasolhatja, az a hajam. Hosszú évek óta a hátam közepéig ér, csodálatos csokoládé barna színét a világért sem cserélném le. Akármit írnak a divatlapok, számomra mindig is ez lesz az, ami igazán kiemeli hasonló színű szemeim, világos bőrtónusom, és megfelelően keretezi az arcom. Az alakomra érdekes módon nem fektetek akkora figyelmet, mint a legtöbb korombeli lány. Néha futok néhány utcányit, talán hetente egyszer, de sosem érzem a bűntudat semmiféle fajtáját, ha befalok két tábla csokit öt perc alatt.
listen to my story... A tükör előtt ácsorgom, izgatottan majszolom a reggeli kakaós csigám, miközben az arcom minden egyes pontját jól átvizslatom, hogy időben észrevegyem, ha egy pattanás megpróbálja elrontani ezt a csodálatosnak induló napot. Ma megyek először az új iskolámba, muszáj mindennek éppen pont annyira tökéletesnek lennie, mint akkor, amikor épp landolni készült a gépünk Párizs repülőterén. Egy egész osztálynyi új ember vár, akiket megismerhetek, és természetesen muszáj mindegyiküknek a legjobb formámat látnia először, hogy lássák, kivel van dolguk.
- Veronica, hová tetted már megint a szempillaspirálom? – kiáltom el magam, mikor észreveszem, hogy bizony megint hiányzik a kedvenc Chanel termékem a sminkes kosárkámból. Szinte látom, ahogy szeretett nővérem a szemeit forgatva cammog elő a szobájából, kezében a szóban forgó dologgal, majd megáll az ajtómban.
- Itt van – nyújtja felém kelletlenül, én pedig utánozhatatlan gyorsasággal el is veszem, nehogy meggondolja magát a visszaszolgáltatással kapcsolatban. – Amúgy tényleg rohadtul nem értem, hogy miért van szükséged ilyenekre. Én tizenöt évesen örültem, ha kaphattam egy szájfényt.
- Ezt most úgy mondod, mintha te harminc lennél. Ja, és csak úgy emlékeztetnélek, hogy már egy ideje tizenhat vagyok – rávillantok egy mosolyt, majd becsukom előtte az ajtót, hogy a továbbiakban még csak véletlenül se zavarja meg a készülődésemet.
Órarendet még nem kaptam, ezért kénytelen vagyok az általam fontosnak tartott könyveket bepakolni, ami jelen esetben az irodalom, illetve a történelem. Meg amúgy is, minél több könyv van a táskámban, annál kevesebb hely jut a fényképezőgépemnek, ami sokkal fontosabb még a verseknél, vagy a második világháborúnál is. Sajnos eddig a folyamatos pakolászás, rendezgetés miatt nem igazán volt időm egy felfedezőséta keretében végigfotózni a város legszebb pontjait, de az út a suliig kezdésnek bőven megteszi.
- Biztos, hogy ne vigyünk el téged is? – teszi fel ugyanazt a kérdést immáron úgy huszadjára apu, mire a válaszom megint csak egy fejrázás.
- Mondtam már, hogy inkább gyalog mennék – teszem hozzá. A borongós időre való tekintettel nem lenne olyan rossz, ha elvinnének, de így legalább nem kell majd hallgatnom egész úton a nővérem méltatlankodását szinte minden mozdulatomért. Gyorsan a táskám mélyére süllyesztek még egy esernyő a biztonság kedvéért, majd kilépek az ajtón, és elindulok abba az irányba, amerre néhány napja az iskolát láttam. Mindig is a napsütéses tájak voltak a kedvenceim, néha még az ártatlan bárányfelhőket is leretusálom a képeimről, most mégsem hiányolom. Ennek a környezetnek valamilyen megmagyarázhatatlan oknál fogva jól állnak a szürke felhők, talán még az eső is. Tekintetem akaratlanul is az égbolton időzik, miközben igazából fogalmam sincs arról, hogy merre megyek. Mintha egy kötél volna a derekam köré kötve jó szorosan, s azzal húzna valaki egy helyre, ahová el kell jutnom. Néhány rövidke pillanatnak tűnő perc múlva nézek csak újra magam elé azt remélve, hogy megérkeztem úti célomhoz, s már szinte hallom is a becsengetést jelző fülsiketítő csörömpölést. Aztán körülnézek. Arcomon eddig szétterülő mosoly most lehervad, értetlenül nézem a kietlen területet, mely vélhetőleg valami régi, elhagyatott gyárépület udvara lehet, pillantásom egy a földön vértócsában fekvő, mozdulatlan emberre téved. Képtelen vagyok elfojtani magamban az érzést. Sikítanom kell. Hatalmasat.  



A hozzászólást Victoria Vogel összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Kedd Jan. 26, 2016 11:53 am-kor.
Vissza az elejére Go down


avatar



Szomb. Márc. 14, 2015 4:39 pm
Vendég
Vendég





ELFOGADVA



Úgy látom, egy igazi kis Méhkirálynővel van dolgunk... Very Happy Kíváncsi vagyok, hogy az új környezetedben milyen gyorsan fogsz majd tudni kibontakozni, valamint a történeted befejezése egyszerűen zseniális lett, izgatottan várom a folytatást. Addig is hódítsd meg a játékteret, na meg persze a fiúk szívét! Razz

Vissza az elejére Go down
 
Victoria Vogel
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal
 Similar topics
-
» VICTORIA DE BELLEFLEUR

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
 :: Relaxing :: Karakterlapok-
Ugrás: