HomeHome  Gy.I.K.Gy.I.K.  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  


akinek a nyelvét a forró tea megégette
megfújja még a jégcsapot is




légy üdvözölve
a győztes mindig egyedül van
Beacon Hills sosem a nyugodtságáról volt igazán híres. A természetfelettiektől nyüzsgő városka ezer meg ezer meglepetést tartogatott mindig is a lakosai számára. Sosem tudhattad előre, hogy mi lapul meg a sötétben és mi feni rád a fogát talán a saját szobád rejtekében. S most a város újra a feje tetejére áll. Nagy a kavarodás, különböző korok szülöttei vegyülnek egymással, magukkal hozva valami rémisztőt, fenyegetőt. Ismeretlen fenevadakat, amik létezéséről az elmúlt évszázadban aligha hallhatott valaki. Senki sincs biztonságban. Senki sem menekülhet. Vagy te talán boldogulnál? Lépd át városunk határát és deríts fényt mindenre. Neked talán lehet némi esélyed.

2012.06.17
adminisztrátorok
értünk léteznek mindannyian
hurricane bartholomew

főadmin
stella argent

admin
opal wroblewski

admin

kérdezz tőlük
jelentkezz be
a felejtés vértelen halál
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
kischat
ne menj jégre, s el nem esel
nincs vita, se dráma
utolsó posztok
legyen életünk felkiáltójel
Seth Bailey Yesterday at 4:44 pm

Tamera Wentz Csüt. Jún. 22, 2017 6:56 pm

Hurricane Bartholomew Szer. Jún. 21, 2017 7:17 pm

Raelynn Weaver Szer. Jún. 21, 2017 6:51 pm

aktív lakosaink
bennünk nincs ki rendet teremt
Jelenleg 1 felhasználó van itt :: 1 regisztrált, 0 rejtett és 0 vendég :: 1 Bot



A legtöbb felhasználó (51 fő) Csüt. Nov. 17, 2016 10:12 pm-kor volt itt.
nyerteseink
a téli szavazás legjobbjai
Stella Argent

női karakter & szépség
Vinny Foley

bohóc
matthew evans

őrangyal
Elysian Landre

művész

gratulálunk!

Share | 
 
 Caelena Delacroux








Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 







Vendég

avatar

Vendég

Szer. Márc. 09, 2016 6:36 pm

Caelena Delacroux

every miracle is true... Külső:

Semmi extra, de tényleg. Nem vagyok olyan lány, aki órákat tölt a tükör előtt hogy tökéletesen álljon a hajam, vagy a sminkem, esetleg le ne törjön a körmöm. Nem vagyok túl magas, a százhetvenet is alulról közelítem meg, de nincs okom panaszra, mert formás, nőies alakom van és minden nap kemény órákat töltök azzal hogy formában maradjak. Hosszú szőkésbarna, inkább szőke hajam van, és néha változtatok rajta amikor már unom a fazonját. Sminkelni nagyon ritkán szoktam, és ékszert is keveset hordok, egy nyakláncot mindössze. Minden más csak akadályozna a harcban, és nem engedhetem meg magamnak hogy hibázzak. Így a ruháim is praktikusak, és többnyire testhez simulósak, és kényelmesek, rejtett zsebekkel.  Többnyire erős szárú csizmát, vagy bakancsot hordok, nem túl nőies az igaz, de praktikus. Jah és említettem már mennyire praktikus? Mindenféle színt felveszek ha arról van szó, és kék szemeim mindent kiemelnek. Nagyon ritkán viselek tipikus csajos ruhákat, az is valamilyen alkalom, vagy ünnep, más nem vinne rá.

Jellem:
Talán már rájöhettél, hogy nem vagyok az a tipikus csaj, aki rengeteget időzik a küllemével, az én világomban ennek nem sok jelentősége van. Mert hiába nézel ki jól, ha gyenge vagy és az első hullám megtör, akkor mit sem ér az egész. Szívesen töltöm az időm edzéssel, és ha nem harcolok akkor táncolok, mert az is mozgásban tart, és hajlékonyabb, gyorsabb, jobb lehetek tőle. Jó vagyok benne, de nem versenytánc, csak hobby, és néha tanítom is ha van rá igény. Nem vagyok egy antiszociális állat, és olykor igenis beszélgetek emberekkel, vagy leülök olvasni és hallgatom mit beszélnek körülöttem. Szeretek kávézókba, teázókba járni és csak úgy elvegyülni, és úgy tenni mintha normális lennék, egy normális és unalmas élettel.
Szeretem az adrenalint is, amit akkor érzek amikor küzdök, szeretem ahogy száguld az ereimben, és annak ellenére hogy nő vagyok, vagyok olyan jó harcos mint más. Persze, legtöbbször csúnyán lebecsülnek, de ezt általában mindig kihasználom és meglepem őket. Nem feltétlen az erőmmel, de a helyzetfelismeréssel, vagy a morbid humorommal, vagy egy egy merész tettemmel amit nem néznének ki belőlem. Nem hagyom hogy lebecsüljenek. Határozott vagyok, és néha kicsit bunkó de annak megvan az oka, mert igen lássuk be, nő vagyok, és mint olyan iszonyú köcsög tudok lenni, de ugyanakkor mivel nő vagyok, kenyérre is lehet kenni csak tudni kell hogy mivel. Mondjuk kellő mennyiségű kávéval, csokival és könyvekkel. Khm, de csak mondjuk.
listen to my story... Felriadok az éjszaka közepén, gyorsan veszem a levegőt, és enyhén izzadok, már megint az a rémálom. Ami lassan fél éve kísért, igaz nem minden éjjel de elég rendszeresen. Gyűlölöm az ilyen visszatérő álmokat. Hátrasimítom a hajam, és ülök egy pár percet így, nem tudok visszaaludni már. Megvárom, míg lecsillapodik a szívverésem, és kicsit éberebb leszek, aztán kimászom az ágyból, és egy gyors reggeli zuhany után felöltözöm. A kis konyhában kávézom egyet, aztán lemegyek az edzőterembe, hogy mozgással üssem el az időt. Nem táncot, hanem harcot gyakorlok, mert vadász vagyok, de emberi foglalkozásom sem áll messze ettől. A harc és a tánc édes testvérek, könnyen lehet mindkettő halálos.

Nem is tudom már, hogyan kezdődött ez az egész. Mármint ez a vadászosdi, de már annyira az életem része hogy nem tudnám elképzelni hogy nem vagyok vadász. A családom jó volt, egyedüli gyerek voltam, és nagyon aktív mindig, mint a fiúk szerettem fára mászni, csúzlival lőni és olyan helyeken lógni ahol nem kellett volna, de nem voltam nagyon rossz. Csak kicsit engedetlen, de melyik gyerek nem az, most komolyan? Szóval nyugis gyerekkorom volt, amíg be nem ütött az apokalipszis, és a szüleim meg nem ölték. Arra értem haza egyik este, hogy mindenütt ég minden villany és néma csend van. Ez gyanús volt, mert apám kényes volt arra hogy mindig csak ott égje a villany ahol vagyunk, és a látvány.... A látványt nem tudom visszadni, úgy értem nincsenek szavak arra a döbbenetre, amit egy tizenkét éves gyerek érez, mikor azt látja hogy a házat mintha vérrel meszelték volna ki, és ott fekszenek a meggyilkolt szülei és valamiféle undok lény térdel mellettük, véres pofával és.... Kiráz a hideg a mai napig is. Nem tudom mi történt akkor, mások rohantak be mellettem a házba és nekiestek lénynek, akit megöltek. Azt mondogatták hogy wendigo.
Én nem tudom azután mi történt, később azt mondták sokkot kaptam és csak sodródtam az árral, és nem észleltem hogy azt a dögöt elvitték volna, vagy anyámékat elvitték volna hogy eltemessék ami... ami nos megmaradt belőlük, és később egy vadász családhoz kerültem, akik gondot viseltek rám, és megtanítottak harcolni az ilyen aljas lények ellen.

Az első ilyen ocsmányság amit megöltem egy skorpió volt, aki éppen ott akarta hagyni szerencsétlen, haldokló áldozatát. Akkorra már tudtam hogyan kell ölni, és mit kell eltalálni de még sosem tettem meg. Azonba ahogy belenéztem abba a sötét, lélektelen szemekbe, amikből csak gyűlölet sütött és nihil, tudtam hogy nem cselekszem rosszat ha kioltom az életét. Hosszú csata volt, nem adta magát egykönnyen de én sem, végül azonban le tudtam szúrni. Legalább egy évnek tűnt amíg hadakoztunk, mégis alig volt több tíz percnél. Elképesztően máshogy telik az idő ha az ember életveszélyben van, de nem éreztem hogy félnék a haláltól, annyira tombolt bennem az adrenalin. Később fejlesztettem a tudásom, hogy erősebb, jobb harcos legyek, sokat olvastam a fajokról, a gyengeségükről, az erősségükről és hogy hogyan élnek. Az információ is egyfajta erőt jelent, és jól jön a tervezésnél.

Mára, egyike vagyok a helyi legjobbaknak, persze nem én vagyok a legeslegjobb, de remek csapatot tudok alkotni szinte mindenkivel, mert nem vagyok az a panaszkodós, törékeny kislány, aminek első ránézésre tűnök, és emiatt előbb utóbb eldobják ezt az előítéletet hogy a hátráltatásukra leszek. Mert sokkal inkább hasznukra dolgozom mindig. És mindig megöljük a célpontot, kerül amibe kerül. Védjük egymást, és harcolunk együtt, de... nem hagy nyugodni egy gondolat. Az a vadász, akit nem rég mentettem meg egy wenddigo-tól, néha eszembe jut. Mármint azon túl hogy gyakran találkozunk küldetéseken de... van benne valami...nem tudom. Mindegy. Felejtsem el, mert a munka az munka.

Vissza az elejére Go down







Vendég

avatar

Vendég

Hétf. Márc. 14, 2016 3:31 pm

you passed the test


Vadáááász *-*

Azt hiszem ismerjük egymást, tudod jól, hogy, nem vagyok egy szószátyár az elfogadószövegeknél. Szóval:
Nyomás foglalózni, és játszani. Very Happy

Vissza az elejére Go down
 
Caelena Delacroux
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
 :: Relaxing :: Karakterlapok-
Ugrás: