HomeHome  Gy.I.K.Gy.I.K.  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  


akinek a nyelvét a forró tea megégette
megfújja még a jégcsapot is




légy üdvözölve
a győztes mindig egyedül van
Beacon Hills sosem a nyugodtságáról volt igazán híres. A természetfelettiektől nyüzsgő városka ezer meg ezer meglepetést tartogatott mindig is a lakosai számára. Sosem tudhattad előre, hogy mi lapul meg a sötétben és mi feni rád a fogát talán a saját szobád rejtekében. S most a város újra a feje tetejére áll. Nagy a kavarodás, különböző korok szülöttei vegyülnek egymással, magukkal hozva valami rémisztőt, fenyegetőt. Ismeretlen fenevadakat, amik létezéséről az elmúlt évszázadban aligha hallhatott valaki. Senki sincs biztonságban. Senki sem menekülhet. Vagy te talán boldogulnál? Lépd át városunk határát és deríts fényt mindenre. Neked talán lehet némi esélyed.

2012.06.17
adminisztrátorok
értünk léteznek mindannyian
hurricane bartholomew

főadmin
stella argent

admin
opal wroblewski

admin

kérdezz tőlük
jelentkezz be
a felejtés vértelen halál
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
kischat
ne menj jégre, s el nem esel
nincs vita, se dráma
utolsó posztok
legyen életünk felkiáltójel
aktív lakosaink
bennünk nincs ki rendet teremt
Jelenleg 11 felhasználó van itt :: 4 regisztrált, 0 rejtett és 7 vendég :: 1 Bot



A legtöbb felhasználó (51 fő) Csüt. Nov. 17, 2016 10:12 pm-kor volt itt.
nyerteseink
a téli szavazás legjobbjai
Stella Argent

női karakter & szépség
Vinny Foley

bohóc
matthew evans

őrangyal
Elysian Landre

művész

gratulálunk!

Share | 
 
 Peter Walsh








Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 







Vendég

avatar

Vendég

Hétf. Márc. 14, 2016 10:13 am

Peter Walsh

every miracle is true... Kíméletlen őszinteségemmel gyorsan le tudok hengerelni másokat, amit nem kell mindig pozitív értelemben venni. Sőt, a legtöbbször egészen negatívan gondolnak rám és nyers beszédemre. Talán nem épp egy jó tulajdonság, hogy nem cukormázzal és porcukorral lehintetten közlöm az emberekkel a mondanivalómat, de sosem tudtam hazudni. Bármennyire is próbáltam egyszerűen nem estek olyan könnyedén a szavak a számról, mint ahogyan az másoknak oly könnyedén megy, így le is mondtam róla. Különben is, az embereket néha sokkal könnyebben össze lehet zavarni az igazsággal, olyannyira hozzászoktak az elferdített valósághoz. Büszkeségemmel sem volt sosem baj, de mindig tudtam ,hogy mikor kell szerényen viselkedni. Tudom mire vagyok képes, de nem félek a határaimat feszegetni, ha arra van szükség, és eddig sosem csalódtam magamban. Bátor vagyok, mégis óvatos. Csak akkor ugrok neki valaminek, ha teljesen biztos vagyok benne, hogy megéri, és nem áll fenn a lehetősége, hogy megbukok. Ezért is vagyok legtöbbször olyan sikerese. Az agyamra próbálok hallgatni az érzéseim helyett, ami nehezebb feladat, mint azt gondoltam. A kettő szinte teljesen eltér egymástól, nekem pedig egyre nehezebb elkülöníteni őket. Ez egyfajta belső konfliktust eredményez, ahol is bármelyik fél is nyer, én mindenképp vesztek valamit.
A halálig lojális személy vagyok, legalábbis azokhoz, akiket szeretek. Ebbe nagyjából csak a családom tartozik bele, mert egyfelől nem vagyok túl nyitott, másfelől bizalmatlanul fordulok a legtöbb ember felé. A már gyermekkoromban elkezdődő tréningem miatt lehet, hogy mindenre és mindenkire gyanakvóan fordulok. Ha kérdeznek egyszavas válaszokat adok, és a beszélgetéseket próbálom rövidre zárni. Sosem szoktam túl sokat beszélni értelmetlen dolgokról, mint például az időjárás és hasonlók, szóval, ha trécselni vágysz, ne engem keress. Azonban bármennyire is úgy tűnik, hogy nem érdekelnek mások, mélyen törődök a szeretteimmel. Legyen szó fizikai vagy mentális jólétükről. Próbálom nekik is mindig a legjobbat nyújtani, ahogy mindenhez, amitől a nap végére szinte üresnek érzem magam. Mindenbe beleteszem a lelkem, és lassan már úgy érzem, hogy olyan sokat várnak el, hogy egyszer csak eltűnik. Akkor pedig én magam sem leszek már én. Csak egy üres test.

190 centiméter magas vagyok, ami miatt a legtöbb embert felülről nézem, és meg is szokták jegyezni, hogy mégis mivel etetnek. Csakhogy ez cseppet sem különös a mi családunkban. Mindenki magasnak született, és ez alól én sem lettem kivétel. Amivel mégiscsak kitűnök azok a zöld íriszeim, hiszen a családunkban a barna a legelterjedtebb és néha a kék is, de a zöld ritka. Bárhogy is, ez az egyetlen dolog, amit szeretek magamban a tetoválásaimon kívül. Sötét hajam valahogy mindig úgy néz ki, mintha nem rég keltem volna fel egy jó alvás után, sehogy sem tudom rendesen megcsinálni, és igazából már fel is adtam a reményt, hogy valaha is menni fog. Vannak dolgok, amik sosem változnak.
Magas alkatomhoz izmos test dukál, amit a sok éves edzéseknek köszönhetek. Valamint a bőrömön több tetoválás is megtalálható, amiket nem sorolnék fel, mert túl sok időbe telne. Sosem éreztem magam túl jól a saját testemben, ezért szolgálnak a tetoválások egyfajta menedéket számomra. Az emberek inkább csak a tetoválásokat figyelik és látják, nem pedig engem.
listen to my story...
Start where you are

Az aprócska tóból úgy áradt ki a víz a sok eső miatt, mintha muszáj lenne. Meg sem állt, amíg el nem ért teljesen a fákig, ahol is beleszívódott a földbe, hogy életet adjon a növényeknek és sarassá tegye a földet. A csizmám úgy süppedt bele a puha földbe, mintha csak felhőkön lépdelnék, de olyan nehéz volt kihúznom a lábam, mintha ragasztó lenne. A kettő nem túl jó párosítás. Főleg akkor nem, ha a cuppogó hang csak felhívja a figyelmet közeledésemre. Pedig most igazán nem lenne arra szükségem, hogy tudják, közeledem. Már egy ideje egy megsebzett vérfarkas nyomán vagyok, és szinte már érzem is a jelenlétét. Közel van, én pedig még közelebb vagyok hozzá. Szinte már érzem a tekintetéből áradó megvetést és gyűlöletet, amivel fogadni fog, mikor meglát. Az arcok változóak, azonban az érzelmek mindegyiknél ugyanazok. Gyűlölnek, mert ellenük vagyok, lenéznek, mert olyan életet folytatok, amilyet és gyengének tartanak, mert csak egy íjam és pár tőröm van, semmi több. És épp itt hibáznak.
Egy ág reccsenése vonja magára a figyelmemet, ami elég is ahhoz, hogy feszülten kapjak az oldalamon megbúvó kiélezett tőrhöz, de még nem veszem elő. Kezemet lazán tartom a nyelén és türelmesen várok. Olybá tűnik, hogy az egész életem másból sem áll, csak türelmes várakozásból. Várom a következő parancsot, várom a következő prédát, várom, hogy elálljon az eső és végre normálisan ki tudjam olvasni a nyomokat. Várok, de a gondolat, hogy nem tudom meddig kell még mozdulatlannak lennem, megfeszült izmokkal és összevont szemöldökkel, megrémiszt. Aztán egy újabb zörej keletkezik valahol nem messze, én pedig azon nyomban elindulok, most már a kezemben van a recés végű tőr. Mély levegőt veszek - mindig így teszek, ha történik valami fontos - majd egy újabb hangos cuppanással kiugrok a sárból, hogy a zöld mohára érjek. Itt már nem fogok fennragadni. Nem állhat semmi az utamba.

Use what you have

Nem kellett sok, hogy utolérjem. Sérült volt és fáradt a hosszú meneteléstől én pedig abszolút kihasználtam az előnyömet, hogy én sokkal kipihentebb voltam. Véres ruha cafatok szolgáltak árulkodó jelül, hogy tudjam merre kell menni. Mintha feladta volna a küzdelmet és most arra vár, hogy megtaláljam és bevégezzem a feladatom. A kezemben már nem a tőr volt megtalálható, hanem az íjam, ami a kedvenc fegyverem és ilyen terep vadászathoz kitűnő eszköz. A hideg, csípős levegőt már felváltotta a kellemesen bársonyos és üde lég, ahogy közeledtünk dél felé. Ugyan kipihent voltam de szemem alatt ott sötétlettek azok a megmásíthatatlan karikák, amik sokat elárultak, hogy hogyan töltöttem az elmúlt éjszakákat. Hánykolódva és rémálmok között, ahogy mostanában olyan sokszor. Egy fekete alak azonban elvonta a figyelmem, így csapongó gondolataimat vissza tudtam terelni a medrébe. Egy koszos és megtépázott alak feküdt le az egyik fa ölébe, kezei és lábai enyhén rángatóztak, valószínűleg a fájdalomtól vagy a fáradságtól.
Felemeltem az íjam.
Megcéloztam.
Lőttem.

Do what you can

Még sosem lőttem félre. Az íj olyan volt, mintha a kezemhez nőtt volna egy másik végtag, a nyíl pedig úgy követte utasításaimat, mintha a gondolataimmal irányítanám. Mindenki azt kérdezgette, hogy mégis hogyan csinálom, hogyan vagyok képes ilyen precizitásra, de sosem tudok rendes választ adni erre a kérdésre, így csak egy gyenge vállrándítást adok. Hogyan magyarázzam el egy kívülállónak, hogy azt képzelem, én vagyok az íj. Egyenes, gyors és megállíthatatlan. Ha ezt elmondanám, azt hiszem bolondnak is néznének pedig a legkevésbé sem vagyok az. Legalábbis én nem érzem, hogy bármi baj is lenne velem. Elnézve a holttestet pedig, ami mozdulatlanul hevert a lábaim előtt, mégis elgondolkoztam, hogy vajon helyes-e, amit csinálok. Vadásznak születtem, vadásznak neveltek, nem tudom milyen lehet anélkül élni, hogy vér ne tapadjon a kezeimhez. De ezek nem emberek. Egyik sem. Egy betegség hordozói, és az én feladatom, hogy megvédjem az ártatlanokat azzal, hogy kiirtom fajtájukat a létezésből. Mindent megteszek, hogy büszkék legyenek rám, hogy a nevem ne hozzon árjuk szégyent és tisztelettel gondoljanak rám, mikor már nem lélegzek többé.
Ez vagyok én.
Ennek kell lennem.

Vissza az elejére Go down







Vendég

avatar

Vendég

Hétf. Márc. 14, 2016 1:13 pm

you passed the test


Kedves Peter! *-*

Először, szeretném megdicsérni a pb-det, mivel érthetetlen (Rolling Eyes) okok miatt egyszerűen imádom.*-*
Másodszor, pedig rögtön a lényegre térnék. Köszönöm, hogy okoztál kellemes perceket, amíg az írásod olvashattam. A szavaid csak úgy olvastatták magukat, szünetet nem engedve. Nagyon szép keretet adtál szavaiddal a jelenetnek, teljesen át tudtam magam adni, és beleképzelni magam a vadászatba.:3 Örülök, hogy még egy ilyen határozott, ügyes kezű természetfeletti ellenes alak költözik be a társaságunkba, mint te. Kíváncsivá tettél mi lesz veled a játéktéren, így garantáltan követni foglak.:3: szó szerint.Razz
Ne felejtsd el lefoglalni a pofid, és irány játszani! :3

Vissza az elejére Go down
 
Peter Walsh
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal
 Similar topics
-
» ... B` Walsh
» Jessica Drew / Póknő
» Peter McCall
» Kimiko vs. Peter
» Gabriellla és Peter Smite

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
 :: Relaxing :: Karakterlapok-
Ugrás: