• Nem minden szörny tesz szörnyűségeket.•
Ha a határok elmosódnak, akkor néha már nem is tudod, melyik oldalon kötsz ki.



oldalunk videója
esküszünk, hogy rosszban sántikálunk

légy üdvözölve
a győztes mindig egyedül van

Beacon Hills sosem a nyugodtságáról volt igazán híres. A természetfelettiektől nyüzsgő városka ezer meg ezer meglepetést tartogatott mindig is a lakosai számára. Sosem tudhattad előre, hogy mi lapul meg a sötétben és mi feni rád a fogát talán a saját szobád rejtekében. S most a város újra a feje tetejére áll. Nagy a kavarodás, különböző korok szülöttei vegyülnek egymással, magukkal hozva valami rémisztőt, fenyegetőt. Ismeretlen fenevadakat, amik létezéséről az elmúlt évszázadban aligha hallhatott valaki. Senki sincs biztonságban. Senki sem menekülhet. Vagy te talán boldogulnál? Lépd át városunk határát és deríts fényt mindenre. Neked talán lehet némi esélyed.

Oldalunk alapítása: •• 2012.06.17



jelentkezz be
Mutasd meg valódi éned
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés:
kischat
ne menj jégre, s el nem esel




Oldal statisztika
Kik vannak fölényben?
Az oldalon 37 aktív, elfogadott karakter
Vérfarkas
0
Ember
9
Diclonius
2
Goblin
0
Hellhound
1
Vadász
5
Hibrid
2
Incubus
2
Kitsune
2
Vámpír
3
Warlock
3
Wendigo
3
Vérhiéna
2
Vérjaguár
3
él ebben a sötét világban...



Karmolás nyomok
Természetfeletti itt járt, nézd meg mit hagytak nekünk.



☇ Az eltűnt fiú


Yesterday at 7:36 pm

Beacon Hills lelkei
Lények az árnyékban
Jelenleg 7 felhasználó van itt :: 1 regisztrált, 0 rejtett és 6 vendég :: 1 Bot



A legtöbb felhasználó (51 fő) Csüt. Nov. 17, 2016 10:12 pm-kor volt itt.

Share | 
 
 Brett Talbot










avatar



Vas. Júl. 12, 2015 7:07 pm
Vendég
Vendég



brett talbot

every miracle is true... Személyisége: Nem vagyok én olyan rossz és gonosz, mint ahogyan be akarnak állítani engem, csak azért mert nem tartozom a lúzerek közé. Igen a "menő srácok" sokszor szívatják a gyengébbeket, akik valamivel kevesebbek, vagyis ők ezt hiszik, bár szerintem ez nem pont így van. Lehet, hogy nyomorékabbak, mint amilyenek mi vagyunk, de ettől függetlenül szemetek vagyunk, én meg sodródom az árral. Vagyis sokáig ilyen voltam, igaz, ma sem vetem meg ezt a technikát, a lenézés a mai napig lételemem, és gyakran hasznosítom is. Ettől függetlenül nem használni mindenkin, csak aki megérdemli.
Hűséges vagyok mindenkihez, a farkas falkámhoz, az osztálytársaimhoz, és a Lacrosse csapatomhoz is. Ha ebből valakinek is árt valaki, annak velem gyűlik meg a baja. Nem hagyok hátra senkit, és ha hiszed, ha nem segítőkész alak vagyok, emellett határozott és magabiztos is, együtt ez azért jól hangzik. A rossz tulajdonságaim kezdem elnyelni, kezdve a dühkezelési problémáimmal, folytatva addig, hogy erőszakos is voltam. Satomi sokat segít rajtam, hogy normálisabb vagyok, az csak az ő érdeme.
Külseje: magas vagyok, olyan kosaras alkat, ha ezt nézzük, mert szerintem ha akarnám, lehetnék az is, bár eszem ágában sincsen. A Lacrosse-hoz izom is kell, nem úgy, mint a kosárhoz, oda ilyenek nem szükségesek. Ruganyos mozdulatok kellenek, mindkettőhöz ez igaz, de sokkal nagyobb állóképességre van szükségem ehhez a kislabda játékhoz, na meg nekem ez jobban is tetszik. Igen izmos vagyok, a sok edzés miatt, nem a vérfarkas lét miatt, mondjuk megeshet, hogy ez is rásegített erre az állapotra. Vagyis jobb az állóképességem, mint egy szimpla embernek, ez sokban lehet a hasznomra, nem igaz?
Barna hajjal áldottak meg engem, néha nem érzem áldásnak, hiszen olyan kócos, hogy már én érzem magam rosszul, ha a tükörbe nézek. Kósza tincseimhez kék szem dukál, hogy még érdekesebb legyen az arcom, ha a kicsit szétálló füleim nem lennének ehhez elegek. Igen szétállnak, de nekem nincs velük bajom, legalább kicsit másmilyen az arc berendezésem. Ha nem lenne elég a testem, akkor a mosolyom már leveszi az embereket a lábukról. Kell ennél több?
listen to my story... Látom magam előtt a vöröslő lángnyelveket, amint egyre magasabbra csapnak fel. Ez csak egy tábortűz, igyekszem nyugtatgatni magam, de ez nem megy. A fejem nem fogom elveszteni, ebben biztos vagyok, nem adom magam könnyen, a farkas énem már remekül uralom, még a szagom is el tudom rejteni, amit csakis az alfámnak köszönhetek. Nagyon sokkal tartozom neki én is, és a húgom is, sokat köszönhetünk neki, de főleg az életünket. Ha ő aznap nem jön el hozzánk és nem ment meg minket, akkor ma sehol se lennénk. Vagy eluralkodott volna rajtunk az ami bennünk lakozik, vagy az utca ölt volna meg minket, mert az is biztos, hogy árvaházba nem mentem volna. Ott senki sem kerül a testvérével egy családba, mindig elszakadnak a rokonok egymástól. Persze, néha megesik, hogy ez nem igaz, de akkor sem kellene senkinek sem, egy dühkezelési problémás lázadó gyerek, aki mindenben ellent mondana nekik, elakarna szökni, ja és nem mellesleg teliholdkor valami vérengző szörnyeteggé válna a húgával együtt. Igen, nem lett volna jó vége annak, hogyha egy nevelő családba kerülünk, ahol nem tudnak nekünk semmi olyat megtanítani, amire nekünk szükségünk van.
Satomi felkarolt minket, otthont adott nekünk, családot is, hiszen a mi falkánk egy családdá alakult lassacskán. Emellett megtanultuk azt, hogy mit csináljunk minden teliholdnál, a mantra, amit akkor belénk nevelt Satomi, az azóta is sokat segít, ha elvesztem a fejem. Egyik napról a másikra nem tűnik el minden selejtes dolgom, a mai napig hirtelen kapom fel a vizet, annyi a különbség, hogy elmotyogom azt a pár szót, és helyre rakom magamat. Nem csak a farkas énem szelídült meg, hanem én magam is, hatalmas változáson mentem át, amiért nagyon hálás vagyok neki, és mindenkinek, aki segített.
Nagyobb gondom nem volt már az iskolában, egészen addig, míg Liam Dunbar összetűzésbe nem került a Lacrosse edzőnkkel, amit persze nem hagyhattam szó nélkül. Milyen lennék, ha ezt hagynám?! Személy szerint nem bántottan, áh dehogy, kár lett volna az arcáért, így lenyugtattam magam, de csak ezután jött, hogy szétverte az edző kocsiját. Megfogadtam, hogy nem hagyom elmenni, ha meglátom újra, nem érdekel, hogy kirúgták. A csodás fenyegetésem nem is maradt el, amikor egy meccsen összefutottunk, de csak nem vertem meg. Kellett volna, de rosszabb helyzetben voltan, minthogy azt megengedhettem volna magamnak. Igen, leakartak fejezni, nem az volt a legnagyobb bajom, hogy elgyepáljak egy srácot rongálás miatt. Scott mentette meg a hátsóm, majd az az állatorvos, most már az ő adósuk is vagyok. Emiatt lehet nem verem meg nagyon Liamet.



A hozzászólást Brett Talbot összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Vas. Júl. 19, 2015 11:57 am-kor.
Vissza az elejére Go down


avatar



Kedd Júl. 14, 2015 1:14 pm
Vendég
Vendég





ELFOGADVA



Hát ahogy olvastalak, az első kérdés, ami megfogalmazódott bennem, hogy csak nem Kate okozta azt a tűzesetet is? Razz MUHAHA! Viccet félretéve, nagyon tetszett a karakterlapod, néhány helyen megmosolyogtatott, tetszik a srác pimasz jelleme. Szerintem nem lesz itt gond, ügyesen fogod tudni hozni a fiúkát. Foglalj pofit, aztán sicc a játéktérre!

Vissza az elejére Go down
 
Brett Talbot
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
 :: Relaxing :: Karakterlapok-
Ugrás: