• Nem minden szörny tesz szörnyűségeket.•
Ha a határok elmosódnak, akkor néha már nem is tudod, melyik oldalon kötsz ki.



oldalunk videója
esküszünk, hogy rosszban sántikálunk

légy üdvözölve
a győztes mindig egyedül van

Beacon Hills sosem a nyugodtságáról volt igazán híres. A természetfelettiektől nyüzsgő városka ezer meg ezer meglepetést tartogatott mindig is a lakosai számára. Sosem tudhattad előre, hogy mi lapul meg a sötétben és mi feni rád a fogát talán a saját szobád rejtekében. S most a város újra a feje tetejére áll. Nagy a kavarodás, különböző korok szülöttei vegyülnek egymással, magukkal hozva valami rémisztőt, fenyegetőt. Ismeretlen fenevadakat, amik létezéséről az elmúlt évszázadban aligha hallhatott valaki. Senki sincs biztonságban. Senki sem menekülhet. Vagy te talán boldogulnál? Lépd át városunk határát és deríts fényt mindenre. Neked talán lehet némi esélyed.

Oldalunk alapítása: •• 2012.06.17



jelentkezz be
Mutasd meg valódi éned
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés:
kischat
ne menj jégre, s el nem esel




Oldal statisztika
Kik vannak fölényben?
Az oldalon 37 aktív, elfogadott karakter
Vérfarkas
0
Ember
9
Diclonius
2
Goblin
0
Hellhound
1
Vadász
5
Hibrid
2
Incubus
2
Kitsune
2
Vámpír
3
Warlock
3
Wendigo
3
Vérhiéna
2
Vérjaguár
3
él ebben a sötét világban...



Karmolás nyomok
Természetfeletti itt járt, nézd meg mit hagytak nekünk.



☇ Hírek


Yesterday at 9:31 pm
☇ Elkelt!


Yesterday at 8:07 pm
☇ cain & dan


Yesterday at 3:14 pm
☇ Dante && Stella


Yesterday at 1:20 pm

Beacon Hills lelkei
Lények az árnyékban
Jelenleg 8 felhasználó van itt :: 4 regisztrált, 0 rejtett és 4 vendég :: 1 Bot



A legtöbb felhasználó (51 fő) Csüt. Nov. 17, 2016 10:12 pm-kor volt itt.

Share | 
 
 Kira Yukimura ×× ready










avatar



Kedd Jún. 23, 2015 12:53 pm
Vendég
Vendég



kira yukimura

every miracle is true...Személyisége: szerintem olyan vagyok, mint minden lány, könnyű lenyűgözni, és nagyon tudok örülni, a legegyszerűbb és legkisebb dolgoknak. Szeretem a lányos dolgokat is, és romantikázástól sem állok messze, de ettől függetlenül nem tartom magam romantikus alkatnak. Stressz helyzetben könnyen összezavarodok, és le is blokkolok, ha pedig én kerülök a középpontba, akkor olyan vörös leszek, mint még soha, és egy hang se jön ki ajkaim közül. Igen, nagyon zavarba tudok jönni, és egy csendes lány vagyok, aki inkább magába fordulva szokott lenni, egymaga. De azt hiszem már meguntam a magányt, hogy egyedül vagyok és senkit sem engedek a közelembe. Sokkal nyíltabb vagyok a baráti körömben, és igyekszem elengedni magamat, amihez még segítség kell, de azért igyekszem. Egyébként egy kedves lány vagyok és segítőkész, plusz sosem hagyok cserben senkit. Hát ez lennék én.
Külseje: egy egészen alacsony lány vagyok, viszont teljesen átlagos testalkatom van, és ahol kell ott domborodok is, vagyis van fenekem, meg mellem is. Igaz, hogy egyik sem, egy világmegváltó szépségkirálynős méretű, de attól még jobb, mint a semmi. Mandula vágású szemeim vannak, ami érthető, hiszen szülein az ázsiai vérvonalat képviselik, és nekem a koreai vonásaim is megvannak, ahogy a japánok is egyaránt. Nagy szemeim barna színben pompáznak, és ha nagyon akarom tudok olyan tekintettel nézni, mint egy ártatlan, elesett őzike, hogyha szükség van ilyesfajta praktikákra. Hajam lágy hullámokban omlik a vállamra és a színét inkább gesztenye barnának mondanám, mint feketének, de ez attól függ, hogy nap mennyire éri, és persze attól is, hogy hagyadik napja, hogy nem mostam, de ezzel minden lány így van. Én átlagosnak mondom magam ezek alapján, vagyis Ázsiában teljesen elvesznék a tömegben. Hogy itt milyen vagyok? Ezt mindenki maga döntheti el, de én nem tartom magam különlegesnek.
listen to my story... Ihletet az életben sok dolog tud adni, de nincs oly dolog, ami akkora erőt, kitartást és ihletet adna valakinek, mint a barátság. Nem a család, igaz, hogy az örök, de mégsem az határoz meg minket igazából, erre én vagyok az élő példa. A családom nem egy egyszerű Ázsia család, és nem csak azért, mert édesapám koreai, míg édesanyám japán, egyáltalán nem emiatt. Az sem teljes igazság, hogy azért vagyok élő példa, mert egy másik fajba tartozom, hiszen édesanyám sem egy mindennapi lény, így ebben mindenféleképpen rá hasonlítok, ez nem enged arra következtetni, hogy nem illek be a családba. Csak szimplán más vagyok, mint a szüleim. Ők mindig mellettem lesznek, akkor is ott voltak, mikor megszülettem és a halálom pillanatában is mellettem lesznek, hiszen a szívemben megőrzöm emléküket. Mégsem a szüleink formálnak minket, hanem a társaságunk, és beilleszkedni nehéz, minden új helyzetben, illetve helyen. Én egy elveszett kismadárnak érzetem magam amikor elrángattak ide Beacon Hills-be a szüleim, mert apu itt kapott munkát. Tényleg el voltam veszve az iskolában a hosszú folyosók szinte elnyeltek, mikor át kellett haladnom egyik teremből a másikba, mindenhol ismeretlen arcok fogadtak és senki sem colt valami segítőkész. Mindig is igyekeztem meghúzni magamat, hogy ne kelljen senkivel sem kontaktusba kerülnöm, mert tudtam, hogy a szüleim úgyis hamarosan költözésre adják a fejüket, én pedig megint búcsúzhatok, de emiatt rágták is a fülem otthon.
Ezt egészen addig tehették meg, amíg apa egy történelem órán úgy döntött, hogy hangosan megjegyzi, hogy én is létezem. Nem tudom ez miért kellett neki, de akkor nagyon utáltan érte, ma már viszont kőbe vésem a nevét és szentként emlegetem. Akkor találkozott tekintetem először azzal a lenyűgözően szép barna szempárral, ami a mai napig minden alkalommal elvarázsol, ha láthatom. Persze akkor zavaromban hirtelen azt sem tudtam, hogy fiú, vagy lány vagyok, hogy a Nap kering, vagy a Föld, és, hogy egyáltalán a Föld bolygón vagyok-e. Igen kicsit összekavarodott a buksim, ami csak azután tisztult ki, hogy kicsit összeszedtem magam, és persze az a tökéletes szempár eltűnt a látóteremből.
Most jöhetne az a rész, hogy szerelem volt első látásra mindkét fél részéről, és onnantól kezdve minden a normális kerékvágásban ment. Ez csak egy ábránd, mert egyáltalán nem volt rendben minden, engem majdnem elkapott egy prérifarkas is, mintha olyan vacsorának való lennék. Nem tudom mit akart tőlem, de szerintem ő sem tudta, én viszont féltem a csontjaimban is éreztem testem remegését, még akkor is, ha jött Scott a tökéletes szemeivel és megmentett engem,int egy igazi hős. Igen egy mesébe illő pillanat volt, de ha egy mesében lettünk volna, tök ismeretlenül is smároltunk volna, mert az volt megírva a csillagainkban, ami persze butaság, senki jövője sincs megírva, szerintem magunk alakítjuk a sorsunk.
Sajnos ezek után sem volt minden olyan, amilyennek lennie kellene, furcsa dolgokat vettem észre magamon, és ezt csak tetőzte az, hogy az az idióta ember elrabolt engem, bár lehet, hogyha nem tette volna azt meg, még most sem tudnám, hogy mi vagyok, és mikre vagyok képes. Nem tudnám, hogy úgy vezetem az elektromos áramot akár a víz, de én hasznosítani is tudom, hogyha arra kerülne a sor, így ezt neki köszönhetem. És valamennyire azt is, hogy lettek barátaim, hiszen ez felkeltette Scott figyelmét, meg úgy a többiekét is, szeretném azt hinni, hogy a személyiségem volt az, de nem vagyok ebben teljesen biztos, naivan pedig nem szeretnék döntéseket hozni.
Az ember azt hinné, hogy ez elég sok rossz dolog, pedig nem, csak ezek után jöttek a nagy felfedezések, hogy Scott vérfarkas, Lydia Banshee, és az egész baráti társaságomban az egyetlen "normális" ember az Stiles, akit később magának akar egy Nogitsune. Hogy mi is az? Valami hasonló lény, mint én, csak ő a gonosznak áldozta magát. Ja és persze kiderült, hogy anyám is Kitsune és kilencszáz éves, ami egy elég beteg tény, hiszen apám csak negyvenhat. Hát mit ne mondjak meglepetésként ért, ahogy az is, hogy anyám meg akarta ölni Stilest, mivel a gonosz lélek már megszállta és remélte, hogy az Onik majd segítenek neki. Mi erről semmit sem tudtunk, azt hittük ártani akarnak nekünk, pedig csak kiütöttek minket egy rövid időre, viszont a Nogitsune a végén elvette tőlünk őket, kiket az árnyak nyeltek el, minden alkalommal. Igaz, akkor már Stiles megszabadult a lénytől, de rosszabb állapotban volt, mint azelőtt, senki sem jósolt neki sok jót, mi mégsem adtuk fel, ennek viszont ára volt, nagy ára. Elvesztettük Allisont, ami az én hibám is volt. A mai napig bűntudatom van miatta, hiszen ez az én lelkemen is szárad, úgy érzem a vére az én kezemhez is tapad, pedig ez gyakorlatilag nem lehet igaz. Viszont a halála nem volt értelmetlen, mert legyőztük a Nogitsunet, csak sajnos ennek túl nagy ára volt.
És most hihetné azt mindenki, hogy végre helyre rázódik minden, meglesz amit akarunk, amolyan happy end, de mégsem sikerült. A kis kiruccanásunk Mexikóba az ottani vadász családhoz semmit sem segített azon, hogy nyugodt körülményeink legyenek. Azt hittem talán ott jöttem rá, hogy mennyire sokat is jelent Scott, és, hogy egyszerűen nem hagyhatom, hogy a barátaimnak bajuk essen. Senki sem volt annyira fontos nekem, mint ők így együtt és mindenben mellettük akarok állni. Legyen szó arról, hogy Kate Argent megint itt van, vagy arról, hogy olyan hatalmas furcsa lényei vannak, én mellettük vagyok. Akkor is, ha valamelyikőjük tudatát módosítják, nekem akkor sincsenek fontosabb emberek az életemben jelenleg. És, hogy milyen most? Vihar előtti csend van, szóval ez már a jövő zenéje.



A hozzászólást Kira Yukimura összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Vas. Júl. 19, 2015 12:53 pm-kor.
Vissza az elejére Go down


avatar


Join date :
2012. Jun. 17.

Age :
5


Kedd Jún. 23, 2015 8:22 pm





ELFOGADVA


Drága Kira! Te vagy az én ázsiai szemem és fülem, akit nagyon imádok. A karakterlapod nagyon aranyos lett és tulajdonképpen nem találtam benne semmi olyat ami miatt ne fogadhatnám el. Az egyetlen dolog amit jó tanácsként mondanék, az nem más, mint az, hogy figyelj oda a szó ismétlésekre. De egyébként minden rendben van. Tehát mehetsz, és birtokba is veheted az egész oldalt. Üdv közöttünk Smile

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://farkasborben.hungarianforum.net
 
Kira Yukimura ×× ready
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal
 Similar topics
-
» Kira
» Yukimura Chizuru
» Shinobik Harca. Kira vs Kuzomi.
» Yagami Light (Kira)
» Kira

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
 :: Relaxing :: Karakterlapok-
Ugrás: