• Nem minden szörny tesz szörnyűségeket.•
Ha a határok elmosódnak, akkor néha már nem is tudod, melyik oldalon kötsz ki.



oldalunk videója
esküszünk, hogy rosszban sántikálunk

légy üdvözölve
a győztes mindig egyedül van

Beacon Hills sosem a nyugodtságáról volt igazán híres. A természetfelettiektől nyüzsgő városka ezer meg ezer meglepetést tartogatott mindig is a lakosai számára. Sosem tudhattad előre, hogy mi lapul meg a sötétben és mi feni rád a fogát talán a saját szobád rejtekében. S most a város újra a feje tetejére áll. Nagy a kavarodás, különböző korok szülöttei vegyülnek egymással, magukkal hozva valami rémisztőt, fenyegetőt. Ismeretlen fenevadakat, amik létezéséről az elmúlt évszázadban aligha hallhatott valaki. Senki sincs biztonságban. Senki sem menekülhet. Vagy te talán boldogulnál? Lépd át városunk határát és deríts fényt mindenre. Neked talán lehet némi esélyed.

Oldalunk alapítása: •• 2012.06.17



jelentkezz be
Mutasd meg valódi éned
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés:
kischat
ne menj jégre, s el nem esel




Oldal statisztika
Kik vannak fölényben?
Az oldalon 44 aktív, elfogadott karakter
Vérfarkas
1
Ember
9
Diclonius
3
Goblin
0
Hellhound
1
Vadász
6
Hibrid
4
Incubus
2
Kitsune
3
Vámpír
3
Warlock
3
Wendigo
4
Vérhiéna
2
Vérjaguár
3
él ebben a sötét világban...



Karmolás nyomok
Természetfeletti itt járt, nézd meg mit hagytak nekünk.



☇ Avatarfoglaló


Yesterday at 9:49 am
☇ December 24. (night)


Hétf. Dec. 11, 2017 7:56 pm
☇ Forgive me - Lynne + Kai


Hétf. Dec. 11, 2017 7:09 pm
☇ Félvér Tábor - FRPG

Vendég

Vas. Dec. 10, 2017 11:00 pm

nyerteseink
gratulálunk a nyár legjobbjainak!

Stella

Argent
női karakter
Mortdecai

Wolsey
férfi karakter
Sheilah

Blackwood
előtörténet
Tamera

Wentz
művész
Ashley

Wilkinson
bohóc
Malachai

King
rosszfiú
Hurricane

Bartholomew
szépség
Stella &

Ashley
párkapcsolat
Daria &

Dante
játék
Hazel &

Stella
őrangyal
Beacon Hills lelkei
Lények az árnyékban
Jelenleg 5 felhasználó van itt :: 1 regisztrált, 0 rejtett és 4 vendég :: 1 Bot



A legtöbb felhasználó (51 fő) Csüt. Nov. 17, 2016 10:12 pm-kor volt itt.

Share | 
 
 Sofia Stilinski










avatar



Hétf. Márc. 21, 2016 5:36 pm
Vendég
Vendég



sofia rosmelinda stilinski

every miracle is true...Kicsi vagyok, de majd nagyra növök, olyan leszek, mint anyu meg apu, mert ők nagyok és erősek. A hajam olyan, mint anyunak, csak rövidebb, de majd megnövesztem, olyan hosszú lesz, mint aranyhajnak, és anyu fogja mindig fésülgetni, mert nekem rövid kezecskéim vannak. Az ujjaim is picik, mintha apró kis hernyók ücsörögnének a tenyeremen, és félek, hogyha behajlítom őket, akkor el fognak szaladni. Mindenki azt mondja, hogy tiszta anyu vagyok, pedig nem is, anyu is mindig tiszta, hiszen fürdik utánam. Nem olyanok a szemeim, mint neki, nekem barna, inkább olyan, mint apunak, de nekik sokkal nagyobb a szemük. Meg a fejük is. Nekem is lesz olyan nagy okos fejem? Szeretném ha lenne, meg olyan nagy és hosszú lábam, mint apának, mert így futnom kell utána, ha megyünk valahova, meg nyújtózkodni, mert rövid a karom is. Jobban szeretem, amikor a nyakában visz, úgy nagy vagyok, és nem lépnek rám, az óriás bácsik, akik olyan ijesztően nagyok. Fogacskáim most akarnak elhagyni, pedig szeretettem őket, segítettek nekem finom husikat enni, de anyu szerint lesz új. Remélem szépek lesznek, meg nagyok, hogy sokat ehessek.
Mindenki azt mondja, hogy túl kíváncsi vagyok, de én nem értem miért, csak szeretem tudni a dolgokat. Hogy miért ciripelnek a szöcskék, hogy miért esznek olyan fura botot a pandák, és, hogy anyu miért bántja olyan sokat apát. Folyton a nevét kiabálja, anya meg azt mondja, hogy megérdemli a büntetést, de amikor engem büntet sosem kiabálom anyu nevét. Sírni szoktam, hogy nem akarok ott lenni, de kiabálni nem szoktam, apu nem ügyes, nem bírja úgy a büntit, mint én. Aludni sem akar elmenni időben, anyunak úgy kell elrángatnia, de legalább a mumusommal elbántak együtt. Én vagyok anyu Hercegnője, vagyis mindig ezt mondja, én pedig szeretek a hercegnője lenni, és a ruháiban császkálni, amikor csak én és apu vagyunk otthon. Nem szoktam sokat sírni, fájnak utána a szemeim, mert mindig törölgetem, ezért szeretek mosolyogni, mert mindig visszamosolyognak rám. Olyan, mint a teletabiban a napocska az is mindig mosolyog, szeretem ezt a cuki napocskát. Meg a kutyákat is. Meg a kiscicákat is, olyan aranyosak.
listen to my story... A napocska erős fényére ébredek, és tudom, hogy nincs ovi, hiszen se anyu, se apu nem keltett, nem előzték meg a szép napocskát ebben. Szeretek mami puszijaira kelni, olyan jó érzés, hogy suttog, meg szeretget, de apu ébresztői is viccesek, mindig énekel meg táncol addig, amíg nem csinálom én is vele, vagy nem nevetek annyira, hogy fáj a pocim. Apu mindig olyan vicces, akkor is, ha csak reggelizik, mert olyan fura fejet vág hozzá, mint Noah, mikor először ült a nagy gonosz wc-re. Nagyon nem akarta, de megértem én is féltem, hogy valami kimászik onnan és megcsikizi a fenekem, vagy rosszabb, hiszen apu mesél ám a klotyómanóról, aki ott él lent, és azt eszi, amit mi adunk neki. Ha pedig nem kap eleget elkapja azt, aki elsőnek odamegy hozzá, ezért kell sokat innunk, apu szerint. Anyu szerint meg azért, mert a testünknek szüksége van rá, és én hiszek mindkettejüknek, de anyu szörpit nem enged inni, pedig az finom, és szeretem is. Anyának mondjuk mindig igaza van, így hiszen neki ebben a szörpi dologban is, de apuval szoktunk titkos gumibogyószörp estét tartani amiről anyu nem tudhat.
Aprócska lábaimat kidugom a takaró alól, majd fel is ülök, hogy aztán lemászhassak kutyás mamuszomba belebújhassa és elmehessek anyuékhoz. El is indulok arra olyan csendben, amennyire csak tudok, de megállok az előszobában a tükör előtt kócos buksimat megpillantva. Reggel mindig olyan viccesen áll, felfelé állnak a tincseim, amire a legjobb magyarázat csakis az lehet, hogy egy kis tehénke felnyaldossa a tincseimet, mert unatkozik. Vagy csak szereti a hajat nyalogatni, de akkor egy nagyon kis fura tehénke lehet. Furcsább, mint ami a pizsimen van, pedig az nagyon furcsa, nem tarka, nincsen farkincája sem, de még fiú boci sem lehet. Még az alakja is olyan fura, mint egy nagy lufi amit teljesen felfújtak és mindjárt felrobban. Kicsit felkuncogok mikor elképzelem a kis bocikat, amint kipukkadnak, mint a lufik, és azt mutogatom anyuéknak, de nem durrannak ki, így inkább továbbmegyek, be a szobájukba, most én fogom őket felkelteni.
Mamuszommal nem csapok zajt, de lábujjaim hegyére kell állnom, hogy elérjem az ajtógombot, de ügyes vagyok, pont úgy, ahogy anyu mindig hangoztatja, így ki tudom nyitni. Izgatottan battyogok oda anya oldalára, majd az ágyra könyökölök, egy szót sem szólok, csak nézem őt, hátha erre felébred, de semmi. A levegőt lassan fújom ki felfelé, ami így a hajamat meglebbenteni, és ezzel eljátszom egészen addig, amíg anyu ki nem nyitja a szemeit, amik találkoznak az enyémekkel. - Jó reggelt Anyu. Felkelthetem Aput? - hatalmas szemeket meresztek anyura, hiszen szeretem aput felkelteni, mert olyankor ugrálhatok az ágyon és rosszalkodhatok, míg rá nem veszem arra, hogy felkeljen. Nem tudom ők miért alszanak együtt, amikor én és Noah külön vagyunk, de nem is baj biztos horkol, amitől nem tudnék aludni.
Az engedélyem megkapom azzal, hogy anyu kicsi helyet szorít nekem köztük, én pedig felmászok és azon nyomban ugrálni kezdek kuncogva, addig amíg apu ki nem nyitja a szemeit. Hirtelen húzza ki kicsi mancsaimat magam alól, és már az ölében fekszem, és a csikije elől nem menekülök, csak mikor már kapkodom a levegőt, és nem bírom tovább. - Jó reggelt Apu! - kiabálok neki, pedig ott van mellettem, de egy jó reggelt puszit adok neki is, és anyunak is, amolyan bocsánatkérés, azért amiért megint ugráltam az ágyukon. - Mi a reggeli? - korgó pocival kérdezem, és választ sem várok, elindulok a konyhába. Remélem palacsinta lesz, azt szeretem.

Vissza az elejére Go down


avatar



Pént. Márc. 25, 2016 12:37 am
Vendég
Vendég



you passed the test

Apu szemefénye! *-*
Nagyon örülök, hogy felvetetted ezt az ötletet és az még csak a plusz, hogy te vállaltad el ezt karaktert, bár megsúgom, hogy senkinek se adtam volna a kezébe rajtad kívül. Na, de térjünk át a lapodra. A jellemed nagyon, nagyon tetszett nekem. Olvadtam tőle. A büntetéses részen a hasamat fogtam a nevetéstől, tudtam, hogy valamelyik gyermekem ezt bele fogja írni. Nem csalódtam. A küllem is nagyon cukker lett, igazi aranypofi vagy te, és nem is hazudtolod meg önmagad. De engedelmeddel térjünk át a lapodra. Imádtam, minden szavadat faltam, de ez már nem megszokott tőled. Úgy hozod ezt a kicsi lányt, ahogyan elképzeltem. Nagyon szép munka lett ez. S ne aggódj, szólok anyunak, hogy palacsinta legyen a reggeli *-* . Futás foglalózni aranyom, és játssz Apucival! *-* *-*

Vissza az elejére Go down
 
Sofia Stilinski
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal
 Similar topics
-
» Molly Sofia Bennett - Elkelt

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
 :: Karakterlapok-
Ugrás: